Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
.Az önállóság útján ’2.) A manöverezőképesség 1®k®zé$áép$ Az első fél évben elérttisz- teletre méltó eredmények minden tekintetben előnyt jelentenek a Romhányi Építési Kerámiagyárnak a július elsejével bekövetkezett önállósodás útján. Bár a vagyonmegosztással kapcsolatos véglege- sítési munkálatok még folynak, a gyár vezetői előtt egyértelműek a megoldásra váró gondok, amelyek nem ígérnek könnyű sikert, azok a kötelezettségek, amelyeket a mindenkori követelményeknek, előírásoknak kell teljesíteniük. Mert az önállósággal sok minden szakadt a nyakukba. Törleszteni, visszafizetni — Az új gyár beruházási költségeinek folyamatos visz- szafizetése azt jelenti, hogy évenként 30 milliót hitelként, 30 milliót pedig a kapott állami támogatás törlesztése címén kell visszafizetnünk — érzékelteti az önállóságból fakadó első nagy gondjukat Deák Sándor, a gyár gazdasági igazgatóhelyettese. Később a következőket fűzi az elmondottakhoz: — Erre az esztendőre 90 millió forint nyereség elérését terveztük. Ezt az összeget a tervciklus hátralévő éveiben évenként 10 százalékkal kívánjuk növelni. Figyelembe véve az összes törlesztési és egyéb fizetési kötelezettségeket, a tervezett nyereségből évenként csupán 10 millió forint marad a ezinttartó feladatok ellátására. Ilyen jelentős eszközállományú gyárnak, mint a miénk, az előbb említett összeg igen kevés. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük a számunkra nem sok jót ígérő, egyre nehezebb bel- és külpiaci viszonyokat — tárja fel . az önállóság adta másik kevésbé ismert és kevésbé örömteli oldalát. Önként kínálkozik a kérdés. Ilyen helyzetben miként látják a további tennivalókat, milyen elképzeléseik vannak, hogy legalább a második félévben olyan eredményt érjenek el, mint az elsőben? — Ha csak annyit hoznánk a nyereségből, az bizony kevés lenne a további fejlődés biztosításához — vélekedik a gazdasági igazgatóhelyettes. — Termelésünket továbbra is a piaci igényekhez igazítjuk — mondja határozotjan Ba’ogh Gyula, a gyár műszaki igazgatóhelyettese. — ennek érdekében az R—I utáfr- az R—II-ben is megpróbálkozunk bizonyos mennyiségű, új, nagyméretű és hatszögű padlócsempék előállításával, a régi, hagyományos méretű, 15x15 cm-esek elsődlegességének biztosítása mellett. A változtatásnak megfelelően alakítjuk át a kemencekocsikat, dolgozzuk ki az új technológiát, szervezzük a munkát oly módon, hogy az új feladat elvégzése ne zavarja a hagyományos méretű csempék előállítását, minőségük megóvását, Ily módon növeljük az új padlólapgyártást szolgáló kapacitást. Ezzel kettős célt érünk el: még jobban kielégítjük az igényeket, ugyanakkor mi is jól járunk, mert magasabb nyereséget tudunk elérni az új termékeknél. — A másik, de jóval nehe- . zebb és sok buktatóval járó lehetőségünk a tőkésexport esetleges növelése — vélekedik a gazdasági igazgatóhelyettes. — Ha mipden sikerül, akkor az idén nagy nehézségek árán ugyan, de eleget teszünk tőkésexport-kö- telezettségeinknek. Többre nem vállalkozhatunk meri a hagyományos méretű termékeinkkel nem vagyunk versenyképesek a külföldi piacokon. Ott ugyanis a nagyméretű csempéknek van nagy keletje. — Nemrég Olaszországban járva több csempegyárat felkerestem — kér ismét szót Balogh Gyula. — Mindenütt hegyeket láttam a készárukból — erősíti meg az előbbieket a műszaki igazgatóhelyettes. — Ezek szerint teljesen lezárult a gazdálkodás, a továbbfejlődés lehetőségének köre? — Erről szó sincs — mondja tiltakozva Deák Sándor, majd a következőkkel folytatja: — Négy-öt olyan új terméket gyártunk majd, ami nem igényli a hiányzó importot. Egyébként az impor "megtakarítás a tennivalók között szerepel. Ugyanis egy évben 90 millió forintnak megfelelő importanyagot használunk fel. Öntik az alumíniumot Évente mintegy ötszáz tonna alumínium öntvény készül a Balassagyarmati Fémipari Vállalat könnyűfémöntödéjében. Az üzemrész három olvasztőgéppel készíti termékeit, melynek negyven százaléka hőké zeit. Képünkön: Krizsanyik József öntő a Fővárosi Fémipari Szövetkezetnek bérmunkában targoncakerék-öntvényehei koszit. Különböző intézkedésekkel, az év végéig nyolc-tíz millió forint importmegtakarítással számolunk. Ezt úgy érjük el, hogy a mázjellegű hulladékot újra hasznosítjuk a gyártásban. A gazdálkodás eredményessége pedig megkívánja, hogy a csempegyártásnál tartósan elérjük a 70 százalék feletti első osztályú részarányt, a se- iejtnél pedig ne menjünk a 9 százalék fölé. A padlólapgyártásban az első osztályú részarány már most 'is kibír mindenféle nemzetközi összehasonlítást. Módosítani a banki szerződést — Én még egy eredményt hozó módszert szeretnék megemlíteni, bár az első pillanatra talán eretnekségnek tűnik. Ez pedig a banki szerződés egyik kikötésének — évi hárommillió négyzetméter falicsempe előállítása — módosítása. Annak idején, amikor az új gyár, az R—III építéséhez megkaptuk a kért hitelt, vállaltuk, hogy az új gyárban évi hárommillió négyzetméter falicsempét állítunk elő. Ezt mi teljesítettük, bebizonyítottuk, hogy erre képesek vagyunk. Időközben nagyot változott a belső piac igénye. Ez elsősorban abban jelentkezik, hogy jóval kevesebbre van szükség, mint amennyire mi akkor a gyárat építettük. Ha most is ragaszkodunk a banki szerződés mennyiséggel kapcsolatos előírásához, akkor többszörös kárt okozunk önmagunknak és a népgazdaságnak. Ugyanis jelenleg 150—200 ezer négyzetméterrel nagyobb a készletünk, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy a vevők igényeit, vagy annak egy részét azonnal raktárról elégítsük ki. Ha az előbb említett készletek tovább nőnek, akkor jelentős összeget vonnak el a központi pénzalapból. Ráadásul magas kamatot is kell fizetni. Ezzel szemben vi. szont padlólapból nem tudjuk kielégíteni az igényeket. A készletre való termelés veszélyezteti az esedékes hitel- törlesztés és állami támogatás visszafizetéséhez szükséges nyereség előteremtését is. No már most, ha a bank módosítja a mennyiségi kikötést, akkor az új gyárban, az R—Ill-ban is hozzákezdünk a padlólap gyártásához. Ha vi- szon a piac a jelenleging] több falicsempét igényel, akkor rögtön visszaállunk annak előállítására. Kockázatot vállalnak A kockázatvállalás, az esetleges egzisztenciavesztés ebben az esetben is a gyár első számú vezetőié. Ha viszont előbbi javaslatuk meghallgatásra talál, akkor manőverezőképességük tovább nő. Erre itt is nagy szükség van.- venesz — Indul a cukorgyártás Jó répatermés várható Nógrádiban Beszélgetés Nagy Istvánnal, a Hatvani Cukorgyár mezőgazdasági főosztályvezetőiével Mészkőhegyet hordtak ösz- sze a Hatvani Cukorgyár udvarába. Még út is vezet a tetejére, ahol akrobatamutatványnak beillő munkát végez egy rakodógép. Kalapácsütések csengése veri fel a csendet, a tárolórendszer hatalmas szállítószalagját szerelik. A gyárudvaron szorgos munka folyik. Az őszi cukor- gyártásról Nagy István mezőgazdasági főosztályvezetővel beszélgetünk. — Mikorra tervezik a gyárindulást? — Rendhagyó kampánynak nézünk elébe, mert az előzetes becslések alapján közel 740 000 tonna cukorrépa feldolgozására számíthatunk, ez 100 000 tonnával haladja meg az előző * év termését. Szeptember 5-én kezdjük a feldolgozást, erre az időre a szükséges beruházási, karbantartási munkákat befejezzük.- Az átvételi állomások fogadóképesek, új rakterüle- tet építettünk és újítottunk fel. A mérlegek karbantartása, hitelesítése megtörtént, a gépi mintavevőt kijavítottuk. — Mi a cukorgyár idei terve? — 18.000 hektár szerződött területről 36 tonna hektáronkénti átlagtermést és 16 százalékos cukortartalmat terveztünk. Az előzetes becslés, az érési kísérletek eredményei jelentős mennyiségi és minőségi változást jeleznek. A várható termés az utóbbi évek legnagyobbjának ígérkezik gyárunknál. Sajnos ez nem mondható el a cukortartalomra, a répa nincs még beérve. A cukorgyárnak és a termelőknek így nem gazdaságos a korai indulás, de a nagy termés miatt indulnunk kell szeptember elején. — Van-e lehetőség arra, hogy a gyár és a termelők jobban megtalálják számításukat és az átadás-átvétel kedvezően bonyolódjék? — Termelési felügyelőink a korán kezdő gazdaságokkal megbeszélték, egyeztették a lehetőségeket. A gyári laboratóriumban vizsgáljuk különböző táblák adatait és amelyikben a répa magasabb cukortartalmú, ott javasoljuk a betakarítás megkezdését. Igyekszünk az átvételt úgy szervezni, hogy a termés a legnagyobb súlyban és cukortartalomban kerüljön feldolgozásra. Erre minden lehetőség megvan, mert a gazdaságok gépi kapacitása elegendő a biztonságos betakarításhoz. Az idén a gyár körzetében tizenkét új nagy teljesítményű betakarítógéppel erősödik a géppark. Kerül belőlük Nógrádba is, a szécsé- nyi termelőszövetkezetbe már megérkezett az új magyar betakarítógép. A termelőknek módjuk van mérlegelni, mikor, milyen súlyban, milyen beltartalmi értékkel adják át a répát, hogy szervezik a betakarítást, kötnek-e tárolási megállapodást, kérnek-e fuvarsegítséget. Mindezek jelentősen befolyásolják a bevételeket. — Mit mutat a nógrádi répa, vannak-e gondok a betakarítással? — Az elmúlt évben 35 6Í3 tonna répa termett Nógrád- ban, 16,16 százalékos cukor- tartalommal. Az idén az előzetes becslés alapján 47 800 tonna répát várunk a megyéből. A nagyüzemi cukorrépatermesztés eddigi legnagyobb termését ígéri Nógrádban. Jó termést várhatnak Endrefal- ván, Kálión, Érsekvadkerten, de a többi gazdaság is megtalálja számítását. A Nógrád megyei cukorrépa-betakarító kapacitás elegendő: Kálión, Ecsegen, Palotáson két francia Herrieau betakarítógép áll munkába, ezeket és a szé- csényi új magyar gépet a GITR termelési rendszer hozta a megyébe. A többi gazdaság is felkészülten várja a betakarítást. A kallói és palotáshalmi gazdaság szeptember elején kezdi a szedést, a termelők zöme október elejétől. Így várhatóan az idén is magas lesz a nógrádi répa cukortartalma. Az elmúlt évben jelentős cukortermelési felárat fizettünk a nógrádi gazdaságoknak, most minden remény megvan, hogy ez nö- vékedjen. — Hogy oldódnak meg a szállítás gondjai? — Nógrád megyében a balassagyarmati MÁV vonalfőnökségének dolgozói 32 000 tonna répát szállítanak el, a 22-es Volán 20 000 tonnát. A cukorgyár szállítási segítséget nyújt a Volán közreműködésével Romhány, Szécsény, Ecseg térségében a termelőknek. A betakarítás lépcsőzetes kezdése lehetőséget nyújt a termelőknek, hogy egymás segítségére lehessenek. —■ Megnőtt a melléktermékek iránti kereslet. Milyen nyersszelet-eilátás várható? — Minden termelőnek biztosítjuk a répa utáni járandóságot. A fennmaradó meny- nyiséget is elsősorban termelőink között értékesítjük. Űj termékünk a tartósított nyers szelet, ami remélhetőleg kedvező fogadtatásra talál. A gyári melléktermékek mellett felhívom a figyelmet a répafej hasznosítására. A már megtermett, jó takarmányt kár a földbe darálni! A nagyoroszi gazdaság már évek óta jelentős mennyiségű répafejet silóz be. Szabó Endre KISZ-kezdeményezés olcsóbb árukért A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottsága és a Belkereskedelmi Minisztérium felhívással fordult az élelmiszer-ipari és háztartási vegyiárut termelő vállalatok KISZ- szervezeteihez. Közös kezzdemé- nyezésük az olcsóbb fogyasztási cikkek kínálatának bővítését szorgalmazza. Azt kérik a KISZ-szervezetektől, hogy tárják fel a vállalatuknál azokat a lehetőségeket, amelyeknek a kihasználásával, ésszerűbb, hatékonyabb gyártással, szervezéssel, a termékek minőségét nem rontó alap- és adalékanyagmegtakarítással az eddiginél olcsóbb termékeket állíthatnak elő. Ennek egyik módja például, hogy több terméket olcsóbb, egyszerűbb — ugyanakkor az áru minőségét nem befolyásoló — módon csomagolnak. A felhívásban leszögezték, hogy elsősorban olyan ötletek megvalósítására számítanak, amelyek egyaránt figyelembe veszik a gyártó, a kereskedelem és a fogyasztó érdekeit. Arra ösztönözték a KISZ-szervezeteket: munkahelyükön fejtsenek ki propagandát az ilyen cikkek gyártásáért, kezdeményezzék az új tecnológiák bevezetését. A felhívást valamennyi érintett KlSZ-szervezethez eljuttatták. Kaukázusi gyógyvíz Nagy ásványvíz-lelőhelyet találtak a gyigorszki hasadék- ban (Észak-Kaukázus). A szakemberek üzembe helyeztek egy fúrólyukat, amelyből naponta körülbelül 1000 köbméter gyógyvizet hoznak felszínre. A legutóbbi években Észak-Oszétia hegyeiben több mint 250 forrásra bukkantak. Ezek hasznosítására gyógyfürdőket és ásványvíztöltő üzemeket létesítenek. Kedvezmények Utószezon a Balatonnál A Siotour balatoni, somogyi parti kempingjeit és nyaralótelepeit, szeptember 1-től utó- szezoni kedvezménnyel vehetik igénybe a vendégek. A siófok-sóstói Ifjúság, a zamár- di Autós 1, a balatonföldvá- ri Magyar Tenger, a fonyód- bélatelepi Napsugár kempingben a kedvezmény húszszázalékos, a nyaralótelepeken, a fonyód-bélatelepi Napsugár és a balatonszemesi Vadvirág faházaiban szeptember 4-től, szombattól pedig már ötvenszázalékos. A SZOT dél-balatoni üdülőigazgatóságának a közelmúltban megnyitott Delle klubja szintén kedvezményes áron szolgálja ki vendégeit. Ponyi István életútja- Csoportvezető Nagybátonyban Halk szavú, 40 éves fiatalember Ponyi István, a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemének csoportvezetője. A közelgő 32. bányásznap alkalmából így emlékezett életút j ára: — Bányászcsalád gyermekeként születtem. Szegeden nevelkedtem, de iskoláimat már Nógrádban,' Etesen és a nagybátonyi szakmunkás- képző intézetben végeztem. A gépüzem ösztöndíjasa lettem 1957-ben és 1960-ban villanyszerelői szakképesítést szereztem. Ezen üzemben voltam tanuló és azóta is e kollektívában érzem otthon magam. Munkájának minőségét fémjelzi, hogy a Szakma ifjú mestere kitüntetés többszörös tulajdonosa és többször lett kiváló dolgozó. Közéletisége is elismerésre méltó. — A mozgalmi tevékenységet a munkába állással egy- időben kezdtem. Segítettek az idősebb munkatársak. - Biztattak, hogy képezzem magam, és 1970-ben érettségiztem. A KISZ-ben és a szakszervezetben különböző funkciókat töltöttem be. Jelenleg vezető propagandista. vagyok. Gazdasági munkáját lelki- ismeretesen végzi- Pedig egyre nehezebb a követelményeknek megfelelni. Talán ez az egyik oka. hogy viszonylag' kevés a fiatal szakember. A hibaelhárítást gépkocsi; és anyaghiány is nehezíti. Ám, a gondok ellenére nagyon szépnek tartja munkáját. A szocialista brigádra terelődik a szó. Véleménye szerint a személyes példamutatás rendkívül fontos. Ha megvan, nagy eredményeket lehet elérni. Jó példa erre a vállalat Morse kiváló szocialista brigádja, melynek Ponyi István egyik alapító tagja. A munka mellett rendszeres az önművelés. Részt vett a tv szabadegyetem-sorozatán. Vajon mivel tölti szabad idejét? — Kazáron negyedik éve építem a családi házunkat. Még nincs kész, de már lakni lehet benne. A ház körüli munkában két gyermekem és feleségem is sokat segít. • A kislányom most kezdte az általános iskolát, a fiam már hetedik osztályba jár. Sokat olvas. Egy évtizede a nagybátonyi gépüzemben létesített letéti könyvtár vezetője. A tv ismeretterjesztő és politikai műsorait is szívesen nézi. A világban nyitott szemmel járó, szorgalmas, jól képzett bányai szakember Ponyi István. C. Gy. (Fotó: krebács) NÓGRÁD - 1982., szeptember 3., péntek
