Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

Felkészültek az iskolai év kezdetére a sütőipari vállalat dolgozói, igyekeznek, hogy minden­nap friss péksütemények kerüljenek az iskolák büféibe. A baglyasaljai péksüteményt gyártó üzemben közel 30 ezer darab kiflivel és zsömlével gyártanak többet a szokásosnál, hogy megfelelő legyen az ellátás az oktatási intézményekben. —ÍIT— 7 A 24. órában Szépülő, gyarapodó iskolák Az iskolaköteles gyerme­kek számának növekedése or­szágszerte iskolaépítési, -bő­vítési hullámot indított el. Jól­lehet, Nógrádot nem érinti súlyosan a kérdés, a palóc­földi iskolák falai sincsenek gumiból, itt is málik a vako­lat, kopik a padló, oxidáló­dik a vas. Az ' tanévnyitás előtt néhány nappal két olyan intézménybe látogattunk el, ahol a nyár folyamán jelen­tős változások történtek. * Az udvaron malter, tégla, cement, a felszedett parketta egy kupacban, ahová a te­kintet fordul építőanyag —, s szaporán munkálkodó építők. A Ceredi Általános Iskola nagy munkálatokon esett át a nyáron. Tajti Ervinné igaz­gató nem is tudja, hol kezd­je a felsorolását: — Két új tanteremmel gya­rapodtunk, egyik újonnan épült, a másikat három régi terem és néhány kisebb helyiség át­alakításával nyertük. Az egyik — épülethez tartozó és feles­legessé vált — pedagógusla- kásbejn rendezzük be az ösz- szevont iskolai és községi könyvtárat, és itt kap új iro­dát az adminisztrátor, az igaz­gatóhelyettes és az igazgató. Egyik legnagyobb örömünk a vízöblítéses WC-k bevezeté­se, végre eltűnhetett az udvar közepéről az a ronda kis épü­let. Megépültek a szennyvíz­elvezető csatornák, a kazán­ház — szeretnénk az olajtü­zelésről központi fűtésre vál­tani —, korszerűsítettük az elektromos hálózatot, több régi tanterem az elhasználó­dott parketta helyett mű­anyag padlót kapott. Mindez közel négymillió forintba ke­rült. Az iskolának nincs olyan négyzetmétere, melyet ne érintett volna a nagy átala­kítás. S a költségvetési üzem dolgozói emberfeletti mun­kát végeztek, két és fél hó­nap alatt elkészültek. Persze nem lehet elhallgatni, hogy a segítők széles tábora köny- nyi tette helyzetüket. A kony­hai dolgozók nem voltak res­tek megfogni a malteros vöd­röt, s hétvégeken délutánon­ként társadalmi munkások dolgoztak a pontos tanévnyi­tás érdekében: ceredi mes­teremberek, önkéntes rend­őrök, szülők, pedagógusok, ta­nácstagok. S aki nem adta munkáját, az kinyitotta a pénztárcáját a téglajegyek árusításakor. A Ceredvölgye Termelőszövetkezet, a zabari szolgáltatóipari szövetkezet, a szederkénypusztai mgtsz tízezer forintos téglajegyet vá­sárolt. — Tanévnyitásra megfeszí­tett munkával is épp csak el­készülünk —, de elkészülünk, őszre marad az udvar, a sportudvar és a játszóudvar kialakítása, a szemközti pa­takpart rendezése, az iskola környékének csinosítása. Épületen belül is lesz mit ten­ni, mert most, hogy a szer­tárakból mosdók lettek sür­getővé vált régi tervünk ki­vitelezése, a kabinetrendszer megszervezése. A DEXION- kabinetíalak egy részét már beszereztük. Szerencsére a tantestület jó helyzetben van, míg ezerkilencszázhetvenki- lencben hat képesítés nélküli pedagógus dolgozott, idén csak három gyesen levő kolléganőt helyettesít szakképzetlen ne­velő. Mostanáig gondot oko­zott a testnevelés és az ének oktatása, sem erre képzett ne­velőnk, sem szabad státu­sunk nem volt. Két fiatal pe­dagógus vállalta, hogy kiegé­szítő szakon képesítést szerez énekből, illetve testnevelés­ből. Kétségtelenül megjavul­nak körülményeink az átépí­tés miatt, de mint látja, ren­geteg teendőnk marad a ta­nítás megkezdése után is, te­hát a megyei tanács művelő­désügyi osztályának támoga­tására nagy szükségünk lesz. * Mozgalmas élet zajlik, a Zagyvarónai Általános Isko­la tetején: épp a csatornákat cserélik a mesterek. — Amit most végeznek az építők, az már az iskola kor­szerűsítésének második üte­me. A munkálatok tavaly nyáron kezdődtek, a közpon­ti fűtés beszerelésével — ka­lauzol Berki Mihályné igaz­gatónő. — Sajnos, tavaly nem érkezetet meg időben a meg­rendelt kazán, ezért egy má­sutt már kiselejtezett szer­kezetet szereltek be hozzánk. A nyári munka tehát ennek az ócskaságnak a lecserélésé­vel kezdődött, majd generál­felújítással folytatódott. A huszonkét éves épület elekt­romos hálózatára, tetőzetére, padlójára ráfért mór a meg- ifjító munka. Űj főbejáratot kaptunk, és természetesen fes­tettünk. Belül teljesen elké­szülünk a tanévkezdésre, s azokkal a külső munkálatok­kal is végeznek a mesterek, amik a gyermekek épségére veszélyesek lehetnek. Egyéb­ként nagyon jól felszerelt is­kola a mienk, az eredményes tanításhoz szükséges vala­mennyi feltétel adott. A kép­zett és felkészült tantestület augusztus harmincadikén vár­ja a százhetvenhét beiratko­zott nebulót. (veszprémi) Lengyelországi mám műt Csaknem teljesen ép mam- mutcsontvázra bukkantak Lengyelországban, a varsói­val határos ciechanowi vajda­ság egyik községében, vízve­zeték építése közben. Az ősál­lat maradványait két és fél méterrel a felszín alatt talál­ták meg. A helyszínre hívott tudományos szakértők szerint a mammut tíz-tizenöt ezer év­vel ezelőtt élhetett, a késői palelolit korszakban. A csont­vázat, amelyet a tőzeges talaj őrzött még ennyire épségben a kisebb hiányok ellenére vi­szonylag könnyű lesz összeállí­tani. A szakértők szerint a le­let archeológiái szenzációnak számít. Fúvószenekaraink sikerei Az I. észak- és kelet ma­gyarországi Bányász fúvósze­nekarok találkozóján szere­pelt augusztus közepén a Sal­gótarjáni Bányász zenekar Becze Lajos karnagy vezeté­sével és a nagybátonyi Bá­nyász zenekar Bertók Zoltán karnagy vezetésével. Kazincbarcika fogadta az érkező zenekarokat. A gyüle­kező után a vendéglátó vá­rost köszöntötték a zeneka­rok, mintegy két kilométeres zenés felvonulással. Igen ked­ves gesztus volt, de nem kis erőpróba az augusztusi hő­ségben. Visszaérkezve áz Eg- ressy Művelődési Központ­hoz néhány zenekar szabadté­ri alaki bemutatót tartott, aminek nagy volt a közönség- sikere. Délután lépett közönség elé a nagybátonyi zenekar, egy lakótelepi térzene keretében. A térzene szokásos rendje szerint minden szám után nőtt a közönség és a siker is. A 'műsoruk klasszikus térzene­műsor volt, könnyed közön­ségszámokból állt, amit há­lás tapssal köszöntek meg a hazaiak. Az esti hangversenyen lé­pett színpadra a salgótarjáni együttes. Az „ellenfelek” is várták műsorukat, hiszen az országos minősítésen tavasszal nyújtott, a zsűri szerint ki­emelkedő teljesítményük után bizonyítani kellett a ze­nekarnak. Az első szám pre­cíz megszólaltatása után a Kodály-mű indító harmóniá­inak hangzása igazolta a mi­nősítői véleményt. Egy fúvós- zenekarnak megvan a lehető­sége. hogy a Kodályra oly jel­lemző kórnshangzást életre- hívja, de ez technikailag igen nehéz követelményeket tá­maszt. Mindenekelőtt intoná­ciós és együtthangzási érzé­kenységet kell, hogy nyújtson a zenekar. Mivel a hangver­senyt értékelő Marosvölgyi Károly, a BDSZ művészeti szakreferense ezt a művet kü­lön kiemelte 'dicséretben, si­került e követelmények meg­valósítása. Aki átélt már ilyen „tétre” menő szereplést, tud­ja, hogy a nehéz mű elhangzá­sa után főleg ha ilyen kö­zönségtaps kíséri — milyen megkönnyebbülést éreznek a szereplők. Azt hiszem ennek is volt köszönhető az utolsó szám fergeteges tempóban és fölényes technikai biztonság­gal elhangzott előadása. A nagy rivális, a Mátraal­jai Szénbányák zenekara kö­vetkezett. Igen újszerű szá­mokat játszottak érdekes kí­sérlet volt Bartók: Allegro barbaro átirata. Amit legna­gyobb erényükként lehet em­líteni, az az egységes, kitöl­tött fúvóshangzás, Megérdek­lődtem, ez óriási próbaidő eredménye, ahol teljes lét­számban és aktív munkával vesznek részt a zenészek. E munkafegyelmet bizony pél­daadónak kell tekinteni, mert ez minden fejlődés alapja. A „mieinknél” is megvan ennek a feltétele, kicsit jobban ki kellene használni, hiszen min­den jó szereplést felül lehet és felül kell múlni! Bármilyen szíves és jól elő­készített volt a fesztivál, az ilyen rendezvények országos betegsége a kazincbarcikait is elérte. Az esti hangverseny közönsége bizony csak a részt vevő zenekarok tagjai­ból állt, így amikor ők mind­annyian színpadra ültek a há­rom közösen megszólaltatott zárószám előadásához, tipikus „házimuzslkálásnak” lehet­tünk tanúi. Becze Lajosné , Nem szabad elzárkózni az örömtől Beszélgetés Tahi Tóth Lászlóval Alig néhány perce futott be a Vígszínház öltözőjébe Tahi Tóth László a délelőtti próbára. Könnyed és felsza­badult, csaknem gondtalan. — Mindig így érkezik a próbákra? __ Egy előadásra való ké­szülődésnek több periódusa van — mondja a színész. — Ez persze a szerep nagyságá­tól is függ, de az ember elein­te még felhőtlenül jár be, le­hetőleg későbbre tartogatva energiáit, formáját. Tizenöt éve már, hogy itt színészke- dem a Vígszínház társulatá­ban. Főiskolásként is eltöltöt- tem két évet, meg kellett hát tanulnom ennyi idő alatt, mi­ként figyeljek oda fokozato­san a szerepre, kevesebb, vagy netán emberfeletti ener­giát adva a munkába, amire valaha nem is tartottam ma­gam képesnek. — Mint fiatalembert, «ti vezérelte * színészethez? —- A művészi pályák soha­sem álltak tőlem távol, hiszen apám festőművész volt, anyám valaha Pozsonyban színésznő; engem meg csellóz­ni tanítottak. Azt hittem, kép­zőművész leszek. Képzőművé­szeti gimnáziumba jártam nem is voltam egészen tehet­ségtelen. Közben azonban megismerkedtem az irodalom­mal, a megértettem, hogy a verseket nemcsak olvasni, de előadni is lehet. — Milyen elképzelésekkel érkezett á pályára? — Kimondottan karakter színésznek készültem: a leg­szélsőségesebb alkatú embere­ket szeretem ma is eljátszani. Koldust, királyt, öregembert, ifjút... A színésznek sok min­den megadatik — most, az Amadeusban például II. Jó­zsef osztrák császár ruhájában és bőrében lépek be a szín­padra. Aztán elkezdtek fog­lalkoztatni hős szerepekben. Ez váratlanul ért: már nem­csak szép'ember lehet hős? Igaz, Belmomdónál sem a külső a lényeges, mégis sze­relmes szerepeket is játszot­tam. — Mégis, milyen karakterű szerepekre tartja migát leg­inkább alkalmasnak? — Ahány csillag van az égen, annyira! Számtalan sze­repre! Nem is szeretném, ha beskatulyáznának. Én minden­re alkalmasnak érzem magam, de hát végül is a feladat teszi alkalmassá a színészt. Szeren­csére jó szerepeket kaptam; főszerepeket is, mint például Csehov Platonovja. És szere­tem II. Józsefet is. — Sikeresnek érzi a pályá­ját? — Nagyon optimista és idealista vagyok, s eddigi pá­lyámra is szívesen gondolok vissza. Szép volt! Nem azért, mintha nem lett volna ez az út göröngyös. Csakhogy idő­közben az ember megért bi­zonyos belső törvényszerűsé­geket, és már nem szólal meg benne a hang: „A fene egye meg, miért nem én kaptam meg azt a szerepet?” Vagy, már nem akar túltengeni a televízió képernyőjén — bár a népszerűség remek érzés —, de tudvalévőén megvan a ma­ga böjtjé is. Megfelelően kell tudni magunkat adagolni. — Hogyan látja önmagát, a színészt az embert? — Milyen vagyok igazá­ban? Nagyon sok hiányzó tu­lajdonságom van. Nem va­gyok, mondjuk, olyan színész, mint Robert Redford. Meg kell elégedném azzal, ami van. Mindenesetre, mielőtt va­laki felcsap színésznek, néz­zen bele a tükörbe. Én láttam magam, őszintén vallom, töb­bet kaptam a pályán, mint amire számítottam. — Tehát elégedett, kiegyen­súlyozott ember? — Divat lett az elégedetlen színész vallomása! önma­gunkban kell keresni a bajt Várkonyi Zoltán, aki meste­rem volt, az osztályából — büszkeségemre —, idehozott a színházba, azt mondta: „Néni lehet várni a sült galambot, elébe kell menni a szerepek­nek. .. Én elégedettnek ér­zem magam. Mindig volt munkám, és rendelkezem az­zal az erővel, hogy a jövőben is megoldjam feladataimat így hát nem izgulok, hogy ne­tán nem jó pályát választot­tam. Ügy vélem, minden szín­házi műfajjal van kapcsola­tom, persze csak egyet lehet tökéletesen csinálni, én pe­dig — ha kell —, akár légtor- nászmutatványokat is végzek. — Vannak még nem telje- sült színészi vágyai? — Akad néhány Shakespe- are-szerep, amit szeretnék életrekelteni a színpadon: da ha mégsem kapom meg őket, azt sem tartom tragédiának. '— Szeretnénk hallani a ma­gánéletéről is. — Nagyon fontosnak tar­tom a magánéletet Harminc­éves koromig nőtlen voltam. Nem volt igazán családom. Csakhogy sok rossz példa le­beg előttünk: tragédiába tor­koló művészpályák, sorsok. A baj gyökere: a megoldatlan hattér, a művész éjszakái. Ahhoz, hogy alkotni tudjunk, élni kell, és nem gyorsan tönkremenni. Szinte fonto­sabbnak tartom a magánélet harmóniáját, mint az érvé­nyesülést. Szerencsére úgy irányítottam az életemet hogy az én kezemben legyen a sorsom. — Mire jut még ideje, ener­giája a színház mellett? — Nyáron utazgatom. Csak Gyulán vállaltam az utóbbi három évben munkát mert szép hely, és cftt pihenhetek is-_ útjaimat összekapcsolom a színházak tanulmányozásával. Idehaza is sokfelé járok, igyek­szem elrugaszkodni, megszo­kott környezetemből. Szeretek mindenféle játékot, főleg a te­niszt, de szeretném, ha mi­nél több dolog érdekelne. Nem szabad elzárkózni az örömtől! Szcmann Béla műsor KOSSUTH RADIO? 8.25: Több fehérjét! — De hogyan? 8.35: Schubert: III. szimfónia. 9.00: „Vár egy új világ. .. *» Fejezetek a szocialista irodalom történetéből. 10.05 • A csudálatos Mary. P. L. Travers regénye folytatásokban. * 10.33: Nóták.' 11.22: Világirodalmi Dekameron. Domokos János feldolgozásában. 12.45: Rossini: A házassági kötelezvény. Egyfelvonasos opera. 14.07: Bráhms: c-moll zongora- négyes. 15.05: Bach: V. brandenburgi verseny. 15.28: Kötődésem a tájhoz. Szombathy Viktor író vallomása szülőföldjéről. 16.00: Mezőgazdasági fiatalok vetélkedője. 17.05: A Himnusz és a Szózat keletkezesének története. 17.35: Küzdelem. 18.00: Csenki Imre: Klarinét­rapszódia. 19.20: A Budapesti madrigálkórua énekel, vezényel: Szekeres Ferenc. 19.35: Hangalbum. Veres Péter. 80.35: Operettkecjvelőknek. Operettslágerek. 22.30: Új Zenei Újság. 23.05: Operarészletek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.05: Román népdalok és táncmuzsika. 8.38: Slágermúzeum. . 9.18: Intermikrofon. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Kavics és tenger. Gyenes György zenés dubrovniki útijegyzete. 21.35: Ritmus. George Duke és Sianley Clarke közös felvételeiből. 22.05: Jákó Vera nótákat énekel. 23.20: Slágerek zenekarra. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. Telefon­ügyelet #35-510. (A tartalomból: iskolatef gyerekeknek. — Nincs keret a keretszállításra. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-magyar- országi krónika. (Végzett gépész- mérnökök szemináriuma Miskol­con. — Kiskötei ifjúsági napok kezdődnek.) — 18.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 14.45: Iskolatévé 15.20: Nyelvtanárok figyelem! 16.30: Hírek 16.35: Ki menjen előbb? Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács filmje. 16.50: Black and White — feketék és fehérek. Riportfilm Zimbabwéről 17.35: Születő falvak. (Pécsi körzeti stúdió) 18.15: Reklám 18.20: öt perc meteorológia .18.25: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja 18.45: Csali. Horgásztízperc 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20í00: Delta 20.25: J. B. Priestley: Veszélyes forduló. A Józsefvárosi Színház előadása, felvé­telről. (14 éven felülieknek!) 21.55: A hét műtárgya. Barabás Miklós: A Lánchíd alap­kőletétele. (Budapesti Történeti Múzeum.) 22.00: A fele sem igaz! Vetélkedőműsor 22.30: Savária, ’82. Nemzetköz! táncverseny. Latin-amerikai táncok döntője. Közvetítés Szombathélyről, felvételről 23.05: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Basie Alumni all stars Big band. A Pori Jazz 1931 fesztiválon 20.to: öt perc meteorológia 20.45: Tv-híradó, 2. 21.03: Már nem félek a nap­fénytől. Magyarul beszélő francia film. (16 éven felülieknek!) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél. Jugoszláv tv- filmsorozat, 7. rész 21.05: Szórakoztató-vetélkedő műsor 21.30: Ez történt 24, óra alatt 22.05: Péter Koacik: Hűtlenség szlovák módra. Tv-film 23.20: Férfievezős VB. Az elődöntő közvetítése Luzernból, felvételről 0.10: Hírek 2. MŰSOR: 18.00: Motorcsónakverseny a nagy díj ért 18-20: Robbanás. Tv-film R. Móric könyve alapján 19.30: Corina. Dokumentumműsor 20.00 j Kerekasztal-beszélgetés 20.40: Aranykor. Hollandia. NSZK dokumentumaira 21.20: Időszerű események 21.50: Jankó Jesensky: Szemet szemért. Tv-film 23.00: A Bratiszlavai líra műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi film­vígjáték. — Balassags^armati Ma­dách: Fél 4-től: Aki mer. az nyer. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Dögkeselyű. (14) Színes ma­gyar bűnügyi film. Este 10-től: Szereiéin szieszta idején. 08) Éj­szakai előadás. Színes spanyol film. — Pásztói Mátra: Szóljon a rock! (14) Színes francia film. — Szécsényi Rákóczi: A vőlegény, avagy a kispolgári nász. Szép Ernő: Vőlegény című. komédiájá­ról készült színes fílmvígjáték. — Rétság: A mama százéves. (14) Színes spanyol film. — E’rsekvad- kert: Cirkusz vadnyugaton. Szí­nes román western. — Nagylőc* Kéjutazás Las Palmasba. Színes, szinkronizált svéd filmvígjáték. NÓGRÁD - 1982. augusztus 27., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom