Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
Szombati iái sasjáték Mondjuk: emelet * Textilutópia vagy látlelet? A szombathelyi fextilbiennálé tanulságai Mottó: „Minden szóról eszébe jut valakinek valami" Bizonyos fokig elkülönít a földszinttől és a lejjebb, följebb húzódó emeletektől. Ha az építmény stabilan áll, akkor az elkülönítésnek nincs számotttevő jelentősége. Ha viszont megrozzan, akkor az emeletek szerepe mind fontosabb lesz. Ugyanis akkor jön kapóra, hogy a közvetlen ellenőrzés veszélye nélkül lehet mutogatni följebb és lejjebb elhelyezkedő emeletekre: ott van a hiba. Mi ezen a szinten mindent a lehető legjobban intéztünk, hajszálrepedés, vakolatlohullás se látható a falainkon. Bezzeg ott, vagy ott — s ilyenkor az ég felé bökő hüvelykujj, vagy a föld irányába mozgó mutatóujj jelzi a bírálat célpontját — még a tartópillérek egynémelyike is megroggyant. Ha a saját emeleten mutatkozó rendellenességek már nem tüntethetők el festék rámázolásával, vagy díszfeliratok ráragasztásával, esetleg egy diadalt sugárzó szobor elébe állításával, akkor ezeket az apró bibiket ügyesen el kell palástolni más emeleten működők elől. Ezzel a figyelmüket a sajátí tennivalóiktól. Észrevenni persze észreveszik, hogy kissé morcosabbak vagyunk, időnként egy-egy reccsenést is meghallanak, de azzal vesz- szük elejét a túlzott kiván- csiskodásnak, hogy ezek a megelőző karbantartás sürgető tünetei. És máris rátereljük a szót az egyéb emeleteken sürgető feladatokra. Mindez persze csak akkor követendő taktika, ha az építmény nem stabil. Ha jó az alap, egyenesek a falak, ilyenről beszélni emeletes botorság. mol■ L MONDJUK! 7 ■ .. hát a »húszezre»« Balogh története meg úgy volt, hogy »kese« Szabóval pende- lyes koruk óta ki nem állhatták egymást. De, ha másként lett volna, akkor is megtörténik az, ami megtörtént. A faluban az első emeletes házat éppen ők építették, addig csak a földszinten húzódtak meg az emberek, de ez a kettő egyszerre nekifogott; kőműveseket fogadott, aztán kikötötték a mestereknek, hogy egymást lessék munka közben és hajszálra azonos legyen az egyik is, meg a másik is, de ami a legfontosabb — emelet az legyen rajta...! Ment a munka feszt, a falu meg odajárt, ha kellett, ha nem, emeletet bámulni és azt lesték, hogy vajon aztán tényleg hajszálnyira egyforma lesz-e a két ház? Egyforma volt az kívül-belül, alulfelül, elégedett volt mindenki, csak azt nem tudta senki, hogy aztán mi a fenét tartanak odafönn a tulajdonosok?! Találgatások voltak nem mondom, volt aki, mert jó száraznak látszott az emeleti rész — magtárnak, megint más melegháznak vélte a haszon szempontjából. Na, amikor minden elkészült, azt mondta Balogh a kőművesnek: »Nem érdekel, hogy csinálja, de a számla húszezerrel több legyen!« Több lett éppen annyival. Akkor átlobogtatta a komának, hogy lám, az övé húsz- szal többe került... Nagyot bámult, amikor az is éppen annyival magasabb számlát rántott elő ... Most meg aranyozott szélkakast szereltetnek fel a kéményre. De a két bádogost a »sánta« Kis együtt látta iszogatni a minap. Folytatása lesz a dolognak ...” — pat — A toronyhéz mindössze tízemeletes volt, de mert a kisvárosban akkortájt ez volt az egyetlen négynél több szintes épület, hamarosan a gyermeki csínytevések kedvelt célpontja lett A sokféle „já- ték”-lehetőség közül, mi a rabló-pandúr speciális vállfáját — az „emeletezést” részesítettük előnyben. Mi az az „emeletezés”? Nos, a gyermekcsapat egyik fele (mondjuk a rablók) felmennek lifttel a tizedik emeletre, a többiek pedig a földszintről kezdik meg „támadásukat”. A liftet mindkét fél használhatja, de a meghatározott időn belül nem szabad az épületet elhagyni. A játéknak külön izgalmat adott, hogy a pandúrok sem voltak biztonságban. A liftet ugyanis természetesen az épületben lakók is szerették volna használni ... A játék valódi tétjét tehát a házmester és néhány ingerlékenyebb lakó által beígért (és gyakran be is váltott) pofon jelentette. A 8—10 éves 'gyerekek joggal tekintették az „emeletezést” a bátrak sportjának, kivált, miután a házmester rendkívül leleményes óvintézkedéseket tett a gyermekbandák elfogására. Ettől .kezdve napról napra kevesebben merészkedtek az épületbe., Máig büszke lennék rá, hogy mi a végsőkig kitartottunk, ha a közelmúltban nem tépázza meg büszkeségemet egy váratlan esemény. A véletlen úgy hozta, hogy ama gyermekkori kisvárosban akadt dolgom, mégpedig épp abban a toronyházban. Az épület üvegajtaján hatalmas plakát fogadott: „Játszóház a toronyházban! Színes program gyerekeknek; makramézás, liftkoncert, emeletezés ..-tér * A kisorsolt szót Kiss Andrea, MakA, BsJesy-ZsfBnszky- lakAtelep A2/A1 szám alatti olvasónk kttldte be. Nyereményét — egy 100 forintos könyvutalványt — postán küldjük eL Továbbra Is várjuk olvasóink Javaslatait 1 A Javasolt szó — a mellékelt szelvényre Írva — szeptember 18-1* küldhető be szerkesztőségünk elmére: Salgótarján, Palócz Imre tér 3100. (A borítékra kérjük ráírni: „Egy szóval Is nyerhet!”) Szombati társasjátékunkkal legközelebb szeptember 23-1 számunkban jelentkezünk. Nógrádiak a reformkori országos politikában Korábban a NÖGRÄD hasábjain dr. Horváth Istvántól olvashattunk egy cikket Kossuth és Nógrád megye kapcsolatáról az 1840-es években. Természetesen nem véletlen és nem is egyszeri kapcsolódása ez a megyének az országos politikához^ A megy« liberális közvéleményt irányító és befolyásoló politikusok lassan országos formátumúvá nőtték ki magukat. Közülük a legjelentősebb, Sré- ter János, ha nem hal meg fiatalon 1842-ben, a legragyogóbb pályát futhatta volna be. De á többiek is magasra törtek: a Kubinyi test» vérek közül Ágoston bár a tudományos pályát választotta és a Nemzeti Múzeum igazgatója lett, a politizálással sem hagyott fel. Testvére Ferenc szinte már nem is hiányozhatott a reformkori országgyűlésekről és szenvedélyes, néha majdhogynem szang- vinikus felszólalásai országos tekintélyt vívtak ki számára. (1849-ben ő volt a híres gyémántügyet vizsgáló bizottság elnöke.) Az 846-ban nógrádi birtokossá lett Pulszky Ferenc 1848-ban Kossuth miniszterdumában volt államtitkár. Szontágh Pál Bécs- ben a király személye kiürüli minisztériumban teljesített szolgálatot és ottani magatartásáért kétévi börtönre ítélték. A közvetlen kapcsolatteremtésre kiváló alkalmat nyújtottak a különböző politikai egyletek, körök, amelyek a negyvenes évek elejétől szerveződtek Pesten. 1841- ben alakult meg a Pesti Kör, amely a liberális érzelmű értelmiséget, polgárokat és köznemeseket tömörítette. Külön székházuk volt, ahol vitákat szerveztek, olvasni lehetett a legfrissebb folyóiratokat, könyveket. 1845-ben a kör ketté vált. A radikálisabb ér- zelműek és felkészül tségűek Teleki László elnöksége alatt továbbra is ezen a néven működtek, míg a mérsékeltebbek Ráday Gedeon vezetésével a Nemzeti Körben tevékenykedtek tovább. Ez a szakadás igencsak káros volt,1 mert a konzervatívok egyre erősebben szervezkedtek, párttá alakultak, s az ellenzékiek kettéválása veszélyeztette az egységes és hatásos fellépés lehetőségét. Kossuth Lajos és Batthyány Lajos ezért hosszú és szívós agitációt folytattak a két kör újraegyesítésére, amely végül is 1847. januárjában megtörtént Ellenzéki Kör néven. Ez lett a magja és az alapja az Ellenzéki Pártnak, amely nemsokára nevezetes nyilatkozatában a párt programját is meghatározta. Ezeknek a köröknek több nógrádi tagja is volt. 1845- ben Kubinyi Ágoston a már ketté vált Pesti Kör tagjaként szerepel. A Nemzeti Körben több megyei személy van: Bérczy Károly (1843-tól tag), Farkas Károly (1843), Fato- vich Ferenc (1844) Halászy József (1846), Pajor István (1842), Pulszky Ferénc (1846), Laszly Pál (1846) és Madách Imre 1846-tól. Madách jelenléte azért is érdekes számunkra, mert eddig nem tudtunk ilyen irányú politikai szerepéről és ez bizonyos fokig korrigálja a róla alkotott apolitikus felfogást. De ott találjuk őt az egységes Ellenzéki Körben is 1847 januárjától. Mellette mindvégig ott szerepel leghűségesebb barátja Szontágh Pál. Érdekes módon a Pesti Kör tagjai közül Madáchon kívül egyedül Pulszky Ferencet találjuk az Ellenzéki Körben. A többiek nézeteinek úgylehet túlságosan radikálisnak tűnt a kör programja. De voltak helyettük újabb nógrádiak: a Madách-rokon Huszár József, a jól ismert Kubinyi . Ferenc (ő az Ellenzéki Nyilatkozat megfogalmazásában is részt vett), Révay Gusztáv, Szentiványi Antal és Szentiványi Károly (igencsak konzervatív családból, származnak), Szentmiklóssy Antal. A nógrádiak aktivitását eddig még nem tudtuk felkutatni. Közvetlen kapcsolataikra sok tény utal. Így többek között az, hogy például az 1847-es nógrádi követválasztáson Pulszky levélben sürgette a pesti vezetőséget, küldjenek anyagi támogatást, mert különben jelöltjük, Kubinyi Ferenc elbukik a küzdelemben. A segítség ellenére Kubinyi Ferenc ekkor még vereséget szenvedett. Helyére „néma követ”, azaz a politikában szereoet nem játszó Des- sewfíy Jób került, aki egyébként tagja volt az Ellenzéki Körnek. P. M. 8 NÓGRÁD — 1982. szeptember 11., szombat Értem én, hogyne érteném a szombathelyi 7. fal- és tér- textilbiennálé szervezőinek szándékát, akik a textilművészet egyetlen országos fórumának valamilyen tematikát akartak adni, határt akartak szabnii Való igaz, hogy az országos seregszemlék, amelyek parttalanul hömpölyögtek át nagy budapesti kiállítótermeken soha nem nyerték el igazán sem a nagyközönség, sem a kritika tetszését. Szombathelynek meg különben sincsen erre a célra végei áthaitatlan tere. Csakhogy a textil mint alapanyag, s mint műfaji megkötés már eleve kizárja a túl- méretezettséget; a minőségre figyfflő zsűri pedig ki tudta volna szűrni akkor is a kevésbé sikerült munkákat, ha a művészeknek nem textilutópiát kellett volna készíteni ök. (Sőt! Egyes munkák valószínűleg abba ^a bizonyos tárlatba nem is kerülhettek volna be. hiszen csak az élteti, hogy valami pislákoló szándék felcsillan bennünk arra, hogy utópiát mutassanak be. Példa erre Koppány Gizalla Fényruhák című munkája, amely áttetsző bábok és odavetett textilek kompozíciója némi fényeffektussal, nyugati kirakatok ihletésében.) A pályázati feltételek eléggé homályosan fogalmazzák meg az utópia jelentését — például a textilutópia egyenlő az elképzelt textillel, egyenlő a képzeletbeli textillel — mindenesetre nem abban az értelemben használják a fogalmat, mint ahogyan a köz- tudatban él. Ezzel a mércével mérve is találunk frappáns textilt: mindenekelőtt Kozma Vera munkáját, aki a pályázatra egy jövőbeli, képzelt pályázati felhívást készített el textilből a Savaria Múzeum nevében, amely szerint: „Pályázatot hirdetünk az általános leszerelés következtében feleslegessé vált egyenruhák és egyéb katonai textíliák hasznosítására.-” stb. És mellette a pályamű: egy katonai* sátorlap pelerinnek elkészítve, divatos bőr vállrésszel, (béke-) galambrátéttél. Van, aki abban látja a textilutópiát, hogy más anyagokból hoz létre textilt, textilként viselkedő tárgyat. Balázs Irén nylonfóliába rendezett és zárt be átlátszóan ílyan anyagokat, amelyekből íddig megejtően szép textilplasztikáit készítette. Nála ;űnifc ez az utópiatextil leg- nkább az eddigi út folytatásának. Mintha elemeire szétszedve tárná föl anyagait, színeit, „titkait” egy új anyag, i fólia segítségével. Penkala Sva—Scherer József ugyan- ;sak a fóliát használja 40 cülönböző anyag befogadásá- ■a, azzal a különbséggel, hogy nindezekből 760 különböző variációt hoz létre. Gézből, hlyemből, üvegnylonból ké- izült Simonffy Márta. textilje s: A burok. Kár, hogy mi- cözben szárnyalását, kecses ebbenését élvezzük, állandóin ott motoszkál bennünk a cérdés: mitől is utópia ez? i ha most a magyarázat meg- izületik — hogy tudniillik a övőben már eredetünk, szü-1 élésünk titkai is olyan át- | Gulyás Kati m. díjas alkotása: Ablak látszóak, világosak lesznek, mint e burok — félünk, hogy a művész ránkpirít az Arany János-i mondással: Gondolta a fene! hasonló belemagyarázási veszély fenyeget Gulyás Kati hatásos textilsorozatánál is: regi csepeli házak tört ablakait, kopott függönyeit állította ki, textilre fényképezve. Mi lehet itt az utópia? Hogy a szegénység, kopottság egy távoli jövőben már csak műalkotásként kap szerepet? Érdekes, hogy a szövéssel foglalkozó textilesek a leghagyományosabb műfajban tudnak újat hozni e témában is. Van aki, csak a címadással ad fogódzót: Nagy Judit gobelinjének a hátterében békés táj, az előtérben három pillangó, Papírsárkányok címmel. Vajon úgy véli, hogy amilyen fantasztikus állat ma számunkra a sárkány, olyan lesz a pillangó is, ha már nem lesz élő pillangó? Gecser Lujza nylonszalagokból sző, tükör van a kép közepén: A, jövő emlékei a kép címe, s valóban, aki itt és most a tükörbe belenéz, a jövőben már csak emlék lesz. Szilvifzky Margit tűzött fekete felületet mutat be, amelyen megszakad egy csílr, alatta szivárványszín. Hegyeshalmi László egyetlen mondatot nyom különböző ritmusban a textilfelületre: The war is over — A háborúnak vége. Ezt nyomja ritkán és sűrűn, elmozdítva és egymásra, szinte ujjong a tiz felület, dekoratív látvány születik a be-’ tűkből. Lovas Ilona egy drótháló alá búzát ültetett, s vályoggal tapasztotta be. Ahol a vályog megrepedt ott kibújt a búza és nő, növekszik. Utópiájának címe: Ha... Az utópia kihívására többnyire reális gondokra mutató, nagyonls mának szóló munkák születtek. A legjobb művekből békevágy árad, figyelmeztetés. Oda kell figyelni a művészek higannyal nem mérhető láza, érzékeny idegrendszere által tükrözött világra. Mert utópia helyett látlelet jött létre. Torday Aliz Káldi János: Biztofásféle Gondolatok A megégetett kezet néha mdbehozza, ha hűvösre teák. (Bohumil Synek) * Az elemi igazságnak is meg- annak a maga szabályai. Ha valaki semmiről sem álmodik, ez azt jelenti, hogy mindene megvan. * Tanácsot adni mindig hiba, de ha ráadásul még jó tanácsokat is adsz, azt soha senki nem bocsátja meg neked. (Wilde) * Az erkölcsi tudat vitatkozás közben, nem pedig parancsok, vagy tilalmak hatására alakul ki. (Maria Ossowska) Nem állhatsz félre. Nem bizony. Egyetlen pillanatra se. Költő vagy. Jelkés és Tartás. Nem a napok játékszere. Letöri a gyengét-gyarlót az ártó-őrlő csüggedés. Fújja a pelyhet-levelet a sebes széf — és fütyörész. Az ingó-lengő védtelen. Por a sorsa és őszi sár, De a hű és állhatatos holta után is fénysugár. Vonyarcvashegy, 1982. aug. 11. Polner Zoltán: Átok alatt Esteledik: Múlik távozó bontogatja a hőség lépéseid ezüst-papírjaiból óraütése, a szél a fákat. jajgat a küszöjj, Eső vert ajtóm harmadnapra hová mész a házból? lepusztul szívemről Kék-gyökerű kutam az álom. hová viszed a rézpénzt?
