Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

Mozaik — kirakatban Hegyi György kiállítása Salgótarjánban Ha a mozaik szót halljuk, első pillanatban minden bi­zonnyal tündöklő falak, arany­ló, vagy éppen mélytüzű szí­nek jutnak eszünkbe. Ez a monumentalitást sugalló mű­vészeti ág az időtállóságot és a gazdagságot juttatja eszünk­be. Méltán. Hiszen ma is megcsodálhatjuk, gyakran tö­redékben, az antik görög és római padlómozaikokat, az emberi alkotás e maradandó példáit, a keresztény egyházi mozaik pompáját — immár a falakon —, különösen Bi­zánc fényűző, a követ felej­tő, drágakövet is használó ra­gyogását, ami Európába is átterjedt, szerencsés, gaz­dag korokban sugarakat szórt. A mozaik nagy korszaka vál­takozva és újulva csaknem egy évezreden át tartott, a negyediktől a tizenharmadik századig, az ókeresztény ko­riaktól a Justinianus-kori mozaikokig, vagy a Basilios császárkori virágzásig. A ké­sőbbiekben hanyatlani kez­dett, de a modern művészek időről időre felelevenítik, technikájával kísérleteznek, hogy mai ünnepi mondaniva­lóikat megfogalmazzák. Ra- vennából —, hogy csak ezt az egy örök példát említsük — jelenünkig ér a sugárzás. Mucsi András ezt írta egy idei szentendrei kiállításhoz, ajánlásként: „Hegyi a régi korok tiszteletet parancsoló ünnepélyes és monumentális műfaját, a mozaikot tette megközelíthetőbbé, léptékben intimebbé és elérhetővé a ma embere, a hétköznap em­bere számára. A helyhez kö­tött, építészeti keretbe zárt monumentális fenségű mo­zaikot mozdítható táblakép­pé szelídítve, felhasználja a mozaiktechnikából adódó já­tékos lehetőségeket az élet örömeinek csillogó színekkel történő kifejezéséreHe­gyi György festőművész kis méretű , mozaikjaiból szep­tember 2-án nyílt kiállítás a Képcsarnok salgótarjáni be­mutatótermében, szeptember 16-ig tekinthető meg. Hegyi György mozaiktech­nika iránti vonzódása régi ke­letű. Ez a festői formanyel­vének is meghatározója. A ki­állításon most „csak” mozai­kokat látunk. Hol van itt a festő? — A mozaik, mint műfaj, a képzőművészetnek olyan ága, ami a festészethez tar­tozik — mosolyog a művész a mozaikképei előtt. — Mozaikképein meglepő­ek sajátos anyagkombinációi is, természeti tárgyak, kagy­lók, cserepek, szecessziós opálüvegek, s más anyagok épülnek be a képbe. — A kollázst már régen feltalálták, ez nem az én öt­letem. Az anyagok válogatá­sa és felhasználása sajátom. — Egyik mozaikképe a Sal­gótarján címet viseli. Milyen kötődést jelent ez? — Annak idején, körülbe­lül húsz éve én is részt vet­tem a Karancs Szálló moza­ikpályázatán. Ez akkor ké­szült. — Tervei? — Itt is kiállítok henino- gorszki mozaik részletet. Eb­ben az Urál környéki város­ban egy új gyár tanácskozó- termének nagyméretű mo­zaikját készítem, a barátság eszméjének kifejezése je­gyében, még idén odautazok, hogy felkerüljön a falra. Hegyi György mintegy hat­van mozaikképét hozta el Salgótarjánba. Az 1922-ben Budapesten született művész, akinek számos murális mun­káját vi felezték ki 1946-tól gyakori kiállító mind ide­haza, mind külföldön. Első önálló tárlata Kolozsvárott nyílt meg, 1964-ben, Tel Avivban 1976-ban, Berlinben és Halléban, 1977-ben, Nyu- gat-Berlinben, 1981-ben Ham­burgban állított ki, s ugyancsak ebben az évben a Magyar Nemzeti Galériában is, hogy csak néhány tárlatát említ­sük a sok közül. Három év­tized alatt húsz egyéni kiál­lítása volt, legutóbbi a szent­endrei Művésztelepi Galériá­ban. Salgótarjáni kiállítása a legutóbbi hét-nyolc év mun­kásságát reprezentálja. T. E. Döntöttek az esti és a levelező togozatosok fellebbezési ügyeiben A Művelődési Minisztérium illetékesei a felsőfokú oktatási intézmények riappali tagoza­tára jelentkezők fellebbezési ügyeinek tárgyalásakor — a napokban — döntöttek az esti és a levelező tagozatosok ké­relmeiről is: ezek — mint el­mondották — évről évre nö­vekvő gondot jelentenek. Bár e tagozatokon nincsenek köz­pontilag meghatározott keret­számok, mégis az intézmé­nyek, illetve a szakok képzési lehetősége bizonyos arányok megtartását követeli. A művelődésügy illetékesei­hez a felvételi vizsgákat köve­tően 5000 fellebbezést, kérel­met, panaszt nyújtottak be, ezek többségében — a gondok ellenére — az illetékesek a2 érdekeltek javára döntöttek. A minisztériumi tájékoztatás sze­rint a legtöbb problémát a felvételi vizsga alól mentesü­lő másoddiplomás- és kiegé­szítő képzésre pályázok okoz­zák. Ezek létszáma főleg a jo­gi és a közgazdaságtudományi karok esti, levelező tagozatain ér el olyan arányokat, amelyek a kérdés külön megfontolását teszik indokolttá: szükség van-e, megéri-e taníttatásuk a népgazdaságnak. A szakembe­Konyhaséfek zártkörű klubja Végy néhány konyhafőnö­köt, rendszeresen hozd össze őket baráti találkozóra és kész is a zártkörű klub. Hogy sa- va-borsa is legyen a dolog­nak, mindössze arra van szükség, hogy mindegyik konyhafőnök főnöke állam-, vagy kormányfő legyen — le­het koronás fő is. A múlt hét végén a francia- országi Reimsben, majd Bel­giumban került sor az igazán zártkörű klub szokásos éven­kénti találkozójára. Reims kö­zelében a 21 tagú társaság 16 tagja Champagne megyében pezsgőt ízlelgetett — mi egye­bet tehetett volna azon a vi­déken —, majd a belgiumi Leuvenben és Brüsszelben „gasztronómiai kiránduláson” vett részt. A baráti találko­zón a konyhafőnökök — akik felelősek azért, hogy mi kerül a „nagyok” asztalára — ter­mészetesen birodalmukról, a konyháról beszélgettek, recep­teket cseréltek, sőt esetenként egész menü javaslatokat is. A klubot öt évvel ezelőtt hozták létre és azóta megsza­kítás nélkül Marcel le Servot úr, a francia államfő konyhá­inak vezére az elnök. Elnök­helyettese pedig Henry Haller úr — a Fehér Ház konyhái­nak ura —, aki azonban svájci származású konyhamű­vész. rek szerint az ok abban rejlik, hogy továbbképzési rendsze­rünk nem tudja kielégíteni azokat az igényekeit, amelyek a különböző ágazatokban je­lentkeznek. Minden valószí­nűség szerint a másoddiplo­más-képzésre jelentkezők dön­tő többségének nincs szüksé­ge újabb diploma megszerzésé­vel kapcsolatos képzés teljes tartalmára, csak az oktatott anyag azon részeire, amelyek eredeti képzettségéhez, mun­kaköréhez, annak jobb, szak­szerűbb ellátásához szüksége­sek. Ilyen jellegű kiegészítő­vagy részképzés azonban je­lenleg nincs. A vállalatok, a főhatóságok, a különböző veze­tőképzők ugyan folytatnak to­vábbképzést. de a népgazda­ság különböző területein az adott szakmák betöltésénél el­sősorban az állami iskolai vég­zettséget fogadják el. Ez felveti az oktatás koncentrálásának, gazdaságosságának kérdését is. A másoddiplomáért jelent­kezők másik nagy csoportja a pedagógusképző intézmények felvételi gondjait gyarapítja, Ezen a területen a képzés jel­legének módosítása nem lát­szik indokoltnak, felmerül azonban a jelentkezés megala­pozottságának a kérdése. Kí­vánatos lenne az adott munka­kör ellátásához a képesítés szükségességének szigorúbb el­bírálása a külső és a felvéte- liztető intézmény részéről. (MTI) Mester Attila: A kvarcóra Tágasabb iskola Összefogással Cereden A lakosság, a helyi gazdasá­gi egységek, valamint a tanács összefogásával a ceredieknek sikerült végrehajtjani merész elhatározásukat; az idei tanév elejétől két tanteremmel tá­gasabb iskolában tanulhatnak a helybeli nebulók. A tanter­meket helyiségátcsoportosítás­sal, korábban megürült — az épületben lévő — lakás átala­kításával oldották meg. A mintegy 3,5 millió értékű áta­lakításból 11Ó ezer forintot a lakosság önkéntes felajánlásai fedeztek. A pénz mellett tete­mes társadalmi munkát is vé­geztek a helybeliek. Ugyan­csak sokat tett a helyi tsz,' va­lamint a Salgótarjáni Szolgál­tató Szövetkezet helyi üzeme, és a kivitelező helybeli taná­csi költségvetési üzem. Jelen­leg a központi fűtést szerelik, hogy mire jön a hideg, ebben se lássanak hiányt a tanulók, s készül a költözésre a könyv­tár, amely ugyancsak az isko­lába teszi át székhelyét, több­célúan hasznosítva az intéz­ményt Zsebtelevízió A japán Sony cég egy zsebfor­mátumú fekete-fehér televíziós készüléket készített, amelyet fosz­for képernyővel és lapos Braun- félc kéncsővel szerelt fel. A mini- televízió csupán i9,8 cm hosszú, 8,7 cm széles és 3,3 cm vastag, a képernyő átlója 5 cm. A ké­szüléknek 1,8 watt áramra van szüksége, 6 voltos feszültségfor­rásból. A négy alkáli-m gnon- telcp körülbelül két és fel órás állandó üzemelést szavatol. A ké­szülék súlya 2,3 centiméter nagy­ságú hansszórójával együtt, üzem­készen 640 g. Ma reggel, munkába igye­kezvén észerevettem, hogy áll az órám. — Bocsánat! — lépek köze­lebb egy csillogó karórát vi­selő hölgyhöz a buszon. — Megmondaná a pontos időt? — Hét óra tizenöt perc, hu­szonöt másodperc — olvassa fel habozás nélkül az óráján lát­ható számokat, s érdeklődés­sel figyeli, hogy szerencsétlen- kedem féllábon, táskámmal térdem és könyököm között, amíg beállítom öreg ketyegős Vosztokomat. — Miért nem vesz kvarc­órát? — kérdezi jónidulatúan a hölgy, rrvg a hirtelen kanyar­ban többször is nekiütődöm. — A tizedmásodperceket is mutatja, és sosem kell felhúz­ni. ó, az órahúzás szertartása! Apám tűzhunytával felállt a nyikorgó vessjőfotelból, le­akasztotta a szögről ökölnyi zsebóráját, és prrr-prrr-prrr, mintha a tücsök ciripelne. Er­re a hangra ragadt le minden este a szemem. Az időt is er­ről az óráról tanultam meg leolvasni. Ez a kismutató — magyarázta apám — emez meg a nagy. öt óra, fél hat, háromnegyed hét. Ha így áll­na, mennyi volna? Most már ezt sem kell ta­nulni. A kvarcóra számokkal írja ki, hogy: hétóratizenöt- pecchuszonötmásodperc. XXX Tudok egy játékos kísérle­tet. Kérdezzék meg barátjuk­tól, mennyi az idő, közvetle­nül aztán, hogy megnézte az óráját. Meglepődve fogják ta­pasztalni, hogy újból megné­zi, mielőtt válaszolna. Bizony, bizoűy, Ha az em­ber a régi Vosztokjára pillant, nem fogalmazza meg, még gondolatban sem, hogy: hét óra, tizenöt perc, huszonöt másodperc. Ehhez egy pillan­tás nem elég. Ahhoz viszont igen, hogy tudja, az a lány már nem jöt> el a randevúra, s lassan az utolsó vonat is elmegy. Mert tulajdonképpen soha sem arra vagyunk kí­váncsiak, hogy hány óra van. Mindig csak arra: időben va­gyunk-e még, vagy behozha­tatlan késésben immár. Ezt pedig egy nagy, meg egy kis­mutató (hol van már róluk a foszfor? És hol apám, aki először megnevezte őket?) ha­marabb megmutatja, mint a digitális óra zölden villogó számsora. XXX És azok a megfoghatatlan tizedmásodpercek. Mi közöm nekem a tizedmásodpercek- hez? Mit is kezdhetnék velük, amikor éveket fecsérelek el? — Bocsánat! — lép egyszer majd mellém is valaki. — Megmondaná a pontos időt? Én akkor még egyszer utoljá­ra rápillantok az órámra (amit éppen az imént néztem meg), és nem szólok, mert akkor már nem lesz jelentő­sége az időnek, sem a fosz­forjuk hagyott öreg mutatók állásszöge, sem a digitális óra zölden ki jelzett villogó szám­sora szerint. nemzeti ünnepén 17.05: Nem a világvége Rádal Eszter riportja 17.30: Régine Crespin opera­áriákat énekel 19.30; Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 20.17: Skandináv hangjátékok szemléje 21.08: Népdalok, néptáncok 21.40: A Dunánál. Történelmi fi­gyelő 22.30: Fra Diavei© 23.12: A Magyar fúvósötös Ját­0.10: Nádas Gábor táncdalaiból KOSSUTH RADIO: PE7TÖFI RADIO: 8.25: Nagy siker voltl A Magyar Állami Hangver­senyzenekar Haydn-hang­versenye 9.44: Fellegi Ádám Ibert­zongoradarabokat látszik id.05: A csudálatos Mary 10.28: Britten: Noé bárkája 11.20: Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.10: Wilhelm Meister tanulóévei 12.45: Bevallom magának... . 13.52: Nótacsokor 14.49: Csukás István: Mintha át­vágnánk Tahitin 15.05: Zenés játékokból 13.91: Testvérekről testvéreknek 16.03: Az Obretnov kórus Ljubemir Pikov müveiből énekel Ki.:0 \ Bolgár Népkö/.társaság S.05: Gasparone. Részletek Mil­löcker operettjéből 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót 13.30: Színes szőttes 14.00: Az én rádióm 15.00: Hogy tetszik lenni? 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Népzenekedvelőknek 19.05: Fjodor Saljapin énekel 19.17: Slágerlista 20.10: Külpolitikai arcképcsarnok 211.35: Szociológiai figyelő 21.10; A Magyar Rádió Karinthy-színpada 23.20: Porter zenés játékaiból 4 NÓGRÁD — 1982. szeptember 9., csütörtök MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Telefonügyelet: 35-510. (A tartalomból: ,.Balaton’* Heves megyében. — Szüreti előkészüle­tiek. — A 90 éves kovácsmester.). Szerkesztő: Dobog Béla. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A Lenin Kohászati Művek pártbi­zottsága tájékoztatót hallgatott meg a hulladékok és a másodla­gos nyersanyagok hasznosításá­nak helyzetéről. — Nógrád me­gyei mezőgazdasági l^örkép.). — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna 8.30: iskolatévé — angol nyelv (középhaladóknak) 8.45: Az iskolatelevízió új sorozatainak bemutatása pedagógusok részére 9.10: Magyar nyelv (Ált. isk. 4. oszt.) 15.35: Az iskolatelevfzió új sorozatának bemutatása pedagógusok részére 16.30i Hírek 16.35: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 17.20: Tévébörze 17.30: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe 17.50: Telesport 18U5: „Legyen a zene mindenkié” VIfi. rész: A kodátyi zenei nevelés alfája 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-Mradó 20.00: Fehér Klára: A tenger tévéfilmsorozat VI/6. rész 21.05: Hírháttér 21.55: Atlétikai Európa- bajnokság Közvetítés Athénből 23.10: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték Viliil. rész: Etnikum és politika 20.45: Tv-híradó. 2. 21.05: Bereményi Géza: Imre — Tévéfilm. BESZTERCEBÁNYA I 19.30: Tv-híradó 20.00: Indítóok. Tv-játék 21.25: Bolgár művészek hangversenye 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ezzel törődni kell 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Oidipusz király — kubai balett 21.00: Műterem 21.25: A szeptemberi felkelés. Dók. műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Lánd­zsák hajnalban. Színes, angol történelmi kalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách: Jobb ma egy nő, mint tegnap három (16). Szí­nes szinkronizált francia filmvíg­játék. — Pásztói Mátra: Honda lovag. Szíhes szinkronizált ja­pán film. — Szécsényi Rákóczi: Katonadolog. Színes, szinkronizált szovjet filmdráma. — Kistercnyel Petőfi: Apaszerepben. Színes, szovjet film. — Érsekvaűkert: Hárman a slamasztikában. Szí­nes, szinkronizált, amerikai film­vígjáték. — Nagylóc: Ez Ame­rika (16). Színes hangberpondá- sos, amerikai dokumentumfilm. — Jobbágyi: Szexis hétvége (16). Színes, szinkronizált olasz—fran­cia film. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom