Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
Izrael „elvben" elfogadja Habib csomagtervét Az Izraeli kormány „elvben” elfogadta Philip Habib amerikai diplomata „csomagtervét” a Nyugat-Bej rútban körbezárt palesztin harcosok távozásáról, de a tervhez különféle módosításokat kíván fűzni — közölték kedden hivatalosan Jeruzsálemben az izraeli kormány rendkívüli ülése után. Az izraeli kormány a jelentések szerint követeli, hogy csatolják a tervhez azon arab nak. A Begin-kabinet véleménye szerint egyelőre egyáltalán nem látszik biztosítottnak, Habib eredeti terve szerint a többnemzetiségű haderő első egységei a palesztinok táhogy a palesztinokat az arab vozásával egyidőben érkeznéországok befogadják. Az izraeli kormány ugyan már nem látja akadályát annak, hogy a palesztinok többnemzetiségű haderő felügyelete mellett távozzanak, de módosításokat javasol e haderő fejvonulásával, Nyugat- Bejrútba történő érkezésével kapcsolatban. Izraeli források országok listáját, amelyekbe egyelőre nem közölték a mének meg; ezzel egyidejűleg a libanoni hadsereg foglalná el a PFSZ harcosai által felszabadított állásokat. Az izraeli kormány „elvi” egyetértése hosszabb ideje az első jele annak, hogy közelednek az álláspontok a nyugat-bejrúti válság megoldásának módozataiban — mua palesztin harcosok távozná- dosító indítványok részleteit, tatnak rá megfigyelők. (MTI) Az Országos Béketanács állásfoglalása A Libanon elleni izraeli agresszió legújabb fejleményeivel foglalkozik kedden közzétett állásfoglalásában az Országos Béketanács. Megrázó hírek érkeznek Bejrútból. Az izraeli hadsereg tengerről, szárazföldről és a levegőből kisebb szünetekkel lövi és bombázza a sűrűn lakott negyedeket — állapítja meg elöljáróban a dokumentum. Békés polgárok ezrei, libanoniak és palesztinok vesztik életüket, a kórházak nem képesek befogadni a súlyos sebesülteket, egyre áldozata. Két hónappal ezelőtt azzal a céllal kezdték meg a gondosan kitervelt háborút, hogy tekintet nélkül az áldozatokra és szenvedésekre, megszállják Libanon jelentős területeit; fizikai megsemmisítéssel fenyegessék a palesztin mozgalom vezetőit, harcosait és a menekülttáborok lakóit, s lehetetlenné tegyék a békés rendezés bármely formáját. A világ békeszerető erői jól tudják, hogy az izraeli kormány nem folytathatná barbár háborúját és nem szállhatna szembe a nemzetgyakrabban szünetel az áram- közvéleménnyel, ha nem es vizszolgaltatas, hiány van ' ’ a legszükségesebb élelemben érezné maga mögött az erőpolitikát folytató és a feszültséget növelő Egyesült Állajének egykori ^öngyszemea S^Sfa A fegyv^ és gyógyszerekben is. A Földközi-tenger keleti medencépusztulás apokaliptikus képét mutatja. Libanon és Bejrút az izraeli vezetés béke és emberiség ellenes hódító politikájának szállítások fokozásától az igazán hatékony lépések megakadályozásáig az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai kormányzat sokféleképpen biztosítja az izraeli politika hátterét. Washington a területhódító és népirtó izraeli politikát fel kívánja menteni minden következmény alól. Az Országos Béketanácshoz és a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz az ország egész területéről ezrével érkeznek az izraeli agressziót elítélő táviratok és állásfoglalások, amelyek a békeszeretö magyar közvélemény felháborodott tiltakozását, a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Bej rútban körülzárt palesztinok iránti szolidaritás erősödését tanúsítják — hangoztatja az állásfoglalás. Végül leszögezi: meggyőződésünk, hogy a Közel-Keleten nem a hódítás és az agresz- szió, hanem csakis az érdekeltek bevonásával létrejött megállapodások mozdíthatják elő a békés rendezést a térség valamennyi országának és népének javára. (MTI) Reagan tovább szítja a gazdasági háborút Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn nyugat-európai lapokban megjelent nyilatkozatában tagadta, hogy az Egyesült Államok Nyugat- Európa ellen „kereskedelmi háborút”, a Szovjetunió ellen pedig „gazdasági keresztes hadjáratot” Indított volna. Reagan ugyanakkor megerősítette, hogy kormánya jottányit sem enged a Nyugat- Európát és a Szovjetuniót károsító gazdasági intézkedésekből. Nyilatkozatát a francia Le Figaro és a nyugatnémet Die Welt című lap közölte. Az újságok tudósítói az Egyesült Államokba irányuló nyugateurópai acélexportot korlátozó amerikai intézkedésekről érdeklődtek és kérdéseket tettek föl a szovjet—nyugat-eu« rópai gázvezetékhez szükséges, amerikai1 licencekkel nyugat-európai vállalatoknál gyártott berendezésekre június 18-án meghirdetett amerikai szállítási tilalmakkal kapcsolatban is. Válaszaiban az elnök megelégedett azzal, hogy a tényeket igyekezett nem nevükön nevezni. „A kereskedelmi háborút emlegető szólamok egyszerűen nem igazak” — mondta. „Ez az állítás eltorzítja a juk megszakítani, vagy károsítani határozottan fontos gazdasági kapcsolatainkat, s (Nyu- gat-)EurópávaT — állította Reagan. Ezután azonban rendíthetetlenül megismételte, hogy fenn akarja tartani a gázvezetéket érintő, a a nyugat-európai országok gazdaságát sújtó tilalmakat, meg akarja akadályozni nyugati műszaki eredmények eladását a Szovjetuniónak és azt is lehetetlenné akarja tenni, hogy a Szovjetunió a gáz eladása révén nyugati devizabevételhez jusson. Minderről azt állította, hogy nem meríti ki a „Szovjetunió elleni keresztes hadjárat” fogalmát, ez csupán a Szovjetuniót „önmérsékletre ösztönző politika” — mondotta —, amit ismét a „szovjet fenyegetéssel” indokolt. Az amerikai kormányzók országos szövetségének hétfői ülésén Thomas Foley, demokratapárti kongresszusi képviselő „külpolitikai katasztrófának” nevezte a gázvezetéket érintő amerikai szankciókat. James Thompson, Illinois állam republikánius párti kormányzója támogatta ezt a nézetet. Hírügynökségek emlékeztetnek, hogy Illinois állam az amerikai beruházási probléma távlatait, éppúgy, javak exportjában vezető mint az az állítás, hogy az amerikai szankciók gazdasági háborút jelentenek a Szovjetunió ellen, eltorzítja kelet— nyugati politikánkat” — fejtegette. „Egyáltalán nem akarszerepet játszik. Hogy ott most a munkanélküliség a második legnagyobb az amerikai államok közül, azt részben a gázvezetéket érintő tilalmaknak tulajdonítják. (MTI) Ismét francia fegyverek Argentínának Párizsban kedden hivatalosan megerősítették, hogy Franciaország feloldotta az Argentína ellen elrendelt fegyverszállítási tilalmat. „Tekintettel arra, hogy Nagy- Britannia és Argentína között véget értek az ellenségeskedések, semmi sem indokolja, hogy továbbra is érvényben maradjon a szankció” — jelentette be kedden a francia külügyminisztérium szóvivője. Londonban csalódást keltett a francia intézkedés híre. Egy brit külügyi szóvivő közölte: remélik, hogy Nagy-Britannia többi szövetségese egyelőre fenntartja a fegyverszállítási tilalmat — „legalábbis addig, amíg Argentína szándékai nem lesznek világosabbak”. A tilalmat áprilisban, a Falkland-válság kirobbanása után léptette életbe Franciaország, a Közös Piac többi tagjával együtt. Mindeddig csak Párizsban döntöttek az embargó feloldásáról. (MTI) NÓGRAD - 1982. augusztus 11., szerda Francia szenátorok a Parlamentben övári Miklós, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke kedden a Parlamentben fogadta a francia szenátus kulturális bizottságának kül döttségét, amely az ország gyűlés vendégeként tartózkO' dik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekin tették a két ország törvényhozó testületéinek kapcsolatait, illetve a kulturális együttműködés időszerű kérdéseit. (MTI) El nem kötelezetlek Hol lesz a csúcs■ értekezlet? Irak elállt attól a szándékától, hogy ez év szeptemberében házigazdája legyen az el nem kötelezett országok csúcsértekezletének, s most „megfelelő” formula elérésére törekszik, hogy későbbi időben létrejöjjön a konferencia — közölte kedden az A1 Dzsumhurija, az iraki kormány hivatalos lapja. Az Ina iraki hírügynökség jelentése szerint Szaddam Husszein elnök személyes megbízottai erről tárgyaltak a napokban Latin-Ameriká- ban, Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában. Irak felszólította az el nem kötelezett országok külügyminisztereit: üljenek össze szeptember 2-án Bagdadban és döntsenek „véglegesen” a csúcsértekezlet színhelyéről és idejéről. Rafszandzsani hodzsato- leszlám, az iráni parlament (medzslisz) elnöke, aki kedden hivatalos látogatásra Üj- Delhibe érkezett, közölte: Irán támogatja azt a javaslatot, hogy tartsák Űj-Delhiben az el nem kötelezettek mozgalmának 7. csúcsértekezletét. (MTI) Norvég kerékpáros béketúra Kedden a déli órákban Hegyeshalomnál lépte át a magyar határt a norvég kerékpáros béketúra 25 főnyi csoportja. A fiatalok július 21- én indultak Oslóból, s Svédországon, Dánián, az NSZK-n, és Ausztrián át érkeztek hazánkba. A túra célja: Európa közvéleményét felsorakoztatni a béke és a leszerelés ügye mellé. A békeharcosokat a hegyeshalmi határátkelőn az Országos Béketanács, valamint a Hazafias Népfront munkatársai fogadták. Majd a túra résztvevői Hegyeshalom központjába kerekeztek, ahol a nagyközség vezetői és lakói szívélyes fogadtatásban részesítették őket. A béketúra résztvevői Hegyeshalomból a Szigetközön át Győrbe indultak. A Győr- Sopron megyei Kerékpáros Szövetség mozgó szervizzel kísérte őket a Rába-parti városig. Ütjukat szerdán folytatják Budapest felé. Kulcsok és kudarcok Még a legedzettebb politikai megfigyelők sem vállalkoznak arra, hogy megjósolják: miként zárul a legfrissebb kormányválság Olaszországban. Ám miközben Pertini államfő folytatja konzultációit az ország 42. kormányának megalakításáról, az elemzők eljutottak a hosszabb távon érvényes tanulságok levonásához. Mindenekelőtt ahhoz a következtetéshez, hogy a Spado- lind miniszterelnökségével fémjelzett, 13 hónapig érvényes formula sem hozott valódi megoldást Itália kormányozha- tatlanságának több évtizedes gondjára. Pedig a történész- professzorból kormányfővé avanzsált Spadolini személye — köztársaságpárti lévén —, szakítást jelentett azzal a hagyománnyal, hogy a kabinet élén kereszténydemokrata politikus áll. A koalícióból most is hiányzott a kommunista párt, az ország második legnagyobb pártja, a baloldal legkövetkezetesebb ereje. Spadolini 13 hónapjának mérlegét megvonva, ezért mondhatjuk, hogy az ötpárti kabinetnek törvényszerűen meg kellett buknia. Legfeljebb a kudarc időzítése múlt a jelenlegi válságot kirobbantó szocialista párton, amely a múlt héten visszahívta minisztereit a kormányból, miután harminc kereszténydemokrata képviselő a parlamentben leszavazott egy szocialista minisztert. A szocialisták elnökének, Craxinak az ambíciói ismertek. A miniszterelnöki bársonyszéket célozta meg már régen, s most reméli megkapni. Akár úgy, hogy esetleg éppen őt bízzák meg az új kabinet megalakításával, akár akként, hogy az októberre előrehozandó választások eredménye teremti meg számítása szerint, a számára kedvező erőviszonyokat. Lehet, hogy Craxinak sikerül megvalósítania tervét, bizonyos viszont, hogy akkor ismét nem tényleges, legfeljebb látszatmegoldás születik Olaszországban. A szocialisták által vezetett koalíció sem lenne képes ugyanis gyógyírt találni a mindinkább elhatalmasodó gazdasági bajokra. Az Olasz Kommunista Párt következetesen hangoztatja, Itáliában nincs átgondolt beruházási és foglalkoztatáspolitika, hiányoznak a megalapozott elképzelések a dél fejlesztésére. Segíteni a helyzeten akkor lehetne, javasolták a kommunisták, ha a baloldali pártok képviselőiből és tekintélyes párton kívüli szakemberekből hoznák össze az ország következő kormányát — kizárva belőle az évtizedek óta eredménytelenül kormányzó kereszténydemokratákat Az indítványt azonban a kibontakozás kulcsát kezében tartó szocialista párt nem fogadta el. Ügy tűnik, hogy Cra- xi a baloldali alternatívánál fontosabbnak ítéli saját elképzeléseit. Ha viszont ez így van, akkor a kormányozhatatlanság továbbra is a politikai szótár kulcsszava marad Itáliában. Kürti Gábor Korzikai választások Nincs abszolút többség A Korzika szigetén első ízben tartott tartományi gyűlési választásokon a kedden közzétett hivatalos végeredmény szerint a Korzika Népuniója elnevezésű autonomis- ta párt 8 mandátumot szerzett meg a 61 tagú helyi parlamentben. A szigeten sem az anyaországban többségben levő baloldal, sem pedig a jobboldal nem tudott abszolút többséget kiharcolni: a baloldali pártok 23, a jobboldaliak pedig 29 mandátumot szereztek — s mint már az előzetes eredményekből kiderült, így az auto- nomisták támogatása nélkül sem a baloldal, sem pedig a jobboldal nem számíthat többségre. A fennmaradó egy mandátumot egy független jelölt szerezte meg. Mint ismeretes, a 61 tagú korzikai tartományi gyűlést a tavaly jóváhagyott decentralizációs törvények értelmében választották meg. Korábban Korzika nem élvezett hasonló önkormányzatot. Az újonnan választott tartományi gyűlés jogkörébe tartozik a helyi adók emelése, a fejlesztési politika meghatározása, a korzikai ipar védelme és fejlődésének ösztönzése. Korzika gazdasági élete, amelynek fontosabb szektora a mezőgazdaság, fejletlen, aránylag magas a munkanélküliség, az idegenforgalmi ipar számos bevándoroltat foglalkoztat ugyanakkor, amikor a fiatalság elvándorol a szigetről. (MTI) Irak—Irán Ellentmondó harctéri jelentések Irán és Irak egyaránt saját harci sikereiről számol be legutóbbi katonai közleményeiben. Az Ina iraki hírügynökség által idézett iraki katonai közlemény szerint két „nagy” iráni hajót süllyesztették el hétfőn az iráni partok közelében. Az Ina szerint a találatot kapott iráni hajók kigyulladtak és a „megmentésükre irányuló kísérletek kudarcot vallottak”. A Teheránban közzétett közleményből ugyanakkor az derül ki, hogy az iráni haditengerészet és az iszlám forradalmi gárda alakulatai visszavertek egy iraki támadást, „elpusztítva az ellenség gyalogos és tüzérségi egységeit”. Egy bagdadi közlemény szerint Irán Basra iraki olajkikötő lakónegyedeit és gazdasági létesítményeit bombázta. A teheráni rádió azt jelentette, hogy Irak bombázta Abadant, Irán egyik olajfeldolgozó központját. Újabb harcok törtek ki a „nyugati fronton”, Basrától északra is. A teheráni rádió szerint „az iszlám harcosok megvédtek és megerősítették állásaikat Irak területén az elmúlt 24 órában”. (MTI) Venezuela rendezi kapcsolatait Kubával A hét végén megszökött a caracasi katonai börtönből az a két gyanúsított, aki ellen a közelmúltban bírósági eljárás indult egy kubai repülőgép 1976-ban történt fel- robbantása miatt. Hernán Ri- cardot és Luis Posada Carri- elst azzal vádolták, hogy 1976- ban Barbados szigetén pokolgépet helyezett el a kubai légitársaság egyik repülőgépén. A robbanás a gép fedélzetén tartózkodó összes utast — 72 kubai sportolót — és a személyzetet megölte. A két merénylő a robbanás után Venezuelába menekült. A kubai kormány több bizonyítékot adott át a venezuelai hatóságoknak és kérte a merénylők kiadását. Venezuela ezt megtagadta, s az akkor tartott bírósági tárgyaláson „bizonyítékok hiányában” felmentették a két férfit. Részint ez a lépés is hozzájárult a két ország diploJ máciai kapcsolatainak lehűléséhez, majd későbbi felfüggesztéséhez. A falklandi háború után Venezuela kijelentette: szeretné rendezni kapcsolatait Kubával. A kapcsolatok normalizálása érdekében felújították a barbadosi merénylők ellen a bírósági eljárást. A két gyanúsított azonban — eddig tisztázatlan körülmények között — vasárnap megszökött a San Carlos laktanya börtönéből. Luis Herrera Campins venezuelai államfő hétfőn, Ca- racasban tartott sajtóértekezletén kijelentette: reméli, a két férfi szökése nem késlelteti Venezuela és Kuba kapcsolatainak rendezését. Ugyanakkor hozzátette, hogy a caracasi kormánynak semmi köze nincs a szökéshez. (MTI) Az FKP nyilatkozata A Francia Kommunista Párt határozottan elítélte a hétfő délutáni támadást, amelynek során Párizs zsidó negyedében ismeretlen fegyveresek egy étteremben hat embert megöltek, 22-t megsebesítettek. A terrorcselekményt, mutat rá az FKP PB nyilatkozata, olyan időpontban hajtották végre, amikor Franciaországban növekszik a tiltakozás az izraeli hadsereg Bejrút ellen végrehajtott gátlástalan akciói miatt. A párizsi támadás — provokáció, amely arra Irányul, hogy nehezítse a libanoni válság rendezését és eltorlaszolja a békéhez vezető utat, hangoztatja a nyilatkozat. Az FKP PB a közel-keleti válság valódi rendezését szorgalmazza tárgyalások útján. A Francia Általános Munkásszövetség (CGT) részéről a terrorakció kapcsán hangsúlyozták: a mostani támadás még sürgetőbbé teszi minden erő mozgósítását a közel-keleti béke megteremtése érdekében. Gaston Deferre francia belügyminiszter kedden közvetett módon az „Abu Nidal” nevű szélsőséges, szakadár palesztin csoportot vádolta a hétfői Rue des Rosiers-i merénylet elkövetésével és azt mondotta, hogy a merényletet „összefüggésbe kell hozni a közel-keleti helyzettel”. Hétfőn egy terrorista csoport kézigránátot dobott egy zsidó étterembe, majd kézifegyver rekkel tüzet nyitott az ebédelő vendégekre. Hatan meghaltak és 22 ember tnegser besmt. Abu Nidalt a PFSZ töbtí évvel ezelőtt halálra ítélte. A renegát palesztin vezető hol itt, hol ott tűálk fel. A Palesztinái Felszabadítási Szerbi vezet hivatalos szóvivője útján kedden mély sajnálatát fejezte ki a merénylet miatt, egyben elhatárolta magát az akciótól. Jasszer Arafat üzenetben fejezte ki részvétét Mitterrand elnöknek a bar* bár akció miatt. (MTI) ,