Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-27 / 200. szám
♦ Mezőgazdasági üzemek és nagyvállalatok (Hl.) Szövetkezeti szoknyák szalagon » Az előbbiekben már szó volt arról, hogy a híradástechnikában milyen rövid — átlagosan öt év — egy-egy termék életciklusa. A ruhaiparban még ennél is kurtább az az idő, amíg versenyképes egy modell. Kétlem, hogy akármelyik ruhagyárunk öt éve divatos szoknyájával sikert aratna a világpiac hölgyvásárlói körében. A „NAGYÜZEMI” VAIIRÄS ÚJDONSÁG Nincs ez másként a Salgótarjáni Ruhagyárban sem, amelynek jelenleg négy termelőszövetkezet kooperációs partnere a megyében. Ezekről beszélgetünk Lengyel Lászlóval, a gyár termelési osztályvezetőjével. — A legrégebbi kapcsolatunk sem sakkal több egyévesnél — mondja az osztály- vezető. — A szécsényi, a varsányi, az őrhalmi és a palotáshalmi termelőszövetkezet. tel egyaránt öt évre kötöttünk szerződést bérmunkára. Ez azt hiszem bizonyítja együttműködési szándékunk komolyságát. — Volt viszont a nőtincsi termelőszövetkezettel is egy kooperáció, amely kérészéletűnek bizonyult. Mi volt ennek az oka? — A közös gazdaság bántó üzemében tíz fő volt a legtöbb dolgozó, de ennyi is csak rövid ideig. • Egyszerűen gazdasági okokból — a magas szállítási költségek miatt — nem volt fenntartható ez az együttműködés, amely egyébként fél évig tartott. — Bizonyára • tudja, hogy a szécsényi termelőszövetkezet januárban indult varrodája sem hozta a várt eredményt a gazdaságnak. A tervezett árbevételnek alig több mint egyharmada teljesült és az eddigi tevékenység — enyhén szólva — nem kifizetődő. — A napokban voltak a termelőszövetkezetnél a gyár vezetői és közösen megállapították, hogy az utóbbi két hónap termelése már egyértelműen nyereséges. Ami az alacsonyabb árbevételt illeti, az a kisebb teljesítményből fakad. A tervezett . ötvenes létszám helyett még augusztus elején is csak 31 fő dolgozott a varrodában. Talán mindezek után különösen hangzik, de a szécsényi lányok-asszony jó minőségű munkát végeznek, exportra termelnek, annak ellenére, hogy közülük sokan korábban még nem is láttak olyan korszerű japán gyártmányú varrógépeket, amelyeket a ruhagyár bocsátott rendelkezésükre. KEDVEZMÉNYEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK — Mennyi ideig tart az új dolgozók betanítása a termelőszövetkezetekben? — Az eddigi tapasztalatok szerint erre 2—4 hét szükséges. Ha kell, ezt a ruhagyárban biztosítjuk, ha úgy kívánják kint az üzemben, úgynevezett betanuló szabványokon, majd kisebb szériákon gyakorolhatnak. — Milyen más módon tudnak segíteni egy-egy újonnan létesülő kiegészítő tevékenységben, hiszen az ott dolgozók jó része például azelőtt a növénytermesztésben dolgozott, s az átállás korántsem olyan egyszerű, mint gondolnánk? — A betanításon kívül igyekszünk a lehető legkorszerűbb gépeket biztosítani. Ezen kívül a termelőszövetkezetek varrodáiban évente átlag 3—4 különböző modell készül általában 10—15 ezres darabszámban. A kisszéria is 1500—3000 darab, de ilyen csak elvétve akad. — Önöknél, a Salgótarjáni Ruhagyárban mit jelent a kisszéria? — Gyakran 120—300 darabot. Ez nyilvánvalóan tőkés- exportra készül, de a termelőszövetkezetek is képesek exportminőségű. termékek előállítására, s ez mindenképpen azt mutatja, senki nem jár rosszul. — Már egy másik gyárban is megkérdeztem, itt is kíváncsi vagyok rá, tudnának-e munkát adni, erre jelentkező mezőgazdasági nagyüzemeknek? ;— Igen. Ha a termelőszövetkezetek tudnak épületet és 30—50 fős létszámot biztosítani, bármikor megköthetjük a szerződést.™ TÄRGYALASTÖL A TERMÉKBEMUTATÓIG Mint már a bevezetőben említettem, csupán ízelítőt lehet nyújtani azokból a sokrétű kapcsolatokból, amelyek jelenleg fennállnak a mező- gazdasági nagyüzemek és a megyei iparvállalatok között. Talán valamelyest kitűnt belőle, még számtalan, eddig ki nem használt lehetőség van arra, hogy minden fél jól járjon. Mert ez az elsődleges cél. A kölcsönösségi alapokon álló, több-kevesebb biztonságot nyújtó olyan kapcsolat, amelyben benne rejlik a további fejlődés lehetősége is. Ehhez mindenkinek alkalmazkodni kell. Az egyik közös gazdaság vezetője említette a minap, mind nehezebb jó partnert találni az együttműködéshez. Korábban őket keresték meg a nagyvállalatok, ma ők kilincselnek munkáért. Korábban egy vállalati igazgató örömmel fogadta, ha leültek tárgyalni, ma száz üzleti tárgyalásból egy, ha eredménnyes. Ez azért sok más mellett jelzi a termelőszövetkezetek kezdeményezőkészségét is. Ehhez már csak a nagyvállalatokéra van szükség, s akkor találkoznak az érdekek. Ezt kívánják elősegíteni azzal az októberre tervezett termékbemutatóval is, amelyen a nógrádi termelőszövetkezetek által gyártott termékeket állítják ki. Megjelenik egy kiadvány is, „Ki mit gyárt?” címmel. Azzal a céllal, hogy elkerüljék a párhuzamos tevékenységet, egyben összehozzák a mezőgazdasági nagyüzemeket a megyei iparvállalatokkal. Hátha sikerült megszaporázni a kis lépéseket... Zilahy Tamás (Vége) Milliós meglakarífás a donaálváresi papírgyárban Az import anyagok helyettesilésével az idén több millió forint értékű megtakarítást értek el a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában. Az eredmény nagy részét az hozta, hogy a Nyugatról behozott cellulózt olcsóbban, szocialista piacon vásárolttal helyettesítették, a legdrágább segédanyagot, a kaolint külföld helyett a Borsod megyei szegilong bányából szerezték be. Ez utóbbi megoldás egyedül 800 ezer forintos megtakarítást hozott. A dunaújvárosi papírgyárban megkezdték a kísérleteket a hazai festékek, a Budacolor termékeinek alkalmazására. Ha a kísérlet kielégítő eredményt hoz, akkor a külföldi anyagok helyett a hazai festék alkalmazásával kilónként 40 forintos önköltség- csökkentést érhetnek el. Hatásági munka a tanácsokon írta: dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára A z igazgatási munka fejlesztése fontos eszköze a szocialista demokrácia még teljesebb kibontakoztatásának, az államigazgatási tevékenység hatékonysága növelésének. Alapvető politikai célunk, hogy a szocialista törvényesség mindkét oldalát egyidejűleg erősítsük. Vagyis a tanácsi szerveknél az állampolgári jogok, a jogos egyéni érdek hathatósabb érvényesítése, a szocialista humanizmus; valamint az anyagi és eljárási szabályok közvetlen betartása együtt kell, hogy járjon az állam- polgári kötelezettségek pontos és önkéntes teljesítésével, a közérdek tiszteletével, a közösségi szellem erősítésével. Ennek keretében alapvető,, hogy a hatósági eljárás elsősorban a lakosságot szolgálja az állampolgárok és a különféle szervek szélesebb körű, érdemibb közreműködésével. Az igazgatási munka átgondolt, folyamatos korszerűsí-, tése, egyszerűsítése kedvezően befolyásolja a közhangulatot is. Csökkenti az apparátus leterheltségét, biztosítja, hogy az igazgatási eljárás minél kisebb anyagi ráfordítással járjon; pénzben és időben megtakarítást eredményezzen. A hatósági munka helyzetét a párt- és a tanácsi testületek rendszeresen értékelik Nóg- rád megyében is, meghatározzák továbbfejlesztésének teendőit. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban átfogóan elemezte a hatósági munkát, a jog- alkalmazás, a jogpolitikai irányelvek érvényesülését. Egyebek között megállapította: a tanácsi hatósági tevékenységet ma megyénkben is a törvényesség, a növekvő eredményesség jellemzi. A változó körülményeknek, a növekvő tanácsi feladatoknak megfelelően módosul a hatósági munka jellege és egyre jobban előtérbe kerülnek az aktívabb szervező, szolgáltató vonásai. A hatósági munka hatékonyabban segíti az ágazatpolitikai célok, a különféle tanácsi feladatok sikeres teljesítését. Az irányító, a jogalkalmazó munkában is jobban megnyilvánult a jogok és kötelességek együttes érvényesítésére való törekvés, az emberség, a jószándék.. Alapvetően úgy ítéljük meg, hogy a tanácsi apparátus hatósági tevékenységét politikai felelőssége tudatában végzi, eszközeit, módszereit folyamatosan tökéletesíti. E növekvő politikai felelősség többek között azért is nagyon fontos, mert évente mintegy félmillió ügyfél fordul meg a tanácsok hivatali helyiségeiben, 180 ezer hatósági ügy keletkezik. Nem mindegy tehát, hogy az ügyfelek milyen érzéssel távoznak onnan és az sem, hogy a hivatali intézkedések milyen hatást váltanak ki az állampolgárokból, hogyan befolyásolja környezetüket. A tapasztalatok szerint az ügyfélfogadás rendje, kulturáltsága jól fejlődött, ezzel a lakosság alapvetően elégedett. Ez év február 1-től, az 5 napos munkahét bevezetésével egyidejűleg tovább korszerűsítettük — a lakosság reális ' igényeivel összhangban — az ügyfélfogadás rendjét. Többek .között a városokban, nagyközségekben a csütörtöki bevásárlónapokon a tanácsházán is meghosszabbított ügyfélfogadást tartanak, rendszeres á szombati ügyelet. Általában nem a tanácsi szerveken múlik, hogy az állampolgárok munkaidejük alatt keresik fel a hatóságokat. Egyre ritkábban fordul elő, hogy az ügyintéző hangneme, magatartása sértené az állampolgárt. Több viszont a magáról megfeledkezett, durva kijelentéseket tevő ügyfél. Főleg a női, gyámügyi, szociálpolitikai ügyintézőkkel szemben tapasztalható ez. örvendetes, hogy az elmúlt évtized hatásköri decentralizálását követően a hatósági határozatok 90 százalékát a községi és a városi tanácsok vb , szakigazgatási szervei hozzák. Lényeges, hogy a hatáskörök folyamatos leadásával, a határozatok számának növekedésével és ■az igazga- gatási létszám csökkentésével egyidejűleg sikerült folyamatosan emelni az ügyintézés színvonalát, eredményességét. Ez jobb szervezettséggel, a munka folyamatos korszerűsítésével, egyszerűsítésével vált elérhetővé. A hatósági munka alapvető mutatói kedvezőek. (A fellebbezési arány 2 százalék alatt van, s ezen belül a jogorvoslatok több mint 60 százaléka megalapozatlannak bizo- • nyúlt.) A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy esetenként egy-egy megalapozatlan döntés igen kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság közérzetét, közhangulatát, a tanácsi szervekről alkotott véleményét. Azt is érzékeljük, hogy a statisztikában szereplő számoknál több jogszabálysértés fordul elő; mivel egyrészt nem mindegyik rossz döntést fellebbezik meg, másrészt az állampolgárok által elkövetett szabálytalanságok nem- mindegyikét tárják fel a hatóságok. A hatósági munka kedvező összképe mellett is folyamatosan kell tehát foglalkoznunk a hatósági ügyintézéssel, a határozatok politikai hatásának mérésével. A korábban jelzett céljaink elérése érdekében pedig még nagyobb következetességgel, szigorral szükséges fellépni — a lakosság döntő többségének érdekében és védelmében — a társadalmi, politikai, gazdasági céljainkkal ellentétes, a normáinkat megsértő bármiféle magatartással, megnyilvánulással szemben. Az állampolgárok döntő többsége törvénytisztelő, a szocialista normák szerint él és dolgozik. Emellett viszont továbbra is gondunk, hogy a jövedelemszerzés, a különböző előnyökhöz jutás meg nem engedett formáinak visszaszorításában lassabb a kelleténél. Az alkoholizmus és a családi kapcsolatok lazulása ugyancsak komoly probléma. Erőfeszítéseink ellenére sem csökkent lényegesen az ismételt és több szervhez egy időben forduló, a megalapozatlanul „panaszkodók” száma. Ezek túlnyomórészt jogerős hatósági, vagy államigazgatási ügyben hozott ■ bírói ítéleteket sérelmeznek, vagy a végrehajtás elodázását szeretnék elérni, vagy éppen a folyamatban levő eljárást —, jogellenesen — befolyásolni. Sajnos továbbra is előfordul, hogy az eljáró ügyintézőket rágalmaznák, megsértik. Ezek visszaszorítására legutóbb is kezdeményeztünk bírósági eljárást. Célunk az, hogy következetesebben meg- védjük az eljáró ügyintézőt, ha megalapozatlanul támadják. Ügy ítéljük meg, hogy esetenként sokkal határozottabban szükséges fellépni a rágalmazókkal, a panaszjoggal tudatosan, a rosszhiszemű visszaélőkkel szemben. Ezek az eljárások a jövőben nagyobb nyilvánosságot, szükség szerint több sajtófórumot igényelnek, de természetesen legfőbb a jogos egyéni érdek- sérelmek, panaszok még gyorsabb orvoslása. A hatósági munkában akadnak fogyatékosságok is. Esetenként az ügyintézés nem elég alapos, vagy indokolatlanul lassú, egyes határozatok nem elég meggyőzőek. Akad még nehézkes, bürokratikus munka, olykor még formális, szubjektív jogalkalmazás. Probléma, hogy nem 1 mindig körültekintő a különböző érdekek összehangolása, máshol lehetne nyíltabb az ügyintézés. A vállalatoknál, intézményekben, szövetkezetekben elkövetett szabálytalanságok, mulasztások után a felelősségrevonás gyakran liberális. Gondunk, hogy a vállalatok hatósági jellegű tevékenységének, a szakigazgatási intézmények hatósági munkájának színvonala, kulturáltsága az átlagosnál lassabban fejlődik. Jó hatással van a közvéleményre, hogy ezekről a hibákról őszintén, a jobbítás igényével szólunk. Látjuk, hogy a hatósági munka problémái többek között arra is visszavezethetők, hogy a hatósági ellenőrzés, az építésfelügyeleti tevékenység, a fogyasztói érdekvédelem, az árellenőrzési munka még mindig nem a kívánt színvonalú, hatékonyságú. Több esetben nem kellően következetes és szigorú az állampolgári fegyelmezetlenségek megelőzése, illetve szankcionálása. Gondolunk a parkok, a közterületek rongálóira, az egészségügyi, a környezetvédelmi szabályok, a szocialista együttélés normáinak megsértőire. Külön figyelmet érdemel az is, hogy a hatósági munkában ' még következetesebben szükséges fellépni a protekció, a közbenjárás, illetve ezek kísérletei ellen. Jobban kell ügyelnünk a szocialista együttélés normáinak betartására, a rossz szomszédi viszonyból eredő különféle államigazgatási ügyek egyértelmű, gyors, megnyugtató rendezésére. A meglevő hibák ellenére Nógrád megyében összességébe» a hatósági munka fejlődött. A lakosság az irányító pártszervek, a társadalmi szervek — bár kritikusan tekintenek a hatósági jogalkalmazó munkára — elégedettek ezzel a tevékenységgel. Jó hatást vált ki, hogy a lakosság a különböző lakóterületi fórumokon — a fejlesztési, ellátási kérdések mellett — többet és mélyrehatóbban foglalkozik az ügyintézéssel. Az ilyen felvetésekre a tanácsi vezetők ma már általában tárgyilagosan reagálnak és gyors intézkedéseket tesznek. A továbbfejlődés szempontjából kedvező az is, hogy az egyes hatósági ügyek megoldása egyre szélesebb körben párosul a társadalmi közreműködéssel, ellenőrzéssel. Példaként említhetném a gyámügyi, a szociálpolitikai munkát. Mindezek hatására, s a törvényesség e biztos talaján kialakul a szükséges, a nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom a lakosság és a tanácsi ügyintézők között. A jövőben is a tanácsi apparátus egyik fontos feladata, hogy a szocializmus iránti elkötelezettséggel még szakszerűbben, gyorsabban, bürokrácia nélkül; a közérdeket és az egyéni érdeket jól egyeztetve intézze az állampolgárok ügyeit, s ennek talaján erősítsék a szocialista törvényesség mindkét oldalát. Az ügyek nagy száma és a lakosság közérzetét jelentősen befolyásoló hatása miatt fontos, politikai jelentőségű teendőnk a hatósági munka színvonalának állandó emelése, az eljárások korszerűsítése, egyszerűstése. Alapvető célunk, hogy a hatósági munka még hatékonyabban szolgálja a maga módján a társadalmi, politikai, gazdasági céljaink megvalósítását. Fáradt olajat gyűjtő fiatalok Mintegy 5 ezer tonna — körülbelül 51 millió forint értékű — fáradt olajat gyűjtöttek össze — a most elkészült értékelés szerint — a fiatalok 1981-ben, ezer tonnával többet, mint a megelőző évben. Ez a mennyiség több mint 25 százaléka az ÁFOR által begyűjtött fáradt olajnak A környezetvédelmi és gazdasági érdekeket felismerve 315 KISZ-szervezet nevezett be annak idején á fárad tolaj- gyűjtési versenybe, amelyet a központi bizottság ifjúmunkás tanácsa a mezőgazdasági és falusi fiatalok tanácsa és az ÁFOR KISZ-szervezetek hirdettek meg. Már a KISZ X. kongresszusán is megállapították, hogy jelentős a fiatalok hozzájárulása- a több mint 6 milliárd forintos hulladékgyűjtési bevételhez, valamint a fáradt olaj újrafeldolgozásából származó megtakarításhoz A tavaly meghirdetett versenyben új elem volt, hogy az ÁFOR KISZ-szervezetének kezdeményezésére a vállalat „ezzel csak nyerhet” elnevezéssel sors jegyes fáradtolaj-gyűjtési akciót indított, amelynek eredményeként 204 tonnányi gyűlt össze az ÁFOR üzemanyagtöltő állomásain. Először 1979-ben hívták versenyre az ország KISZ-szervezeteit. A kommunista fiatalok aktív közreműködésének eredményeként 1979-ben 224, 1980ban 351 szervezet vett részt a versenyben, s a két év alatt mintegy 5600 tonna fáradt olajat gyűjtöttek össze. A KISZ a jövőben is részt kíván venni a begyűjtésen kívül a feltárásban, a hasznosításban, és a hasznosítást lehetővé tevő technológiák kidolgozásában. Az 1982-es akcióprogram alapján egyéni és kollektív felajánlást tehetnek a fiatalok. A tavalyi fáradtolaj-gyűjté- si verseny legjobbjait a közel jövőben megjutalmazzák. A begyűjtési versenyt ez évre is meghirdették a KlSZ-szerve- zetek számára. A NÄEV gép- és járműjavító telepén dolgozik Lackó István gépszerelő, ki pontos, megbízható munkája elismeréseként a közelmúííban kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Képünkön bitumenezőgép, motor és samottozásának cseréjét végzi. — Fotó: Gyurkó —
