Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

A harc és a megegyezés politikáját folytatja a lengyel kormány A lengyel katonai főügyész állapították, hogy az elmúlt tevékenység és a gazdasági utasítására letartóztatták Ja- hónapok rendzavaré akcióinak szankciók, cek Kuront és a „KOR” nevű megszervezése jórészt a „KOR’> A minisztertanács, amely a ellenforradalmi szervezet há- illegalitásban működő mun- tényezők tükrében vizsgálta rom másik vezetőjét: Adam katársainak számlájára íran- az augusztus utolsó napján Michniket, Jan Litynskit és dó. . lezajlott utcai zavargásokat, Henryk Wujecet. Egyben meg- A kormány — mondotta hangsúlyozta, hogy a föld­kezdődött ellenük az eljárás Urban — pénteki ülésén meg- alatti ellenzék nem érte el azzal a váddal, hogy a Len- állapította, hogy az ország célját. A Szolidaritás illegali- gyel Népköztársaság társa- belső helyzetére három fő té- tásban működő szélsőségesei dalmi rendszerének erőszak- nvező van hatással: az élet- Urban megfogalmazása szerint kai történő megdöntésére tét- színvonal 25 százalékos csők-* saját temetési menetüket jár- tek kísérletet. kenése (ami példátlan vissza- ták kedden, végképp^ bebizo­Ugyanilyen vád alapján el- esés Lengyelország háború nyitva, hogy nem lehetnek fogató parancsot adtak ki a utáni történetében), a szoci- semmiképpen, tárgyalópartne- „KOR” más, jelenleg bujkáló alimus ellenfeleinek a társa- rek. Az események nyomán vezetői ellen. A külföldön tar- dalmi rendszer megváltozta- a kormány nem változtatja tózkodó Jan Józef Lipski és tására irányuló aknamunkája, meg irányvonalát: továbbra is Miroslaw Chojecki ellen tá- végül a NATO-tagállamok, fő- a harc és a megegyezés egy- vollétükben indult meg az el- ként az Egyesült Államok ré- üttes politikáját folytatja, járás. széről folytatott felforgató (MTI) Mindezt Jerzy Urban, a len­gyel kormány szóvivője kö­zölte pénteken este sajtóér­tekezletén. Mint mondotta, az internált Kuron és három tár­sa letartóztatásáról, valamint a „KOR” vezetői ellen hozott többbi intézkedésről a nem­zeti megmentés katonai taná­csának szerdai ülése nyomán döntöttek. Ezen a tanácsko­záson, mint emlékezetes, meg­Szolidaritási nagygyűlés Pásztori (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően felszólalt szolidaritása és barátsága nagy ere. Végezetül kifejezte meg­__ a győződését, hogy a vietnami— s zolidaritási nagygyűlésen magyar kapcsolatok szélesed- Buy Tan Linh vietnami nagy. nek, tovább erősödik a két követ. Tolmácsolta a Vietna- nép barátsága, sok sikert kí- mi Szocialista Köztársaság vánt a magyar népnek, Nóg- pártjának, kormányának, né- rád megye lakóinak az pének őszinte, forró üdvözletét, MSZMP XII. kongresszusa ha- majd kifejtette, hogy Indokí- tározatából adódó feladatok na országait régi kapcsolat végrehajtásában. fűzi össze, amely az őszinte­ségen, a hűségen nyugszik. Megemlékezett a vietnami meósa, aki meleg szavakkal néo elmúlt harminchét esz- fejezte ki a gyáregység dolgo- tendő küzdelméről a nemzeti zóinak szolidaritását a Viet- 'függetlenségért, szólt a viet- naml Szocialista Köztársaság, nami szocialista társadalom- Kambodzsa és Laosz népei építő munka nehézségeiről, küzdelme mellett. A szolidari- kiemelve azt az internaciona. tási nagygyűlés az Intemacio- lista támogatást, amelyet a nálé hangjaival ért véget. W Pym a gázvezetékügyről A brit külügyminiszter csü- ték építése körül kialakult vi- törtökön este kijelentette: szálynak — „a családon be- biztos benne, hogy az Egye- lüli veszekedésnek" —, mint sült Államok „éppoly mohón Nagy-Britannia. Francis Pym szeretne véget vetni” a Szibé- ugyanakkor annak. a remé- ria—Nyugat-Európa gázveze- nyének adott hangot, hogy az érdekelt négy nyugat-európai ország — Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Olaszország — pénteki londo­ni egyeztető tanácskozását a jöyő hgten az amerikaiakkal folytatandó tárgyalások köve­tik — esetleg miniszteri szin­ten. Pym jelezte, hogy kormá­nya egyezséget akar. Éspedig nemcsak a gázvezetékügyben, hanem a mélyebben fekvő problémák — ezek közül meg­nevezte a lengyel helyzetet, a Szovjetunióhoz való viszonyt — kezelésében is. Nyomaté­kosan szólt arról, hogy egyez­ségre csak úgy lehet j ütni, ha a felek tárgyalóasztalhoz ül­nek; ez egyszersmind burkolt bírálata volt a Reagan-kor- mányzat által előnyben része­sített diktátumpolitikának. Pym leszögezte: Nagy-Bri- tamnia mindenképpen eleget tesz a Szovjetunióval kötött szerződéseknek, leszállítja az amerikaiak által letilott tur­binákat. (MTI) A nagygyűlésen szót kért Káposzta Elvira, a gyáregység Tegnap Pásztón a Lovász József Művelődési Központban ,, .. . „Indokína ma” címmel kiál- A . neI2!e..u°" lítás nyílt. Fotódokumentáció mutatja be a Vietnami Szo­a szocialista országok, köztük Magyarország, nyújtanak. kérdésekről beszélt. Egyebek között kifejezte, hogy a Viet- cjai;sta Köztársaság életét, az nami Szocialista Köztársaság épitőmunka sikereit. Emellett elitek a nemzetközi monopo- szám0Si indokínai országból az Ámenkai Egye- sz^rmaz,5 művészeti és emlék­sült Államok béke elleni mes­terkedéseit. tárgy látható Körömi Teri fo­tóművész magángyűjteményé­— Üdvözöljük és támogat- bői. A kiállítást a megye párt-, juk a Szovjetunió békepoliti- állami és társadalmi szervei káját, a Szovjetunió és az el vezetőinek, a megyébe érkezett nem kötelezett országok lesze- diplomaták és a szépszámú relési kezdeményezéseit. Nagy- érdeklődők jelenlétében Ari­ra tartjuk Leonyid Iljics nyal Barnabás, az Országos Brezsnyevnek legutóbbi nyi- Béketanács elnökségének tag- latkozatát, amelyben a Szov-, ja nyitotta meg. A kiállítás jetunió lemond az atomfegv-” megnyitóján felszólalt Khuon ver elsőként való alkalmazó- Ran, a Kambodzsai Népköz­éről — folytatta a nagykő- társaság budapesti rendkívü- vet, majd hangsúlyozta, hogy li és meghatalmazott nagykö- a marxizmus—leninizmus vete. zászlaja alá tömörülő népek M. sz. Gy. Elutazott a norvég külügyminiszter Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Svenn Strayt, a Norvég Királyság hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó külügymi­niszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak pénteken fogadta a norvég diplomácia vezetőjét. A nyílt, őszinte légkörben lezajlott eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügymi­niszter, valamint Per Naev- dal, Norvégia budapesti és Fülöp Péter, hazánk oslói nagykövete. Svenn Stray délben a Du­na Intercontinental Szállóban találkozott a házai és a nem­zetközi sajtó képviselőivel. Hivatalos látogatását befe­jezve Svenn Stray tegnap délután elutazott Budapest­ről. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent vendéglátója, Púja Frigyes. Ott volt Per Naevdal és Fü­löp Péter is. (MTI) Lemondott a dán kormány Pénteken délelőtt benyúj­totta lemondását Anker Jor­gensen dán miniszterelnök nyolc hónapja hivatalban lé­vő kisebbségi szociáldemokra­ta kabinetje­Mint ismeretes, a Jörgen- sen-kabinét azért kényszerült távozásra, mert a parlament nem fogadta el Dánia egyre növekvő kereskedelmi mérleg­hiányának enyhítésére irányu­ló gazdasági programját Jörgensen és pártja úgy döntött, hogy a távozó mi­niszterelnök nem tesz javas­latot utód személyére. Margit királynő péntek délután fo­gadta a parlament nyolc el­lenzéki pártjának képviselőit és a velük folytatott megbe­szélés után nevezi ki az új kormány megalakítására hiva­tott személyt (MTI) Csoportokban tanácskozik a Kínai KP kongresszusa Sarkadi Kovács Ferenc, az a XII. kongresszus teljes ülés- MTI tudósítója jelenti: sei folytatja munkáját _ , ...................... A nyilvánosságra hozott be­C soportokban tanácskoztak számolók tanúsága szerint a pénteken a Kínai Kommunis- 33 csoportban méltatták a két ta Párt kongresszusi küldőt- beszédben felvázolt, zörnük- tei. A csoportüléseken a szer- ben már régebbről ismert, az dán elhangzott két beszed ezredfordulóig szóló célokat, Teng Hsziao-ping alelnök a KKP KB 1973 decemberi, megnyitója és Hu Jao-pang 3 plénumát, s az azóta folyta- közponíd referátuma volt a tott politikát. A nyitóbeszéd­téma. A csoportgyűlések „né- hez hasonlóan, de az elisme- „W tartanak, S Pa- ** kingben arra szarni tanai, hogy i956-os VIII. és az 1945-ös legkésőbb a jövő hét elején VII. kongresszust. , Finnország és az európai enyhülés Szászi Júlia az MTI mun­katársa írja: A hagyományos finn béke- politika folytatása, kiegyensú­lyozott belpolitika, a mérsé­keltebb gazdasági növekedé­sen belül dinamikusan fejlő­dő külkereskedelem jellemzi, a Szovjetunió közötti hagyó- Koivisto megerősítette, hogy Mauno Koivisto elnöki tévé- mányos jószomszédi kapcso- Finnország a korábbiakhoz kenységének első kilenc hó- lat fenntartása, fejlesztése hasonlóan támogatja az napját. Koivisto, akinek sze- politikai és gazdasági téren észak-európai atomfegyver- mélyében első ízben került egyaránt. mentes övezet létesítésének munkáspárti (szociáldemok- Hogy mindezeket az elve- tervét — az eredetileg Kek­rata) politikus a Finn- Köz- két a Finnországban nagy konen által előterjesztett el- társaság élére, már a válasz- népszerűségnek örvendő Kői- képzeteseket, s az azt kiegé- tási kampányban leszögezte, visto nem csupán választási szító legutóbbi szovjet indít- hogy nem szándékozik vál- hadjárata szólamainak tekin- ványokat egyaránt. Az euró- toztatni elődje, Urho Kékkő- tette, arról már első elnöki pai enyhülésnek nincs alter- nen politikájának alapelve- megnyilvánulásai is tanús- natívája, vívmányait meg in. E politika Finnország kodtak. Alig hat héttel be- kell őrizni, a kelet—nyugati számára nemzetközi tekin- iktatása után első külföldi párbeszédet folytatni kell — télyt és megbecsülést szer- útjaként a Szovjetunióba uta- ezek az alapelvek vezérlik zett, s jelentősen hozzájárult zott. (Koivisto közelgő buda- a finn külpolitika tevékeny- az európai enyhülés folyama- pesti látogatása az új elnök ségét nemzetközi fórumokon, fának kibontakozásához. harmadik külföldi útja lesz: így az ENSZ-ben és a madri­A Kekkonen és Paasikivi Moszkván kívül Svédország- di konferencián. Lényeges nevével fémjelzett külpoliti- bon járt.) Leonyid Brezs- eleme a finn álláspontnak a kai irányvonal központi fel- nyevvel folytatott tárgyalása- határozott fellépés a fegyver­adatnak a béke és a népek in korunk legége'őbb kérdé- kezesi verseny, az új típusú közti együttműködés biztosi- seiröl, mindenekelőtt a Finn- fegyverek rendszerbe állítása fását, s ettől elválaszthatat- országot különösen közelről ellen. lanul a leszerelés megvalósí- érintő európai leszerelési A külpolitikával szorosan fását tekinti. Alappillére e problémákról fejtette ki ál- összefüggő külgazdasági kap­politikának a Finnország és láspontját. csőlátókra jellemző, hogy 1981-ben a teljes finn áruki­_ f vitel 26,5 százaléka irányult Z NOGRÁD — 1982. szeptember 4., szombat | szocialista országokba, s ugyanez volt az arány az import vonatkozásában is. Finnország a Szovjetunió tő­késpartnerei sorában a má­sodik helyen áll, gazdasági, ipari, műszaki-tudományos megállápodás fűzi a KGST- heZ. Finnország nem csatla­kozott az egyes tőkésorszá­gok által a Szovjetunió és más szocialista országok el­len foganatosított intézkedé­sekhez, ellenzi a bojkottpoli­tikát. E külpolitikai koncepció érvényesítéséhez megfelelő hátteret biztosít a finn bel­politika kiegyensúlyozott helyzete. A kormány tovább­ra is a munkáspártok és a centrista pártok együttműkö­désén alapul — Finnország belpolitikai életében ez a gya­korlat a hatvanas években alakult ki. Nem hozott vál­tozást a Kalevi Sorsa irá­nyításával idén februárban megalakult négypárti koalí­ciós kormány. A pártok most a márciusi parlamenti vá­lasztásra készülnek: kérdés, hogy az elsöprő győzelem, amelyet a szociáldemokrata Koivisto az elnökválasztáson aratott, kifejeződik-e a kép­viselői helyek elosztásában is. A világbékéért, a politikai enyhülésért Szolidaritási akciósorozat Politikai fórumokkal, gyű- Szovjetunió, a szocialista őr­lésekkel, kiállításokkal is tö- szágok és a haladásért küzdő rekszik a Magyar Szolidaritá- néoek ellen. A jelenlegi fe- si Bizottság arra, hogy közvé- szült nemzetközi helyzet alap- leményünk minél szélesebb vető oka az imperializmus szél­körben ismerje és értse meg sőséges köreinek argresszív po- a rendkívül bonyolult nemzet- litikája, az a törekvés, hogy ka- közi helyzet összefüggéseit, a tonai fölényre tegyenek szert, és békéért, a politikai enyhülő-ezáltal a maguk javára változ­sért, a leszerelésért folytatott világméretű küzdelem fonto­sabb eseményeit, a társadalmi haladásért, a nemzeti felsza­badulásért küzdő népek har­cát. E célokért a bizottság — éves programja és hagyomá­nyai szerint — szeptember 1- től az idén is meghirdette az antifasiszta világnap őszi szo­lidaritási akciósorozatát. Az akciósorozat mindig idő­szerű gondolatának napjaink­ban külön jelentőséget ad, hogy a második világháború befejezése óta talán a tegfe- szültebb kapcsolatok idősza­kát éljük. A bizottság is fel­hívja a közvélemény figyel­mét; határozottan ítélje el az Amerikai Egyesült Államok­nak és szövetségeseinek ag­resszív, a világbéke szempont­jából beláthatatlan következ­ményekkel járó konfrontációs politikáját. Tiltakozzon Izrael közel-keleti agressziója, a Pa­lesztinái és a libanoni nép el­leni támadásaival szemoen. Emelje fel szavát a latin­amerikai népek és Afrika dé­li részének haladó és felsza- badítási mozgalmai elleni he­lyi háborúk, a független álla­mok belügyeibe történő be­avatkozás és a reakciós erők­nek nyújtott támogatás ellen. Biztosítsa szolidaritásáról Vi­etnam, Kambodzsa és Laosz népeit békés építőmunkájuk­ban, s tiltakozzon a nemzet­közi imperializmust támogató kínai hegemonizmus és a tér­ség más reakciós erőinek tö­rekvései ellen. Nyilvánítsa ki szolidaritását az afgán néppel, ítélje el az afgán forradalom külső és belső ellenségeinek a politikai kibontakozást aka­dályozó provokációit Az utóbbi időben a nemzet­közi élet alakulására rányom­ta bélyegét az imperialista erők kiélezett támadása a tassák meg a történeimileg kialakult nemzetközi erőviszo­nyokat. A nemzetközi imperi­alizmus a befolyása alatt ál­ló fejlődő országokban kiépí­tett katonai támaszpontrenJ- szerével, a gyorshadtestek fel­állításával, végletekig kiélezett programhadjáratával, a nem­zetközi jogot és az alapvető emberi jogokat sárbatipró rendszerek agresszióinak tá­mogatásával, az ellenük emelt szankciók végrehajtását aka­dályozó vétókkal súlyosan ve­szélyezteti Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek sza­badságát, függetlenségét és a nemzeti felszabadító mozgal­mak, a haladó és demokrati­kus országok által kitűzött cé­lok elérését. Ez a veszélyes nemzetközi helyzet megköveteli a nemze­ti felszabadító mogalmaknak nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatás kiszélesíté­sét, a politikai függetlenségü­ket elnyert és neokolonialista törekvések ellen küzdelmet folytató országok összefogásá­nak erősítését. Elsőrendű feladat tehát rá­irányítani a közvélemény fi­gyelmét azokra az imperialis­ta törekvésekre, amelyek a fegyverkezési verseny fokozá­sával a katonai erőfölény meg­szerzésére irányulnak. Hang­súlyozni kell a Szovjetunió és a szocialista országok újabb kezdeményezéseit, amelyeket az enyhülés eredményeinek megőrzése, a ‘ fegyverkezési verseny megállítása érdekében tesznek. Ezért kéri fel a Magyar Szo­lidaritási Bizottság titkársága a tagszervezeteket, hogy az őszi akciósorozat politikai cél­jaiért minél több önálló, he­lyi kezdeményezésre épülő ak­ciót szervezzenek. R. T. J. 11 SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1983. évi beutalójegye­ket az iparági-ágazati szak- szervezetek 1982. szeptember 15-én megkapják, hogy-meg­felelő idő álljon rendelkezé­sükre a továbbosztásra a kö­zépszerveknek és az alapszer­vezeteknek. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a SZOT-kül- döttség norvégiai tárgyalásai­ról. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével — a skandináv országok szak- szervezeteit tömörítő Északi Szakszervezeti Szövetség meg­hívására — auguszus 22—25. között SZOT-küldöttség járt Norvégiában. A norvég szak­tanács, majd az Északi Szak- szervezeti Szövetség titkársá­gával kölcsönös tájékoztatóra került sor a skandináv orszá­gok és Magyarország gazda­sági, társadalmi helyzetéről, országaink szakszervezeteinek tevékenységéről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről. Megvitatták azt, hogy milyen feladatokat állít a nyolcvanas évek ki­hívása Európa szakszervezetei elé, milyen a mozgalom pers­pektívája, mit tehet a szak- szervezeti mozgalom a szak- szervezeti és az emberi jogok érvényre juttatásáért, és ho­gyan tud hozzájárulni a vi­lágbéke megőrzéséhez, a le­szerelés előmozdításához. A magyar és skandináv szakszervezetek küldöttségei igen tartalmasnak és értékes­nek tartották a sokoldalú, őszinte és nyílt véleménycse­rét. Kölcsönös volt az egyet­értés abban, hogy a jelenlegi nemzetközi politikai és gazda­sági helyzetben különösen nagy fontossága van a ke tet­ős nyugat-európai szakszerve­zetek képviselői közötti pár­beszéd fenntartásának. A SZOT küldöttsége Norvé­giából való elutazása előtt ta­lálkozott az amerikai AEFL— CIO Lane Kirkland elnök ve­zette küldöttségével. Az elnökség a tájékoztatást Jóváhagyólag tudomásul vette. Végül a SZOT elnöksége ál­lásfoglalást fogadott el, amely­ben rámutat: az elmúlt évek­ben feszültebbé vált a nem­zetközi politikai légkör. A fegyverkezési hajsza felújítá­sára tett kísérletek, Washing­tonnak az erőfölény megszer­zésére irányuló politikája, egy — az egész emberi civilizációt megsemmisüléssel fenyegető — nukleáris katasztrófa lehetősé­ge világszerte mélységes aggo­dalommal tölti el a békesze­rető embermilliókat. Az állásfoglalás utal a Ha­vannában februárban megtar­tott X. szakszervezeti világ- kongresszusra, amelynek részt­vevői követelték: meg kell akadályozni a nukleáris ka­tasztrófát, és erősíteni kell a békét földünkön — ez min­den szinten elsőrendű fontos­ságú feladat a szakszervezeti világmozgalom számára. A ma­gyar szakszervezetek csatla­koznak a havannai felhívás­hoz, erejükhöz és tehetősége­ikhez képest készek mindent megtenni 'á legalapvetőbb em­beri jog, az élethez való jog védelmében. Készek az együtt­működésre minden olyan ha­zai és nemzetközi szervezettel, amely céljának tekinti a béke ügyének szolgálatát. Végül az állásfoglalás a magyar szak- szervezeti mozgalomnak azt a meggyőződésből fakadó köte­lezettségét hangsúlyozta, hogy a 4,5 millió szervezett magyar dolgozó nevében hitet tegyen a X. szakszervezeti világkong­resszus felhívása mellett, és csatlakozzék azokhoz az akci­ókhoz, amelyeket . szeptember elsejével, a béke napjával, az antifasiszta világnappal itthon és külföldön szerveznek a kö­vetkező hetekben a béke, az enyhülés vívmányainak meg­őrzése érdekében. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom