Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

Országunk a nehezedő körülmények közepette is előrehalad

Havasi Ferenc beszéde a kizpzdasattiMiiyi egyetem tanévnyitóján

Havasi Ferenc, az MSZMP

Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a főváros IX. kerületébe látogatott, s részt vett a Marx Károly közgazdaságtudományi Egyetem 1982—83-as tanévnyitó ünnepségén. A látogatásra elkísérte Király Andrásné, a budapesti párt- bizottság titkára.

Az egyetem Dimitrov téri épületébe érkezésekor a Központi Bizottság titkárát Gál Lászlóné az MSZMP IX. kerületi Bizottságának első titkára, Szabados László, a kerületi tanács elnöke, Csizmadia Ernő rektor és Selméczi Lajos, az egyetemi pártbizottság titkára fogadta. A tanévnyitó ünnepségen '— amelyen dészt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, az egyetemi tanács nevében Csizmadia Ernő köszöntötte a vendégeket v.a hallgatókat és a tanárokat. Felidézte, hogy e felsőoktatási intézményből az 1948-ban megnyitott első tanév óta több mint 20 ezer ifjú közgazdát bocsátottak útjára, ■ ma zömmel őkóalkotják a

politikai, gazdasági, társadalmi és tudományos életben dolgozó közgazdászok derékhadát. Ebben a tanévben több mint 4 ezren tanulnak itt, közülük 2 ezren nappali tagozaton. A képzésben elsősorban azt tartják szem előtt — mondta a rektor —, hogy ma és a jövőben még inkább szélesebb tudományos megalapozású, nemcsak produkálni, hanem alkotni is tudó közgazdákra van szükség. Havasi Ferenc emelkedett ezután szólásra.

Havasi Ferenc a Központi

Bizottság és a kormány nevében köszöntötte a tanévnyitó ünnepség résztvevőit, rámutatva, hogy a közgazdasági egyetemet tisztelet övezi a magyar szellemi életben. Becsüljük a kutatótevékenységet, amely az egyetem falai között, s az egyetem által integráltan folyik az országban. Tiszteljük a közéleti tevékenységet, amellyel az egyetem tanári kara a gazdaság- politikában, népünk gazdasági tudatának formálásában részt vesz.

Egyiitlesen a nehézségek elfen

— Országunk a nehezedő körülmények közepette is ösz- szességében előrehalad, fejlődik — folytatta. — A gazdálkodás nehezebbé vált feltételei ellenére bizalom, nyugalom, megértés jellemzi közéletünket. Érzékelhető a politika iránti bizalom, s természetes a bizalom a párt részéről az emberek, a tömegek iránt, akikkel ezeket a nehézségeket együttesen kell legyőzni. Ez azt jelenti, hogy minden új feladat előtt mindennap megegyezésre, megértésre kell jutnia a kormánynak és a tömegeknek, a pártnak,’ és a párt által vezetet- teknejs.

’ — A jelen periódus sajátos vonása, hogy több nyug- 'talanságra utaló hangulati elem van belpolitikai életünkben, mint a korábbi két évtizedben. Felerősödött az aggodalom, hogy képes-e az ország tartani eredményeit, számolnunk kell-e visszaesésekkel. Annak a tömeges kívánságnak a teljesülése, hogy tsak rosszabb ne legyen, mintha jobban veszélybe került volna, mint negyedszázada bármikor.

Áttekintve e hangulati elemek okait, Havasi Ferenc mindenekelőtt arra utalt, hogy ötven éve nem élt át a világ Ilyen krízist, mint a jelenlegi. Naponta hallani a munka- nélküliség növekedéséről, az inflációról, bankok és vállalatok csődjéről, országok fizetésképtelenné válásáról, kormányok bukásáról. A világméretű válság természetesen hat a szocialista világban is, mindamellett kölcsönösen előnyös együttműködésünk változatlanul fejlődik, s enélkül, — izoláltan — a nehézségeket csak sokkal nagyobb árat fizetve vészelhetnénk át.

— A nyugtalanító hangulati elemek azzal vannak ösz- szefüggésben, hogy a tömegek nálunk továbbra is békésen és szorgalmasan akarnak dolgozni ugyanazokért a célokért, amelyeket huszonöt esztendeje magunk elé tűztünk. Ez a nép dolgozni és boldogulni akar, ez legfőbb kívánsága! Ha azt kéri, hogy ehhez teremtsük meg a feltételeket, a pártnak, a kormánynak ezt olyan igényként kell _ felgog- nia, amelynek teljesítése a vezetés szent kötelessége. Az emberek változatlanul pártunk 25 éve bizonyított tisztességében bíznak, s a gondokból is, amelyek közepette élünk, ennek a .pártnak az útmutatása alapján szeretnének túljutni. A magyar belpolitika sajátossága, hogy az emberek nem más politikát akarnak, hanem a meglevőt féltik. A Központi Bizottság eltökélt szándéka, hogy a kedvezőtlen világgazdasági körülmények között is folytatja az 1978. decemberében elfogadott és a XII. kongresszus

által megerősített gazdaságpolitikát.

Havasi Ferenc ezután azokat az eredményeket összegezte, amelyeket az elmúlt négy évben fő célkitűzéseink elérésében — külső egyensúlyi helyzetünk javításában és az életszínvonal védelmében — elértünk. Sikerült lassítanunk, majd megállítanunk külföldi eladósodásunk folyamatát; adósságállományunk nem nőtt, sőt megállt és 1981. végétől valamelyest csökkent. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk 1981 óta lényegében egyensúlyba került. Szocialista partnereinkkel korrektek vagyunk, államközi szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul teljesít tettük.

— Megőriztük az ország fizetőképességét és hitelezőink bizalmát, s ezt manapság kevés ország mondhatja ed. Fizetési kötelézettségeinfcnek mindig pontosan eleget tettünk, pedig ezekben az években csak kamatterheink elérték a tíz évvel ezelőtti tőkésexportunk egyévi dollárértékét. *

összehasonlítható árakon 3 év alatt nem rubelelszámolású exportunk 20 százalékkal nőtt, miközben a népgazdaság importja csaknem tíz százalékkal csökkent. Az ország működési költségeit csökkentette a társadalmi közkiadások relatív mérséklése is, amit jól érzékeltet az a tény, hogy az utóbbi két évben reálértékben ezek a kiadások alig nőttek, miközben évente több ezer óvodai, bölcsődei helyet építettünk, új tantermeket, kórházi ágyaltat adtunk át Folytatódott az államigazgatási apparátus csökkentése, megkezdődött a kutatóintézetek szervezeti korszerűsítése. Lényegesen korlátoztuk az állami közületi személygépkocsik használatából származó kiadásokat, ma mintegy 2300 darabbal kevesebb gépkocsit tarthatnak ezek az . intézmények, mint három évvel ezelőtt, s ily módon évente 300 millió forintot takaríthattunk meg;

— Szólni szeretnék azokról az intézkedésekről, amelyeket a közelmúltban hóztunk, illetve amelyek most vannak bevezetés előtt. Természetüket tekintve ezek is a kiadás és a bevétel, a termelés és a fogyasztás összhangba hozását szolgálják. A világgazdaság, a tőkéspiacok helyzetét mérlegelve, egyensúlyi helyzetünket javítva, a forintot a konvertibilis valutákhoz viszonyítva 7 százalékkal leértékeltük. Ez az intézkedés drágítja az importot és ösztönzi az exporttevékenységet. Ugyancsak egyensúlyi helyzetünk javítása miatt mérsékelnünk kellett és kell a nemzeti jövedelem belső felhasználását. Tovább növeljük az állam részesedését a tiszta jövedelemből, a megtermelt javak nagyobb részét csoportosítva át a fizetési mérleg javítására A nemzeti jövedelem belső fel- használásánál más megközelítést tartunk helyesnek a feíl- halmozás, és mást a fogyasztás vonatkozásában. A felhalmozás körében csökkenteni kell az állami és vállalati beruházásokat, ügyelve arra, hogy az eszközöket a piaci munka, a versenyképesség szempontjából legfontosabb teendőkre összpontosítsuk.

— Ha e vázlatosan felsorolt megtakarításokat a romló körülményekhez, a változás dinamikájához viszonyítjuk, meg kell mondanunk, hogy az állam költségeit mérséklő intézkedések nem képesek pótolni azokat a veszteségeket, amelyek ilyen rövid idő alatt érnek bennünket.

Tartjuk-e célkitűzéseinket?

— Ma a társadalmi érdeklődés középpontjában, különösen az augusztusi áremelések óta, az a kérdés áll: tartjuk-e a kongresszusi célkitűzést, képesek vagyunk-e megőrizni az életszínvonalát? Nem volna-e jobb bevallani — teszik hozzá —, hogy e célkitűzés tartása nem sikerjil, nem sikerülhet. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a XII. kongresszus az 1980 közepére kialakult reálbér megvédését tűzte ki célul,, előirányozva egyszersmind a VI. ötéves tervre a reáljövedelmek 6—7 százalékos, a lakossági fogyasztás 7—9 százalékos növelését. Mit értünk el e célok valóra váltásában négy év alatt? A fogyasztói árak 1979. és 1982. között 33—34 százalékkal növekedtek. A lakosság reáljövedelme csaknem 3 százalékkal, a fogyasztás pedig 6 százalékkal nőt.

Ezekben az esztendőkben pedig az országok jelentékeny csoportja ,nem volt képes a lakossági fogyasztást növelni, számottevő részük pedig még tartani sem. Nálunk a fogyasztás növekedését olyan tények jelzik, mint hogy e nehéz évek átlagában a kereskedelem több mint százezer személygépkocsit, 300 ezer televíziót, ebből 60 ezer színestelevíziót értékesített. A takarékbetét-állomány 1978 decemberétől kamatokkal együtt mintegy 50 milliárd forinttal nőtt. Évi átlagban 82—83 ezer lakást, 1100—1200 általános iskolai tantermet, 3000 bölcsődei és 13 ezer óvodai helyet, 2000 gyógyintézeti ágyat létesítettünk. Évente ezekben a nehéz esztendőkben is 5—5,5 millió magyar utazik külföldre. Nem csökkent, hanem nőtt az egy főre jutó hús- és tejfogyasztás.

— Ezek ellenőrizhető tények.

Mégis, milyen a társadalom közérzete. A közérzet nyilvánvalóan sokféle hatást jelez. Az életszínvonal megőrzése

ugyanis társadalmi méretekben értendő és társadalmi átlagban mérhető is. Mindemellett a társadalom egy részében nem nőtt, hanem csökkent az életszínvonal, másoké stagnált, s van akiké emelkedett.

— Ma elsőrendű politikai kérdés az ország fizetőképességének megőrzése. A tét sokkal nagyobb annál, minthogy 1—2 százalékos életszínvonal-különbséggel vagyunk-e képesek eredményinket védeni. A fizetőképesség hiánya nem 1—2 százalékos, hanem nagyságrendileg nagyobb visszaesést

okozhat az országban. Hadd

említsek egyetlen példát. Amikor két hétig tőkésimporthi- ány miatt nem gyártottunk mosószert, máris kialakult a közismert helyzet. Képzeljük el, ha az ország tőkésimport- skálája kerülne csak két hétig vagy egy hónapig ilyen helyzetbe.

— Természetes, hogy az árváltozásokkal, az új intézkedésekkel kapcsolatban van ellen- vélemény is az országban. De miért nem tekintjük természetesnek ezt? Hiszen az ország 20 esztendőn keresztül hozzászokott, hogy évente 3—4 százalékkal nő a reálbér, s egy ötéves terv alatt 25—30 százalékkal a reáljövedelem. Negyedszázada úgy élünk, hogy visszalépni kényszerűségből, vagy munkánk kudarcai miatt soha nem kellett. A társadalom számottevő része először tapasztalt olyan helyzetet, hogy megáll a növekedés, s az életszínvonal-politika nehezebb körülmények közepette valósul meg. Érthető, hogy sokan kérdezik, mi az oka ennek. S ezekről az okokról őszintén kell beszélni, hiszen a kérdezőkön is múlik a gondok enyhítése.

— Életszínvonal-politikánk fontos élemévé kell tennünk a teljesítmények arányos díjazását, a jobb teljesítményeket jobban honorálva, mint eddig. A másik alapelv, hogy ilyen körülmények közepette sem szabad szűkítenünk az árukínálatot. Ha választanunk kell, hogy változatlan áron, de a kínálatot szűkítve — vagy pedig szabályozott áremelésekkel, de a kínálatot megőrizve haladjunk-e, akkor a vezetésnek az utóbbit kell választania. Ma nincs a világon olyan ország, amely változatlan árakkal képes lenne tartani vagy bővíteni árukínálatát. A harmadik elem, amit az életszínvonal-politikában folytatunk: a belföldi ellátást az export elé helyezzük. Ezt is kevés ország mondhatja el manapság. Miközben egyik fő célkitűzésünk a külső egyensúlyi helyzet megteremtése, a termékek elosztásakor a belföldi ellátást elsődlegesnek' ítéltük és ítéljük a jövőben is. A szociálpolitikában változatlanul arra kell törekednünk, hogy közelítsenek egymáshoz a családi jövedelmek. Bármily szerény lehetősége van is a kormánynak, a rendelkezésre álló csekély pénzt az alacsonyabb jövedelműek helyzetének javítására kell fordítanunk.

Havasi Ferenc rámutatott, hogy az anyagi intézkedéseken kívül a társadalom közérzetét sok módon javíthatjuk. Ezért szorgalmaztuk az ötnapos munkahét bevezetését — s elmondható, hogy ez társadalmunk nagy vívmánya —; ezért irányítjuk úgy a másodlagos gazdaságot, hogy növeljék a szolgáltatások színvonalát, az áruk kínálatát.

— Senkinek nem akarjuk bebizonyítani a lehetetlent — folytatta. — Akinek. csökken az életszínvonala, annak nem akarjuk bebizonyítani, hogy az életszínvonala javult. Ezt az iskolát Magyarországon mi már elvégeztük. A kérdés most az: hogyan teljesíthettük és teljesíthetjük ezután fő célkitűzéseinket? A VI. ötéves terv nemcsak, az1 egyensúly megteremtését és az életszínvonal megtartását rögzíti, de előírja azt is, hogy javulnia kell a hatékonyságnak az iparban, a mezőgazdaságban.

Bizakodóak vagyunk

NÖGRÁD - 1982. szeptember 14., kedd

— Ami a jövőt illeti, meggyőződésünk, hogy jobb, szervezettebb munkával eredményeinket megvédhetjük. Mostanában sokan vélik úgy, hogy nem foglalkozunk eleget a jövővel, a távlatokkal. Ma az jelenti a távlatok megalapozását, ha az előttünk álló hónapok gondjait jól megoldjuk. Foglalkozunk természetesen a jövő kérdéseivel ŰS*, a Központi Bizottság elé kerül iparpolitikánk helyzete, s változatlanul folyik az országban a hosszú távú tervezés.

— összegezve elmondhatom, mi saját teljesítményeink alapján, népünk érettségét ismerve vagyunk bizakodók. Idei terveinket lényegében teljesítjük. Ha a mező- gazdasági termékeket szorgalmas munkával betakarítjuk, jövő évi élelmiszerellátásúnk is biztosított.

Havasi Ferenc végül eredményes munkát, jó tanulást kívánt az egyetem tanárainak, hallgatóinak a kezdődő tanévben. (MTI)

Olszowski Moszkvában

Stefan Olszowski, a LEMP déget a pályaudvaron Andrej KB Politikai Bizottságának Gromiko, az SZKP KB Poli- tagja, a Lengyel Népköztár- tikai Bizottságának tagja, a saság külügyminisztere hétfőn Szovjetunió külügyminisztere rövid munkalátogatásra és más hivatalos szcmélyiséMoszkvába érkezett. A vein- gek fogadták. (MTI).

Cuellar elutazott a Szovjetunióból

Javier Pérez de Cyellar ENSZ-főtitkár vasárnap elutazott a Szovjetunióból. A világszervezet főtitkára, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkoKözle

(Folytatás az 1. oldalról.)

Csehszlovákia Kommunista Pártjának a marximus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló közös céljai és törekvései meghatározó szerepet játszanak a magyar—csehszlovákbarátság és kapcsolatok fejlődésében, a két ország népei jószomszédi viszonyának erősödésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság együttműködésének eredményes fejlődése hozzájárul a szocialista közösség országai összeforrottságának erősítéséhez.

A két párt vezetői megállapították, hogy Magyarország és Csehszlovákia gazdasági

kapcsolatai egyezményes alapokon fejlődnek és jó feltételeket teremtenek a sokoldalú együttműködés elmélyítésére. Az elmúlt években tovább bővül a termelési kooperáció és szakosodás. Egyetértettek abban, hogy a két ország kölcsönös érdekeivel,

adottságaival és igényeivel

összhangban tovább kell fejleszteni a gazdasági együttműködést Kiemelték a műszaki-tudományos kapcsolatok bővítésének jelentőségét

Nagyra értékelték a két ország kulturális, oktatási, tudományos és más területeken kialakult kapcsolatainak tervszerű fejlődését, ami jól szolgálja egymás teljesebb megismerését és kifejezték készségüket a kapcsolatok további bővítésére. Megállapították, hogy a haladó forradalmi hagyományok közös ápolása hozzájárul szocializmust építő népeink barátságának erősítéséhez. Kifejezték, hogy a lenini nemzetiségi politika elveinek érvényesítése hatékonyan segíti elő a két szomszédos országban a szocializmus építését és internacionalista kapcsolataik fejlődését Hangsúlyozták, hogy érdekeltek a testvérmegyék, járások, üzemek, szövetkezetek, állami és társadalmi szervezetek, valamint a széles néptömegek baráti kapcsolatainak fejlesztésében.

Kádár János és Gustáv Hu- sák megállapította, hogy az imperializmus szélsőséges köreinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvései, agresszív politikája és hidegháborús gyakorlata miatt éleződik a nemzetközi feszültség, növekszik a termonukleáris háború kirobbanásának veszélye. Mindez megnehezíti a nemzetközi együttműködés fejlődését. Magyor- ország és Csehszlovákia a szocialista közösség országaival, a világ más békeszerető erőivel együtt határozottan sí'kraszáll a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő igazságos megoldásáért, a kölcsönös bizalom fejlesztéséért, az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok és együttműködés előmozdításáért. Ez a törekvés jutott kifejezésre az elmúlt években is a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezéseiben. Hangsúlyozták, hogy országaik az európai biztonság és együttműködés erősítését szolgáló konstruktív megállapodások elérésére törekszenek a madridi találkozón.

A megbeszéléseken aláhúzták a szocialista közösség országai szilárd egységének, összeforrottságának és közös fellépésének jelentőségét a béke megszilárdításáért, az

dótt a Szovjetunióban, vasárnap Leningárd elővárosaiba — Puskinba és Pavlovszkba — látogatott el, és múzeumokkal, műemlékekkel ismerkedett (MTI)

mény

enyhülés folytatásáért, a leszerelésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Ismételten megerősítették országaiknak a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő szoros és megbonthatatlan barátságát és szövetségét. Hangsúlyozták, hogy a KGST XXXVI. ülésszakának határozataival összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a szocialista országok gazdasági integrációjának, két- és több oldalú gazdasági együttműködésének elmélyítésére és hatékonyságának növelésére. Ezzel összefüggésben kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai vezetőinek előkészületben levő legfelsőbb szintű találkozójának fontosságát.

Kádár János és Gustáv Husák a magyar és a csehszlovák kommunisták, a két ország támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a lengyel hazafiaknak a szocialista konszolidáció megszilárdítását célzó következetes és sokoldalú erőfeszítéseit. Határozottan elítélték a szocializmusellenes belső erők és a nemzetközi reakció arra irányuló kísérleteit, hogy ösz- szeütközések kiprovokálásá- val és gazdasági-politikai nyomással akadályozzák a nehézségek leküzdését, a lengyel nép gazdasági-társadalmi felemelkedéséhez nélkülözhetetlen szocialista építőmunkát.

A Magyar Népköztársaság

és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság erősíti együttműködését a fejlődő országokkal, támogatja arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy külső beavatkozás nélkül haladjanak előre a társadalmi fejlődés maguk választotta útján. A békés egymás mellett élés elvei szellemében, a kölcsönös előnyök alapján törekszenek a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok bővítésére a tőkésországokkal. A találkozón nyomatékosan aláhúzták, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentősége van a kontaktusok fejlesztésének, a párbeszéd folytatásának a helsinki konferencia záróokmánya szellemében.

A megbeszéléseken aggodalommal szóltak a közel- keleti helyzet alakulásáról. Határozottan elítélték Izraelnek a szuverén Libanon ellen elkövetett agresszióját és a palesztin nép ellen folytatott irtóhadjáratát. Állást- foglaltak a közel-keleti térség helyzetének átfogó és igazságos politikai rendezése, a térségben élő valamennyi nép törvényes jogainak, független állami léténen biztosítása mellett.

Kádár János és Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kom- ‘munista Pártja a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének erősítéséért. Támogatja valamennyi békeszerető és haladó erő közös fellépését a világ békéjének megvédéséért és a társadalmi haladásért.

Kádár János és Gustáv Husák találkozója az egyetértés jegyében, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a teljes nézet- azonosságot valamennyi megtárgyalt kérdésben és hozzájárult a két párt és ország együttműködésének elmélyítéséhez, barátságának erősítéséhez. (MTI)