Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

A termelés üteme gyorsabb az országosnál I Együtt az alapszervezetek kel (Folytatás az 1. oldalról) Az építőipari szervezetek közül egyedül az építőipari szövetkezetek tudták növelni a saját építési-szerelési mun­kák értékét. A minisztériumi építőipar 1981. I. félévi ter­melésének csupán 76,8 száza­lékát érte el. A visszaesésben megmutatkoztak az évről évre súlyosabb létszámproblémák, a szervezési gondok, s nem szűntek meg a budapesti la­kásépítés nehézségei sem. A megyei székhelyű kivite­lező építőiparban tovább nőtt a fenntartási munkált ará­nya, az ilyen jellegű tevé­kenység főként a szövetkeze­ti építőiparra jellemző. Az állami építőipar saját építési­szerelési munkáinak egy ré­szét külföldön végezte, ezen belül a tanácsi építőipar ter­melési értékének csaknem 60 százaléka az export célú épí­tési-szerelési tevékenységből származott. A kivitelező építőiparban az egy foglalkoztatottra jutó sa­ját építési-szerelési munkák értéke (105673 forint) — vál­tozatlan áron — 7 százalék­kal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. A megyei kivitelező építőiparban a beszámolási időszakban 5058 főt foglalkoz- tatattak, közel 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megyed székhelyű kivite­lező építőipar erői dekoncent- rálódtak az I. félévben. Az érdekeltségi eredmény a be­számolási időszakban 19,4 mil­lió forint volt, a szövetkezeti építőipar 35,1 millió forintos nyereséggel, ezzel szemben az állami építőipar 15,7 millió forint veszteséggel zárta az el­ső fél évet. Mezőgazdaság Nógrád megye földterülete 1982. május 31-én 267 118 hek­tár, ebből a termőterület 246 302, a mezőgazdasági te­rület 145 067 hektár. A szán­tóterület kismértékben csök­kent, és emiatt kisebb a szán­tóföldi növények tavaszi ve­tésállománya, mint a múlt év­ben. A számtófoldefe kihasználá­sa ugyanakkor nőtt, mert a vetetlen terület aránya évről • évre kisebb lett. A gabonater­mő terület 1,8 százalékkal emelkedett az elmúlt évihez képest, ezen belül a búza ve­tésterülete közel 10 százalék­kal. A gabonatermesztés nö­velésére —, amelyhez fontos népgazdasági érdekek fűződ­nek — 1982-től gabonaprémi­um ösztönzi a gazdaságokat, amelyek egyrészt a hozam, másrészt a vetésterület bővi- tésével vállalták a gabonater­més növelését. Az ipari nö­vények közül a napraforgó vetésterülete nőtt számottevő­en, a zöldségféléké azonban tovább csökkent. A megyében a kedvező Időjárás hatására az aratási munkák jól haladtak, a búza és a tavaszi árpa aratása au­gusztus 7-én gyakorlatilag befejeződött. Ugyanúgy, mint az elmúlt évben más megyé­ből és Csehszlovákiából jött kombájnok is segítették az aratást és a megye termelő­szövetkezetei szintén támo­gatták egymást. Nógrád szarvasmarha-állo­mánya 1982. június 30-án 47,6 ezer darab, valamelyest több mint egy évvel koráb­ban. A háztáji és kisegítő gazdaságok állatállománya csökkent, a növekedés főként a termelőszövetkezetek közös gazdasági szarvasmarha-állo­mányának gyarapodásából adódik. A sertésállomány 95,1 ezer darab, 7,6 százalékkal na­gyobb, mint egy évvel eze­lőtt. A sertésállomány több mint fele továbbra is a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban található. Vágómarhából az elmúlt félév során 1894 tonnát vásá­roltak fel, ami 95,3 százaléka az előző év hasonló időszaki­nak. Az elmúlt évihez képest az állami gazdaságokban és a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban nőtt a felvásárlás mértéke. A termelőszövetke- tebb kereslet kielégítését zetekben, ahonnan a legna- biztosították, szárazárukból gyobb tétel származik, a fel­vásárlás közel 10 százalék­kal csökkent. Vágósertésből a felvásárlás 3726 tonna, 16,8 százalékkal több az előző év I. félévinél. Az év első negye­dévében tapasztalt visszaesés kiegyenlítődöt. Tovább foly­tatódott a tehéntej-felvásárlás növekedése, és ez év első fe­lében már megközelítette a 24 millió litert Népmozgalom azonban az árualapok az igé­nyek részbeni kielégítését tet­ték lehetővé. Tej- és tejter­mékekből esetenként ellátási gondok előfordultak. A megye településeinek piacain 1982. I. félévében az idényáras cikkek felhozatala bőséges volt. Az áru-főcsoportok közül legjelentősebben a vendéglá­tás eladási forgalma emelke­dett, elsősorban az előfizeté­ses étkezés — és ezen belül a gyermek- és diákétkeztetés — bővülése eredményeként, lakónépességének összességében javult ruházati 1980. január 1-i termékekből az ellátás szín­vonala, ami főként az igé­nyekhez jobban igazodó bel­földi szállításokból adódott. A felsőruházati termékek közül bársony, farmer és vászon alapanyagú cikkekből nem volt elegendő. Nógrád száma az népszámlálás adatai szerint 240 251 volt. A már évek óta tartó élveszületés számcsök­kenés és a halálozások szá­mának növekedése 1980 év­ben is tovább folytatódott. Bár 1981 folyamán az előző évinél valamivel többen szü­lettek, a természetes szaporo­dás mégsem tudta pótolni a vándorlási veszteséget, így a A vegyesiparcikkek folyó­áras eladási forgalma emel­kedett a legkisebb mértékben lakónépesség száma csökkent, az előző év hasonló idősza 1982. január 1-én 239 236 volt. Az elmúlt hat hónap alatt még tovább romlott a de­mográfiai helyzet. Az eset he­lye szerinti élveszületés keve­sebb a halálozások számánál, így természetes fogyás követ­kezett be. Ha a megyére jel­lemző vándorlási veszteséget is figyelembe vesszük, akkor várhatóan még az előző éve­kénél is jelentősebben csök­ken a lakónépesség száma. kához képest. Javult az ellá­tás híradástechnikai cikkekből és ezen belül fekete-fehér te­levízióból az igényeket teljes választékban ki tudták elégí­teni. A színestelevízió iránt jelentősen csökkent a lakos­sági kereslet. A legtöbb hi­ánycikk a vas-műszaki cik­kek körében fordult elő. Pa­pír és írószerek közül - egyes papírféleségek kínálata bizo­nyult kevésnek. Foglalkoztatottság Lakásépítés A szocialista iparban 1982. I. félévében 39 205 főt fog­lalkoztattak, 1,3 százalékkal kevesebbet, mint 1981 azonos időszakában. A megyei szék­helyű kivitelező építőiparban is tovább folytatódott — és helyenként igen súlyos gon­dokat okozott — a létszám- csökkenés. A szocialista kereskedelem­ben és a vízgazdálkodásban egy-két százalékos, az állami gazdaságokban, kombinátok­ban és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek közös gaz- . , , daságaiban azonban továbbra sz°ayitva ai lakassal keve Nógrád megyében az elmúlt másfél év alatt 1612 lakás épült. Figyelembe véve az Or­szágos Takarékpénztár és a Nógrád megyei Tanács terv­osztályának I. féléves — la­kásépítésre vonatkozó — in­formációit, várhatóan keve­sebb épül 1981. és 1982. évek alatt, mint az időarányosan tervezett, illetve mint az V. ötéves tervidőszak kétéves átlagos teljesí­tése. Az elmúlt hat hónap alatt 290 lakás épült, az elő­ző év azonos időszakához vi­is dinamikus volt a létszám- növekedés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai két év alatt 32,9 százalékkal növelték a fpglal- koztatottak számát. A fizikai foglalkozásúak ha­vi átlagbére — az egy évvel korábbihoz viszonyítva — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben növekedett a leg­jelentősebben (közel 11 száza­lékkal), döntően a mellékü­zemági tevékenység további bővülése, az ott dolgozók ma­gasabb munkabére miatt. En­nek ellenére a havi átlagbér a közlekedésben volt a leg­magasabb 1982. I. félévében. Ettől nem sokkal maradt el a kivitelező építőipar, ahol a béremelésnek fontos szerepet szántak az évről évre foko­zódó létszámcsökkenés megál­lításában és a meglévő dol­gozók intenzívebb munkára való ösztönzésében. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A lakosság pénzbevételei — az MNB adatai szerint — 1982. I. félévben az előző év azo­nos időszakához viszonyítva nagyobb mértékben nőttek, mint 1980. és 1981. I. féléve között. Az OTP-betétben elhe­lyezett megtakarítás 1982. jú­nius 30-án 3090 millió forint volt, 11,8 százalékkal több mint 1981. I. félév végén. A lakos­ság hitelállománya a betété­nél kisebb mértékben emelke­dett. Megélénkült az áruvá­sárlási és személyi hitelek iránti igény. A megye kiskereskedelmi eladási forgalma folyóáron 1982. I. félévében 3507 millió forint volt, 6,4 százalékkal több, mint az egy évvel ko­rábbi hasonló időszakban. A bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből egyenletes volt az ellátás. Hús- és hús- készítményekből a rendelke­sebb. A magánerőből épült laká­sok átadásával — bár ará­nyuk az összes lakásépítésen belül az elmúlt években fo­kozatosan nőtt — nem kom­penzálódott az állami lakás­építések számának nagymérvű csökkenése. Míg 1981. első fe­lében 270 lakás épült ma­gánerő felhasználásával, ad­dig a tárgyidőszakban — arányuk növekedése mellett — 232 lakást finanszírozott a lakosság saját pénzforrásból. A megyében megfelelő meny- nyiségű előkészített telek állt az építeni szándékozók ren­delkezésére. Kollektív vezetés, személyes fel^Iüsség Vila a pártmunka módszereiről Álapszervezetünkben arra törek­szünk, hogy munkánk tartalma, módszerei mindinkább megfeleljenek a változó körül­ményeknek, s pártszervezetünk a politikai munka irányítója, szervezője legyen. A párt­tagokban is mindinkább tudatosul, hogy az alapszervezet munkájának tartalma, élete nagymértékben függ a vezetőség irányító munkájától, a párttagság és a pártvezetőség napi kapcsolatától. Fontos szerepet szánunk tevékenységünkben annak, hogy időben kivá­lasszuk azokat a kérdéseket, meghatározzuk azokat a tennivalókat, amelyek megoldása politikai munkát igényel, s feltételezi a párt­tagok cselekvő vitáját, állásfoglalását, cselek­vési egységét. A teherforgalmi üzemegység, ahol alap­szervezetünk tevékenykedik szerteágazó fela­datokat lát el, s meghatározó szerepe van a Volán 2. sz. Vállalat gazdálkodásában. Tevé­kenységünkhöz tartozik a nagy iparvállala­tok, a kisebb gazdasági egységek, valamint a lakosság szállítási igényeinek kielégítése. Munkaterületünk Salgótarján, Nógrád megye és szállítunk az országhatáron túlra is. Alap­szervezetünk munkája átfogja a salgótarjáni központi telepet, a közutakat és a körzeti da­rabárus kirendeltségeket, a vasúti kirendelt­ségünket és a szécsényi kirendeltséget. A tér lephelyeken mintegy félezer ember dolgozik. Pártvezetőségünk munkáját a hétfős veze­tőség szervezi, irányítja. Tevékenységünket az éves munkaprogram és a féléves üléster­vek alapján végezzük. Havonta tanácskozunk, s azokat a kérdéseket beszéljük meg, ame­lyek fontosak az alapszervezeti munka szem­pontjából. Egy-egy átfogó kérdés vitájához meghívjuk a pártcsoportvezetőket és a KISZ- alapszervezet képviselőit. Párttagságunknak rendszeresen számot adunk arról a munká­ról, amelyet a két taggyűlés között végzünk. Ez egyben végzett munkánk ellenőrzésének egyik formáját is jelenti. Pártvezetőségünkben érvényesül a kollek­tív vezetés elve. Nálunk a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy együtt vitatjuk meg a megoldásra váró kérdéseket, együttesen dön­tünk a feladatok megoldásának módjáról, eszközeiről. Természetesen támaszkodunk a pártcsoportok véleményére, tanácsaira. Ezt segítik azok a beszélgetések, amelyeket a párt­tagokkal folytatunk, a pártos oport-értekezle- teken és egyénileg is. így a párttagok formá­lis tiszteletkörök, mesterkedés, bevezetés nél­kül őszintén mondják el gondjaikat úgy aho­gyan látják, gondolják. Ezeken a beszélgeté­seken jó lehetőség nyílik arra is, hogy egyez­tessük a vállalati, üzemi érdekeket, a helyes döntéseket, megértessük, elfogadtassuk a párt­tagsággal és végrehajtásukra megnyerjük a kommunistákat és segítségükkel a vállalat valamennyi dolgozóját. Arra törekszünk, hogy a pártvezetőségben megfelelő munkamegosztást alakítsunk ki, el­osszuk a tennivalókat. Minden vezetőségi tag felelős a rábízott területért, de mint a ve­zetőség tagja a munka egészéért is. Az előt­tünk álló tennivalók szükségessé tették, hogy jobb munkamegosztást alakítsunk ki a párt­vezetőséggel és a párttagokkal közösen. Mindenekelőtt a pártmegbízatásoknak szán­tunk nagy szerepet. Gondosan ügyelünk az elosztására, s igyekszünk megteremteni a fel­tételeket a megbízás folyamatos teljesítésé­re is. Két vonatkozásban jelentős előrelépés történt az elmúlt években. Az egyik, hogy ko­molyan vesszük a megbízatásokat, rendszere­sen számon kérjük azokat. Ennél is fontosabb­nak tartjuk, hogy a párttagság a vezetőségi ülésen, a párttagülésen ad számot a megbí­zatás teljesítéséről. Szükségesnek látjuk, hogy a jövőben a pártmunkát, a pártmegbízatáso­kat még rugalmasabban igazítsuk a napi kérdésekhez, hatékonyabbá kell tennünk a végzett munka számonkérését, az ellenőr­zést és következetesebbé a mulasztók felelőssé­gét. A pártmegbízatások rendszere így tük­rözheti igazán párttagságunk aktív részvéte­lét a politikai, a mozgalmi munkában. Most, hogy a gazdasági és a politikai mun­kában is nőnek a követelmények, fokozot­tabban igénylik a párttagság bevonását, akti­vitását, összeforrottságát, egységét. A szer­vezettebb munka mellett fontosnak tartjuk az egymás iránti kölcsönös bizalom erősíté­sét. Egyes, szerencsére nem gyakori jelensé­gek azt mutatják, hogy a kölcsönös bizalom hiánya, vagy annak megrendülése intriká­hoz, a gyanakvás fertőző légkörének kialaku­lásához vezet, amely aláássa a pártszervezet cselekvési egységét. Mi úgy tartjuk, hogy a pártvezetőség min-; den tagjának egyenértékű kell, hogy legyen a pártmunka, a pártalapszervezet minden te­vékenységét érintő kérdésben. Márpedig a felelősségünk közös, ezért egészen természe­tes, hogy a döntés joga is közös. Döntéseink az esetek többségében időben történnek, s erősödött politikai jellegük. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kollektív vezetés elvének érvényesülése, a közös munka nem moshat­ja el a pártvezetőség, a párttagság személyes felelősségét a határozat végrehajtásában. Kü­lön gonddal ügyelünk arra, hogy végzett mun­kánk ellenőrzése ne legyen formális, tárja fel személy szerint ki milyen eredménnyel teljesítette feladatait. így lehetőség nyílik a jövőben jól hasznosítható következtetések le­vonására. S a személyes felelősségvállalás ily módon párttagságunk nevelésének fontos eszköze is. Természetesen nem állítom, hogy munkánknak nincsenek fogyatékosságai. A határozatok feldolgozásában még mindig sok a formális vonás és időnként akadozik a dön­tések végrehajtása is. Tanulságként vontuk le magunknak, hogy nem szabad mindent csak a fórumokon megoldani. A fényekhez, a körülményekhez és főleg az emberekhez igazodó módszereket kell választani és al­kalmazni. Ügy látjuk, hogy alapszervezetünk munká­ja kedvezően fejlődött az elmúlt években. En­nek hatása érződik az üzemegység politikai és gazdasági tevékenységében, jelen van párt­tagságunk személyes példamutatásában, helyt­állásában. A jövőben is azt tartjuk a legfon­tosabb feladatnak, hogy igényesebbek legyünk önmagunk és környezetünk iránt. Töreked­jünk elhatározott céljaink következetesebb megvalósítására. S ehhez adjon a pártvezető­ség átgondoltabb, ösztönzőbb segítséget a párttagságnak. A NÓGRÁD-ban folyó vitát figyelemmel kisérve a magunk módszereivel, tapasztalatai­val szerettünk volna hozzájárulni annak si­keréhez. Szalatovlcs Károly alapszervezeti titkár Exportáló építőipar (2.) Háború és építés szágok segítségét, közremű- magasabb szintet. Az elmúlt ködését is Irak új történelmi években hűtőházakat, vágó­korszakának gyors kibonta- hidakat, folyékony cukorüze- koztatásában. S bár a fejlett met, vegyipari berendezése- tőkés országok konkurremciá- két, autóbuszokat, telefon­ja mind erősebb — elsősor- központokat ' szállítottunk, ban Japán, az NSZK, Olasz- Részt vettünk olaj- és gázve- ország, Franciaország, Anglia zeték építésekben, villamos Az arab földrész ma a leg- így Algériában, Irakban, Lí- vállalatai, cégei versengenek aláliomások bővítésében, ter- nyugtalanabb része világunk- biában. Más fejlődő országok- egymással — egyre jelentő- vezésében, hogy csak néhá- nak. Mégis e forró, tragikus ban is vannak lehetőségei épí- sebb a Szovjetunió, Cseh- nyat említsünk a legjellem- összeütközésektől feldalt föld- tőiparunknak, például Nigéni- Szlovákia, Magyarország, Ro- zőbbek közül. Az Iraki Köz­rész iránt a legnagyobb a ában, Indiában. mánia és az utóbbi időszak- társaság ma egyike hazánk nemzetközi gazdasági érdeklő- Az infrastrukturális igé- ban Bulgária részvétele is az első számú gazdasági partne- dés, s ez érthető. A közel- nyék és a kielégítésükre tett iraki gazdaságfejlesztésben. reinek a fejlődő országok kö­múlt politikai, gazdasági har- erőfeszítések talán sehol sem Hazánk és az Iraki Köztár- zül pedig — az NSZK, cainak eredményeként napja- olyan szembetűnőek, mint saság közötti kedvező politi- Ausztria, Olaszország és Svájc inkban itt új, s többhelyütt Irakban, és hárommilliós fő- kai kapcsolatok talaján és az- után — az előkelő ötödik he­haladó politikai, társadalmi, városában, Bagdadban. Itt a zal kölcsönhatásban terme- lyen áll. állami rend alapjait teremtik megszokottnál is több az épít- szetesen a mi gazdasági együtt- A kiegyensúlyozott gazda- meg, ideértve az ezzel járó, kezés. A közel-keleti arabor- működésünk is évről évre sági kapcsolatok, a zavartalan gyorsütemű gazdaságfejlesz- szágok legnépesebb országé- erősödik. A magyar és az államközi együttműködés elü­tést is. A hiányzó vagy csak ban, ahol a lélekszám évente iraki gazdasági kapcsolatok segítik a magyar építőipari nyomokban fellelhető egész- 3,2 százalékkal emelkedik, kiegészítő jellege, a magyar exportot is. Ennek tudatában ségügyi, kulturális ellátás igen nagy figyelmet fordíta- ipar és a mezőgazdaság kü- hozott létre Bagdadban mű- színvonalának emelése, a köz- nak a lakásépítésre — még az lönböző ágazatainak fejlettsé- szaki irodát a Veszprém me- lekedés. az ipar, a mezőgaz- eddig hátrányos helyzetben gi szintje, a két kormány kö- gyei Állami i Építőipari Vál- daság elmaradottságának fel- levő vidéken is. A mostani zöttd tervszerű együttműkö- lalat, közös vállalkozásra lép- számolása, a védelmi képes- tervidőszakban mintegy 150 dés, továbbá a nagyszabású ve a NIKEX Nehézipari Küi- ség növelésének szükségessége ezer lakást kívánnak tető alá iraki gazdasági fejlesztési kereskedelmi, valamint az Ál­rengeteg építési feladatot je- hozni a helyi ízlésformának, programok kedvező általános talános Épülettervező Vállalat­lent. Ezek — a hatalmas olaj- életvitelnek megfelelő egy- hátteret nyújtanak a kapcso- tál. Azzal a nem titkolt szán- vágyon és az értékes nyers- szintes épületekben. latok dinamikus fejlődéséhez- dókkal, hogy megbízatásoknak anyagok bázisán — biztos pi- Az olaj által lehetővé vált Erre utal, hogy a kétoldalú a VÁÉV a fővállalkozója — acot jelentenek az építőipari látványos nyitás a világkeres- árucsere-forgalom értéke 1972 ha bírja a versenyt, vállalkozóknak, közöttük a kedelem, a nemzetközi mun- és 1981 között tizenkétszere- Andrássy Antal magyaroknak is. Elsősorban kamegosztás felé, éppen az sere nőtt, s tavaly elérte a (Következik: A bagdadi biz­azokban az országokban va- iraki kormány kölcsönös elő- 240 millió dolláros eddigi leg- nisz) gyünk esélyesek, ahol márko- nyökön nyugvó együttműködé- rábban is végeztünk építési, si politikájának eredménye­;--------, , ------.«wwcui v.pi U.OJ, oi pVAl! ti ív dj cl-Lidik. Ci. CUIIltriiy CJ- i z ésre álló keretek a mérsékel- tervezői, szakértői munkát, ként igényli a szocialista or- ( NÓGRÁD — 1982. augusztus 18., szerda §

Next

/
Oldalképek
Tartalom