Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

Fotocellás érzékelő tapogatja le 9 tervdokumentáció rajzait, s irányítja azt a vágószerke­zetet, mellyel a legkülönbözőbb alakú szerkezeti elemek alakíthatók ki a fémlemezekből a Ganz-MÁVAG mátfanováki gyáregységében. Új NEB-vnsgálaf Nógfádban Ügyintézés munkaidőn kívül Megújult vezérkarral Nagybátonyban Biztató jelek szezon előtt Az állampolgárok gyakran kényszerülnek különféle ügye­iket munkaidőben intézni. Ez egyrészt hatósági jellegű, más­részt sokszor okoznak mun­kaidő-kiesést a javító-karban­tartó, a közüzemi, a biztosí­tási, a takarékpénztári, az ingatlankezelési, a házhoz szállítási szolgáltatások. Hiányzik a »»gór Korábbi felmérések, Vizs­gálati tapasztalatok mutatnak arra, hogy a munkáltatók nem megfelelő szigorral kezelik az ügyintézések miatt felmerülő eltávozásokat, munkaidő-vesz­teségeket. Nincs megbízható kép arról, hogy mikor jogos az ügyek munkaidőben való intézése, mekkora az így elő­álló munkaidő-kiesés. A népi ellenőrzés most induló vizs­gálata éppen ezért olyan egész és törtnapi munkaidő-kiesé­seket állít figyelme közép­pontjába, amelyek a különfé­le közigazgatási és szolgálta­tási ügyek intézése érdekében állnak elő. A vizsgálat ezek­nek az ügyeknek a közelebbi jellemzőit, összefüggéseit tö­rekszik feltárni. A vizsgálatot megelőző tá­jékozódások arra mutatnak, hogy a gyors ügyintézést gátló okok között többnyire nem az egyes szervek nyitvatartása hibás, hanem a különböző igazgatási ügyek érdemi in­tézésének szervezési hiányos­ságai a fékezők. Egyes ügy­csoportokban az elintézés ne­hezen átlátható, elhúzódik, a lakosság tájékoztatása sem mindig kielégítő. Az elhúzó­dó ügyekben az ügyfél előbb- utóbb maga is igyekszik — többnyire ismételt személyes megjelenéssel, kéréssel — ügyeinek intézését előmozdí­tani. Ilyenkor nem szorítko­zik a munkaidőn kívüli in­tézési lehetőségekre. Az előbbiekből következően a különböző szintű tanács­szerveknél azt nézzük, hogy mit tettek az ügyfelek mun­kahelyi veszteségidejének csökkentése és a tanácsügyi ügyfélszolgálati tevékenység fejlesztése érdekében. Vizs­gáljuk azt is, hogy különféle szolgáltatók munkarendje, munkaszervezése és érdekelt­sége miért, mennyiben vezet az ügyfelek vagy megrendelők munkaidő-veszteségeihez. El­lenőrizzük továbbá, hogy a munkáltatók munkaköri tevé­kenységében milyen helyet foglal el a magánügyekből adódó munkaidő-kiesések ke­zelése, az eltávozások szabá­lyozása, nyilvántartása, (kaik és hatásuk elemzése. Ügyfeleket kérdezünk A vizsgálat az állampolgá­rok széles körét érinti. A ta­nácsigazgatás vizsgálatánál a helyszíni ellenőrzés időszaka alatt megjelenő ügyfelek vé­leményét kérjük az ügyfélfo­gadás rendjéről, az ügyinté­zői munka színvonaláról. A vizsgálat alkalmával az egyes szolgáltató egységekben meg­jelenő állampolgárokkal foly­tatott közvetlen beszélgetés során kívánunk képet kap­ni arról, hogy a nyitvatartási idő és a munkaszervezés az állampolgárok számára ho­gyan biztosítja a munkaidőn túli ügyintézés lehetőségét. Kérjük és egyben köszönjük a vizsgálat során megkérdezett állampolgárok megértését, va­lamint segítő közreműködését. Bartus Lajosné megyei NEB főelőadója Síküveg, fóliában Kísérletként pvc-fóliába is csomagolnak üvegtáblákat a salgótarjáni síküveggyárban. Az azonos méretű üveglapok egymásra helyezve kerülnek a csomagolóberendezésbe, amely légmentesen és olyan szorosan zárja be őket a fóliaburokba, hogy aztán már a rakodás, szállítás során nem mozdul­hatnak eL Az új eljárással a költséges és lassú hagyomá­nyos csomagolást szeretnék felváltani: jelenleg ugyanis minden üveglap közé selyem­papírt helyeznek, nehogy a megbúvó finom porszemcsék szállítás közben karcolást okozzanak. A papír elhagyása, a kevesebb munkaerő-szükség­let évi hárommillió forint meg. takarítást ígér. ELEKTRONIKUS SZTETOSZKÓP A poznani műszak! egyete­men különféle gépek hibahe­lyeinek a felderítésére alkal­mas vibroakusztikai eszközt fejlesztettek ki. A készülék — az elektronikus szetetoszkóp — egy dinamikus mikrofon­nak, egy folyamatosan sza­bályozható erősítőnek és egy fejhallgatónak az együttese. A mikrofonhoz különféle formá­jú hangvezető tölcséreket erő­sítenek; ily módon a gépré­szek rezgései, a tengelyek ülé- si jelenségei, és a csövekben áramló gázok vagy folyadékok pulzálásai kitűnően ellenőriz­hetők. A golyóscsapágyak vizsgálatakor az új eszközzel az elhasználódás mértéke is pontosan megállapítható. Csőstül jön a baj — tartja a mondás, s aki valaha is át­esett nehéz periódusokon, az tudja, van ebben valami... Emellet szavaz most már bi­zonnyal a Budapesti Haris­nyagyár nagybátonyi gyáregy. sége is kicsit megkönnyebbedő szívvel, hiszen a gondok tete­mes részének talán utána van. Az esztendő elején váltás következett be a gyáregység vezérkarában. Nem sokkal rá a hazai kereskedelem 11 mil­lió darab lábravalót lemon­dott a harisnyagyárnál, pedig akkor még előtte voltunk a meleg tavasznak és a kelle­mes, hosszú nyárnak. Tetejében a csehszlovák gyártmányú EWA gépek műszaki állapota is olyan volt, hogy erősen megkérdőjelezte a többgépes kezelési rendszert, amit már bevezettek Nagybátonyban. Főhetett a feje a nagybáto_ nyi gyáregység újdonsült ve­zetőjének, Kékesi Sándornak. Épp olyan szakaszban került a gyáregységi kollektíva élé­re, amikor minden akkorinál nagyobb szükség volt a veze­tői tapasztalatokra. — Egész egyszerűen fogal­mam sem volt, mit mondjak az embereknek, mivel álljak ki elébük — mondja most a csaknem kritikus néhány hó­napról. — Most már tudom, hogy éppen a sokasodó nehéz­ségek hatványozzák meg a dolgozók tájékoztatásának je­lentőségét. A lemondott belkereskedel­mi tétel csaknem felének ve­vőt talált a gyár, a többivel viszont csökkenteni kellett a tervet. Ez idő tájt kapott körvo. nalat a gyárvezetés ötlete: be kellene vezetni a két és há­rom műszakos munkahelyeken a negyvenórás munkahetet. „Az ellenőrzések nyomán bebizonyosodott, hogy a beteg, állományban levők jelentős része rendszeresen végez ott­hon munkát; például a kézsé­rült kapál, kertet ás, a lábát fájlaló pedig bevásárol, piac­ra jár és így tovább. A már adminisztratívan lezárt táp­pénzes-időszak utolsó napjait otthon töltők pedig a testi munkának úgyszólván mindep válfaját végzik: erdőt járnak, fát vágnak, sőt, építkeznek. Írásos foglalat Figyelemre méltó elemzést készítettek a közelmúltban a Salgótarjáni Ötvözetgyár táp- pénzhelyzetérol. A vállalati szb kérésére hatfős „operatív bizottság” taglalta az elmúlt hét-nyolc év átfogóbb válto­zásait és az utóbbi idők ap­róbb, részletekbe menőbb mó­dosulásait a betegállomány­ban. A vizsgálók között orvos, jogász, ügyintéző egyaránt Közreműködött, így jelentésük. képzelés, szeptembertől be is vezetik. — Éppen mosj;, amikor vég. re élénkülőben a belkereske­delmi rendelések? — Valóban ellentmondásos­nak tűnik, noha nem az — válaszol a nagybátonyi gyár­egység vezetője. — Aprónak látszó intézkedésekkel gyara­pítottuk a hasznos munkaidő- alapot. Ilyen volt például az, hogy mindenkinek- a. gépe mel­lett kell lennie már tíz perc­cel . munkakezdés előtt, hogy ez idő alatt tájékozódjon, fel­készüljön a műszakra. Egy az intézkedések közül az is, hogy a kötőgépek keze­lésében visszaállnak a régi rendre. A kötőnők nyolc mun­kaegységes gépből 25-öt, négy munkegységesből 35-öt szolgál­nak ki, kevesebbet, mint ez­előtt. — Jól tudjuk, hogy a kül­földi tapasztalatoknak ez ép­penséggel az ellenkezője, sa­ját tapasztalatainknak viszont ez felel meg — indokolja Ké­kesi Sándor a már végrehaj­tás közben levő döntést. — Termelésnövekedést remélünk tőle, és igen jelentős minőség- javulást! Utóbbira különösen nagy szükség van. A minőségre vo­natkozó célját ugyanis mind­eddig nem érte el a nagybá­tonyi gyáregység. Ügy számí­tottak, hogy az első osztályú termékek részaránya megha­ladja majd kissé a 92 százalé­kot, ehelyett csak 89,7 száza­lék lett. Ügy vélik, nagy szeu repet játszott ebben a többgé­pes módszer is, amit megteté­zett a berendezések műszaki állapota, némely kötőnők gya­korlatlansága, s a fonal vál­tozékony, gyakran gyengécske minősége. ben komplexen mutatták be a viszonyokat. A kimutatott törvényszerűségek alkalmasint nem csupán a zagyvarónai üzemben jellemzőek, hanem több gazdálkodó egységben is, ezért az írásos foglalat jelleg­zetesebb megállapításai érde­mesek a szélesebb körű be­mutatásra. A generálisan értékelő té­telek közt élre kívánkozik, hogy a munkakörülmények ja­vulása ellenére nem fordul­nak kedvező irányba a bal­eset. és betegségelhárítás muta­tói. A sérüléseknek túlnyomó része nem tárgyi hiányosság­ból, hanem személyi hi­bákból ered. Az előző tervidő­szakban 1978. volt a táppénz­csúcs ideje: akkor a ledolgo­zott napokhoz képest 7,8 volt a betegállományban eltöltöt- tek aránya. Aztán jelentősen süllyedt, ám idén megint ma­gasba lendült az index. A baleset miatt táppénzre szo­rulás hányada betegállomá­nyon belül idén a legmaga­sabb: 11 százalék, azaz minden táppénzként kifizetett száz fo­rintból 11 forintot vett föl sé­rülés miatt otthon maradó munkás. KÉSLELTETETT GYÓGYULÁS — A minőségbeli elmaradás nem csekély. Tudnak még szé­píteni? — Most jók a kilátásaink, s a szeptemberi, program feletti teljesítések' is biztatóak.” Itt az ősz, nyakunkon a ha­risnyaszezon. A hazai keres, kedelem szorgosabban vásárol, s ez nem utolsó szempont a gyári gondok rendeződésében. Amióta a harisnyagyár meg­nyitotta a fővárosban a Vihar utcai kereskedők áruházát, észrevehetően több, divatos színes harisnya fogy. Ebben az áruházban ugyanis a vevők íz­léséhez közelebb álló válasz­tékot veszik meg a boltosok, s egyszer még megéljük, hogy kedvünk szerint válogathatunk a színes, s nem csupán az una­lomig megszokott barnás ár­nyalatú harisnyák közt. A reménytkeltő jelekkel együtt is nehéz hónapok előtt áll a nagybátonyi gyáregység. Év végéig 500 ezer darabos le. maradást kell pótolniuk, a mi­nőség javításában sem kevés a tennivaló. Mindemellett ar­ra is érdemes felkészülniük, hogy év vége táján — hason­lóan az előzőkhöz — az igé­nyek oldaláról ismét óriási nyomás nehezedik majd a ha- risnyásokra. Állnak elébe mint ahogyan tavaly is dere­kasan állták a sarat. A piaci igények hullámzása, s az ebből fakadó gyári gon­dok nyomán azért egy kérdés felvetődik: a nagy értékű gé­pek ingadozó kihasználása helyett vajon nem volna cél­szerűbb, ha inkább a nagyke­reskedelem vállalna többet az egyenletes, jó színvonalú mun­ka feltételeinek megteremté­séből? Szemű Márta dolgozó. Ha valaki ezzel kap-' csolatban azt állítaná, hogy a házi munka, vagy maszekolás közben adódó sérüléseket is sokszor úti balesetként jelen­tik be az érintettek, akkor az ötvözetgyári „operatív bizott­ság” tagjai ezen állítás ellen külünösebben nem tiltakozná­nak. Házon belüli sérülések közt az égési sebek állnak az élen; ez a kemence mellett működő­ket éri. Nem nagy felületet érnek a szikrák, fröccsenések, de mélyre hatolnak, és a szeny- nyezett közeg is növeli a gyó­gyuláshoz kellő időt. Koráb­ban 12 nap volt az egy bal­esetre jutó táppénzállomány átlaga — kimagaslóan a leg­jobb a magyar kohászvállala­toké között. Az utóbbi két év­ben valamelyest romlotté faj. ,'agos mutató. Hellyel-közzel előfordul, hogy egy-egy dolgozó késlelteti a gyógyulást. Őket közvetlen munkatársaik is mélyen elítélik ezért. A betegállományban ma. radást — mint a jelentés ír­ja — „azok erőltetik, akik ép­pen a vállalattól kívánnak el­távozni és a felmondási időt töltik, vagy új munkahelyet keresnek. Számuk az első fél évben 13 volt.” Zöldség-, gyömücskonzerválás hártyával Rövid idő alatt kiforrott azét­,T áppénztámapló" Gyanús gyári gyengülésük TŰZHELYEK — KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK Naponta száz szilárd tüzelésű Salgó tűzhelyet szerelnek ősz. sze. a nagybárkányi termelő- szövetkezetben. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral nemrégiben megkötött szerző­dés szerint a mezőgazdasági nagyüzem az idén összesen 12 ezer tűzhelyet ad át, az ipar- vállalatnak. A tervek szerint a szövetkezet a későbbiekben bekapcsolódik az alkatrész- gyártásba is. A megkötött szer­ződés, az együttműködés mind­két fél számára előnyös, hi­szen a termelőszövetkezet egész évben helyben tud fo­lyamatos munkát biztosítani dolgozóinak, az SVT pedig bő­víteni tudja termelését és gyorsítani fejlesztését. BETONKEVERŐ TELEP JOBBAGYIBAN Jelentős szerepet vállal a pásztói járás építőipari igé­nyeinek kielégítésében a Pásztói Építő-, Szerelő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Különösen a célcsoportos la­kások építéséből szeretnék az eddigieknél jobban kivenni a részüket. Erre fel is készültek, s ezt mi sem bizonyitja job­ban, mint az, hogy két hónap­ja üzemeltetik Jobbágyiban azt a korszerű betonkeverő telepet, ahol naponta 25—30 köbméter betont állítanak elő. Két mixerkocsival szállítják az építési területekre. A telep ka­pacitása bőven kielégíti a szö­vetkezet igényeit, s tudnak megrendelést fogadni más épí­tőipari cégektől, kislakásépí- , tőktől. Kazah kutatók különleges szintetikus hártyát fejlesztet­tek ki, hogy hosszú időre megőrizzék a tárolásra szánt zöldségfélék és gyümölcsök eredeti frisseségét, tápértékét és ízbeli tulajdonságait. A gyümölcs méhviasszal ke­zelése már korábban ismert módszer volt, de igen drága, így a tárolásban széleskörűen nem alkalmazták. A szakem­berek most' azt javasolták, hogy a növényi viaszt plaszti­kkal t parafinnal helyettesít­sék. Az így képződő hártya szilárd és alacsony hőmér­sékleten sem veszíti el érté­kes tulajdonságait. A védőanyagot sok zöldség- és gyümölcsfajtánál kipróbál­ták, Például kiváló szolgála­tot tett a cukorrépa ültető­anyagának megőrzésében. Az ilyen vetőanyag használatakor a terméshozam lényegesen magasabb és jobb minőségű a megszokottnál. Kísérleteztek burgonyával is. A gumók hosszú ideig frissek és nedvdúsak maradtak. A vetőburgonyánál azonban ez a tárolási mód nem alkalmaz­ható. A burgonya ugyanis ül­tetés előtt erőteljesen „léle­gezni” kezd és széndioxidot bocsát ki. A hártya pedig nem engedi ki a széndioxidot és így a burgonya tönkremegy. A kazah szakemberek által kikísérletezett egyes hártya­fajták ehetők, így étkezés előtt nem kell feltétlenül eltávolí­tani. Ezeket a hártyákat nem­csak a zöldségek és gyümöl­csök tárolásánál alkalmazzák mind több helyen, de az álta­luk kezelt húsok sem szik­kadnak ki és hosszú ideig megőrzik eredeti tulajdonsá­gaikat. Az ilyen hártyába csomagolt, geológiai expedíci­óknak szánt sütőipari készít­mények. a tábori munkák egész ideje alatt frissek ma­radnak. A betegségek között az inf­luenza említődik a legsűrűb­ben: ezt az egyes munkahe­lyekre jellemző hideg-meleg- váltakozással magyarázzák a gyáriak. Foglalkozási beteg­ségként a szilikózist tartják nyilván, ám a gondos megelő_ zésnek köszönhetően sem ta­valy, sem idén nem került miatta táppénzre gyári dol_ gozó! öt éve nem for­dult elő új szilikózisos megbe­tegedés ! Két részre bontják a bal­esetek nyilvántartását: üze­men belüli és kívüli sérülések­re. Utóbbiak, az úgynevezett „úti balesetek” egyötöd részt foglalnak el az egészen belül, arányuk növekszik. E folya­matot megállítani bajos, mert ellenőrizhetetlen, hogy való­ban munkába menet, illetve onnan jövet sebesült-e meg a „BIZONYOS CSATORNÁK...’* Számos, kurriózumszerű visszásságot is említ a zagyva., rónai dolgozat. „Csemegézve” közöttük ide kívánkozik: „Elő­fordul az is, hogy a berendelj tek nem jelennek meg a fe­lülvizsgálatokon, mégis elma­rad a fegyelmező szankció al­kalmazása.” Vagy: Még min­dig gyakran megesik, hogy a betegellenőrzés időpontjáról a táppénzen levők bizonyos csa. tornákon értesülést szereznek.” A hattagú bizottság kiter­jedt közvélemény-kutatást vég. zett a vizsgálat közben, s en­nek egyik „terméke” jelzi a szükséges lépések fő irányát: „A dolgozók egyöntetű véle­ménye, hogy a táppénzesek rendkívüli felülvizsgálatait meg kellene szigorítani.” M. P. NÓGRÁD — 1982. szeptember 16., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom