Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

Hazai tájakon A noszvaji A sors szeszélyes. Az egyik emberhez mostoha, a mási­kat minden földi jóval ké­nyezteti, s még valamiféle utóéletet is biztosít számára. Akkor is, ha erre érdemte­len. J Imre a példa. •. Egy ősré­gi francia család Jóvágású, gáláns leszármazottja, egy nyugalomba vonult császári ezredes szép szál termetével, asszony szédítő tekintetével elbűvölte özvegy Almésy An­tal né grófnőt, akt annyira szomjúhozott az új szerelem­re, hogy mit sem törődött az anyagiakkal. A messzi Frank­föld borzongatta meg, nem a forintok muzsikájára figyelt, hanem a délceg nagyúrra, aki könnyed eleganciával be ie lépdelt a pompás noszvaji ba­rokk kastélyba. Nője kissé csúnyácska volt, s az ifjúság legszebb ével is elzúgtak felette. Ez azonban csöppet sem zavarta De la Motte grófot' Ha a termekben sétált, Versailles varázsára gondolt, a hatalma« — hu­szonöt hektáros — parkban pedig katonásdit játszatott, mert őfelsége tisztje holtáig kötődött a felesleges ceremó­niákhoz. Akkor is, ha felesé­ge mosolygott a francia egyenruhába öltözött négy szolgán. * Erre gondolok, miközben egvre több megcsodálnivalót fedezek fel ebben a ritka gonddal óvott épületben, ame­lyet arról ji franciáról nevez­tek el, akinek vajmi kevés kö­ze volt hozzá. Legfeljebb any- nyl, hogy elvégeztetett né­hány kisebb, a beköltözéskor még befejezetlen munkát. Az igazi érdem azonban nem az övé, hanem báró né­gyes! Szepessy Sámuelé, azé a művészetpártoló helyi föld- birtokosé, akit éppen nemes hobbija tett tönkre. 1774-ben Indult a nagysza­bású munka- A tervezéssel fel­tehetően az akkor Egerben szorgoskodó rendkívül tehet­séges Fellner Jakabot bízta meg, a kivitelezést pedig Po- volni János vállalta. A hom­lokzat összhatása kísértetie­sen emlékeztet az egri lí­ceumra. Festőnek se akárkiket hoz­hatott. Nem adhatta lejjebb az európai rangú Kracker János Lukácsnál, vagy an­nak ügyes kezű vejénél, Jach Józsefnél. Mindenből a legszebbet, a legdrágábbat, a legértékeseb­bet akarta, így aztán újra meg újra a pénztárcába kel­lett nyúlnia. Tette is, amíg teljesen el nem adósodott. 1778-ban például a budai egyetemtől vett fel negyven­ezer forintot. Akkoriban ez iszonyatos összeg volt, hiszen négyezerért módos polgári há­zat lehetett venni. Az építke­zés azonban újabb summákat követelt, s ő nem tudott ne­met mondani. El sem tudta képzelni, hiszen szeme gyö­nyörűségére magasodtak a falak, helyére került a tető, s a piktorok is csodálatos De la Motte-kasté A kastély Az olvasás anatómiája freskókat varázsoltak a ter­mek mennyezetéve. Alakult a hatalmas kert is- Elbűvölte a panoráma szépsége, ha letele­pedett egy kőpadra, s a szél a zöldsipkás hegyekről hozta a bódftóan friss lllatözönt. Az ő műve kerekedett egésszé. Elégedettség tölthette el: hamisítatlan barokk kincset rejtett el ebben a forgalom­tól távol eső lombtengerben. * Járom a szobákat, s elkép­zelem a mecénás báró kese­rűségét, amikor végül Is meg kellett válnia féltett kincsétől. öhaja azonban megvaló­sult. Birtokosok jöttek, men­tek, de a kastélyt egyikőjük sem hanyagolta el. Akár pe­reskedő, akár főúr volt az'il­lető. Igaz a szegény bárót már rég elfeledték, de kin­csét óvták, ápolták. A második világháborút kö­vető években sok értéket vit­tek el a környékbeliek. El­tűntek a legalább kétszáz éves bútorok is- Ezek egy ré­sze még ott lapul a lakások­ban. Csak néhány- került vissza, hogy értő kezek újjá­varázsolják. Az a szerencse, hogy később az OKISZ-élett itt minden. Mivel üdülőnek használták, gondoskodtak hi­ánytalan helyreállításáról. szétnézünk, a rácsozaton túl felfedezni véljük a tündén Versailles épületeit. Ha erre járt a francia gróf, hazájára gondolhatott, ahol akkortájt már a hatalomhoz vezető lép­csőknél sereglettek a később történelmet formáló névtele­nek. Egy-egy hírtől megbor­zonghatott, de ő Itt a régi rend szimbólumát láthatta, amolyan idegnyugtatóként. Az emeleti folyosón megba­bonáz Apolló mennyezetre ál­modott diadalmenete. Guido Reni Auróra című képe nyo­mán festette az aranykezű, a jó bort néha mértéken túl is kedvelő, egrivé lett Kracker János Lukács, 1778-ban. Az oldalfalakon római istenek francia racionalizmust sugár­zó karikatúrái látszanak. Mintha az avantgarde száza­dunk első negyedéből vissza­suhant volna a régmúlt idők­be. Nemhiába tartják ezeket XVIII. századi piktúránk egyedülálló kincseinek. A művész fintora mindegyik- Mintha a majdani kubisták­nak kacsintana. Kamarás István bevezető és Hajdú Ráfls Gábor kötetzáró tanulmánya szükségesnek tartja bemutatni, magyarázni, sőt, megvédeni a magyar ol­vasásszociológiát — mondván, hogy semmire nincs nagyobb szükségünk, mint a valóság egzakt, pontos, tudományos feltérképezésére és ismerteté­sére. Evidencia ez, olykor mégis ismételni, hangoztatni kell, hogy erőt és bátorságot gyűjtsünk a tényekkel való szembenézésre, Milyen ellen­vetések várhatók, illetve for­dulnak elő? A vulgáris: mi­nek ahhoz bonyolult műszer, hogy megállapítsuk, milyen langyos a víz? Ezeknek a han­goknak maga a kötet: a 24 ta­nulmány a válasz. Óvakodom leírni a „kötelező olvasmány” kifejezést azért csak ajánlani tudom ezt a könyvet azoknak, akik a magyar kultúráért fe­lelősek: politikusoknak, peda­gógusoknak, népművelőknek, magukra valamit is adó hu­mán értelmiségieknek. Rög­tön „használati utasítást” is adva persze hozzá. A tanul­mányok negyede-harmada va­lóban a „szakmának” szól (csak ízelítőül néhány címet: Józsa Péter: A szöveg értel­me; Halász László: Az olvasás lélektanáról: Veres András: Irodalom és társadalom stb), azaz bőven él a szociológia és irodalomelmélet terminus technikuszalval, ám ez se ve­gye el a kedvünket Legyen ott a polcon, s ki-ki a neki tet­sző fejezetnél kezdje az olva­sást. Találni fog néhány meg­döbbentő adatot, amely ele­ve ki fog ábrándítani min­dennemű önelégültségből és kegyes frázisából, mint pél­dául, hogy „olvasó nép” va­gyunk-e? Nem vagyunk olva­só nép! A statisztikák szerint a lakosságnak mintegy fele olvas, de a parasztok 74 szá­zaléka egyáltalán nem, s Igen nagy a „szóródás” a társadal­mi rétegek és az iskolai vég­zettség szerint isj Egy recen­zióban nincs hely ezek rész­letes ismertetésére, ezért csu­pán felhívom a figyelmet H. Sas Judit (Az olvasást befo­lyásoló tényezőkről) Gyürey Vera (Irodalomközvetités az iskolában,), Gereben Ferenc (A könyv és az irodalom kö­zönsége), Nagy Attila (Gyer­mekek, fiatalok és az iroda­lom) tanulmányaira. Addig, amíg magával a betűismeret­tel, az olvasási technika elsa­játításával van gondunk, ma­gyarán: ilyen kis hatásfokkal dolgozik az iskola, illuzóri­kusnak tűnik nemcsak a fen­tebb emlegetett jelmondat, de az is, hogy ki lesz a holnap (potenciális) olvasója. A kép természetesen dif­ferenciált, s nem intézhető el sem a sommás megfogalma­zásokkal, sem siránkozással. Mert van gyarapodás, előbb- relépés is például a könyvvá­sárlás területén. Olyan ellent­mondás ez, amelyre maguk a szakemberek sem találnak egyértelmű választ (például Mándt Péter: Könyvkiadás, könyvvásárlás). Többet tu­dunk magának a Jelenségnek a tartalmáról: megnőtt a lek­tűr, a krimi, a féllrodalom szerepe — erősen megkérdő­jelezve irodalomoktatásunk hatékonyságát, mér-mér a lé­tet Is. (Simon Zoltán, Loránd Imre, Fábri Anna, Vörös Gi­zella, Tokaji András, Agárdi Péter és Vitányi Iván tanul­mányai elemzik ezt a Jelensé­get.) Sokáig nem tudtunk mit kezdeni ezzel a könyvféleség­gel, s ebben ludas a napi (na­pilap!) kritika Is, amely mint glccset, irodalom alattit szóra sem méltatja Berkeslt, Szilvá­sig Dallos Sándort, Agatha Chrlstit, Rejtőt és társait. Ho­lott ezeknek a könyveknek az olvasottsága, hatása számot­tevően nagyobb, mint az egész világirodalom klasszikusaié. Irodalomoktatásunknak is gyengéje ez, mert miközben csupán kis eredménnyel, se­matikusan viszi be a tudatba az esztétikai értékeket kivéd- hetelen meccslabdákat ad a menekülésszerű, a szórakozta­tó jellegű olvasásnak, anél­kül, hogy értékrendet, fogód­zót adna hozzá. Nem véletlen, hogy a kötet legolvasmányo­sabb fejezete éppen a Lektűr világa című, mert regénye-' lemzések éppen erre a hálát­lan, le is nézett feladatra: a félirodalom átvilágítására vál-. lalkoztak. Hiányt pótolnak ez­zel, egyszersmint példát is mutatnak arra, hogy az eszté­tikai normák alkalmazása sokkal hatásosabb módszer, mint az erköcsl dörgedelem, vagy sznob leszólása a töme­gek olvasmányainak. Nyilvánvaló, hogy ezeket a tanulmányokat nem a lektűr fogyasztóinak szánták. Ahhoz, hogy a deklarált értékeinket (legyenek azok esztétikaiak, társadalmi politikaiak) ha­tékonyan tudjuk közvetíteni az kell, hogy alaposan ismer­jük „Magyarország olvasóstér- képét” (ez az egyik fejezet cí­me), a befogadás módjait, ti-, pusait, azokat az ellenálláso­kat — akadályokat, amelyek­kel az olvasónak (mindenki­nek!) meg kell küzdenie. A könyv szerepe nem szűnt, nem szűnhet még, hiszen kul­turális értékeink jelentős há­nyadának hordozói, megőrzői. Nem lehet közömbös, hogy ezekkel az értékekkel egyál­talán él-e a közösség, mennyi­re vallja magáénak, egyálta­lán mennyire tudja birtokba venni. A kötet tanúsága szerint a kép egyáltalán nem megnyugtató, sőf! A szociológia — ha jól olvassuk — azonban nem csu­pán a víz hőfokát mutatja meg, de azokat a neuralgikus pontokat is, amelyeken sürgő­sen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy a sivatag ho­mokja belepje az oázisainkat Is (amelyekre hivatkozunk, s okkal vagyunk büszkék). Az olvasásszociológia egyszer­smint a társadalom tudati ál­lapotáról és mozgásáról Is tudósít — innen a kötet cí­mében az anatómia szó — amely — a mi felfogásunk szerint — nem mechanikusan determinált, de okos beavat­kozással formálható Is. De ki formálja és hogyan? — adó­dik az aggódó kérdés. Gondolat Kiadó, Bp. 1982. Horpácsi Sándor Pécsi István ^iiiimiinniiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHniiimifimHiiiiMiiiiiiMiiiimiiiimunnmnuiiiiiiiiiHiiaiwiiimiiiMNimHiiiiiiHiiimiiiiniiiimiiHHUiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin.iiiiiiiiiiiHiiiiHHiiiiil» Közművelődési kiszámoló A barokk múlt ritka szép hagyatéka megmenekült a kö­nyörtelen enyészettől. Később a megyei tanács vette át a tulajdonjogot, s Itt nyitotta meg továbbképző intézetét; a hajdani mellé új szárnyat emeltek: csupa üveg, nap­fényben fürdőző részt, ahol minden a legkényelmesebb, a legkorszerűbb, ahonnan nem hiányzik még a szauna sem. A tervező kitűnő érzékkel te­remtett összhangot a múlt és a jelen között. így képzelhet­te, így óhajthatta az egykori építtető, aki vagyonát áldoz­ta azért, hogy ez a kőbe-fá- ba mintázott költészet meg­szülessék. * Folyosó vezet a mából a tegnapba, s máris belépünk a sala terranába. Ebben a hali­ban az előtér freskója lugas benyomását kelti- Ha jobban A* előadások, tanfolyamok, klubok, szakkörök, művésze­ti csoportok és körök a helyü­kön vannak. A helyükön: mind besúvasztottuk az űrlap vala­melyik rubrikájába. Az esemé­nyek és a résztvevők számá­val együtt Végül is kész a félévi statisztika, csak ne len­ne ott a fejlécen, hogy a „művelődési otthonok és mű­velődési ügyintézők tevékeny­ségéről’’. Mert hiába vála­szoltunk megfelelően minden kérdésre, a tevékenységről nem adtunk pontos informá­ciót. Bár a cél az lenne. A Művelődési Minisztérium Tu­dományszervezési és Informa­tikai Intézetének közgazdasá­gi főosztálya statisztikai osz­tályán nyilván árnyalt képet szeretnének kapni arról, mi folyik a művelődési házakban, központokban, hogy következ­tetéseket vonhassanak le, a tendenciákat figyelemmel kí­sérhessék. De a leggondosabban kitöl­tött — szemmel láthatóan szá­mítógépes feldolgozásra szánt — űrlapból se fogják kiolvas­ni, hogy például a salgótarjá­ni Kohász Művelődési Központ előadásai, ötféle klubja, nyolc­féle művészeti csoportja, ti­zenegyféle szakköre mellett a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek és a környék kulturális centruma. A Madách Gimná­zium és Szakközépiskola, az egészségügyi szakközépiskola, és a Petőfi Általános Iskola rendezvényeinek nemcsak ott­hont adó objektum, hanem rendező szerv. Itt a központ­ja a városi nyugdíjas vasas­szakszervezetnek, a Hazafias Népfront két körzetének, az üzemi KISZ, a Vöröskereszt, a nőtanács összejövetelei, ren­dezvényei, az acélgyár brigád­jainak megmozdulásai is itt zajlanak. S ez nem egyszerűen terembérlet, mert kulturális rendezvények kapcsolódnak az eseményekhez, szinte minden esetben. Ebben a házban minden év­ben 7 héten át sorozás zajlik, rendszeresen adnak helyet es­küvőknek, névadóknak. Ez már valóban terembérlet, s a „köz- műveléshez" — a ház munká­jához — csak annyi köze van, hogy a bevétel elengedhetet­len kiegészítője a szűkös anyagi alapnak. S az Intézmény tevékenysé­gét kutató, táblázatokkal be­hálózott kérdőívre hogyan véshető fel a házon kívül meg­tartott program? A gyárban üzemről üzemre vándorló kép­zőművészeti kiállítás, a bri­gádoknak készített műsoros kazetták, a névadót bemutató összeállítás? A sok egyéb. — Jóval egyszerűbb lenne, ha csak a kérdésekre válaszol­nánk, de a felmutatott kép nem lenne igaz. Ezért az éves statisztikai felmérők mellé mi mindig elkészítjük a kis mel­lékletünket. Egy hat-tíz oldalas gépelt brosúrában igyekszünk összefoglalni mun­kánk valamennyi oldalát — Bolyós Lászlóné a Kohász Művelődési Központ igazgató­ja mondja. — Lehet, hogy n a kis adalék, tőlünk kikerül­ve már az első állomáson pa­pírkosárba kerül, még sose néztünk utána... De ha a tevé­kenységünkről kérdeznek ben­nünket, szükségesnek érezzük ezt is mellékelni. Kevés gyakorló népművelő van, ki szó nélkül tudja hagy­ni az említett statisztikát. Van ki — mint fent — a felszínes­ségét szidja, mások meg egyenesen létjogosultságát kér­dőjelezik meg. De abban min­denki megegyezik, hogy ebben a formájában nem tölti be funkcióját. Az évi statisztikai jelentés megváltoztatására tett kísérletek azonban sorra buk­tak el mostanáig. Így a népművelők Idén is számlálgathatják az előadáso­kat, tanfolyamokat, klubokat, szakköröket, művészeti csopor­tokat és köröket. Jóllehet, eb­ből aligha derül ki, valójában milyen munkát végeztek... — veszprémi — KOSSUTH RADIO: 8.25: Világablak 8.54: Rendezők — vendégségben 9.04: Báthy Anna és Závods?ky Zoltán operafelvételeiből jo.05: A csudálatos Mary 10.43: Fekete Mária nótákat éne­kel, Kecskés Sándor klari- nétozik. 11.10: Az MRT szimfonikus zene­karának Bartók-felvételei­ből. 13.05: Operaslágerek 13.49: ,,S ml vagyok én...” Középiskolások vetélkedője Arany János halálának 100. évfordulója alkalmából 15.03: Uásonyi Leila bégedül, Miklós György zongorázik 10.15: Nóták 17.05: Szomszédolás Szlovákiában 17.30: Pátria — népzenei hangle­mezsorozat. 17.44: Magyar művészek operett- felvételeiből 19.25: „Egy talicska halálára" I. rész. 20.05: A főszerepben Sherrill Milnes. 21.25: Határtalanul 22.30: Az operabál 22.45: Részletek Heuberger ope­rettjéből 22.45: Viták a filozőfiában 23.00: Händel-müvek 0.10: Marenzlo-madrlgálok PETŐFI RADIO: 8.05: Behár György dalaiból 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04 05 07 jelenti 10.00: Zenedélelőtt 12.05: A Magyar Rádió népizene­kara játszik Lakatos Sándor vezetésével. 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi Rádió zenés dél­utánja. 16.00: Sziriusz és Corinta. Fantasztikus rádiójáték 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség tO.OO: Népdalcsokor 19.45: A Rainbow együttes felvé­teleiből. 20.35: Barátom az ördög ügyvédje 21.25: „Szóljon hangosan az ének” 22.20: A cigánybáró. Részletek Johann Strauss oprettjcből 23.20: A mai dzsessz. I. rész. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Hangverseny­krónika. 17.20: Ablak az ország­ra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Üj év­század küszöbén a Diósgyőri Pa­pírgyár — Bútorraktár és eláru­sítóhely Miskolcon — Dél-borsodi határszemle). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A miskolci gyermekrehabilitációs központ átadási ünnepsége — Hol­nap nyit a kilencedik miskolci ipari kiállítás és vásár.) 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna 9.05: Csak gyerekeknek! Kisfilm- összeállltás 9.55: Delta 10.20: Első számú közellenség 1G.15: Hírek 16.20: Vulkáni lelenségek Európá­ban. 17.15: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 17.20: A nyelv világa 18.05: Reklám 18.10: Dorogi változások. Riportfilm I9.oo: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15! Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Fehér Klára: A tenger Tévéfilmsorozat 6/3. rész 20.55: Panoráma 21.55! Egy hang és néhány maszk 2. MŰSOR: 20.00: A pécsi körzeti stúdió zenés irodalmi műsora 20.30: Lengj magasan lámpácska. Japán rövidfilm 21.00: Tv-hiradó 21.20: Gyalogjárók BESZTERCEBÁNYA: 17.20: Hírek 17.25: Szlovákiai kerékpáros­körverseny. 17.55: Autósnk-motorosok. 18.30: URH-kocsival. 19.10: Esti mese 19.20: Időjáráslelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-hiradó 20.00: A pénz 21.25: Afganisztán 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Operettmelódiák 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.55: Ha a tél megérkezik... 3. rész. 20.00: Pales-tina gyermekei. 20.55: Álla Pugacsova énekel. 21.25: Időszerű események. 21.55: Nyúlajándék. 4 NÖGRÁD - 1982. augusztus 18,, szerda MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7>: fél 4­től: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. Színes, szinkr.oni- zált, látványos olasz—szovjet bűn­ügyi filmvígjáték. Háromnegyed 6-tól: Casanova, I—II. (18). Színes, olasz film. — Balassagyarmati Ma­dách: háromnegyed 6-tól: Üjra szól a hatlövetű. Színes, szinkro­nizált amerikai western. 8-tól: Meghitt családi ’kör (14). Színes olasz film. — Nagybátonyi Petőfi: Szuperexpressz (14). Színes, szink­ronizált japán katasztrófafilm. —» Bányász: Az ifjúság édes madara (16). Sínes amerikai film. — Pász­tói Mátra: Tűz. Szovjet háborús filmdráma. — Karancslapu.itö: Hárman a slamasztikában. Szí­nes, szinkronizált amerikai film­vígjáték. „A TENGEK” — Filmsorozat (20.00 h.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom