Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

Megosztva több az öröm! Beszélgetés egy „amatőr népművelővel Jellegzetes tanév eleji hangulat fogad a tanáriban. Az asztalokat beborítják az új könyvek; mindennap érkezik valami; tanmenetek, kérdőívek tucatjai, még fehérlő rubri­kákkal. Első órák a szünidő után, első találkozások a „gó­lyákkal'’. Tóth Norbertnére várva van idő megnézegetni az órarendjét is — jócskán be van táblázva szinte minden nap. Kolléganőivel beszélgetve szóba kerül a nemrégiben át­vett kitüntetése, a „Szocialista kultúráért”. Egyikük meg­jegyzi: öt-öt előadásra, és ha van valami érdekes, szóló darabra is veszünk jegyet, különösen a végzős osztályokkal járunk gyakran színházi kirándulás­ra. Ilyenkor mindig beikta­tunk valami más kulturális csemegét is az „étlapra”: tár­latot, múzeumlátogatást. Arra is volt példa, hogy a délelőtti . . , . , , , , , , , ,, , , ,, előadás után találkozót szer­— Azt hiszem, csak őt kel érdemes foglalkozni, akik veztünk a színészekkel sőt lepte meg a dolog — akik is- szeretik a verseket, az irodai- nálunk jártak a szolnoki tár­merik, azoknak nem volt vá- mat. Ha közönség előtt lép sulat művészei Szombathy ratlan a szép elismerés. Az is- föl valaki megosztja az örö- Gyüláék ankétot tartani. Az koiaban es iskolán kívül is mot másokkal. Csak egy pel- a]sóbb évfolyamoknál rend- nagyon sokat vállal a kultu- da: a diákjaink patronálják a szeresek a megyei irodalmi- rátis nevelés terén. „Amatőr kisterenyei öregek otthonát, történelmi WiránHniócnir nepmüveíö'".. Nem csak évente egyszer őre- jóí szol^ják 'a hazafias Ara kor végül sikerül idő gek napjan megyünk el ko- velést> értékemk megismeré­falaim a beszélgetésre, azzal zejuk — sokszor gyerekeik sét a könyvtárral közösen kezdi, hogy gondolatban át- helyett is gondolunk rájuk tartott író_0jvasó találkozókra futja pályáját, hogyan ke- anyak napján, karácsonykor. már eiöre készülnek a Hiák-nk rülhetett a hivatásos és tisz- Egy szál virág és egy csokor- se itt> senl a filmankéton nem teletdijas népművelők, könyv- nyi vers, próza szép ajandek akarnak vattaként ülni csu- tárosok közé, miért kapta ezt számukra. Ezért sem érzik pan a Beszélni nehéz !”-kör a rangos kitüntetést. kényszernek, nyűgnek a sze- az anyanyelvi, szép kiejtési — Iskolánk, a kisterenyei replest a gyerekeink. És elju- versenyek meg abban jelente­gimnázium a járás egyetlen ,tur\k a járás több községébe is nek sokat, hogy diákjaink rá- középiskolája. A nagyközségre irodalmi színpadi összeállítása- éreznek a nyelvi hibákra, a sajnos, évek óta jellemző, hogy inkkal. A mai napig szívesen nyelvszennyezés veszélyeire, csak megmelegszik a szék a csinálom ezt a munkát, úgy Többen értek el babérokat — kulturház vezetői alatt, már érzem érdemes. a Kazinczy-versenyen ötször mennek is, ebben biztosan re- — Hallottam hírét, hogy a jutott be tanulónk az orszá­korderek vagyunk. Nagy sző- „megszállott” magyarosok ko- gos mezőnybe, egyszer érmet, nak tűnik: kulturális misszió z® tartozik, az irodalmi, mű- kétszer oklevelet nyertek. Az — de ez hárul az iskolánkra, veszeti ízlés, igények fejlesz- érmes esztendőben egyikük a Bizony, már elég hosszú ide- téséért, az olvasóvá nevelésért magyar OKTV-n az első tíz je itt tanítok — még a közös na8yon sokat tesz» az anya- közéi jutott. Most augusztusban igazgatású 12 osztályos iskolá- nyelv ápolását különösen szív- pe(jjg Mihalik Jutka a győri ban kezdtem 1964-ben. Volt ügyének tartja. nyelvi táborba kapott meghí­olyan időszak, amikor én vol- — Meggyőződésem, lehetet- vast Visszakanyarodva a tam az egyedüli magyar sza- 1fnlsé| bűí1 ,a tanórákkal népműveléshez legközelebbi kos. Irodalmi színpadot ve- „letudni a műveszeti nevelest. területhez: amikor irodalmi zetni, a nagyközségi társadat- Akkor adunk valami pluszt az műsort készítettünk az Ady- mi ünnepekre műsorokkal elő- P®tre, na felébresztjük az évfordulóra, annak többszörös rukkolni, a könyvtárral, az igényeiket, megalapozzuk haszna volt. Természetesen se. üzemekkel kapcsolatot tartani kulturális szokásaikat. Sok gftett alaposabban megismer- ~ ez régen elkezdődött, termő- gonddal, bajjal jar a közön- ni a költőt, elmélyülni mun- szetesnek vettem. Ha veterán- segszervezés, de ^megtérül! fáiban. De elvittük ezt az ösz- ^AälkÄ“?n^.aB^“F- szeállítást szocialista brigá­ját, kiemelt üzemi ünnepsé get rendeznek, ránk gondol­nak, számítanak. — A diákok szívesen csi­nálják ezt? Nem zsörtölődnek a túlzott terhelésért? — Az iskolai szavalóverse. salgótarjáni színházi műsorok­ra, koncertekre. Öt pesti szín- dokhoz, jártunk vele több köz­házba váltottunk bérleteket ségben. Ez a haszon, ez a többlet példázza legjobban talán, mi­ben is áll Tóth Norbertné „amatőr népművelősége”. Bár minél többen lennének, akik ilyen magától értődőén tárják nyele, szépprózamondás során ki iskolájuk kapuit, vállalják a szellemi kisugárzás felada- évről évre újabb jóképességű tait! fiatalok bukkannak föl, akik- G. Kiss Magdolna Kislány nagy névvel? Már régóta nem az! Ki­harcolta — tanulta —, ját­szotta magának a világhírne­vet Geraldine Chaplin, akit valószínűleg inkább nyo­masztott, mint segített kar­rierjében a neve. Nem lehe­tett könnyű érvényesülni a legnagyobb kisember, Char­lie Chaplin árnyékában. 1944. július 31-én született, a kaliforniai Santa Monicá- ban, mint Charlie és Oona O’Neil első gyermeke. Nyolc­évesen állt először a kame­rák előtt, édesapjával, a Ri­valdafényben. Még egyszer játszottak együtt, az apa hattyúdalában, A hongkongi grófnőben. Ebben az évben a nekidühödött mccarthyzmus csúcspontján költözött a csa­lád Svájcba. A kislány 17 éves koráig egy lausenne-i intézet növendéke volt. Geraldine a saját útját akarta járni. Először a cir­kuszi poronddal ismerkedett — egyik testvére, Vicky ma is ott dolgozik —, majd Lon­donban tanult két évig balet­tet. Bár önmagát nagyon kö­zepes táncosnak tartja, 1964- ben Párizsban eltáncolhatta a Hamupipőke főszerepét. Ez­után színpadon lépett fel Belmondóval, majd a Broad- wayn kapott szerződést. 1967-ben ismerkedett meg Carlos- Saura rendezővel, aki­vel Spanyolországban sok fil­met forgatott. Ezek erőtelje­sen politikai töltetű, különös hangvételű alkotások — gon­doljunk csak az Anna és a farkasokra, vagy a legutóbbi nálunk játszott A mama száz­évesre. Saura élet- és mun­katársa lett, forgatókönyv­írásban is részt vett mellet­te. De dolgozott máshol és más rendezőkkel is. Például Robert Altmannal, a Buffalo Bill és az indiánokban és a Nashville-ban. Kiruccant a könnyebb műfaj területére is, láthattuk A három testőrben. Általában kifestetlenül, far­meröltözékben jár, és a rek­lám sem nagy körülötte. Azért néha-néha kilesnek valamit a szenzációéhes újságírók. Meg­írták, hogy egyszer, forgatás­ra utazva, átcsempészte a vá­mon kígyóját, Emylit. Vagy például, hogy Koppenhágá­ban nyilvánosan felszólalt a pápa ellen a' születésszabályo­zással kapcsolatos magatartá­sa miatt. De ezek csak kísérőjelensé­gek. A lényeg az, hogy évek óta, mint érett művészt tart­ják számon, akire fontos sze­repeket bíznak — már több mint harminc filmben ját­szott. Erdős Márta Ötszáz éves üzletház a főutcán Miért kés k a visegrádi orvosiak épitése? Athénről és környékéről mondják, hogy ott bárhol le­ásnak a földbe, ókori lehet bukkan elő. Ami a középko­ri leleteket illett, némiképp hasonló a helyzet Visegráddal Is. Nemrégiben az SZTK-ren- delő tőszomszédságában ásni kezdtek, hogy közművesítsék a leendő orvosiak részére ki­szemelt telket és az építők ez­úttal is régi épület maradvá­nyaira bukkantak. A visegrá­di Mátyás király Múzeum ré­gészei természetesen azonnal „átvették az ásót” az építők­től \és Szőke Mátyás vezeté­sével megkezdték a feltárást. A visegrádi vár, a palota, a történelmi épületek feltárásá­hoz jó útmutatót adnak a ki­rályi krónikások, a visegrádi udvarban megfordult követek, a régi idők világutazóinak fel­jegyzései, de a város polgá­ri épületeire rendszerint a vé­letlen segít rábukkanni. Érdekessé tette a lelőhelyet, hogy a török időkben elnép­telenedett Visegrádra Mária Terézia németeket telepített, s a beköltözők a romos vá-| ros köveiből építkeztek. Űj polgárnegyed és öt környék­beli falu épült fel a régi kö­vekből, így általában öt mé­tert kell leásni, hogy megta­lálják a középkori épületma­radványokat. Ami a most fellelt régi épü­let egykori helyét Illeti, az a vár és a palota alatti bel­város volt az Anjouk és Má­tyás idején. Az eddigi feltá­rás alapján a régészek már majdnem bizonyosak az épü­let korában és funkciójában is. Ezen a helyen ötszáz év­vel ezelőtt egy kereskedőház állott, lehét, hogy gazdája egyike volt azoknak a kalmá­roknak, akik szállítottak Má­tyás király pompás-híres fo­gadásaira, amikor a krónikák szerint a diszkóiból víz he­lyett bor folyt... Lépcsősor ve­zetett le a kereskedő lakré­sze alatti eladótérbe, olyan formán, ahogy a régi budai utcákon kellett néhány lép­csőn lemenni a boltba vagy műhelybe. Az egykori bolt­helyiségből újabb lépcsősor vezetett le a hajdani raktár­ba. Az ásatásnál talált pén­zek Mátyás idejében veret­tek. Egyébként még jó néhány egykori kereskedőház bújhat meg a föld mélyén: Evlia Cseleb' a XVIII. századi ne­vezetes török utazó szerint' Viségrádnak van 450 deszka­tetejű háza kerttel, három is­kolája, két derviskolostora, egy fogadója, egy fürdője, s mintegy ötven boltja. A most kiásott háromszintes ház nem' téglából, hanem kőből' épült, s boltíves lejárójába egy ko­rábbi évszázadból megmaradt, szépen faragott, követ, egy Anjou-kori kőpillér részét is beépítették. A már feltárt ház alatt pe­dig egy Kártflv Róbert or- száglása idejéből, vagy vala­mivel későbbről való épít­mény nyomaira bukkantak. A régebbi épület egyelőre még őrzi titkát, de a további fel­tárás nyilván szóra bírja majd. A feltárást a Fő utca járókelői élénk figyelemmel kíséri! a régészek pedig für­ge vakációzó diákok segítsé­gét is igénybe véve igyekez­tek a terepet mielőbb átad­ni az építőknek, hogy az or- f voslak is elkészülhessen. cs. b. Az a nap is rosszul kez­™ dödölt. Már hajnal­ban felkeltünk, és kimen­tünk az erdőbe. Sétáltunk, egyet, aztán visszatértünk a házhoz. Leheveredtünk. C. is álmos volt, mint én, — Meg kell dögleni — morogta —, tömény una- lom.„ Vártunk. Madarak csicse­regtek a fákon, valahol messze egy autó zúgott el. Aztán a ház mögül futva jött R, — Gyertek gyorsan! — lihegte. — A professzor előadást tart...! Rohantunk. A szomszéd ház előtt egy csomó autó parkolt. A földszinti abla­kok nyitva voltak. — Ügy sem engednek be minket — mondta C., a mindig okos, mindig pesz- szimista C. — Inkább gye­rünk hallgatózni. Közelebb osontunk. A bentiek nem vehettek ész­re bennünket ahogy az ab­lakok alá sompolyogtunk, megálltunk. Elképzeltem a bent ülők komoly ábráza­tát a kinyalt öltönyöket, a férfiakat, amint a térdükre fektetett noteszokba je- gyezgetnek. Nem mertem benézni, nehogy meglássa­nak, de hallottam a pro­fesszor lépteit, amint fel­üld járkált előttük. Minden szavát tisztán hallottuk: —• ... így kerülhettek a Földre.. De ez még bizonyí­tásra szorul. Tény, hogy en­nek már több ezer eszten­deje. Akkor azok a lények létrehozták ezt az állatfajt, méghozzá úgy, hogy a faj egyedi szaporodásra is ké­pesek legyenek. Telepati­kus tulajdonságaik vannak. Leleplezés Életmódjuk nagyon külön­bözik az összes többi állat életmódjától: egyszerűen céltalannak tűnő, titokza­tos... Olyannyira, hogy ez már évezredek óta foglal­koztatja uz embereket. Kü­lönböző fantasztikus hie­delmek terjedtek cl róluk... — Ez egészen érdekes — súgtam oda C.-nek. R. is bólogatott. — Ugyan! Ez a vén ökör megint kiötlött valami hü­lyeséget — felelte C.. de to­vábbra is ott maradt. Hallgatóztunk tovább; — ... minden harmadik éjszakán összegyűlnek az egy környéken lakó macs­kák egy bizonyos helyen. Ez már nem hiedelem, ha­nem tudós társaim által megállapított tény. Körben leülnek a földre és... hall­gatnak. Próbálták oda­csempészett mikrofonokkal felvenni hangjukat, de csend volt. Nem beszélnek emberi füllel hallható han­gokkal, hanem másképpen. Itt élnek közöttünk, de nem tudunk róluk semmit Nem dolgoznak a többi háziál­lathoz hasonlóan, hanem henyélnek. Mi tartjuk el őket. mi etetjük... Hogy ezt el tudták érni, már önma­gában is nagyfokú intelli­genciára vall... Nos, uraim, megállapítottam, hogy ezek a lények... kémek. — Kémek? — kérdezte több hang. — Igen! az Űrből egykor érkezett lények által ide­telepített kémek. Minden harmadik éjjel „szeánszok­ra” gyűlnek össze és előt­tünk még ismeretlen, valószínűleg telepatikus módon leadják meg­bízóiknak az egész infor­mációs anyagot, amit az előző három napon gyűj­töttek ... rólunk. Felzúdult a terein. Hi­tetlenkedő kiáltások hang­zottak fel, de taps is. 4 professzor ide-oda szalad­gált. Aztán megállhatott az ablak mellett, mert egészen közelről hallottuk a hang­ját: — A bizonyítás megtör­tént kísérleti úton. De önök is meggyőződhetnek róla bármikor, uraim, csak hosz- szabb ideig kell figyelniük egy közelben élő macskát. Milyen nagy energiabefek­tetéssel tetteti magát butá­nak! Pedig nagyon, nagyon intelligensek ők, uraim. A kutyákat messze felülmúl­ják, Csak titkolják... Van otthon macskájuk? Nos, akkor egy-egy potenciális kémet tartanak a laká­sukban, aki megérti min­den szavukat, érzékeli hangulatukat, analizálja cselekedeteiket, jelentést készít mindenről, és azt „oda” továbbítja...!’ A professzor ekkor már A’ csaknem kifulladt, olyan lendülettel beszélt. Egy kis oxigént, friss leve­gőt akart szippantani — kihajolt hát az ablakon... És észrevett minket. Sze­mei kidülledtek, artikulát- lan hangot hallatott. Fel­ragadott egy virágvázát, közénk vágta... Nyivákolva szaladtunk szét a bokrok közt. Nemere István műsor KOSSUTH RADIO? 8.55: A szemüveg története 8.35: Mendelssohn: in. (Skót) szimfónia 8.12: Cimarosa: A karmester Egyfelvonásos opera 10.05: A csudálatos Mary 10.24: Ave Mária. • Váci Mihály versel 10.29: Szakcsi Lakatos Béla dzse sszegyüttese játszik 1100: Gondolat 11.45: Liszt-kórusművek 12.45: Nemes Katalin zongorázik 13.49: Réti József Offenbach operettjeiből énekel 14.02: Könyv-tár — Kincs-tár 15.20: Lemezműzeum 16.00: Mit üzen a Rádió7 16-35: operanyitányok 17.05: Erdckvélelem 17.30: „Mátrai képek” 18.02: Egy amerikai Párizsban Részletek Gershwin film­zenéjéből . 19.20: Skandináv hangjátékok szemléje 20.26: Operettkedvelóknek 21.30: osztálykirándulás 22.30: Oj Zenei Újság 23.05: A vietnami kultúra hete 23.51: Josquln des Prés­madrigálok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÄDIÖ: 8.05: Nóták 8.46: Majd a KÖJÁL...! 9.01: Slágermúzeum 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: A Petőfi rádió zene­délutánja 17.00: Térkép és útravaló 17- 32: Húszas- stúdió 18- 35: Válogatott felvételek 19.40: Nőtakedvelőknek 20.35: Iránytű 21.35: Pophullám 22.30: Igen is, nem is 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés, 17.05: Péntek este Észak­NÓGRÁD - 1962., szeptember 3., péntek Magyarországon. (A tartalomból: A Hatvani Konzervgyárban. — Jó tudni. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. Telefon­ügyelet: 35-510. 18 00: Észak-ma­gyarországi krónika. (Bányásznap! ünnepség Miskolcon és Visontán. — A bogácsi tsz aktuális munkái­ról) 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. TELEVÍZIÓ: 15.45: Hírek 15.50: A testőr — magyarul be­szélő szovjet film. SZ 17.20: Reklám 17.30; Keresztkérdés. SZ 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. SZ 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-híradó. SZ 20.09: Delta 20.25: Utóhatás — Vitray Tamás műsora. SZ 21-25: Komárom megyei tájkép 21.35: Trió — zenés útifilm. SZ. 22.05: Stressz — magyarul beszélő spanyol film 23.40: Tv-hiradó 3. SZ 2. MŰSOR: 20.00: Egy asszony — magyarul be­szélő olasz filmsorozat VI/1 rész 21.00: Tv-híradó 2. SZ 21.20: Parabola (ism. SZ) 21.50: Reklám 21.55: Cseh Tamás énekel BESZTERCEBÁNYA: 15.35: Hírek 15.40: Rövidfilmek a képernyőn 16.40: Filio és Makenzen 7. rész. (Ism.) 17.10; Első szerelmek. 1.8.00: Bratislava! magazin 18.15: Ember és föld 18.40: Dokumentumműsor 19.10 • Esti mese 19.20: időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél 8. rész 21.00 • Szórakoztató vetélkedőműsor 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Élet és halál határán 23.43: San Remo 1982. 0.20: Hírek 2. MŰSOR: 16.25: Hírek 16.40: Publicisztikai vetélkedőműsor 17.40: Én és Charly 19.30: Angol nyelvtanfolyam 20. lecke 20.00: Tv-fórum 20.10: Zenés* műsor 21.20: időszerű események 21.50* P. O. Hviezdoslav: Ez ő. Vlkolinsky 23.05: A bratislavai Líra műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és 7-töl Ben Hur I—II. színes USA szuperprodukció — Balassagyarma­ti Madách: Fél 4-től: Szicíliai véde­lem. Színes, szinkronizált szovjet krimi Igor Uszov rendezésében. — Csak semmi pánik... Színes ma­gyar bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Hogyan csináljunk svájcit? Színes, szinkronizált sváj­ci filmvígjáték. — Rétság: Ar­nyéklovás I—II (14). Színes japán történelmi filrm Mesemozi: Az ál­matlan fülesbagoly. — Szécsényi Rákóczi: Dögkeselyű (14). Színes, magyar bűnügyi film. —• Érsek vad - kert; Ez Amerika. (16). Színes, hangbemondásos amerikai dolcu- mentumfilm. — Nagylóc: Tűzsze- kerek. Színes, szinkronizált angol filmdráma. Stressz. (Szeptember 3., péntek — 22.05 h.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom