Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-19 / 194. szám
Sarnyuk aszáláskor történt.« Falusi krónikás A berlini Pergamon múzeum (1.) Az Istar kapu Meredeken fut fel » keskeny Dobó utca a , domboldalon. A házak — többségük régi, az ősi stílust idézi — szemérmesen húzódnak a dúsan burjánzó bokrok, a gyümölcsöt érlelő fák mögé. Egy ilyen, a szülőktől örökölt családi házban él Bene László, a feleségével. Alacsony, Inas férfi. Ötvenötödik évében jár, de már hét éve nyugdíjas. — Az egészségem nem bírta a megterhelést — meséli. — Húsz éven keresztül könyvelő voltam a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi üzemében, s az átszervezés után Szorospalak- ra kerültem diszpécsernek. Három évig álltam a sarat. — Fiatal emberként nyugdíjazták. Nem unatkozott? — Ugyan! — mosolyog a naiv kérdésen. — Mlpdig el tudtam foglalni magamat. Régi hobbim a galambtenyésztés. Ízletes a húsa, ha leadom, pénzt is adnak érte. A kiste- renyei ÁFÉSZ-szal van szerződésem, tagja vagyok a galambtenyésztő szakcsoportnak. Meg aztán Itt van a nagy kert a ház körül, gyümölcsfákkal, szőlőkkel. Mindig akad tennivaló. — A galambászés mellett azonban — hallottam — van egy különös hobbija Is: szülőfaluja, Nagybátony történetét kutatja, idős emberek történeteit gyűjti, könyveket búj. Így igaz? — Mi tagadás... — derül újabb mosolyra az arca. — Igen régen megfertőződtem a helytörténeti kutatással. Még egy éve sem dolgoztam, amikor 1952-ben munkatársam, Laun Ottó bácsi egy gépelt papírt a kezembe adott. Nagybátony történetének vázlata volt rajta. 1100-ig ment visz- sza az időben. A történelem — bár jól ment a polgáriban is — a szenvedélyem lett. Kis noteszt hordtam magamnál mindig, és faggattam az öregeket, ki, mit tud a faluróL — Sokat tudtak? — Sok olyat, amiről a könyvek nem írtak. Elbeszéléseik! bői írtam meg Á falu élete régen és ma című dolgozatot, a Száz éve, sarnyukaszéláskor i történt című visszaemlékezést. A Vldróczki-történet egyelőre kéziratban, a noteszban lapul. Bene László megmutatja kincseit. Érdekesek — és pontosak. Senkitől sem tanulta a helytörténeti kutatás csínját- bfnját. Ösztönösen jól csinálja. A beszélgetéseket más beszélgetésekkel, könyv- és új- sógbeli adatokkal, hivatalos Iratokkal, dokumentumokkal vetette és veti egybe, feltevésekkel kombinál, s ily módon kerekedik ki egy-egy történés valósága. A legérdekesebb kétségtelenül a Száz éve, sarnyú- kaszáláskor történt, amelyben 85 éves sógorbácsijának — aki ötévesen volt a dráma szemtanúja — emlékezete alapján írja le Nagybátony 1882. augusztus 24-i tűzvész általi pusztulását. — Honnan ez a pontos dátum, a mesélő aligha emlékezett rá? — Akkor halt meg — a tűzvésztől függetlenül — egy hároméves kislány, a plébánia halotti anyakönyvi kivonata hitelesíti a dátumot — Hogyan történt a tragédia? — Szűcs Rózsi néném vajat olvasztott a tűzhelyen, közben elment a kútra vízért, és eldiskurált az asszonyokkal. Az olvadt vaj kifutott az edényből és lángra lobbant, a láng belekapott a szabad kémény fonatába, és a száraz vessző vitte fel a tetőre. Az orkánszerű szél szétszórta a tüzet. Az egész alvég leégett ötvenkét ház közül egy, a Baráthék maradt épségben. Olyan forróság keletkezett, hogy még a kútvíz is ihatatlanul meleg volt — mesélte a sógorbácslm. Azt is mondta, mert a ház itt állt a szomszédban, hogy 6 látta meg elsőnek, és mindjárt kiabált öreg szülémnek, hogy ég a Rózsi néne háza... Sokan akkor kényszerültek jó minőségű földjeik egy részének eladására. Maconkához közel eső földek voltak ezek: a Tőberke, Tőrétje, Vízvölgye. Sajnálták nagyon, de nem tehettek mást, fedél kellett a családok feje fölé. Persze a többség továbbra is tűzveszélyes rozsszalméból font fedelet használt, csak a tehetősebbje rakhatott cserepet. Az utolsó zsupfedeles házat 1950- ben bontották le a faluban. Nagybátonyban egyébként négyszer pusztított tűzvész: 1774-ben, 1815-ben, 1836-ban és 1882-ben. Az utóbbi szerencsére nem követelt emberéletet, de nehéz anyagi helyzetbe sodorta a falubelieket. — A kétkezi emberek a falutól 3 kilométerre, a nagyréten kaszáltak, gyűjtöttek, mire hazaértek, csak leégett, üszkös gerendákat láttak. — Kik voltak a legkedvesebb informátorai? — A 8t5 éves Kispál (máté) István, a 94 éves Bakos Imre, a 82 éves kazári Balogh Mihály... ök jutnak hirtelen eszembe. Sok szép élményt köszönhetek nekik. S talán még azt Is, hogy általuk jobban megszerettem szülőföldemet, az itteni embereket. A télen meghívtak a KISZ-esek egy előadásra, nem büszkeségből mondom, de szinte nyitott szájjal hallgatták a történeteket. Láttam rajtuk, csodálkoznak: hát ilyen is megtörtént? Búcsúzóul napjaink örömeiről beszélünk, s nem felejti el megemlíteni harmonikus családi életét, leányainak és unokáinak születését. E dolgoknak számára másoknál nagyobb értéke van, hiszen gyermek- és kamaszkorában úgy tűnt, sohasem kelhet ki a járógépből. Szeresére másképpen történt. A gyermekparalízis „megfutamodni” kényszerült, s ha a fizikum nem Is egészen, de a szellem, az értelem fényesen tiszta lett és maradt. A kedvező körülmények pedig valóságos krónikássá érlelték az érzékeny fiatalembert. , Milyen kár, hogy nincsenek partnerei ? Akik vele együtt gyűjtenék letűnő, változó életünk megörökítésre érdemes értékeit. Sulyok László Verbőczy Antal emlékére (1C48—1882) Egyetlen könyvecskéje volt életében, egy kis meséskönyv (Talán az elefánt), az Is csak hnlála előtt egy esztendővel jelent meg, amidőn már gyanakodva néztük, mikor fog bennünket magunkra hagyni. Versekkel indult az Első énekben, 1988-ban. Fiatalon, akkor még csak húszesztendős volt. Teltek-múltak az évek, de verselt ezután csak elvétve olvashattuk. Ebben az Időben vidéken éltem, olyan voltam hát, akiről akár az „Irodalmi közvéleményt” is meglehetett volna mintázpi: szorgalmasan forgattam a lapokat, a folyóiratokat; tudtam az irodalomról, de úgyszólván személyes ismeretségek híján azaz „elfogulatlanul”. S akkori tudomásom — „irodalmi közvéleményem” szerint — Verbőczy Antal alig volt költő. Ám egyszer csak ismét fölbukkant, főleg az Élet és Iro-' dalomban. Szelíd, fanyar verseket írt, majd a Központi Sajtószolgálat biztatására gyerekverseket, meséket. S végül éppen gyerektőrténeteinek könyvben való kiadását érhette meg (Hervay Gizella, másik mostani halottunk szerkesztette) Az igazit, tudniillik felnőttkönyvét, első verseskötetének megjelenését már nem. Egyik utolsó verse az Élet és Irodalomban Kálnoky Lászlóról szólt, aki a kővetkező szómban felelt neki. Azt hiszem, meséskönyvén túl, amelyet a Móra Ferenc Kiadó nívódíjjal jutalmazott, egész életében ez volt a legnagyobb sikere. Nem írt feltűnően, de megjelenendő verseskönyve bizonyítani fogja: tisztesebb helye lett volna irodalmunkban, mint az egyetlen Kálnoky László személyes okok miatti figyelme. Régóta betegeskedett, jő ideje tudtuk. Mégis bizakodott, szorgalmasan dolgozott; írta verselt, meséit Fürtöskéről és Dóráról — két gyerekéről —, 5 szakállas Apuról, aki ómaga volt. Harmincnégy éves volt, amikor elment; nem „tragikus hirtelenséggel”, azaz nem saját akaratából. Nem vesztette el lélekjelenlétét, a világot, mert nagyon szeretett élni, dolgozni, írni. (Éppen a Művelődési Minisztérium Móricz Zsig- mond-ösztöndíjáért szolgált becsülettel.) Optimista befejezése volt rövid életének; tiszteljük érte, s őrizzük meg emlékét. Győri László Ami Párizsnak a Louvre, Londonnak a British, Madridnak a Prado, — azt Berlinnek a Pergamon múzeum jelenti. ' Nem a számok, a kiállított, reklámozott és raktározott műkincsek tömege, eszmei értéke alapján állítható fel ez a párhuzam — ennek nem is volna értelme, — ha« nem a felsorolt múzeumok minden mástól megkülönböztethető jellege, a maga nemében való páratlansága miatt. Ha a Louvre-hoz csupán az örök időtlenség jelképévé vált Mona Lisa tartozna, már akkor is.megilletne a világhír, csakúgy, mint a Pra- dot a Goya-képek, a Pergamon múzeumot az Istar kapu, a Nagyoltór egyedülálló látványa miatt. A Spree által övezett múzeumok szigetén a Nemzeti Galéria szomszédságában épített Pergamon múzeum a klsázsiai Pergamon városénak nevét viseli. Benne őrzik az elő-ézslal kultúrák egyik leggazdagabb gyűjteményét. A berliniek joggal büszkék arra, Jtogy övék a világ első építészeti múzeuma. A pergamoni leletek a véletlen folytán, geológiai kutatások ásója nyomán kerültek felszínre. A térség nemzeti kincseit feltérképező német tudósok jelzései alapján 1873- ban kezdték meg a sivatag által betemetett város régészeti feltárását, Carl Human professzor irányításával, gazdag leletet a helyszínen rekonstruálták, majd az egész anyagot Berlinbe szállították. Maga a múzeum 1930-ban nyílt meg és a pergamoni léletek mellett helyet adott az ókori Babilon, a hettita, az észak-szírlai és sumér kultúrák emlékeinek is. A második világháború viszonylag megkímélte a Perga- mont. A műkincsek csak egy részét evakuálták és egy Berlin melletti bunkerrendszerben helyezték biztonságba. A nagyméretű gránit- és. márványszobrok rekonstruált épületmaradványa, az Istar kapu. a Nagyoltár azonban a helyén maradt, csupán egy védőfallal tudták megerősíteni. A szerencse ezúttal a művészetnek kedvezett, mert bár az épület bombatalálatot is kapott, — a jelentősebb műkincsek épen maradtak. A városba behatoló szovjet csapatok a megmaradt értékeket védőőrizetbe vették, és amikor eljött az ideje — 1958 — restaurálva, kiegészítve, vtsz- szajuttatták a Pergamon tulajdonába. A múzeum teljes újjáépítése hosszú időt vett igénybe, — ezért a régi szépségében és gazdagságában helyreállított múzeum 1970 óta fogadja a világ minden részéből ódasereglő vendégeket. Az IBUSZ egyik gazdag programmal szervezett társasutazásának résztvevőjeként nemrégiben ismét alkalmam nyílott a Pergamon múzeum megtekintésére. Tudom, hogy szinte reménytelen kísérlet egy ilyen hatalmas kiállítási anyag szóbeli bemutatása, mégis megkísérlem, abban a reményben, hogy kedvet csinálok meglátogatásához, és bizonyítsam, hogy Berlin nemcsak a panelházak betonrengetegéből áll, hogy a híres Alex, a Brandenburgi kapu, az Unter den Linden mellett még igen sok kulturális, művészeti élmény, másutt nem ■ található műemlék, műkincsek is hozzátartoznak a berlini turistaélményekhez. A Pergamon múzeum fő nevezetessége a babiloni Istar kapu, amelyet az i. e. fél évezredbeli anyagokból és elképzelések szerint rekonstruáltak. Ebből az Időszakból allg-alig maradt . fenn festmény, hiszen akkor még a szobrok domináltak a képző- művészetben, de a színhatás A magyar filmgyártás és -forgalmazás ebben az évben ünnepli államosításának 34. évfordulóját. 1948. augusztus 19-én minisztertanácsi rendelet intézkedett a Magyar Filmgyártó Nemzeti vállalat és a Magyar Filmforgalmi • és Mnzgógépüzeml Nemzeti Vállalat létrejöttéről. Az államosítás történelmi érdeme abban rejlik, hogy először teremtett otthont nemzeti klilttlránkhan a fiimmO- vészet számára, olyan otthont, amelyben a nemesebb művészi ambíciók is „zöld utat” találtak, és amelyben a film a nemzeti öntudat formálásának egyik legjelentősebb művészi eszköze lett. Az elméit harmlnenégy év alatt megteremtődtek a szocialista filmművészet alapjai, a magvar film kivívta a fllmszeretű közönség millióinak megbecsülését a filmkritikusok elismerését, a külföldi szaksajtó érdeklődését. már nem volt ismeretlen a korabeli művészek előtt. Istar istennő tiszteletére emelt díszkaput és a hozzávezető áldozati utat narancs színűre égetett téglákkal fedték be, és mitikus oroszlán, bikafigurákat ábrázoló frizzel díszítették. A töredékeiben is imponáló áldozati út eredetileg 300 méter hosszú volt. A sorban menetelő oroszlánokat megjelenítő friz felett téglába égetett, hófehér lótuszvirág emeli az amúgy is lenyűgöző és a király, valamint a házi istenség — Istar dicsőségét hirdető építménykomplexum monumentalitását. Az eredeti útnak itt Berlinben természetesen csak egy rövid részletét építették fel, de ha arra gondolunk, hogy a hatalmas, legalább húsz méter magas és száz méter hosszú folyosó minden tégladarabját a sivatag homokjából kellett kiásni, a helyszínen összerakni, majd újra szétszedve és darabonként becsomagolva Elő- Ázsiéból Berlinbe szállítani és az egész folyamatot megismételve újra felépíteni — akkor tudjuk igazán értékelni a régészek és restaurátorok munkáját. Filmgyártásunk a* államosítás Óta teljesítette azt a missziót, amelyet magára vállalt: szocialista eszmeiségö, magas művészi színvonalií alkotásokban mutatta be történelmünk változását, közérzetünk alakulását, mindennapjaink valóságát. Hagyomány Immár, hogy augusztusban, a* évforduló kapcsán a magyar film újra és újra az érdeklődés homlokterébe kerül. Nógrád megye filmszínházai ezekben a nanokban rérti és új hazai alkotásokat vetítenek, őszintén reméljük, hn*ry a jubileumra Összeállított programban mindenki megtalálja azokat a müveket, amelyek tovább erősíthetik a film és a közönség kapcsolatát. Ebben bízva kőszrtntlük a 31 éve«? szocialista magyar filmművészetet. Nógrád megyei MoziUzemi Vállalat műsor KOSSUTH RADIOt *.25: Pompadour. Részletek Fali operettjéből. 9.04: Nemzetiségeink zenéjéből 9.44: Brummadzag, a zeneböhóo 10.05: A csudálatos Mary 10.27: Pergolesi: Az úrhatnámszolgáló Egyfelvonásos opera 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei 12.55: Banda Ede gordonkázlk. Lux Erika zongorázik 12.30: A magyar népköltészet hete. 14.00: Dzsesszmelédiák. 15.05: Külföldről érkezett. 15.25: ismered a , Hoffmann-me- séi”-t? 1Í.00: András Béla fel. d: Mónár Anna — népballada 19.18: Délutáni Rádiószlnház 17.05: Mozgásterek. Ujjé, a Ligetben... II. rész. 17.30: Schönberg: Pelléas és Mé- lisande — szimfonikus költemény. 19.35: Közvetítés a józsefvárosi színházból 11.19: Frledrick Károly dzsessz- egyuttese játszik. *1.40: Adottságok, lehetőségek a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. 22.30: Bartha Alfonz aperaártá- kat énekel. 23.10: Nótacsokor. 0.10: Melódiakoktél. 4 NÖGRÁD - 1982. augusztus 19.", csütörtök PETŐFI RADIO: 8.35: Napközben 10.00 j Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 13.10: Éneklő ifjúság 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.301 segíthetünk? 18.35* Koncz Zsuzsa, Szörényi Levente, Bródy János és a Fonográf együttes felvételeiből. 19.14: Caruso, a nép énekese. 19.55: Slágerlista 20.35: A 04, 05. 07 jelenti. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.15: Slágermú7eum. 23.20: Zenés játékokból. MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Tmreh József. (A tartalomból: Bemutatunk egy életmentőt. —■ Nyári tüzek, tűzesetek. — Pisztrángostavak.) Telefonügyelet 35-510. — 18.00: Északmagyarországi krónika. (Megnyílt a IX. miskolci ipari kiállítás és vásár. — A Heves megyei NÉB az iskolaélei mezéiről • tanácskozott.'» — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 16.10: Hírek 16.15: Mindent tudni akarok Szovjet kisfilm 16.25' Gyerekek a házban 7. rész: Megint, minden jó- ra fordul 18.5á: Reklám 17.00: Fosztogatók. Magyarul beszélő amerikai film 18.251 öt perc meteorológia 18.30: Keresztkérdés 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő 20.00: Szabó Maeda: Régimódi történet. Dráma két részben 22.40: Hazám, hazám... Népszerű magyar remekművek 23.25: Tv-hiradó 2. MŰSOR: 2ft.OO: Kisfllmek a nagyvilágból 20.45: Lübek. — A hansa királynője. NSZK rövdfiüm 21.10: Galilei és az új világkép 21.35: öt perc meteorológia 21.40: Tv-bfradó 22.00: Nemzetköz! countryzenéi találkozó BESZTERCEBÁNYA: 17.10: Hírek 17.15: Laboratórium . 18.05: sportrevü 19.10! Esti mese 19.20: rdőjárösjelentés és műsor- ismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20*00: Azt hiszem, hogy tudom. Tv-játék. 21.15: Egészségedre, Domonkos! 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.i0: Családi kapcsolatok 1. rés2 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.55: Ha a tél megérkezik... 29-00: Zenei est. 21.00: A szlovák nemzeti képtár. 21.25: Időszerű események 21.55: Jean Christoph. 4. rész. (ism.) 22.50: Az ókori Görögország. 4. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A híd túl messze van. I—11. Színes angol háborús filmdráma. 7 órától: Sakknoveíla. Szinkronizált NSZK film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Csárdáskirálynő. Színes magyar—NSZK koprodukció. — Pásztói Mátra: Hárman a slamasati- kában. Színes, szinkronizált amerikai film. 8-tól: Keoma. színes olasz western. — Szécsényi Rákóczi: Cba-cha-cha. (14) Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: A vőlegény, avagy a k:s- polgári nász. Szenes mawr fó- - vfcHátók. — Élrsekvp.dkert: Egy elvált férfi bálidéi®!. (14'. Ná*rylóc:. Ú;ra s-tól a heHÖ\T‘ií. Színes szinkron--". pH afft erikái western. — Jobbágyi: A transzport. (14) Színes magyar film.
