Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLTETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF.. 214. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP Iparcikk-kiskereskedelmi napok Gazdag áruválaszték Új , arcú Pécskő Áruház Vásár az utcán Tetőtől talpig felöltöztetik Immár negyedik alkalom­mal rendezi meg az iparcikk­kiskereskedelmi napokat a Nógrád megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat. Err-e ösztönzi őt az eddigi hagyo­mány, az elmúlt évek 62 szá­zalékos forgalomfelfutása, és legfőképpen a fogyasztók igé­nyeinek minél sokrétűbb és .választékosabb kielégítése. A kereskedelmi napok szeptember 16-án kez­dődnek és 35-ig tartanak, a vállalat ellátási hatásköré­be tartozó településeken — Salgótarján, Balassagyarmat, Nagybátony, Kisterenye, Mát-, ranovák. Harminckét vállalat termékeit kínálják majd az akció során. Ötvennégy ren­dezvény szolgálja a fogyasz­tók kívánságainak minél jobb kielégítését. A gazdag programból né­hány érdekesebb dologra hív­juk fel a figyelmet. A megújhódott pécskő Üz­letház a bővítés és átrende­zése során teljesen új arcula­tot kapott. Az eladótér egy- harmaddal nagyobb, mint ko­rábban. Ez nyugodtabb vá­sárlást tesz lehetővé a szé­lesebb áruválasztékból, ugyanakkor jobban szolgálja a fogyasztók kényelmét. A kibővített áruházban megnő a butik eladóterülete is. Itt a legdivatosabb ter­mékeket kínálják majd. 'A fi­nomkozmetikai osztály a ko­rábbinál sokkal nagyobb te­rületen árusítja majd a kü­lönböző áruféleségeket. Ezt a részleget az áruház közösen üzemelteti a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalalattal. Ez egyúttal azt jelenti, hogy speciális árukat lehet majd itt kapni. Mivel a nagyker mintabolt­jának tekinti, így hát ennek megfelelő áruválasztékot biz­tosít a jövőben is. Üj színfoltja lesz az áruháznak a komplett ajándékosztály, ahol a teljes választékot tudják biztosítani. A cipőosztály kibővítése azt jelenti, hogy a megye legna­gyobb cipőrészlege található majd itt, gazdag áruválasz­tékkal. A papírosztály önki- szolgáló rendszerben, és az eddiginél nagyobb áruválasz­tékkal áll a vevők rendelke­zésére. A gyermek-kötöttáru osztály választékát gyermek- konfekcióval bővítették ki. Ugyanakkor a konfekcióosz­tályon pedig nagyobb kínála­tot teremtenek bakfis-, ka­masz-, és felnőttárukból. Vásár az utcán — gondo­lat jegyében Salgótarjánban, a Lakberendezési Aruház előtt, a Palócz téren, Balas­sagyarmaton az Ipoly Áru­ház előtt kerül majd sor az engedményes vásárokra, ahol viszonylag olcsóbb árukat kí­nálnak a vásárolni szándéko­zóknak. Érdeklődésre tarthat szá­mot Salgótarjánban a volt bank épületében a szabadidő­ruházati bemutató, ahol a megyei gyárakon kívül a Debreceni Ruhagyár és a Ti­sza Cipőgyár is bemutatja termékeit. Ugyanitt kondicio­nálótermet rendeznek be. Az iparcikk-kiskereskedel­mi napok vendége lesz a Neoton együttes, akik Balas­sagyarmaton és Salgótarján­ban dedikálják hanglemezei­ket. Az akció során a vevők, a vásárolt áru értékének meg­felelően, sorsjegyet kapnak. Az illatszernél 300, a konfek­ciónál 3000 forint, a bútor­nál pedig 10 000 forint vá­sárlás után jár a sorsjegy. Aki a ruházati vásárlás során elnyeri a fődíjat, azt tetőtől talpig, hétezer forint értékben felöltöz­tetik. Ä vegyesiparcikkeket vásár­lók fődíja a Sensor Sztár te­levízió. Emellett számos ér­tékes tárgynyeremény és vá­sárlási utalvány kerül sorso­lásra. A ki nem húzott sors­jegyeket érdemes megőrizni, mert az' ív folyamán még nyerni lehet vele. Az akció során 50—60 mil­lióval nagyobb árukészletet kínálnak a fogyasztóknak, mint általában. A különböző akciókon részt vesznek a termékeket előállí­tó gyárak képviselői, a szál­lítópartnerek. Kétezer fiatal találkozója • Ti r r ■ ■ f • r r ■ Járási ifjúsági és sportnap Nagybáfonyban Mai számunkban: Nyolcán elmentek Család — otthon A filmgyárból jelentjük Északi rangadó Előkészületek Karancslapajtín A karancslapujtői termelőszövetkezet AGROFA üzemében évente 12—14 ezer négyzet- méternyi fa vázszerkezet készül. Az üzemben folyamatos a termelés korszerűsítése, a lehető legmodernebb eljárásokat alkalmazzák a gyártás során. Ezért is készülhetnek most a mezőgazdasági nagyüzemben a kedden kezdődő IV. országos termelőszövetkeze­ti erdészeti nap megrendezésére és a minden bizonnyal több ezer embert vonzó Ka- rancsi napok ’82 eseménysorozatára. Képeink ezekből nyújtanak ízelítők . fotó: Gyurkó 1 magyar ember soha- £\ sem volt igazán erdei . 1 ember, irodalmunk­ban is csak az erdélyi és fel­vidéki fogantatása íróknál olvashatunk róla. Ma is ke­veset tudunk arról a küzde­lemről, amit az'ember foly­tatott évszázadokon át a fáért és az erdő sok más hasznáért. Ma főként úgy ismerjük az erdőt, mint séták, kószálások, gombaszedések és a felüdü­lés színterét. Kevesen tudják, hogy az erdő komoly és még ma is embert próbáló erőfeszí­téseknek és a teremtő mun­kának is színtere. A sétautak és az autósmegállók — tör­vényszerűen — távol esnek azoktól a helyektől, ahol a gépek küszködnek hangos zú­gással a tereppel, és embe­rek vágják a fát „bűvös ha­lomba”. Amikor erdei tisztá­sokon fellobban a tábortűz, vagy a szalonnacsurdítás tü­ze, vajon gondolunk-e arra az erdei munkásra, aki fel­egyenesedvén —, hogy fáradt derekán igazítson — éppen levett kalapja karimájával törli le homlokáról a verej­ték sós cseppjeit. Nem baj, ha erre nem mindig gondo­lunk, de jó, ha néha felvil­lan bennünk ez a fáradt, de nem szomorú arc. Az se baj, ha azokra emlékezünk, akik a gépek korszaka előtti idők­ben reggeltől estig hűzt&k- nyűtték a nagy szakítófűré­szeket, csattogtatták a fej­szét és bizony a gabonát ter­Erdő, te árnyat adó... ai mmmm oniaaaM mő földek népével lebonyo­lított csere után sem jutott mindig a kalácsra, s ha ke­nyér volt elég már az is ok volt az örömre. Előbb jutnak eszünkbe azok, a fának holtában is újra lel­ket adók, akiket régen a nép úgynevezett: fafaragók. Ma is sok szobrász álmodja fába még álmait. így nyer új életet és gazdagabb értelmet az, ami egyszer már úgyis élt: a fa. Híjával a márvány rideg eleganciájának, de hor­dozva az élők terhét: ' az vesendőséget. Színekre, amit megjelenít a dió meleg bar­nájával, vagy a hars játékos rajzolataival, lombos fodro- zásaival, vagy a kőris hüs- fehér színével. Jól van az, nagyon is jól, hogy. aki az erdőt járja, nem találkozik görnyedt hátú rő- zsecipclőkkel, a világ olyat változott, hogy ilyen ember­telen Jkényszer már nem mun­kál. De nem jól van úgy, hogy számlálhatatlan tonnák­ban lesz évente az enyészeté a vékonyabb kivágott fa és a gally is, mert nincs gép és szorgalom, ami összegyűjtené. Jól van az, hogy egyre több az erdőmérnök és tech­nikus, aki értő kézzel nyúl csemetéhez, fához és amikor kivágja akkor is az új erdő termése miatt teszi azt. De nincs jó!, hogy sok még a hely, ahol senki sincs, aki az erdőnek szakszerűen gondját viselné. Az jól van úgy, hogy sok ízes gomba, vitaminos csipkebogyó, finom csiga és bodzavirág és illatos akác­méz és hamvas ■ szeder és rozsdás szederlevél, fűzvesz- szö és nyírfavessző kerül ki az erdőből és segíti, könnyí­ti életünk. De nincs elég jól, ha azt vesszük, hogy ezek az apró hasznok a mainak több­szörösei lehetnének, ha ke­vésbé volnának restek a szer­vezés és gyarapító beavatko­zások terén. így vezetett el gondolatunk fonala az ár­nyat adó erdőtől az ezerhasz­nú erdőig, az embert gazda­gító erdőtől az embert pró­báló erdőig, az embernek munkát és' megélhetést adó erdőtől, az ezernyi kiakná­zatlan lehetőséget hol kínáló, hol rejtegető erdőig. 4 z erdőn munkálkodó, jfl az erdőn gyűjtögető, a fával foglalkozó, a fá­ból új életek'forrásait fakasz­tó embernek szántuk a karan- csi napokat. Legyen ön is a vendégünk. Gergely Sándor •*-»t*miiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiKiuiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiitiiiiiiiiiuiiiiiiiiMiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiii!iiiiimiiiiiiiiiii..iiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiii!iuiiiiiiiiinniiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiMiiiiiMiitm< \ Ifjú kisiparosok tanácskozása Salgótarjánban Új Tevékenységek — Növekvő érdeklődés . Javuló feltételek Ragyogó idő fogadta azo­kat a fiatalokat, akik a szombatjukat a nagybátonyi járási ifjúsági és sport­nap rendezvényeivel töltöt­ték. Húsz alapszervezetből kétezer KISZ-est mozgatott meg az egész napos prog­ram, képviseltették magu­kat az üzemi, iskolai, te­rületi közösségek egyaránt. Az ifjúsági találkozó résztvevőinek népes tábo­rát, köztük Szabó Istvánt, az MSZMP járási bizottsá­gának első titkárát, moz­galmi és állami vezetőket — Vincze Béla, a KISZ já­rási bizottságának titkára köszöntötte. Legtöbb prog­ram a NOSE-pályán és a szabadtéri színpadon zaj­lott, de helyet adott a.sport- versenyek nek, játékos ve­télkedőknek a szakmunkás- képző és az általános isko­la is. A legnagyobb érdek­lődés a kispályás labdarú­gást kisérte — 40 férfi- és hét női csapat mérte ösz- sze erejét. Vetélkedtek fér­fi-női kézilabdában, röp- lapdában, lábteniszben, a gyerekek háztömb körüli kerékpárversenyen, külön­böző játékos ügyességi szá­mokban. Harminckét csa­pat indult a lövészetben, és egyéni számokban is ered­ményt hirdettek. Az étke­zést az ÁFÉSZ egységei biz­tosították a résztvevőknek. Jó szórakozást kínált a dél­utáni kulturális program is. A RODEO countryzenekar először gyermekeknek mu­zsikált. Ezt követte az eredményhirdetés, ahol számos értékes tárgyjuta­lom, sporteszköz talált gaz­dára. Majd a felnőtteket szórakoztatta a RODEO, a GM 75 zenekar koncertje, a karancssági cigány nép­táncegyüttes műsora, a LÁMA együttes, a Fanyúl zenekar fellépése. A nagy sikerű ifjúsági nap a késő esti órákban ért véget. Ez év tavaszán kezdődtek országszerte azok a tanácsko­zások, amelyeken a kisiparos fiatalok küldötteinek rész­vételével értékelik a megyei szervezetek az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtását, a kisipari tevékenység felté­teleinek alakulását és kiala­kítják állásfoglalásukat a fia­tal kisiparosok országos ta­lálkozójára. ( Szombaton délelőtt Salgó­tarjánban került sor a me­gye fiatal kisiparosainak ta­nácskozására, amelyen részt vettek Kádár. Györgyr.é és Cseh István, a KIOSZ Orszá­gom Központjának képviselői is. Baranyai Ká'mán a itlOSZ megyei titkára tájékoztató­jában kiemelte, hogy jelen­tősen javult a társadalmi közgondolkodásban a fiatal­ságért- érzett felelősség. Eb­ben nagy szerepe van annak is, hogy a fiatalok döntő több­sége helytáll a munkában, lelkiismeretesen dolgozik és bátran lehet tevékenységük­re építeni. Ez már azért is fontos, mert a megye csaknem 2400- kisiparosából csaknem öt­száz fő 35 éven aluli és 20 százalékuk nő. Egyre több fiatal vált ipar jogosítványt, s járul ezzel hozzá a lakossá­gi szükségletek mind telje­sebb kielégítéséhez. A múlt évben mintegy másfélszere­sére nőtt a kisiparban fog­lalkoztatott szakmunkásta­nulók száma, s a beiskolázás idén is a tavalyihoz hason­lóan alakult. Mindez a jövőben is je­lentősen hozzájárul a szol­gáltatásban a lakosság élet- körülményeinek javításához. A megyében a kisiparosok végzik az összes lakossági szolgáltatásnak 45 százalékát, az építőiparban ez az arány kétszeres. Az árutermelésben való részvételük csökkenti a hiánycikkek körét, hozzájá­rul a választék bővítéséhez. A kisipari tevékenység fej­lődése ellenére számos gond­dal kell megküzdeni. Példá­ul a Salgótarjánban és Nagy- bátonyban épült szolgáltató­házak 13 műhelye ellenére kevés a megfelelő munka­hely. Ezen némileg segít majd az 1985-lg felépülő pásztói és, ceredi szolgáltató­ház. A munka és annak minő­ségi . javítása mellett lénye­ges kérdés a fiatalqk politi­kai és szervezeti életbe tör­ténő aktív részvétele. Ennek érdekében a közeljövőben megalakulnak — először Sal­gótarjánban — az első KISZ- alapszérvezetek, így a fiatal kisiparosok is bekapcsolód­hatnak a mozgalomba. A megyében első ízben megrendezett ilyen jellegű ta­nácskozáson ezt követően a fiatalok megvitatták az or­szágom találkozóra továbbí­tandó javaslatokat és meg­választották az azon résztve­vő három küldöttet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom