Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

J©Si ^sines«sseidd Családi pótlék egy gyermek után K. Jánosné szurdokpüspöki olvasónk a2 első házasságá­ból származó gyermeke után ez ideig minden huzavona nél­kül kapta a családi pótlékot. Amikor munkahelyén bejelen­tette újabb házasságkötését, közölték vele, hogy a családi pótlékot ezután már férje nevén igényelje, mert annak fo­lyósítását beszüntetik, és ez be is következett. Férje eddig nem kapott családi pótlékot. Van-e valamilyen törvényes akadálya, hogy a családi pótlékot továbbra is olvasóink munkaviszonya alapján folyósítsák, kérdezi olvasónk. A közéltekből az tűnik ki, a legfőbb akadálya, hogy egy gyermek után családi pótlékot sem férje, sem olvasónk nem igényelhet. Alapvető szabály, hogy egy gyermek után csak az egyedülálló szülő kaphat családi pótlékot. Ezen kívül ha a gyermek tartósan beteg, szellemi vagy testi fogyatékos, il­letőleg ha a másik vagy több gyermek a családon kívül van elhelyezve, akkor a családban maradt egy gyermek után is jogosult a családi pótlékra. Továbbá akkor is ha 1971. november 1. után két vagy több gyermek kapott családi pót­lékot, akik közül már csak egy gyermek maradt, akkor az az egy még mindig jogosult a családi pótlékra. Minthogy ezen feltételek közül olvasóink egyikkel sem rendelkeznek, így családi pótlékra sem férje, sem olvasónk jogán nem jogosultak. Jogilag egyébként nincs akadálya, hogy a családi pót­lékot a feleség jogán folyósítsák. Erre akkor van lehető­ség, ha- a férj valamilyen oknál fogva családi pótlékra nem jogosult, vagy jogosult ugyan, de annak összege kevesebb mint amit a feleség jogán kaphatnának. Kiskorúak házasságkötésének engedélyezése S. Józsefné pásztói olvasónk fia aki még nem érte el nagykorúságát meg szeretne nősülni, de a kislány, akit el szeretne venni még a 16. életévét sem töltötte be. Kisgyer­mek koruk óta ismerik egymást, s elhatározták, hogy össze­házasodnak. Ügy hallotta, hogy ilyen korban még valami­lyen engedély szükséges a házasságkötéshez. Kitől kell ezt kérni és remélhetik-e az engedély megkapását, kérdezi ol­vasónk. , A házasságkötési korhatár a családjogi törvény szerint férfiaknál 18, nőknél 16 éves életkor. Ha a házasulandók, vagy akár egyikük ennél fiatalabb, de a férfi a 16., a nő a 14. életévét már betöltötte és egyikük sincs nagykorúságtól kezdődően cselekvőképességüket kizáró gondnokság alá he­lyezve, a gyámhatóság engedélyezheti a házasság megköté­sét. Az engedély megadása előtt a gyámhatóság széles körű vizsgálatot köteles lefolytatni. Az engedély iránti kérelmet a kiskorú köteles előter­jeszteni, ha mindkét házasulandó korhatár alatti, akkor mindkét házasulandó kérelmet köteles előterjeszteni. A gyámhatóság a döntés előtt beltéri a szükséges iratokat és meghallgatja a kiskorú szüleit (törvényes képviselőjét), ma­gát a kiskorút és azt a személyt, akivel házasságot kíván kötni. Megvizsgálja, hogy a kiskorú az általános iskola 8. osztályát elvégezte-, illetőleg tankötelezettség alól felmentet­ték-e. A meghallgatás során meg kell állapítani, melyek azok a körülmények, amelyek az engedély megadását indokolják: biztosított-e a születendő gyermek erkölcsi és értelmi neve­lése. anyagi ellátottsága, a házasulandóknak van-e megfe­lelő erkölcsi megalapozottságuk és felelősségérzetük, nincs-e a házasságkötésnek akadálya, illetve a házasságkötés törvé­nyes feltételei biztosítottak-e. A házasságkötést a gyámhatóság akkor engedélyezheti, ha a fentiekben közölt feltételeken túl a becsatolt orvosi bi­zonyítvány szerint a házassághoz testileg és szellemileg meg­felelően fejlettek és a korai házasságkötés sem a házasu­landókra, sem utódaikra káros hatással nem jár. Továbbá, ha a házassághoz külön jogszabályok szerint szükséges en­gedélyt bemutatták, illetve, amelyeknél az érvényes házas­sághoz a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szer­vének felmentése szükséges, azt beszerezték és bemutatták. Munkakönyv kijavítása H. József kétbodonyi olvasónk 15 évet dolgozott egy vál­lalatnál, 1981 elején azonban személyi okokból kénytelen volt munkaviszonyát megszüntetni, de a felmondási idő le­töltését követő másnap már új munkahelyén dolgozott. Most (amikor beteg lett és táppénzét csak 65 százalékban fizetik), vette észre, hogy új munkaviszonya kezdő időpontjának 3 nappal későbbi időt írtak munkakönyvébe, mint amikor ténylegesen megkezdte a munkát, így három nap hiányzik a munkaviszonya folyamatosságához. Ki lehet-e javítani a téves bejegyzést, kérdezi olvasónk. Természetesen ki lehet. Az általános szabály, hogy a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Ha a dol­gozó és a vállalat másképpen nem egyezik meg, a dolgozó­nak a munkaszerződés megkötését követő másnap munkába kell állni. Olvasónk közlése szerint régi munkahelyét 1981. január 15-én hagyta el és 16-án már új munkahelyén dol­gozott, igy nyilvánvaló, hogy a bejegyzés téves lehet. Ter­mészetesnek kell tekinteni viszont, hogy a társadalombizto­sítási szerv csak a bejegyzés szerint fizetheti a táppénzt. Ezért javasolom, hogy a téves bejegyzés iránt tegyen pa­naszt a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál és kérje a munkakönyvi bejegyzés kijavításának elrendelését. Ez eset­ben nincs akadálya annak- sem, hogy a táppénzt visszame­nőleg megkapja. Dr. Jónás Sándor A varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet autójavító és kar­bantartó szervize 1978-ban alaku’t a darázslópusztai telep­helyen. Személygépkocsik lülinfé'e javítási munkáit — fU‘jműbeál’ítást, alváz- és üre^vél' imet — végeznek a tsz mcl ék üzem ága ban. Egy-cgy gépkocsi komp ett felújítás' m n- káit mindössze 3 nap alatt végzik a szerviz dolgozói. Ké­pünkön: Pcrcze Antal LADA személygépkocsi alvázát festi. — Rigó —■ Napi postánkból Termelési Nógrád megye területén va^ lamennyi vasúti szolgálati he­lyen augusztus 15—31 között tartatták meg a második fél­éves termelési tanácskozáso­kat, melyeket nagyobb szolgá­lata helyeken műszaki konfe­renciák előztek meg. A termelési tanácskozáso­kon értékelték az első fél év eredményeit, hiányosságait, valamint meghatározták a második fél év feladatait Pásztó vasútállomás dolgo­zói minden szinten teljesítet­ték vállalásaikat Egy dolgo­zójukat segítik abban, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főis­kolát munkája mellett befe­jezhesse. Munkájukat ez év­ben is balesetmentesen végez­ték, mint erről Tóth István, az állomás főnöke tájékoztatott. A pásztói 12. sz. hidász építés­vezetőség dolgozói, melynek vezetője Kormos László, szin­tén jó eredményekről számol­hattak be a nagy fluktuáció ellenére is. A bázisidőszak­hoz viszonyítva az első fél év során túlóracsökkenés mu­tatkozott. Az első fél évben fegyelemsértést nem követtek el, munkájuk balesetmentes volt. Ugyancsak a bázishoz viszonyítva az első fél évben a betegnapok száma 90-el csök­kent (111.) NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS SEGÉLYEZÉS A Magyar Vöröskereszt — túl a természeti katasztrófák, a fegyveres konfliktusok ál­dozatainak rendszeres, visz- szatérő segítésén — mindig nagy gondot fordított nemzet­közi kapcsolataink ápolására. Így erősíti a baráti együtt­működést a szocialista orszá­gok testvérszervezeteivel, s szélesíti kapcsolatait a fej­lődő országok nemzeti tár­saságával, növekvő támoga­tást nyújtva tevékenységük kibontakoztatásához. A Vöröskereszt Társaságok Ligájával és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával ki­alakított együttműködésben a Magyar Vöröskeresztet az a törekvés vezeti, hogy — a Vöröskereszt szerepének új­raértékeléséből levont kö­vetkeztetések alapján — a mozgalom tevékenységében hangsúlyozottabban kerüljön előtérbe a humanitáriús misz- szió, s a vöröskeresztes moz­galom hatékonyabb ténye­zője legyen a béke megóvá­sának. ELISMERÉSEK A magyar vöröskeresztesek képviselői rendszeresen és ak­tívan részt vesznek a liga vezető testületéinek tanács­kozásain. Hasonlóképpen ak­tív tevékenységet fejtenek ki az úgynevezett Ifjúsági Ta­nácsadó Bizottságban. 1980 márciusában Budapesten rendezték meg az európai if­júsági vöröskeresztes veze­tők V. regionális értekezle­tét, amelyen magyar előter­jesztés alapján vitatták meg az egyetemi (főiskolai) vörös­keresztes munka tapasztala­tait. A nemzetközi gyermek­év kapcsán 1979 nyarán Le- ninvárosban tizenöt nemze­ti társaság ifjú vöröskeresz­tesei, Zánkán az európai szo­cialista országok úttörő vö­röskeresztesei részére szervez­tek nemzetközi találkozót, il­letve táborozást. A Magyar Vöröskereszt főtitkárát bevá­lasztották a Henry Dunant Intézet vezetőségébe. A nemzetközi humanitári­us jog tervszerű ismertetése és módszeresebb terjesztése céljából a Magyar Vöröske­reszt. 1980-ban előadóképző tanfolyamot szervezett, tanácskozások Az építésvezetőség dolgozói terven felül elvégezték Jász­berény állomás rakodójának helyreállítását. További fela­dataik között szerepel ebben az évben Hatvan—Somoskőúj­falu között több hídgerenda cseréje. Az építésvezetőségen két szocialista brigád műkö­dik, a dolgozók 65 százaléka brigádtag. Somoskőújfalu állomáson a kocsitartózkodás kedvezőtlenül alakult, melyet tartalékgép­hiány okozott. A nő- és ifjúság- politikai határozatok végrehaj­tását igyekeznek segítem ér­vényre juttatni. A dolgozók 44 százaléka nő. Az üzemi de­mokráciát az egyik legfonto­sabb dolognak tartják. Azon­Hegyénkbeii Megyénk mezőgazdasági dolgozói közt hozzávetőleg hat százalék a közép-, illetve munkahelyi vezetők hánya­da, azaz az országos átlagnál valamivel magasabb. Figye­lemkeltő az aránymegoszlás, amely aZ országos és a me­gyei viszonyok különbözősé­gét tükrözi. Míg a magyar mezőgazdaságban a munkahe­lyi vezetők vannak többen: 17 ezer 400-an, s a középve­zetők kevesebben: 16 ezren, amelynek résztvevői segítsé­get adnak a hazai vöröske­resztes szervezetek ez irá­nyú tevékenységéhez. A Nem­zetközi Vöröskeresztnek e témát gondozó szakértői cso­portjába meghívták dr. Her- cze;' Géza pécsi jogászpro­fesszort, a Magyar Vöröske­reszt országos vezetőségének tagját. A nemzetközi bizottság két­évenként Ítéli oda a legma­gasabb ápolónői vöröskeresz­tes kitüntetést, a Florence Nightingale-emlékérmet. A Magyar Országos Segélyező Egyesület centenáriumának évében hat magyar ápolónő kapta meg e rangos kitünte­tést. A Magyar Vöröskereszt centenáriumi ünnepségén a nemzetközi bizottság elnöke személyesen nyújtotta át _ az érdemrendet további 1 négy magyar ápolónőnek. KERESŐSZOLGÁLAT A Nemzetközi Vöröskereszt­ben végzett munka kiemel­kedő eseménye volt a két kongresszus között az 1981. májusában Budapesten meg­rendezett III. európai regio­nális konferencia, melynek ünnepélyes megnyitóján nagy visszhangot keltő be­szédet mondott Aczél György, ■az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. A magyar vö­röskeresztesek képviselői eredményesen működtek köz­re a Vöröskereszt XXIV. nem­zetközi konferenciáján, ame­lyet 1981 novemberében Ma­nilában rendeztek meg. Ezen a tanácskozáson meghosz- szabbították a Nemzetközi Vöröskereszt békebizottságá­nak mandátumát; az állandó bizottság alelnökévé ötéves időszakra Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtit­kárát választották meg. Emberbaráti tevékenysége révén külön elismerést vívott ki magának a vöröskeresztes keresőszolgálat. Ez az eltűnt hozzátartozók keresésén kí­vül családegyesítési és tartás- díjügyekkel, a háborús évek­re vonatkozó igazolások be­szerzésével, a balesetet szen­vedett magyar és külföldi állampolgárok hazaszállítá­sával. a háborúban elesett ka­tonák sírhelyének megálla- '■>í<á«ával is foglalkozik. A Macrvar Vöröskereszt kereső- szolgálathoz évenként több ezer levél, megkeresés érke­zik. a MAV-nál bam a munkafegyelem terén jelentős a vétséget elkövetők száma, melynek hatásaként a még szigorúbb ellenőrzést és felelősségrevonást tűzték ki célul. Salgótarján állomáson nem fordítanak kellő figyelmet a tanácskozás megszervezésére, amely a megjelenésben illet­ve a részvételben is megmu­tatkozott. Ezen az állomáson is Vannak komoly gondok, me­lyeket a második tél év során az eredmények fokozása érde­kében ki kell javítanunk. Ezt a felsőbb szintű ellenőrzés so­rán is meghatározták számuk­ra. Szűcs Ferenc mezőgazdák addig megyénk 37 téeszében fordított a helyzet. Munka­helyi irányító 254 dolgozik, középszintű vezető pedig több mint kétszeres többség­ben: 540 fős gárdával műkö­dik közre. Utóbbiak nagy ré­sze a növénytermesztésben és az erdészetben, negyedré­szük az állattenyésztésben, kisebb hányaduk a gépesítés­ben, melléküzemágban fá­radozik az eredményekért. SEGÉLYFELHÍVÁS — 19 NAPONKÉNT A Magyar Vöröskereszt az V. kongresszus óta különösen aktívan vesz részt a Nemzet­közi Vöröskereszt segélyező tevékenységében, mivel an­nak egyik legfontosabb fel­adata maradt változatlanul a katasztrófa sújtotta áldoza­tok megsegítése. Különböző természeti katasztrófák ese­tén a liga, fegyveres konflik­tusoknál a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának felhívása alapján, míg a liga fejlesztési programja kere­tében az egyes fejlődő orszá­gok nemzeti társaságainak nyújtottak támogatást a vöröskeresztesek. A Vöröskeresztes Társasá­gok Ligája a természeti ka­tasztrófák, valamint az elemi csapások gyakorisága miatt az utóbbi években átlag 19 naponként bocsátott ki kü­lönböző segélyfelhívást. Ezek­hez csatlakozva a Magyar Vö­röskereszt 26 országba kül­dött — 44 alkalommal —, csaknem 50 millió forint ér­tékű segélyt. E segélyakciók jelentősége mindenki előtt nyilvánvaló. Hiszen sokak emlékezetében él még a saj­tó, a rádió, valamint a tele­vízió híradásai nyomán pél­dául az olaszországi, a jugo­szláviai, a romániai, az algé­riai földrengés által okozott pusztításokról és a Magyar Vöröskereszt időben érke- zeV segélyeiről közölt hír­adás. A fejlesztési program ta­nácsadó bizottságának tag­jaként a Magyar Vöröskereszt hatékonyan részt vállal a fej­lődő országok nemzeti társa­ságainak támogatásában is. öt év alatt 24 fejlődő ország­ba — összesen 40 alkalom­mal — mintegy 30 millió fo­rint értékben juttatott el se­gélyt, egyértelműen bizo­nyítva a fiatal Vöröskereszt- társaságokkal vállalt cselek­vő szolidaritást. E tevékeny­ségében egyébként a Magyar Vöröskereszt a múltban is tá­maszkodhatott, s a jövőben fokozott mértékben támasz­kodni kivan a pártoló tagság önzetlen segítőkészségére, amelv minden köszönetét megérdemel. (Vége) Újlaki László „Nem bánija a szemét”? Koszkár-díj — Oszkár-díj Talán Rózsa György —, ha olvassa a NÖGRÁD-ot — a nógrádiak részére a „Kapcsol­tam” c. műsorában e kéts~a- vas kérdést így tenné jel: „K” betűvel kezdve megszé­gyenítés; a „K” betű elhagyá­sával legmagasabb amerücat filmművészeti díj, kiemelkedő dicséret! Mi ez? Szívleljük meg és ne ku­korékoljunk a szemétdom­bon, hisz az Oscár-díjat ki­terjesztették már nemcsak az amerikaiakra és aki tud, .aki szakmabeli a filmművészet te­rületén, inkább az Oscár-di- jért kukorékoljon, mert az egy 28 centiméter magas ara­nyozott bronzszobor — egy borítékkal mellékelve —, míg a Koszkár-dü egy szégyen­tábla a ház falán! Jelez*: ne szemeteljünk! — sós — Visszhang Bezártuk , az éttermet A NöGRÄD augusztus 17-1 számában megjelent „Harma­dik félidő” c. cikkben leírta­kat kivizsgáltuk, melynek eredményéről a NÖGRÁD ol­vasóit szeretnénk tájékoztatni — írja a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat értékesítési osztályvezetője, Bárdos Lász­ló né. — A salgótarjáni Strand ét­terem valóban nem tudta a mérkőzésről az étterembe tó­duló .tömeget gyorsan ellátni annak ellenére, hogy más posz­ton dolgozó bolti dolgozók is segítettek a kiszolgálásban. A jelentkező nagy forgalom­ban a hűtött sör elfogyott, mert a egység műszaki állapo­ta miatt sok sört hűteni nem tudtak, melyért elnézést ké­rünk. Az „út porától megpor- zott palacsintát” nem vállala­tunk értékesítette. A vállalat vezetésének az egység helyzetéről tudomása volt. Akkor már bezárásának időpontja ki volt tűzfse, mely augusztus 23-án, oz EFOTT befejezésével meg is történt. Az egységet előreláthatólag több hónapig — felújítás mi­att zárva tartjuk. Kérjük a környéken lakók: megértését és türelmét. Sze­retnénk a lehető legrövidebb Időn belül megfelelő környe­zetben és módon fogadni ven­dégeinket. Válaszol az illetékes Nagytakarítás Pásztón A NÓGRÁD 1982. augusz­tus 26-i számában (Olvasók fóruma) megjelent figyelem­felhívást köszönettel vettük, amely „Elhanyagolt park Pásztón” cím alatt jelent meg. Tájékoztatásul közlöm, hogy a vasút melletti pihenőpar­kot augusztus 19-én teljes nagytakarítással rendbe hoz­tuk. A jövőben a park tisztasá­gára és rendjére nagyobb fi­gyelmet fordítunk. Ehhez kérjük az ott pihenők segít­ségét is, mert a rendet és tisztaságot csak összefogás­sal tudjuk fenntartani — írja szerkesztőségünknek címzett levelében a Pásztói nagyköz­ségi közös Tanács költségve­tési üzemének vezetője, Gyet- ván Lajos. SZAKSZERVEZETI PROPAGANDISTÁK Propagandisták és vezető­propagajidisták ötnapos felké­szítésével kezdődik a „tanév” Salgótarjánban, a szakszerve­zet iskolán. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának szervezésében mintegy 60—65 szakszervezeti funkcionárius vesz részt a szeptember 20-án kezdődő képzésben. Az inten­zív felkészítő tanfolyamon aktuális politikai, gadasági kérdésekről, a propagandista tevékenység elméleti és gya­korlati tudnivalóiról, módsze­reiről tanulnak a megbízot­tak, akik főként a megye ipa­ri üzemeiből érkeznek. A tanfolyam helyszíne ez­úttal is a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ épületé­ben lesz, de a tavalyi három csoporttal szemben idén egy csoportban foglalkoznak » propagandistákkal. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom