Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
Nem csitul a felháborodás Ma a bejrúti tömegvérengzést vitatja meg az ENSZ közgyűlése Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakot tart a bejrúti vérengzés ügyében — jelentette be szerdán Hollai Imre, a közgyűlés magyar elnöke. Hírügynökségi jelentések szerint Kuba, az el nem kötelezett országok nevében — a szavazati joggal nem rendelkező palesztin megfigyelő helyett is — arra szólította fel a világ- szervezetet, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszakon vitassa meg a bejrúti vérengzést és hozzon megfelelő határozatokat a vétkesek ellen. Az egynapos rendkívüli ülésszakot tervek -szerint pénteken tartják. Minden „nem libanoni erőt” ki ke’l vonni az országból hangoztatta utolsó hivatalos beszédében Eliasz Szárkisz. Libanon csütörtökön leköszönő elnöke. A libanoni rádió és televízió által is közvetített nyilatkozatában kifejtette: az izraeli csapatok kivonulása után tovább kell folytatni a küzdelmet azért, hogy minden idegen erő elhagyja az országot, s megteremthessük az egységes és független libanoni államot” — hangoztatta. Szárkisz felszólította a libanoni népet, hogy sorakozzon fel Amin Gemajel, a csütörtökön hivatalba lépő új elnök mögé. Szaad Haddad őrnagy, a jobboldali szakadár erők vezetője a londoni The Times című lapnak adott nyilatkozatában tagadta, hogy bármiféle köze lenne a bejrúti tömegmészárláshoz. A lap megjegyzésére, hogy a tömeggyilkosság túlélői látták egyenruhás embereit a táborokban, Haddad megjegyezte: lehetséges, hogy néhány embere valóban Bejrútban volt, de őt semmiféle felelősség nem terheli, mert „hivatalosan nem • tart katonákat Bejrútban.” Haddad csak annyit közölt, hogy múlt pénteken — a bejrúti tömegmészárlással csaknem egy- időben — egy izraeli helikopter Dél-Libanonból a bejrúti repülőtérre szállította őt. Ezt — mutatnak rá hírügynökségek — nem is tagadhatta, mivel sokan látták őt azon a napon a bejrúti légikikötőben. Tel Aviv értesítette a libanoni kormányt, hogy az izraeli csapatok a hét végén hagyják el Nyugat-Bejrútot — közölte szerdán Ronald Reagan amerikai elnök szóvivője. Szerdán nagyszabású tüntetés volt az izraeliek által megszállt arab területeken. Naza- retben a bejrúti tömegmészór- lás ellen tiltakozó megmozdulás során a legújabb jelentések szerint közel hetvenen megsebesültek. A hatóságok 105 tüntetőt vettek őrizetbe. Hivatalos vizsgálatot követelt Izraeltől a bejrúti lömeg- mészárlás kivizsgálására szerdán több amerikai zsidó szervezet. Nyugati hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy befolyásos amerikai zsidó szervezetek először bírálják ilyen eréllyel az izraeli kormányt A bejrúti események nyugtalanságot keltettek az amerikai törvényhozásban is, ahol éppen az Izraelnek nyújtandó segélyről tárgyalnak. Az Iz- rael-barátnak ismert Barry Goldwater arizonai republikánus szenátor, szerdán Mena- hem Begin izraeli miniszter- elnök lemondását követelte, Egy másik Izrael-barát szenátor, a kaliforniai Alan Cranston az izraeli kormányfőhöz intézett levelében az izraeli csapatok kivonását követelte Bejrútból. Az Izraelnek nyújtandó segély kérdését tanulmányozó szenátusi albizottság elhalasztotta csütörtöki ülését. Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint lehetséges, hogy az albizottság az Izraelnek szóló segélyek befagyasztását határozza majd el. A bejrúti tömegmészárlásról és a közel-keleti helyzetről tárgyalt szerdán Khartoum- ban Gaafar Nimeri szudáni elnökkel Jasszar Arafat, a Palesztinái Felszabadítási szervezet vezetője. A MEN A egyiptomi hírügynökség jelentése szerint Arafat elismerően szólt arról, hogy Egyiptom a bejrúti tömegmészárlás elleni tiltakozásul visszahívta izraeli nagykövetét. (MTI) Portugália XVI. századi költőfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziádák című művében egy strófán keresztül bogozgatja a honi és a magyar királyi család rokonságát. A dinasztiák közötti vérségi kapcsolatot ugyan a történettudomány nem igazolja, a kutatók sok meglepő közös adalékot tártak fel a két nép múltjából. A törökellenes harcokban nem egy portugál lovag vett részt, sőt volt közöttük olyan, aki bátorságáért birtokadományban részesült Magyarországon. A két ország közelebb kerülése azonban csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalomhoz kötődik. A „SZEGFŰK FORRADALMA” A Salazar-féle fasiszta rezsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszámolta a gyarmati rendszert, Portugália külkapcsolataiban új korszak kezdetét jelentette. Hazánk és Portugália még 1974-ben felújította diplomáciai kapcsolatát. Politikai, gazdasági és kulturális tekintetben felívelő korszak kezdődött a két ország kapcsolataiban. A kölcsönös ismerkedés jegyében több magas szintű küldöttség folytatott tárgyalásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antunes őrnagy, akkori külügyminiszter járt Budapesten, 1979-ben Púja Frigyes viszonozta a Az ENSZ-közgyűlés napirendje Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának általános ügyrendi bizottsága szerdán jóváhagyta az ülésszak napirendjét. A napirenden minden korábbinál több, összesen 138 pont szerepel. Az ülésszak munkájában központi helyet kapnak a békével, a biztonsággal, valamint a leszereléssel kapcsolatos kérdések. így többek között megvitatják azokat a javaslatokat, amelyek a tömegpusztító fegyverek és azok új fajtáinak kifejlesztését és gyártását tiltanák meg. Szerepelnek a napirenden a szovjet kezdeményezések az atomkísérletek általános betiltásáról szóló egyezményről, valamint az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságát szavatoló nemzetközi szerződés megkötéséről. A világpolitika több súlyos problémája kapott helyet a megvitatandó témák között. Így Argentína és 19 latin-amerikai ország kérésére felvették a napirendre a Falkland (Mal- vin)-szigetek hovatartozásának kérdését is. Az ülésszakon Irak kérésére foglalkoznak majd az iraki—iráni háborúval, s ismét a megvitatják a ciprusi kérdést (MTI) A haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulója Deák Ferenc, az MTI munkatársa írja: Pershing—2 rakéták, manőverező robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésének előkészületei és széles körű fegyverkezési tervek vetnek árnyékot a haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulójára. A bécsi Hofburgban csütörtökön 19 ország képviselői ülnek tárgyalóasztalhoz. Közülük 11-nek döntési joga van, de csak egyhangú döntéseket hozhat. A további 8 ország, köztük hazánk különleges tanácskozási joggal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a 8 ország területén állomásozó — saját és szövetséges — fegyveres erőkre nem vonatkoznak majd a haderő- és fegyverzetcsökkentési megállapodások. Az 1973 óta folyó tárgyalásokon eddig nem sikerült érdemi haladást elérni. Az előrelépést elsősorban a csapat- létszám és az ellenőrzés körüli vita akadályozza., A nyugatiak kétségbe vonják a Varsói Szerződés részéről beterjesztett létszámadatokat, s bár becsléseken alapuló állításaikat nem tudják igazolni, ragaszkodnak ahhoz a feltételezésükhöz, hogy a Varsói Szerződés a megadottnál 150 ezer katonával többet állomásoztat a szóban forgó térségben. Az 1982-es NATO-j avaslat szerint a haderőcsökkentést hét év alatt négy szakaszban bonyolítanák le. Az első szakaszban az Egyesült Államok és a Szovjetunió csökkentené csapatainak létszámát, a másodikban a NATO, és a Varsói Szerződés érintett országai. Az új tervezet két stratégiai fontosságú kérdésről — a fegyverzetcsökkentésről és a légierő létszámának csökkentéséről — említést sem tesz, pedig a nyugati fél korábban a második szakaszra irányozta elő a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. Az 1973-ban elfogadott záróközlemény is előirányozta mind a fegyverzet, mind a légierő csökkentését. A NATO- országok a mostani tervezetből ezt tudatosan kihagyták, mert előnytelen számukra. Az új NATO-tervezet — a korábbitól eltérően — sürgeti, hogy előzetesen tisztázzák a Közép-Európában csapatokat állomásoztató valamennyi állam (11 ország) haderőinek létszámát. A korábbi javaslat szerint az első megállapodáshoz elegendő lett volna, ha csak a szovjet és az amerikai csapatlétszámban jutnak egyetértésre. A NATO-tagállamok korábban lehetségesnek tartották, hogy 4—5 év alatt csökkentsék a Közép-Európában állomásozó csapatok és fegyverzet számát. Az új tervezet eltávolodás a korábbi javaslattól; az első haderőcsökkentési szakaszra nem ír elő semmilyen kötelezettségvállalást a tárgyalásokon közvetlenül résztvevő országok számára, nem foglalkozik haderői létszámának csökkentésével, vagy a jelenlegi szinten történő befagyasztásukkal. Az 1982 februárjában beterjesztett szocialista javaslat kétszakaszos csökkentést irányoz elő. Az első szakaszban a Szovjetunió 20 ezerrel, az Egyesült Államok pedig 13 ezerrel csökkentené Közép-Európában állomásozó csapatainak létszámát. A Szovjetunió a csökkentést a Szárazföldi haderőknél hadosztály, az Egyesült Államok pedig dandár szinten hajtaná végre. E javaslat — a nyugatival ellentétben — a szárazföldi haderők mellett a légierő személyi állományának csökkentését is előirányozza. A létszámvita csak ürügyül szolgál a NATO számára, hogy bármely szakaszban meghiúsítsa a haladást a tárgyalásokon. Ez a folyamat világosan nyomon követhető a tárgyalások kezdetétől fogva. A NATO érdeke a hosszú távú fegyverkezési programok végrehajtásához, az új típusú fegyverek kifejlesztéséhez, gyártásához és rendszeresítéséhez, valamint a nyugat-európai haderőfejlesztési reform mielőbbi megvalósításához fűződik. NÓCRÁD - 1982. szeptember 24., péntek BJSlSsezetB «a megyei pörtbizotlsög (Folytatás az 1. oldalról.) munkát elvi kérdésekben az elméleti tisztaság, szilárdság, következetesség, a gyakorlati munkában pedig a rugalmasság, kezdeményezőkészség kell, hogy jellemezze. Változatlanul tudatosítani kell, hogy társadalmunk és az egyén boldogulásának egyedüli útja a népgazdasági egyensúly helyreállítása és a jobban végzett munka. Az ideológiai, erkölcsi kérdések közül továbbra is a lakosság történelmi tudatának fejlesztése a kiemelt feladat, s nagyon fontos, hogy a pártszervek, a kommunisták tevékenysége meghatározóan hasson a közgondolkodásra. Á napirend vitája A napirend fölötti vitában Szilágyi Tibor, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára elöljáróban kifejtette, hogy ma már mindenki érzékeli: jelentős változások következtek be határainkon belül és a külgazdaságban egyaránt. Szólt a közgondolkodást a megye- székhelyen befolyásoló sajátos tényezőkről. Kiemelte a gazdálkodás közgondolkodásra gyakorolt hatását, rámutatva, hogy a gazdálkodás körülményei mindinkább a helyi tennivalókra irányítják a figyelmet. Elmondta, hogy a Salgótarjánban élők többsége ismeri a népgazdaság fejlődésének irányait, helyzetét, vállalja és helyesli a párt gazdaságpolitikáját, de akadnak nem szükségszerű jelenségek is, mint például a szervezetlenség, fegyelmezetlenségek, bürokrácia, pazarlás, amelyek nem ösztönöznek az alkotó cselekvésre. Robotka Jánosné, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének vezetője, a megyei pártbizottság tagja arról szólt, hogy mindenütt helyben kell megtalálni a leghatásosabb módszereket a gondolkodás fejlesztésére. Beszámolt erőfeszítéseikről, amelyeket a fiatal dolgozók között fejtenek ki céljaink helyességéről, végezetül gazdaságpolitikai példákat sorakoztatott fel a közgondolkodás fejlesztésében meglevő hiányosságok és az ezzel kapcsolatos feladatok illusztrálására. Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, a megyei párt- bizottság tagja elöljáróban a megyében élő fiatalok gondolkodását befolyásoló tényezőkről szólt. Kifejtette, hogy a tudatot alakító érték- rendszer összetettebb lett. Az ifjúságot jellemezve megjegyezte, fejlődött a társadalomért érzett felelősségük, elismerik a munkásosztály, a párt vezető szerepét, támogatják a párt szövetségi politikáját. Rith- Lajosné, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság tagja a közgondolkodás alakulására ható megyei sajátosságokat emelte ki. így többek között a földrajzi helyzetet, a településszerkezetet, a munkás- mozgalmi hagyományokat, vagy azok hiányát, a szokásokat, a műveltség színvonalát. Kifejtette, hogy Balassagyarmaton is új szükségletek jelentkeztek a társadalmi szerkezet módosulásával, az élet- és munkakörülmények javulásával. Növekvő a köz- életiség, erősödő a természet- tudományos világnézet. Felhívta a figyelmet, hogy jobban kell hasznosítani a lakosság véleményét, tapasztalatait. Czinke Ferenc, Munkácsy- díjas grafikusművész, a megyei pártbizottság tagja a művészek felelősségét hangsúlyozta a közgondolkodás .alakulásában. Kifejtette, a művész számára is fontos, hogy amit kifejez, találkozzon a társadalom értékítéletével. Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitáci- ós és propagandaosztályának vezetője is felszólalt a tanácskozáson. Bevezetőjében elismerését fejezte ki azért, mert a Nógrád megyei testület következetesen foglalkozik ideológiai kérdésekkeL Ezt követően a közgondolkodásra ható tényezők közül kiemelte a világgazdaságban immáron nyolc esztendeje tartó válságot, amelynek méretei meghaladják a korábbiakét, Szólt a magyar népgazdaságot kedvezőtlenül érintő, a válságból eredő jelenségekről, többek között a cserearány-romlás következményeiről. Hangsúlyozta, hogy ilyen nehéz és bonyolult feltételek között sikeresen folytatódik a fejlett szocialista társadalom építése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában néhány kedvező jel mutatkozik, s a párt XII. kongresszusán meghatározott célkitűzést, az élet- színvonalban elért vívmányainkat sikerül megvédeni. A továbbiakban rámutatott: a lakosságot őszintén kell tájékoztatni társadalmunk helyzetéről, meglevő gondjainkról, tudatosítani kell a nemzetközi gazdasági helyzetből fakadó gondokat, s azt is, hogy az ebből kivezető úthoz adott a szocializmust építő magyar nép programja. Elmondta, hogy a párt és a tömegek kapcsolata sohasem állandó. Azért, hogy a nép bizalma változatlan maradjon a párt iránt, ebben nem kis szerep hárul a hétköznapokon a kommunistákra. Végezetül hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát, a párt bevált szövetségi politikájának folytatását, a szocialista demokratizmus fejlesztését. Dr. Bandur Károly, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának vezetője, a megyei párt- bizottság tagja többek között szólt arról, hogy társadalmunk közösségében az egyén is megtalálja számításait, s felhívta a figyelmet napjainkban minden új intézkedést és várható következményeit el kell fogadtatni, meg kell értetni azokkal, akikre a végrehajtás hárul. A továbbiakban a közgondolkodás néhány elméleti kérdését elemezte. Sípos Elemérné, a Páva Ruhagyár homokterenyei üzemének technikusa, a megyei pártbizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kollektíva gondolkodását befolyásolja a vezetés színvonala, a vezetői példamutatás. Elmondta, hogy a közvélemény nagyra értékeli azokat a vezetőket, akik hosszú idő alatt megőrizték szerénységüket, feddhetetlenségüket, majd felhívta a figyelmet, hogy a termelési propagandának jobban kell igazodni a mindennapi feladatokhoz. A vitában elhangzottakat dr. Gordos János foglalta össze, majd a testület az írásos beszámolót, a szóbeli kiegészítést, valamint a vita összefoglalóját egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a megyei párt- bizottság egyéb ügyeket tárgyalt és személyi kérdésekben döntött. Sápi Lajost, á salgótarjáni síküveggyár gyárrészlegvezetőjét saját kérésére, más fontos állami tisztségbe való kinevezése miatt, felmentette pártbizottsági, végrehajtó bizottsági tagsága alól. A testület egyhangúlag kooptálta a megyei pártbizottság tagjai sorába dr. Varga Józsefet, az MSZM0 Rétsági járási Bizottsága első titkárát, Medved Kárblyt, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkárát megválasztotta a megyei végrehajtó bizottság tagjának. M. Szabó Gyula Magyar—portugál kapcsolatok Á lisszaboni út látogatást. Ugyanebben az esztendőben, Losonczi Pál meghívására hazánkba látogatott Ramalho Eanes tábornok, Portugália köztársasági elnöke. Az ő meghívásának tesz most eleget Losonczi Pál. A mögöttünk levő időszakban, a forradalmat követő esztendőkben számos államközi egyezmény aláírására került sor, amelyek jogi alapot teremtettek a gazdasági és kulturális együttműködéshez. E kereteket még nem sikerült teljes mértékben kitöltenünk, bizonyítja a kétoldalú árucsere viszonylag csekély mértéke. Tavaly a magyar export csupán kétmillió dollár értékű volt, míg portugáliai vásárlásaink hétmillió dollárt értek el. ÜZLET ÉS NYELV A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szerződés alapján működik együtt a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Portugál Export- fejlesztési Alap. Hazai vállalataink ugyanúgy jelen vannak a lisszaboni nemzetközi vásáron, miként a BNV-n képviselteti magát néhány portugál cég. A továbblépés kulcsa a vállalatok közötti kooperáció fejlesztésében keresendő. A két ország cégei nem egy szakterületen jelentős eredményeket érhetnének el, ha közösen felhasználnák technológiai és piaci ismereteiket. A harmadik piacokon való közös fellépés lehetősége sok ágazatban adott, csak a lehetőségeket kell kihasználni. A portugál kultúra, az irodalom és a zene klasszikus értékei a salazarista éra alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazán az 1974-es forradalommal együttjáró politikaiszellemi megújulás tárta ki. A kulturális kapcsolatok fejlődésében mérföldkőnek számít az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán 1977-ben indított portugál nyelv- és iro- dalornoktatás, majd a portugál tanszéki szakcsoport megalakulása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez jelentős támogatást kap könyvek, előadók, lektorok által Lisszabonból is. Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellendült a könyvkiadás. Számos portugál szerző műve jelent meg nálunk, miközben Portugáliában Radnóti Miklós, József Attila műveiből adtak ki antológiát, valamint egy magyar népmesegyűjteményt. Közönségsiker volt Lisszabonban a magyar, Budapesten a portugál filmhét. TISZTELGÉS BARTÓKNAK A zenei életben jelentős eredmények születtek. Portugália élő klasszikusának, Lopes Gracának, valamint Freitas Brancónak műveit Budapesten rögzítették lemezre, magyar—portugál közös kiadásban. A múlt év a Bar- tók-centenárium jegyében zajlott a portugáliai zenei életben: Lisszabonban és számos vidéki városban emlék- kiállítás tisztelgett a magyar zeneszerző emléke előtt. A portugál napi sajtó, pártállásra való tekintet nélkül emlékezett meg újra és újra a Bartók-év eseményeiről. Nagy szerepet játszott a kulturális rendezvények támogatásában a lisszaboni Gulbenkian-a’a. pítvány. Évek óta segíti fellépéshez, tárlathoz előadó- és képzőművészeinket. Losonczi Pál és Ramalho Eanes tárgyalásain — a kezdet eredményei alapján — minden bizonnyal megfogalmazódik majd a továbblépés igénye. A jelenlegi, feszültségektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hozzájárulhatnak Európa békéjének, az enyhülés szellemének és gyakorlatának megőrzéséhezMajor László
