Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! L P : G Y E 1 BIZOTTSÁGA ES A MEGYE! TAN ACS LA Pj A XXXVIII. ÉVF., 207. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Bányásznapra •«élénken él még emlékezetünkben a sziszegve fújó, flj dörömbölve égre törő gázfáklya képe. Napokon át egy ország szorított a pokoli hőségben viaskodók- nak. A természet erőivel birkózó ember úgy látszik még ma, a modern technika korában is tiszteletet csihol ki be­lőlünk, Márpedig a bányászatban — lett légyen bármilyen korszerű is a biztosítóberendezés — újra meg újra meg kell küzdeni a bányába betörő vízzel, a tűzzel, a sujtólég- gel, a gátjukat vesztett szénhidrogénekkel. De talán mégsem lehet naponta ismétlődő veszélynek tulajdonítani a bányászokat övező elismerést. Érzéseink­ben minden bizonnyal az évszázadokra visszanyúló tapasz­talat is munkál. A salgótarjáni bányászai! múzeumban járva a múltunk­ból is sok minden eszébe ötlik az embernek. Bányatörténe­ti emlékek tanúsítják például az emberi munkában megtes­tesülő folytonosság mellett á föld alatti művelés szzaka- szos fejlődését. Amikor adott korban a rendelkezésre álló eszközökkel már nem mélyíthették el a tárnákat, akkor felhagytak a műveléssel, s a családok más vidékre vonul­tak. Később, ahogy korszerűbb biztosító-, fejtőszerszámokat konstruáltak, visszatértek a korábban elhagyott területre és újra megkezdték a mélyebben fekvő készletek kiterme­lését. A múzeumban ma ott sorakoznak a magyar bányászat e folyamatát hitelesítő tárgyak. Köztük a Hephaisztosz bi­rodalmába fényt csempésző világítóeszközök: az ezeréves csőrös olajmécsestől a műanyag „kobakra” szerelt robba­násbiztos elektromos lámpáig. Bányászgenerációk képviselői használták és adták to­vább egymásnak a csákányt, a mécsest, s mindehhez a tu­dást. Nem túlzás azt állítani: olyan rétegét jelentették a magyar munkásságnak, amely a technika fejlődésében, a társadalmi osztállyá válásban és a mozgalmi harcban egy­aránt az élen járt. Amikor az idén 32. alkalommal Nóg- rádban is a bányásznapra emlékezünk, akkor egyben a fel­szabadulás előtti, a tatabányai csendőrsortűz áldozatainak példája előtt is tisztelgünk. A mára tekintve mondhatjuk: a szénbányászat hetven­nyolcezer dolgozója 1982 első fél évében csaknem tizenhá- rommiltió tonnányi fekete gyémántot küldött a felszínre. Nógrádiján 1800 vagon az időarányos túlteljesítés. Pedig vízbetöréstől sújtólégrobbanásig az idén is jó néhány vá­ratlan és szomorú következményű esemény akadályozta a munkát. Az egymillió tonnányi szenet adó feketevölgyi bá­nyát például a Sajó ártere ismétlődően vízbetöréssel fenye­geti. A kieső termelést ezért más vidékek tervtúlteljesítésé­vel keli feledtetni: az idén júniusig a bányászok 450 ezer munkaszüneti napon is leszállásra jelentkeztek a tárnák­nál. Sőt a nehézségek ellenére vállalták, hogy az idei esz­tendőre kitűzött 26 millió tonnás tervet 200 ezer tonnával túlteljesítse. A Magyarországon kibányászott szén a hazai energia­felhasználás egynegyedét fedezi. A honi kutak kőolajból a kazánokban évente elégetett mennyiség húsz százalékát, földgázból pedig több mint a felét adják. A szénhiörogén- tíanyászaiban foglalkoztatott mintegy 14 ezer dolgozó né­hány százalékkal túlszárnyalta az 1982-ben az időará­nyosan ráháruló feladatokat, hozta és teljesítette terveit az érc- és ásványbányászat is. „Jó szerencsét!” így köszönnek egymásnak bányászaink a hétköznapokon, „Szerencse fel!”... énekeljük ma velük együtt a bányásznapon, de tudják ók is, mi is, hogy telje­sítményükhöz nemcsak szerencse keik­m. a. Ünnepi hangulatban Bányásznap! előzetes Kiállítás nyílt a művelődési központban Szolidaritási nagygyűlés Pászfón Jó szerencsét 1 Az idei tervben a nógrádi külfejtés dolgozóinak 230 ezer tonna szenet kell termelniük. Az év elejétől kezdve olyan tempót diktáltak, hogy a 32. bányásznap tiszteletére 220 ezer tonna szenet termeltek ki. Amennyiben az eredmé­nyes munka feltételei nem rosszabbodnak, akkor az év vé­géig újabb 100 ezer tonna szenet ad a népgazdaságnak a külfejtés. (A bányásznappal kapcsolatos összeállítást la­punk 3. oldalán találják meg olvasóink.) II SZOT elnökségének ülése Már pénteken megkezdőd­tek. Nógrád megyében a XXXII. bányásznap rendezvé­nyei. A kora reggeli órákban a nagybátomyi és a salgótar­jáni Bányász-fúvószenekár az sknaüzemek és a külszíni üze­mek dolgozóit köszöntötte ze­neszóval. Délután — 15 órakor — a Nógrádi Szénbányák vezetői koszorút helyeztek el a salgó­tarjáni Tanácsköztársaság té­ren álló emlékmű talapzatá­nál, majd megkoszorúzták a bányászmártírok emléktáblá­ját a Madzsar József Kórház udvarán. A koszorúzásokon részt vettek a Nógrádi Szén­bányák igazgatóságának, ter­vezőirodájának és a külfejté­si üzem szállítási részlegének dolgozói. A salgótarjáni Bányász-fú­vószenekar a délutáni órák­ban hangulatos térzenével te­remtett ünnepi hangulatot a megyeszékhely főterén. A salgótarjáni Bányász Mű­velődési Házban 17 órára gyűl­tek össze az érdeklődők a „Milyen volt a bánya?” című dokumentumkiállítás meg­nyitójára. A kiállítás a nóg­rádi megyeszékhely méltán becsült ipari műemlékének — • volt Jozsef-lejtősaknában kialakított föld alatti bánya- múzeum — anyagából mutat be néhány jelentős tárgyi em­léket (Minit ismeretes a sal­gótarjáni .föld alatti bánya­múzeum — elhelyezése és nagysága révén i— az előke­lő harmadik helyet tudhatja magáénak Európa hasonló lé­tesítményei között-) A „fel­színre” hózott kiállítást Mol­nár László, a Központi Bá­nyászati Múzeum igazgatója nyitotta meg. Pénteken a Nógrádi Szén­bányák közel 6 000 dolgozójá­nak fizettek ki mintegy 50 millió forint hűségjutalmat* A XXXII. bányásznap vál­lalati központi ünnepségére ma délelőtt kerül sor Nagy- bátonyban. A Nógrádi Szén­bányák vezetői megkoszorúz­zák a nagyközség felszabadu­lási emlékművét. Ezt követően — 10 órától — a Bányász Művelődési Ház színházter­mében tartják meg a hagyo­mányos ünnepi nagygyűlést Az ünnepség után — a bá­nyász kulturális és sporthe­tek kiemelkedő eseményeként — az intézmény szomszédsá­gában lévő salakpályán egész napos, zenés • szórakoztató program várja m érdeklődő­ket, A Magyar Szolidaritási Bi­zottság a hagyományoknak megfelelően az idén is meg­hirdette a szeptember elejé­től december végéig tartó szolidaritási akciósorozatát. Ennek jegyében tegnap Pász- tón a Váci Kötöttárugyár he­lyi gyáregységében szolidari­tási nagygyűlésre került sor. Az eseményen jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Buy, Tan Lirih, a Vietnami Szocialista Köztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Khuon Ran, a Kambodzsai Népköz- társaság budapesti rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vete, Devcsics Miklós, a Nóg­rád megyei Tanács elnöke, Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, a megye a járás, a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveze­teinek vezetői. A szolidaritási nagygyűlésre a gyár üzem­csarnokában került sor, ahol a munkásnők, a nagyközség ipari, mezőgazdasági üzemei, intézményei kollektíváinak képviselői előtt Sebestyén Nánd&mé, az Országos Béke­tanács elnöke mondott beszé­det. Elöljáróban a nagygyűlés résztvevőinek tolmácsolta az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa üdvözletét, majd hangsúlyozta: harminchét esz. tendeje új korszak kezdődött a négyezer éves történelmi múlttal rendelkező vietnami nép életében. Ekkorra űzték ki a japán fasisztákat, gyar­matosítókat hazájuk földjéről, s hangzott el a függetlenségi nyilatkozat, amely először em­líti a Vietnami Népi Demok­ratikus Köztársaságot, a mai szocialista köztársaság elődjét, e ezzel létrejött Délkelet- Azsáa első munkás-paraszt ál­lama. A vietnamiak azóta sem feledték Ho Si Mdnh szavait: „Nincs drágább a jüggetlen- ségnél, a szabadságnál!’’ — E hős és bátor nép helyt­állásával példát mutatott a világnak. Megvédte nemzeti Felhívjuk a megye lakos­ságát, a gyárak, üzemek, szö­vetkezetek, intézmények kol­lektíváit, a tanácsokat; tár­sadalmi és tömegszervezete­ket, hogy vegyenek részt a társadalmi munkában. Szer­vezzék, kezdeményezzék — a munkahónap keretében — a települések fejlesztését, szé­pítését, az életkörülmények javítását, a környezet védel­mét. A már hagyományos ta­vaszi és őszi társadalmi mun­kaakciók jelentősen hozzájá­rultak ahhoz, hogy megyénk az elmúlt évi országos rang­sorban a harmadik helyre függetlenségét a francia gyarmatosítókkal, az amerikai agresszorokkal és a dél-viet­nami bábkormány erőivel szemben. Az Amerikai Egye­sült Államok a Vietnami NDK ellen indított barbár háború­jával akarta a világ haladó erőit megfélemlíteni, de hiá­ba hullott a térségre 14,5 mil­lió tonna bomba, hiába volt a 140 milliárd dolláros hadi költségvetés, a diplomáciai offenzíva, a vietnami nép meghátrálásra késztette a vi­lág legkorszerűbbnek mondott amerikai hadseregét is — folytatta az előadó, majd sze­mélyes élményeiről beszélt. Vietnami férfiakról és nőkről, akik az építőmunka mellett fegyverrel védték földjüket, az óvóhelyeken megbújó riadt óvodásokról, a vietnami nép sokszor emberfölötti közdél- méről. Kifejtette, hogy az új­jáépítés nehéz évéiben a viet­namiak nem késlekedtek se­gítséget nyújtani a Kambod­zsában kitört népfelkelésnek a polpotista rezsim további népirtásának megakadályozá­sára. A továbbiakba a hangsúlyoz­ta: új szakaszt jelentett Viet­nam történetében az ország egyesítése. A hatvanmilliós nép nagy erőfeszítésekkel küzd a szociaftsía társadalom épí­téséért, s az amerikaiak fö­lött aratott győzelme Laosz és Kambodzsa előtt is megte­remtette a szocialista fejlődés útjára lépés lehetőségét. El­mondotta, hogy Vietnam népe előtt ma kettős feladat áll. Egyrészt az országépítés, más­részt az állandó készenlét a béke megőrzésére a kínai fe­nyegetésekkel szemben. — Kívánjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából, hogy a vietnami nép érjen el újabb sikereket. Szeretném kifejezni, hogy Vietnam továbbra is számíthat a békeszerető embe­riség, a szocialista országok, köztük hazánk, őszinte szoli­daritására, támogatására — fejezte be beszédét Sebestyén Nándorné. (Folytatás a 2. oldalon!} zárkózott fel, népgazdasági szinten is jelentős értékte­remtéssel. 1982, első felében 142 mil­lió forint értékű munkát eredményezett a közösségi összefogás. A lakosság, a dolgozók további kezdemé­nyezőkészségében bízva hir­detjük meg az 1982. évi őszi társadalmi munka hónapját. A társadalmi munkahónap akciói segítsék elő a tervek­ben szereplő közösségi célok megvalósítását; a lakosság közvetlen alapellátását javító kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális létesít­mények megépítését, a sza­A SZOT elnöksége pénteki ülésén a szakszervezetek: agi- tációs és propagandamunká­ját értékelve megállapította, hogy a fejlődés ellenére is szükséges e tevékenység to­vábbfejlesztése a szakszerve­zeti mozgalomban. A tagságot folyamatosan kell tájékoztat­ni arról, hogy mit tesz, miért és hogyan harcol a szakszer­vezet. Korszerű módszerekkel kell segíteni az új jelenségek, folyamatok, törekvések meg­ismerését, elfogadását. Az elnökség további napi­rendi pontként jóváhagyta a szakszervezeti üdülőjegyek jö­vő évi elosztásának tervét. A 19 iparági-ágazati szakszerve­bad idő hasznos eltöltését, az egészséges életmódot szol­gáló tárgyi feltételek megte­remtését. Munkánk járuljon hozzá a kulturális létesítmények, a történelmi emlékek, a ter­mészetvédelmi területek rend­jének megőrzéséhez, a pihe­nőhelyek berendezéseinek fel­újításához. A közösség ösz- szefogása óvja meglevő ér­tékeinket. A karbantartás, felújítás értéke egyenlő lehet új értékek létesítésével. A vállalatok, üzemek, in­tézmények, hivatalok dolgo­zói, kollektívái, szocialista brigádjai, KISZ-szervezetei, az iskolák tanulói környeze­tük szépítésében vállaljanak feladatokat, és kezdeményez­zenek kommunista szombato­kat! A helyi tanácsok kísérjék figyelemmel a lakosság javas­latait, kezdeményezéseit, a munkakollektívákkal, a tár­zet azonos feltételek szerint,' taglétszámának arányában kapja a beutalójegyeket. A jóváhagyott keretszámok fi­gyelembevételével az arányos elosztást számítógép végzi. A szakszervezeti üdülőkbe 1983-ban 388 ezer felnőttet és gyermeket utalhatnak be a szakszervezeti bizottságok, vagyis annyit, mint az idén. Több nagy SZOT-üdülőben ugyanis halaszthatatlan fel­újítási munkát végeznek, így az idén elkészült és a jövőre átadásra kerülő új üdülők csak az átmenetileg kieső helyeket pótolják. sadalmi és tömegszervezetek­kel közösen készítsék el a munkahónap programját, szervezzék végrehajtását. Felkérjük a gazdasági szer­vek vezetőit, hogy segítsék a helyi mozgalmakat, a dolgo­zók kezdeményezéseit. Bízunk a megye lakosságá­nak, dolgozóinak lakó- és munkahelyszeretetében, kérjük cselekvő támogatásukat kö­zös érdekeket kifejező célja­ink megvalósításához! Devcsics Miklós megyei tanácselnök Marczinek István HNF megyei titkár j Medved Károly SZMT vezető titkár Juhász András KISZ megyei bizottság első titkára Szoó Béláné Vöröskereszt megyei titkára (Folytatás a 2. oldalon.} ■ VAS Nógrád megye lakosságához, dolgozóihoz A Nógrád megyei Tanácsi sága, a Vöröskereszt megyei Végrehajtó Bizottsága, a szervezete HNF megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei ta- 1982. szeptember 15. és októ- nácsa, a KISZ megyei bízott- bér 15. között társadalmi munkahónapot szervez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom