Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

Túlius 1-től ónálló exportjoggal Exportáló építőipar (3.) A bagdadi biznisz Átmeneti a tőkésexport A híres, több mint 150 esz­tendős bagdadi bazár fedett utcácskák tömkelegéből áll. Egymástól elkülönülten cipő­ket, ruhákat, edényeket, re­zet, aranyat árulnak a keres­kedők. Mindegyikükre jellem­ző, hogy boltjuk előtt megszó- lítatlanul senki nem mehet tovább: áruik megtekintésére, megvételére szíves vagy erő­szakos szóval invitálnak. A külföldi eladókat, vállal­kozókat, építőket azonban ko­rántsem kérlelik. Eléjük kö­vetelményeket állítanak, s a legjobbak, a legkedvezőbb fel­tételeket biztosítók közül vá­lasztanak. Irak igényes piac. Itt csak kifogástalan, kedve­ző áru, és határidőre szállított termékek, szolgáltatások áll­ják az éles versengést. Gyorsan kívül találja ma­gát az a cég, amely eljátssza a vevő bizalmát. Aki állni akarja a versenyt, annak mindenekelőtt jól kell ismernie az adott piacot, a földrajzi és éghajlati körül­ményeket, a társadalmi és gaz­dasági célkitűzéseket és vi­szonyokat; a beruházási ja­vak beszerezhetőségének va­lamennyi feltételét, a jogi, a pénzügyi és a vámelőírásokat. Csak ezek birtokában tudja felmérni a kiírt pályázatok valóságos műszaki tartalmát, ŰJ SÜTÖK ÉS TŰZHELYEK PAPÄRÖL Üvegkerámia főzőlapú és bútorba építhető tűzhelyeket és sütőket szállít a hazai üzle­tekbe a pápai ELEKTHER- MAX. Ezek a termékek amel­lett, hogy rendkívül tetszető- sek, praktikusak, igen jó ha­tásfokkal, takarékosan gaz­dálkodnak az energiával. Az üvegkerámia főzőlap egyetlen egységes felülete alatt helye­zik el a fűtőtesteket, amely­ből a hő a kerámia sajátos szerkezete miatt csak felfelé áramlik, és csak igen Vékony réteget kell átmelegíteni, így gyorsan főz, süt. s meghatározni a célszerűen felhasználható technológiát, megszervezni a feladat végre­hajtását, úgy, hogy az építte­tő igényeihez és a piac ár­szintjéhez rugalmasan alkal­mazkodjon. Az arab világ, s Irak piacán a nagy tekinté­lyű nemzetközi vállalatoknak mindebben már szinte utolér­hetetlen tapasztalataik van­nak. Az ő „árnyékukban” megjelenni önmagában is fegy­vertény, lábat vetni pedig mindenképp siker. Erről soha­se feledkezhetnek meg a ma­gyar építőipari vállalatok. A Veszprém megyei Álla­mi Építőipari Vállalat csak­nem hatmillió dollár érték­ben 96 úgynevezett paraszt­ház megépítésére kapott meg­bízást Bagdadban. A nagy ütemben fejlődő metropolis élelmiszer-ellátása ma még nem zavartalan, különösen zöldségfélékből nem az. A kormányzat ezért elhatá­rozta, hogy a főváros ha­tárában afféle bolgár ker­tészetet hoz létre. A betelepedő földműveseknek korszerű parasztházakat épít­tet, melyek ugyan nem luxus igényűek, de igazodnak a he­lyi életformához, szokásokhoz. A földszintes, többhelyiséges és tagolt épületek átadásának határideje 1983 májusa. A be­kisAllattenyésztök országos találkozója Kisállattenyésztők országos találkozóját rendezik meg augusztus 20-án, pénteken a Jászberényi Állatkert terü­letén. A reggel 6 órától este 6-ig tartó rendezvényre az or­szág minden tájáról várják a díszmadár-, nutria-, nyúl- és macskatenyésztőket, állataik­kal együtt- A résztvevők te­nyészetük legszebb példánya­it kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. A látnivalók mellett, akiknek megtetszenek az állatok és kedvet kapnak a tenyésztéshez, a helyszínen megvásárolhatják az állatokat. Évente több mint kétszázezer darab különböző görgőt készí­tenek az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyá­rában. A termelés három műszakban folyik a különböző célgépeken. visszaesése? Korábban kívánság, ma valóság: a rugalmas igazodás ruházást lényegében ez év ta­vaszán kezdték el a veszpré­miek, egy teljesen szűz terü­leten. Űtról, vízről, villanyról maguknak kellett gondoskod­niuk, akárcsak az építési anyagról, az építéshez szüksé­ges gépekről, szállítóeszközök­ről is. Az alapozási munkák után már a szerkezeti építés­hez szükséges magyar alagút- zsaluk szerelése folyik Az ed­digi munkákat 120 VÁÉV-es dolgozó oldotta meg, koránt­sem irigylésre méltó körülmé­nyek között. A most felgyor­suló, már látványosabbá váló szak- és szerelőipari felada­tok elvégzésében pedig újabb száz Veszprém megyei építő­ipari munkás segédkezik Irak­ban. Hazánktól több ezer kilomé­terre idegen környezetben, idegen szokások közepette persze csakis rendkívüli erő­feszítésekkel képesek verseny­ben maradni vállalataink, építőipari szervezeteink. Mint azt a Veszprém me­gyeiek példája is bizonyítja — akik a sikeres kezdés ellené­re számtalan gonddal is' kény­telenek megküzdeni —, csak­is az elvégzett, méghozzá jól elvégzett munkát fizetik meg; egyedül az számít partnernek, aki állja a szavát, aki eleget tesz vállalt kötelezettségének. A kezdeti tapasztalatok is igazolják, hogy az exportálni szándékozó építőipari válla­latoknak többek között a többnyire idegen nyelven ka­pott versenykiírás néhány ada­tából mindenekelőtt szokatla­nul gyorsan, sokszor néhány hét, olykor pár nap alatt kell elfogadható ajánlatot tenni. S ha elnyerték, a kivitelezés so­rán számolniuk kell a nyelvi nehézségekkel, no meg azzal, hogy az arab országok köz- igazgatását nem leltet európai mértékkel mérni, az építőipari anyagellátás sokszor nehéz­kes; számolni kell az itt dol­gozók hatékony foglalkoztatá­sával, elhelyezésével, a szer­vezett. kulturális egészségügyi ellátásával a meleg elleni vé­dekezéssel, a családdal való kapcsolattartás lehetőségének megteremtésével és így to­vább. S emellett persze — és ez a fő — a munkát megfe­lelő minőségben, határidőre el kell végezni, ha azt akarjuk, hogy építőipari exportunknak még számos „bagdadi bizni­sze” legyen a következő esz­tendőkben. Andrássy Antal — Vége — — A külpiaci információk alapján állítottuk össze még tavaly ősszel az ez évre szó­ló tőkésexporttal kapcsolatos elképzeléseinket, amit a vál­lalat központja is jóváhagyott — kezdi a beszélgetést Csá­szár Ferenc, a balassagyarma­ti kábelgyár termelési osz­tályvezetője. — Akkor úgy láttuk, hogy központunk reá­lisan mérte fel a kinti lehe­tőségeket. Sajnos időközben alaposan és keservesen meg­tréfált bennünket a kegyetlen valóság. Az alumínium világ­piaci ára jelentősen csökkent. Ilyen körülmények között sem akartunk lemondani arról az elképzelésünkről, hogy gazda­ságosan exportáljunk. Mire az összes érdekeltekkel együtt módosítottuk a gazdaságos­ságra vonatkozó vállalati pi­acpolitikát, addigra eltelt csaknem az első fél év. Idő­közben egyre jobban meg csappant a külföldről érkezett megrendelés is. Jelenleg, a vállalati döntésnek megfelelő­en, világpiaci áron ajánljuk a termékeinket. HATÁROK Az előbbi gondot bizonyos mértékű anyagállási zavarok tetézték, amit később tovább nehezített a vállalat belföldi átmeneti fizetésképtelensége. Mindezek kedvezőtlen hatása igen erőteljesen megnyilvánul a tőkésexporttervvel kap­csolatos elképzelés eddigi megvalósításában. Ez azt je­lenti, hogy az igen erősen megcsappant igényeket majd­nem teljesítették. Vagyis az első fél évben, az időarányos tőkésexporttervnek csupán az 50 százalékát teljesítették. Sajnos ez az arány a mos­tani — harmadik — negyed­évben sem fordul kedvezőbb­re. — A szabadvezetékek rész­aránya — csaknem kizárólag ez adja a tőkésexportot — to­vább csökken — veszi vissza a szót az osztályvezető. — Ez azt jelenti, hogy a már itt lé­vő megrendelések teljesítésé­vel a negyedév végére, éves tervünk időarányos részét, előreláthatólag, csupán 55 százalékban realizáljuk. — Hol tartanak ma? — A jelenlegi negyedévre előírt 113 millió forint értékű tőkésexportból augusztus 10- ig 43 milliót már teljesítet­tünk. Jelenleg 200 kamion szállítja a már korábban le­gyártott líbiai exportot... Mivel a mára kialakult kül­piaci helyzet belátható időn belül a gyár számára nem változik meg előnyösen, ezért a vállalat központja módosí­totta a gyarmati kollektívá­val szemben korábban előírt köyetelménvét. Ennek megfe­lelően az éves tervteljesítése helyett most a számonkérés, a végzett munka megítélésé­nek alapja, kizárólagos érték­mérője a negvedéves ooera- tív tervek teljesítése. Ehhez kapcsolódik a minden oldalú anyagi érdekeltség is. SAJAT bőrünkön — A mai viszonvok körött még három hónapra is elég nehéz, de sokszor nem is le­het előrelátni a tőkésoiaci lehetőségeket. Mi. ezt a samt bőrünkön tapasztaljuk. fgv van ez. még akkor is. ha egves termékeknél sikerült hosszabb távon megrendelé­seket szerezni. IJgvanakkor mindig készen állunk a mind gvakorihb átesnnortosftások- ra. Ezért a korábban megálla­pított termelési menetrendet hetenként felülvizsgáljuk, ha szükséges módosítjuk, új sor­rendet állam'tunk meg. fgv kell tennünk, mert a tőkés azt kéri tőlünk, hogv legké­sőbb két hét múlva kezdiünk hozzá a kért termék gyártá­sához. Szerencsénkre az alaoanvaggvártó vállalatokkal jő munkaképesei at alakult ki, ami azt jelenti, hogv nem ra­gaszkodnak a korábban meg­kötött szerződések minden pontjának maradéktalan tel­jesítéséhez, vagvis rugalmasan igyekeznek kielégíteni alap­anyagigényeinket. A gyártási sorrend megvál­toztatása nem azonos a kap­kodással. a szervezetlenséggel. Ellenkezőleg. A mostani hely­zetben sem mond le a válla­lat központja az évközben megemelt gyári nyereség elő­teremtéséről, ami meghaladja a 300 millió forintot. Ezért nőtt meg a szerepe a gyár manőverező képességének és készségének. Vagyis a mához való gyors igazodás nem je­lentheti a holnap távlatainak elhanyagolását. Sőt! A szabadvezeték-gyártás­nál felszabaduló munkásokat átcsoportosították az új erős­áramú üzembe, az új gyárba, ahol pillanatnyilag nincsenek megrendelésgondjaink. Ezzel egyidőben a szabadvezetéknél megszüntették a harmadik műszakot, az erősáramú új üzemben pedig bevezették a folyamatos munkarendet. Az utóbbi helyen a legtöbb fel­adat most a kifogástalan ter­mékgyártás megvalósítása. A jövőt szolgálja az a dön­tés is, mely szerint az egysze­rű gépekre új dolgozókat vesznek fel, akik addigra megismerkednek a kábelgyár­tás alapvető fogásaival, amíg a mostani kedvezőtlen külpia­ci helyzet az ellenkezőjére fordul. Mert a mai állapotot csak átmenetinek tekintik. Még akkor is, ha ez esetleg hosszab ideig is tartana. Mindenesetre a világgazda­sági válság kellemetlen szelét az idén az első fél évben érezte a kollektíva. No nem úgy, hogy nem volt mit termelniök, s emiatt álltak volna. Inkább a gyakori állások, az átcso­portosítások figyelmeztették erőteljesen az új helyzetre a gyár dolgozóit. Szerencsére a nehéz helyzetben, a központ segítségével, eddig sikerült még talpon maradniok. A to­vábbi helyzet javítása érde­kében úgy tervezik munkáju­kat, hogy a pluszként jelent­kező tőkésigényeket soron kívül, a kívánt időre teljesí­tik. ÖNÁLLÓ EXPORTJOG És bizakodnak! Abban,' hogy a negyedik negyedévben felhőtlenebb lesz a külpiaci helyzet, mint eddig volt. Ez táplálja bennük azt, hogy egy pillanatra sem mondtak le korábbi elképzeléseik mie­lőbbi eléréséről. Ebben a tu­datban nagy reményeket fűz­nek ahhoz is, hogy a válla­lat július 1-től az önálló ex­portjog keretében a maga ja­vára formálja, alakítja ki ve­vőkörét, rugalmas piacpoliti­kájának megvalósítása jegyé­ben. (venesz) Ellentmondásokkal — visszaesésekkel H ogy, kinek mi az izgalmas, érdekes, figyelmet lekö­tő, élményt nyújtó olvasmány, az kizárólag egyéni ízlés, felfogás, érdeklődés és megítélés dolga. Egy azonban biztos: a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád me­gyei Igazgatóságának lapunk tegnapi számában közölt je­lentése a megyei el,ső félévi gazdasági, társadalmi eredmé­nyeiről — nem tartozik az úgynevezett „izgalmas” olvas­mányok közé. Viszont nagyon tanulságos mindenki számára! Mert a számok nyelvén ugyan, de olyan tükröt állít elénk, ami­ből mindannyian egyirányú következtetést tudunk és szabad levonnunk: mit tettünk eddig, ’ saját jól felfogott érdekünk­ben, és mit kell tennünk azért, hogy fejlődésünk a mai tarlós világgazdasági válság közepette is viszonylag törés­mentes legyen. A jelentés átböngészése, egyes részeinek tüzetesebb el­olvasása azért nem fölösleges időtöltés, mert a várható jö­vőre is utal, konkrét halaszthatatlan tennivalókat előír­va. Figyelembe véve, hogy a tőkésvilág országaiban ki­sebb és nagyobb vállalatok, ’ illetve világot behálózó cégek egyre /gyakrabban jelentenek be csődöt, — megyénk gazda­sági és társadalmi fejlődése, ha ellentmondásosan is, de eddig egészségesen fejlődött. A szocialista ipar fejlődésének ütemét és tartalmát a mindenkori világpiaci igényekhez való igazodás szabta meg, illetve ez differenciálta a vállalatokat, alakította ki az új sorrendet. Megyénk gazdaságában az ipari termelés üteme ma még a korábbi beruházások eredményeképpen és a viszony­lag kedvezőbb piaci pozíciók miatt — meghaladja az orszá­gos \ átlagot. Jó dolog, hogy a növekedés a termelékenység­ből adódik, hogy piacra és nem raktárra termelünk. Egész­séges jelenségnek tekinthetjük, hogy bizonyos átrendeződés zajlott le a munkaerő-gazdálkodásban. A nagyipar, vala­mint az ipari szövetkezetek egy része kevesebb létszámmal, nagyobb feladatot oldott meg, ezzel szemben a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek melléküzemágaiban erőtelje­sen növekedett a foglalkoztatottak száma, s ennek megfe­lelően a bérszínvonal is. Nehezen érthető — de azonos az országos jelenséggel —, hogy az igen nehéz külpiaci helyzet, a vállalatok nye­reségének csökkenése ellenére, a lakosság pénzbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva, nagyobb mérték­ben nőttek; az OTP betétállománya 11,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt óv azonos időszakéiban. Ha ezt összevetjük fejlődésünk ütemével, a nemzeti jövedelmet megtestesítő új értékek előállításának nagyságá­val, rögtön kitűnik, hogy a kiáramló vásárlóerő és a ter­melés növekedése között hiányzott az összhang. Ezért a kormány kénytelen volt a már ismert halaszthatatlan, kény­szerű, nem éppen lelkesedést kiváltó intézkedéseket meg­tenni. A szocialista ipar mellett megyénk mezőgazdaságát is az ellentmondásos fejlődés jellemezte. Több területen jól szolgálták a megye lakosságának élelmiszerekkel való ellá­tását, hozzájárultak a népgazdasági egyensúly javításá­hoz. Amikor jóleső érzéssel nyugtázzuk az első fél év ered­ményeit, nem hunyhatunk szemet a mindannyiunk jövőjét így vagy úgy kedvezőtlenül befolyásoló negatív jelenségek fölött. A tavalyelőtti esztendő már fi gyei njezte tett, a tava­lyi pedig nyomatékosan jelezte, az idei pedig még tovább erősítette, hogy megyénk gyáraiban a kívántnál, az indo­koltnál és az adott lehetőségeknél lassúbb a termékszerke­zet-váltás üteme, hogy kommersz áruk gyártásával nem lehet helytállni a tőkéspiaci kegyetlen versenyben- A kül­kereskedők pedig jelzik, hogy még mindig akadnak olyan kollektívák, ahol félvállról kezelik a minőségi követelmé­nyeket. Piacvesztéssel, presztízscsökkenéssel jár, hogy egyik­másik gazdálkodó egységünk a pontos határidőt még min­dig csak ígéri. Pedig a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javításához egyetlen út vezet most és a jövőben: a tőkésexport erőteljes növelése. Ezzel szemben a nem rubelelszámolású kivitel a tava­lyi erősen csökkent értékhez képest az idei első fél év­ben újabb egyharmaddal mérséklődött. Ha rövidesen nem lesz alapvető változás, akkor néhány üzemünkben olyan önmaguk teremtette feszültséggel kell szembenézniük a vezetőknek és dolgozóknak, amiből nem lesz könnyű a ki­lábalás. Másik nagy gondunk az állami építőipar alacsony tel­jesítménye, jelentős vesztesége. Elmaradásuk főleg élet­színvonal-politikai céljaink elérését veszélyezteti, ugyanak­kor önmaguk fejlődését is veszélyekkel terhes zsákutca felé terelik. E néhány kiragadott gondolattal csupán felvillantot­tuk azokat a negatív ielenségeket, amelyeknek, ha nem parancsolunk álljt, önmagunknak okozunk ve­le kárt. S erről a napi munka során egyikünknek sem sza­bad elfeledkezni. Jövőnk egyenletes fejlődésének biztos alap­ja. minden termelő-gazdálkodó egységben, a teljesítőképes­ség mindenkori követelményekhez való igazítása. Ellenke­ző esetben...! De erre lehetőleg ne kerüljön sor. — v — T — Fotó: Gyurkó — NÓGRÁD — 1982. augusztus 19., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom