Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-06 / 183. szám
A Romhányi Építési Kerámiagyár gyártmányfejlesztői nemcsak új formai megoldásokkal, így a méhsejt és piskóta alakú burkolólapokkal jelentkeznek a piacon, hanem a csempék mázaiban is alkalmaznak eddig nem használt alapanyagokat. Fényes és matt kerámialapjaikhoz a fejlesztési részleg kísérletezi ki az új festékeket. Az itt gyártott színtest is az ő eljárásaik alapján készül. Képünkön: Jakubecz József 'laboratóriumi kutató és Leszák Istvánná laboráns az új mázakkal végzett kísérletek eredményeit elemzi.-kjA sport ifin követei Z ászlók. Kékek, vörösek és nemzetiszínűek. Birkóznak a nyári széllel, lobogásuk ünnepet idéz. Napokat jelöl meg, tesz emlékezetessé, napokat, amelyek különben egyek lennének a többivel. A salgótarjáni városi sportcsarnok zászlóruhája nyolc nemzet fiait köszönti. Nyolc szocialista ország 15—17 esztendős fiú kosárlabdázói tizennyolcadszor találkoznak egymással, hogy a sportpályán döntsék el, ki a jobb. Ha nemcsak szocialista országok képviselői indulnának, akár azt is írhatnánk, hogy fegyverek helyett a labdák beszélnek. Szerencsére a fegyverek — legalábbis szűkebb környezetünkben, Európában — csak a raktárakban és a fenyegetésekben rejtőznek, s nem a harctereken. Ám, a világ egy része még mindig értelmetlen, s kíméletlen háborúban áll. S ahol a fegyverek beszélnek, némák a stadionok. „Béke vagy te sport!” — írta a század elején éoubertin báró, és versének kezdő sora éppen úgy él a második évezred végén, mint a segítségével feltámasztott olimpiai eszme. Az olimpia, ha időnként meg is zavarják, egyelőre legyőzhetetlen. Mert a sport az emberrel együtt élni akar. Élniakarásunkat jelentette, amikor a félig felszabadult ország szabad felén már gyülekeztek a sportolók, keresték az újjáépítés lehetőségeit, a-sportélet megindításának módját. Nem sokat meditáltak a károkon, örültek az életnek-, a békének, a lövészárkok betemetésének, élvezték a szabadságot és a sportot. A második világháborút követően éppen a sport volt az, amely elindította a népek közeledését. A stadionokban, sportcsarnokokban, tSzodákban olyan nemzetek küldöttei is találkoztak, akik hivatalosan nem voltak „beszélő viszonyban egymással”. A sport volt a közös nyelv, amelyen a beszélgetés elindulhatott, a sportolók lettek országuk első, nem hivatalos és nem meghatalmazott nagykövetei. Vagyis a sport kilépett önmagából, közvetítővé, s ezzel fontos politikai tényezővé vált. A szocialista országok összetartozásának, közös munkálkodásának egyik fontos' területe a sportpályák világa. Közös edzőtáborozások, együttes felkészülések szövik tovább a barátság szálait. Az 1966-ban több sportágban, magyar javaslatra életre hívott utánpótlásverseny jelentős tényezője a közös munkálkodásnak. Olimpiai Reménységek Tornája néven indult, azzal a céllal, hogy „házon belül” mérjük fel az olimpiai sportágak utánpótlását és természetesen fiatalon közeledjen egymáshoz az ifjúság. Időközben az elnevezés Ifjúsági Barátság Versenyre változott, ám a tartalom változatlan. Minden évben más és más ország, más és más város látja vendégül a szocialista sport fiatal követeit, teremt lehetőséget számukra felkészültségük, rátermettségük bizonyítására. E bből az alkalomból lengenek a zászlók Salgótarjánban. Kékek, vörösek, nemzetiszínűek. Birkóznak a nyári széllel, lobogásuk a népek barátságát, a nemzetek megértését, a békét jelképezi! k. 1. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ummimm XXXVIII. ÉVF., 183. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK II kormány tárgyalta Fokozottabb takarékosságot az energiával A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a gazdasági bizottság tájékoztatója alapján áttekintette az 1982. évi energiaellátás helyzetét, az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtásának tapasztalatait. Az energia- és üzemanyag-fogyasztás további csökkentése érdekében határozatot hozott az energiagazdálkodási bírság rendszerének korszerűsítéséről. Eszerint a jövőben ellenőrzik az energiagazdálkodás racionalizálására felvett hitelek felhasználását, a költségvetési szervek takarékos energiagazdálkodását. A túlfogyasztást, a hitelek nem rendeltetésszerű felhasználását szigorúbban bírságolják meg, és az ebből befolyó pénzt az ésszerűbb energiahasznosítás ösztönzésére fordítják. A kormány jóváhagyta a Gazdasági Bizottság határozatait az energiatakarékos világítótestek gyártására, a földgázvagyon jobb kiaknázására, valamint egyes energiahordozók takarékosabb felhasználására. A Minisztertanács megtárgyalta a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondozott gyermekek után járó családi pótlék kiterjesztéséről szóló javaslatot, és úgy határozott, hogy a társadalombiztosítási törvény megfelelő módosítása ügyében azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Ülésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága A tömegbefolyás helyzetéről Rétságon A KISZ Nógrád megyei bizottsága soron következő ülését a megyei pénzügyi ellenőrző bizottsággal együtt tartatta csütörtökön Rétságon. A bizottsági ülést megelőzően a tolmácsi termelőszövetkezetbe látogattak el a testületek tagjai, s a szövetkezet tevékenységével, a dolgozófiatalok élet- és munkakörülményeivel ismerkedtek. A bizottsági ülésen elsőnek a rétsági járás ifjúsági szervezetének gazdálkodását, ellenőrzéseinek tapasztalatait hallgatták meg a résztvevők, a PEB viszgálata alapján, majd a KISZ tömegbefolyásának helyzete a rétsági és a pásztói járás termelőszövetkezeteiben című téma került napirendre. Srám András rétsági és Balogh Tibor pásztói járási titkárok számoltak be ezzel kapcsolatos tapasztalataikról. A megyei testület megállapította, hogy mindkét területen fejlődés érzékelhető, ugyanakkor a taglétszámnövekedés továbbra is elmarad a lehetőségektől. Különösen tapasztalható ez a rétsági járásban, ahol a mezőgazdaságban bekövetkezett nagyarányú fiatalodást nem követte a taglétszám dinamikus növekedése. A KISZ X. kongresszusán hozott határozat szellemében — hangsúlyozta a megyei bizottság — tovább kell erősíteni a tudatos és tervszerű tagépítési munkát. Ennek érdekében számos teendőt fogalmaztak meg. Ezek között szerepel, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol mar működik KISZ-szervezet, az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a tagfelvételekre. Szorgalmazza a testület, hogy akik vállalják a KISZ-tagsággal járó kötelezettségeket, minden fölösleges várakoztatás nélkül vegyék fel soraikba az alapszervezetek, s rendszeresen törődjenek főként az első munkahelyes, az újfelvételes, a gyesről és a katonai szolgálatból visszatérő fiatalokkal. színvonalas és vonzó programokkal, eredményes érdekvédelmi, -képviseleti tevékenységgel növeljék tömegbefolyásukat, politikai hatásukat a KISZ-en kívüli fiatalok körében. A KISZ Nógrád megyei bizottsága a tömegbefolyás helyzetéről szóló beszámoló és az azt követő vita után feladattervet fogadott el a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szervezettségének növelésére, a KISZ tömegbefolyásának erősítésére. Ezt követően a testület a KISZ Központi Bizottsága „Javaslat a szerveződés, a felépítés és irányítás, valamint a választási rend egyes elemeinek módosítására” című anyagát vitatta meg, majd az ülés egyéb szervezeti kérdések tárgyalásával ért véget. Olcsóbb, hatékonyabb Gépbemutató Kartalon Energiatakarékos talajinüvelési módszerek Az energiatakarékos és nedvességmegőrző tálajművelés- ről rendeztek tanácskozást és gyakorlati bemutatót csütörtökön a Pest megyei Kartalon a gödöllői búza-, borsótermelési rendszer taggazdaságai szakemberei számára. A tanácskozás előadói elmondták, hogy a jelenlegi erőgépekkel és talajművelő eszközökkel is lehet számottevő megtakarítást elérni, így például azzal, hogy a meglevő talajművelő eszközökhöz választják ki a megfelelő erőgépeket. Jó péhány új műszaki megoldás is segíti az üzemanyag-takarékosságot. Ezek közé tartozik a műanyag kormánylemezes eke, melynek kisebb a súrlódása, így kevesebb vonóerő szükséges a vontatáshoz. A hazai mérések is igazolják, hogy a szélesebb fogással jelentős mennyiségű gázolaj takarítható meg az átlagos, illetve a laza talajokon. Külföldi, s most már hazai tapasztalatok szerint is nemcsak az eddig ismert talajelőkészítéssel, a szántással lehet jól megmunkálni a földet. A különböző lazításos technológiák alkalmazásával az energiafogyasztás optimális esetben akár 30 százalékkal is csökkenhet, s közben a száraz nyári hónapokban a talaj legalább három százalékkal több nedvességet' tud megőrizni. Ilyen, a Rába—Steiger traktorokhoz csatlakoztatható talajművelő berendezéseket — kombinált talajlazítókat, talajmarókat, ásóboronákat, változtatható magasságú föld- munkagépeket — készítenek a Mezőgép kaposvári és kecskeméti gyárában. Nyolcféle termék Élelmiszer- ipari üzemet r adtak át Gabonaipari termékeket élelmiszerré feldolgozó üzemet adtak át csütörtökön rendeltetésének a Csongrád megyei Dócon. Nyolcféle termék között megtalálhatók a tejbe- grizporok, a pánírozóporok és a fánkporok. Közös jellemzőjük, hogy a búzából, kukoricából és más gabonafélékből készült liszthez dúsító anyagokat, búzacsírát, tojást, tejet, kakaót és más ízesítőket kevernek, s nylontasakokban hozzák forgalomba. A tejbe- grízporhoz csupán vizet kell keverni, hogy tápláló, fontos ásványi anyagokat, s .^’’-vitamint is tartalmazó ételt készítsenek. A párizsias, vagy bécsies panírozópor előnye, hogy feleslegessé válik a tojásvásárlás, -szálítás, -feltörés munkaigényes művelete. Az ország minden részében küldött próbaszállítmányokat sikerrel használták fel üzemi konyhákon, gyermekélelmezési vállalatoknál, éttermekben. Az idén nyolcszáz, később évi háromezer tonna félkész, gabonából készült ételt gyártanak a dóci üzemben. Hz Országos Piackutató Intézet vizsgálata : Milyen bútort igényel a vevő, s mit kínál a kereskedelem ? Az Országos Piackutató Intézet az elmúlt fél évben felmérést készített arról, mi az oka a a bútorok iránti kereslet erőteljes csökkenésének. Az intézet a vizsgálatot nem megbízásból, hanem saját kockázatára végezte, azoknak az áruforgalmi kimutatásoknak az alapján, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a bútorkereskedelem területén felbomlott a kereslet és a kínálat egyensúlya. Míg ugyanis látszólagos túlkínálat tapasztalható a bútorpiacon, a vásárlók nem mindig kapják meg azokat a termékeket az üzletekben. amelyeket keresnek. A piackutató intézet szakemberei az ország bútorbolthálózatának mintegy kétharmadában megkérdezték a boltok vezetőit, és az eladókat a vásárlók igényeiről: a felmérés első fázisában az úgynevezett korpusz bútorok, vagyis a fából, vagy azt helyettesítő anyagokból készült szekrények, asztalok, székek és kisbútorok keresletéről és kínálatáról tájékozódtak. Megállapították, hogy a túlkínálat ezen a területen is '— a bútorkereskedelem egészéhez hasonlóan — csak látszólagos. Az üzletek raktáraiban felhalmozódtak például azok a szekrénysorok, amelyeknek magassága nem éri el a 180 centimétert, s amelyekre a vásárlóknak nincsen igénye. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű színezésű, a pácolt zöld és vöröses színű szekrénysorok. Nem találnak vevőre azok a szekrénysorok, amelyek túl hosszú falfelületet igényelnek, s nem helyezhetők el a viszonylag kis méretű lakásokban. Nem vásárolják azokat a szobaberendezéseket, amelyekből hiányoznak a kisebb kiegészítő és a berendezés egyedi jellegét biztosító bútordarabok. A mennyiségi túlkínálat ellenére viszonylag nagymértékű kielégítetlen keresletet tapasztaltak a piackutató szakemberek. A vásárlók elsősorban a normál méretű, tehát a 180 centiméternél magasabb szekrénysorokat igénylik, s ezek közül is főként azokat, amelyek három méternél rö- videbb falfelületen is elhelyezhetők. Nem kínál a kereskedelem — hiszen a bútoripar sem gyárt — olyan szekrénysorokat, amelyekben kétajtós szekrény található. Pedig — főként a családi házak tulajdonosai — zömmel ezeket igényelnék. Nagyon kevés a kiegészítő bútor — könyvespolc, íróasztal, komód és virágállvány — is. Ezeknek a gyártása jelenleg nem megoldott. Pedig a vásárlók éppen azt szeretnék, hogy ilyen kiegész- tő kisbútorokkal egyedivé tehessék otthonukat. A felmérés kitért az elemes bútorok iránti igények vizsgálatára is. Megállapították, hogy az elemes bútorok iránti kereslet közel sem akkora, mint ahogy azt a kereskedelem és a bútoripar véli. Szívesebben vásárolnának komplett szobaberendezéseket, ezeknek azonban vagy a mérete, vagy az ára, vagy a kivitele nem nyeri meg tetszésüket. A piackutató intézet a vizsgálat tapasztalatait, a bútorgyártók, illetve a kereskedők rendelkezésére bocsátja. Céljuk, hogy a jelenlegi és a további vizsgálatok segítséget nyújtsanak a bútoriparnak a termékfejlesztéshez és a termékszerkezet változtatásához, a kereskedelemnek pedig a piaci munka korszerűsítéséhez. (MTI)
