Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

m .^msm------------- ■ kh fi® a, KSfS W Km r ííj* l^fc>%5 mm Kim PS ttSÖSS m ■ Alt \ 2VK VíiSS^I ' mm imz B mw w w %lyllHWHIIiWB _ m V» i a ár Ä ■kV TO 1 m W7 m us KS® P* , í® 1 ÍSS V R IH RM M k ül rcm i b iH «8» M Ä 1 1 BSB& JE mi W M m WtV msm m IH a v‘« RWSB SZÍ IBM m mm BUM IV IH m mi mm 2 UH 1 V TZ YM 3 VPTI nr Filozófia — és időbeni megfelelés Hogy időszakonként, mond­hatni periodikus rendszeres- seggel miért elképesztően ér­dektelen a televízió műsora? 5— indokót mindig találni rá. Csak nemrég még a labda­rúgó-világbajnokság volt a hivatkozási alap a műsorhe­tek esemér.ytelenségére, ezek­ben a napokban viszont az uborkaszezon”. A szerkesz­tők, programcsinálók jó része pihen, erőt gyűjt a továbbiak­ra, így a tévé gépezete csak fél gőzzel forog. Minap a hír­adó egyik műsorvezetője meg azzal mentegetőzött egy meg­lehetősen érdektelen program hosszadalmasságáért, hogy kevés a hazai és a nemzet­közi történés. Teljes tehát a kánikulai műsoraszály alig-alig jutunk némi üdülést kínáló pillanat­hoz a képernyő előtt. Renge­teg a fárasztó, kétségkívül jó szándékú, de unalmas isme­retterjesztő „töltelék”-amyag, még a játékfilmek választéka sem éppen időszakhoz alkal­mazkodó. Tematikájukban ri* asztóan komorak —, mint pél­dául. a Kő a szájban című olasz, a Némafilm című ma­gyar, a Megjelölt atomok cí­mű bolgár, a Huszonhat nap Dosztojevszkij életéből című szovjet, vagy az Összetörtek szanatóriuma című amerikai produkció is volt. A pihentető, szórakoztató szándéknak alig akadt nyoma a múlt heti programban. Igazán jól egyedül talán a Terefere című, szerdán látott összeállításon mulattunk, amely irönikus. szatirikus fo­nákjára fordította egyik leg­kedveltebb műsorunkat, a 25 éves a Tv-híradót. Az írók, grafikusok, színészek jó­kedvű csapatmunkája bizo­nyára nagy tetszésmutatóval kerül majd be Szecskő Tamás szokásos tévéjegyzetébe. A szerkesztő Liska Dénes válo­gatásából külön is kiemelke­dőt jelentett Szilágyi János Csapatmunka címmel látott­hallott riport-összeállítása a híradósok negyedszázados de­rűs-kínos pillanatokról, Szako- nyi Károly Éjféli táviratok cí­mű jelenete, s legkivált a Gyer­mekhíradó című persziflázs sajátos üdesége. Viszont alat­ta maradt várakozásunknak a Megmentettem az életemet című francia vígjáték, ami csütörtökön kapott helyet a fő­műsorban. A meglehetősen középszerű, ismert sablonok­ból összeálló történet bu- gyutaságát még a születésétől eltelt 25 év sem menti. Az elmúlt hét legjelentő­sebb rnűsoreseménjjét kétség­kívül Sütő András: Káin és Ábel című drámájának szom­bati színházi közvetítése ígér­te. A Nemzeti Színház kiváló produkciója meg is felelt en­nek a várakozásnak. Az vi­szont erősen megkérdőjelez­hető, hogy a műsorra tűzés időpontját szerencsésen ha­tározták-e meg a műsorszer­kesztők. Sütő drámája mond­hatni egyenes folytatása, to­vábbgondolása Madách re­mekének. Káin és Ábel ismert bibliai története támad élet­re előttünk új erkölcsi értel­mezésben, ahol Káin az elve­szett édenért küzdeni kész, a zsarnoki hatalom vak szol­gálatát megtagadni merész lényként testesül meg, szem­ben Ábellel, a hatalom iránti alázatossal, és gyáván alku- dozóval. Kettejük párharcá­ban az író az ember cselek­vési és etikai lehetőségeit ve­szi számba, úgy, hogy a bib­liai történést általános embe­ri szintézissé fogalmazza. Amiképp Madách Tragédiá­ja, a Káin és Ábel is filozó­fiai dráma. Gondolati küzde­lem, mely végül egyetlen cselekményben, a testvérpár véres összecsapásában csú- csosul. S épp filozofikus tömörség az, ami kétségessé teszi, he­lyesen döntöttek-e az illeté­kesek a műsorra tűzés idejé­ről. Nem riasztott-e el soka­kat a júliusi kánikula a gon­dolati koncentrációt, szelle­mi beleélést elváró témától. Akik vállalták e feltételt, bizonyos, hogy nem bánták meg a szellemi kimerülés és áldozatát Sütő nagyszerű mű­vétől. Bizonyos, hogy legszebb élményeik közé tárolódik a dráma, és maga, a színpadi megvalósítás is Marton End­rének, az írói gondolatokat szinte plasztikusan érzékel­tető rendezésében, Ronyec Mária (Éva), Avar István (Ádám), Szilágyi Tibor (Ká­in), Sinkó László (Ábel) és Moór Marianna (Arabella) já­tékában. Szerkesztési átgondolatlan­ságról árulkodik, hogy a va­sárnap esti programban, a kettes és az egyes csatornán, csaknem egymás nyomán két képzőművészeti műsor ka­pott helyet. A modern szob­rászat mesterei című ameri­kai sorozatot a Szabó Iván szobrászművésznél tett műte­remlátogatás követte. Az adás­idővel való jjobb gazdálkodás­nak a jobb' tematikai arány­tartás is kívánalma. (b. t.) A munkásmozgalom történetéből Elődök — utódok li 912. augusztus 2-án, 70 éve született Orbán László) Nógrádverőcén született, iogi végzettséget szerzett. A haladó gondolkodású fiatalem­ber 1938-ban lépett beaKMP- be és az ifjúsági mozgalom­ban az OIB tagjaként kezdte meg pártmunkáját. Ezt köve­tően a szociáldemokrata párt­ban működő kommunista sej­tek irányítását kapta felada­tul. 19,42-től illegalitásban élt A felszabadulás után szá­mos jelentős állami és párt­funkciót töltött be. Tagja volt a párt központi vezetőségé­Szentmihályfa községben született, sokgyermekes mun­káscsaládból. A fiút először a hajógyárba adták inasnak, majd repülőgépgyárban dol­gozott. Tizenöt éves korában részt vett az első tanonc- sztrájkban. 1918-ban tagja lett a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának, majd jelentke­zett a magyar Vörös Hadse- rf °be. Képzőművészeti tanul- r .ányait az Uitz Béla vezette nek: az MSZMP KB tudomá­nyos és kulturális, később az agitációs és propagandaosz­tályát vezette. A felsőoktatási bizottság titkára, művelődés- ügyi miniszterhelyettes, majd miniszter. Elnökhelyettesként irányító munkát végzett .az állami díj — és Kossuth-díj bizottságban is. . Munkásságának elismeré­seként a Magyar Népköztár­saság Zászlórendjének I. fo­kozatával tüntették ki. Budapesten halt meg 1978. november 18-án. úgynevezett „proletár képző- művészeti tanműhelyben” kezdte meg. A Tanácsköztár­saság leverésefután emigráci­óban élt. Bécs, Moszkva, is­mét Bécs, Berlin, Párizs, Amszterdam voltak ideiglenes otthonai, Moszkvai tartózko­dása alatt a Komintern III. kongresszusán találkozott Le­ninnel, akit később sokszor megörökített képein. Berlinben a Kommunisták Németországi Pártja agi­tációs osztályának munkatár­saként számos plakátjával, ki­adványok sorozatával harcolt a fasizmus ellen, a forradalo­mért, a leszerelés érdekében. Ebben az időben Alex Keil ál­néven szerepelt. Hitler ura­lomra jutása után Németor­szágból is menekülnie kellett; a Szovjetunióba emigrált. Forradalmi tapasztalatát a szocializmus építésének szol­gálatába állította. A honvédő háború kitörésekor nemcsak képzőművészeti alkotásaival, hanem fegyverrel is harcolni akart a győzelemért, katoná­nak jelentkezett a szovjet Vö­rös Hadseregbe. A felszabadulás után egyike volt a szocialista magyar mű­vészeti élet megteremtőinek. Az 1945 után Magyarorszá­gon megjelent plakátjait a szocializmus iránti elkötele­zettség jellemzi. Alkotómű­vész és egyben az újabb nem­zedékek tanítója is volt a bu­dapesti Képzőművészeti Főis­kola tanáraként, Több művé­szetelméleti és önéletrajzi jel­legű könyvet is írt. Művésze­téért Munkácsy- és Kossuth- díjjal tüntették ki Budapesten 1975. január 16- án halt meg. f. 1. EGY FORRADALMÁR MŰVÉSZ (1902. augusztus 27-én, 80 éve született Ék Sándor) KOSSUTH RÁDIÓ: S,l5: Tudomány és gyakorlat *.55: Sugár Rezső műveiből 9.44: Éneklő ifjúság 10.05: MR 10—14 10.35: Liszt-művek fúvós­átiratban 10.50: Bemutatjuk új Chopin- lemezünket 11.41: Édes Anna 12.45: Törvénykönyv 13.00: A .Rádió Dalszínháza 14.20: Daloló, muzsikáló tájak 14.39: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából Kazahsztán 15.05: Kórusainknak ajánljuk 15.26: Sztárok — anekdoták nélkül 16.00: Délutáni Rádiószínház 16.35: Régi híres énekesek műsorából 17.05: Olvasó a labirintusban 17.30: Weiner: I. divertimento 19.15: Népszerű hangszerszólók 19.42: Feltaláljuk a .raeleg vizet? Szerkesztő-mCtói-wv-uaető: Bán László 3^,12: PT''.')zenfc({*2trik(Wtnek 20.42: J-ddiószm^y. \ CencVház 22.80: Ti- perc kül£»okt!J?ili 22.30: A csel» filharmóma énekkara énekel 22.5«: Lemezmüzeum PETŐFI RADIO: 8.05: Jeremiás F la nép! zenekara la'szik & MÓGRAD -- 1982. augusztus 3., kulid j 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiákoktól 13.25: Lá'őszög 13.30: Körtánc 14.00: a Petőfi rádió zenés délutánja Ifi.35: Csúcsforgalom 18.0: Kamasz-panasz.., 18."5: Nótamuzsika 19.09: irodalmunk a két világ­háború között 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Egy énekes — több szerep 21.20: Népdalok, néptáncok 22.10: A-tói Z-ig a popzene világában 23.20: „Miénk ez a cirkusz’» MISKOLCI STÜDIÓ: 17 00; Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Művészportrék, sz'nh.Vztörténeti érdekességek. Dr. Ovárfáa Ágnes előadása. 17.15: Fi­:>»-:'Jek zenés találkozóin. Srorkesz- ."1: Beély Katalin és Zn’-nr János. ir..öű: És^ak-magvnrországi króni­ka. (A télre készülnek a miskol­ci TÜZÉP-vállalatnál. — Sajtótá­A korábbi esztendőkben egy volt, az idén már három alkalommal szerveznek Béke-ba­rátság különvonatot a szovjetunióba az IBUSZ Nógrád megyei irodái. Októberben Moszk­vába, novemberben Moszkva—Leningrád útvonalra viszik utasaikat, s újdonság, hogy ugyancsak novemberben balassagyarmati indulással utazhatnak csoportjaik kényelmes há­lókocsikban a szovjet fővárosba. Az üzemek, szövetkezetek, intézmények a mintegy ezer hely legtöbbjét kiváló dolgozóik számára foglalták le. Képünk a balassagyarmati IBUSZ-irodában készült. — kj — Csohány- életműkiállitás a fővárosban A pásztói születésű Csohány Kálmán grafikusművész 1980 április 2-án hunyt el 55. élet­évében. A Magyar Nemzeti Galériában életmű-kiállítást rendeztek, mely augusztusban is várja az érdeklődőket. A rendezők a hatalmas életmű­nek csak a töredékét tudják bemutatni, az arányokat meg­tartva, elsősorban a kevésbé ismert rajzokat, litográfiákat, illusztrációkat, akvarelleket és kerámiákat. Egyöntetű szak- vélemény szerint Csohány Kálmán népballadai tisztasá­gú, mélységű és érzékenysé­gű líraisága révén egyedülál­lót alkotott. A Magyar Nem­zeti Galéria keddtől vasár­napig 10—18 óráig áll nyit­va a látogatók előtt. Képzőművész- tábor Nagymezőn A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ harminc amatőr képzőművészt, festőt, grafikust, formaterve­zőt hívott meg a hétfőn kez­dőit nagymezői képzőmű­vésztáborba. - A hagyomá­nyos megyei tábor ezúttal megyén kívülieket is, egy-egy budapesti és ceglédi amatőr művész vendéget is fogadott. A résztvevők három csoportban végzik a munkát, Ásztai Csa­ba iparművész, Iványi Ödön festőművész és Hibó Tamás grafikusművész vezetésével. Az augusztus 14-ig nyitva tar­tó tábort a helyszínen .készült alkotásokból összeállított tár­lattal zárják, melynek terv szerint a pásztói Lovász Jó­zsef Művelődési Központ ad otthont. jékoztató a miskolci Grand Prix- ról). 18.25—18.30: Lap és műsorelő­zetes. TELEVÍZIÓ: 16.20: Hírek. 16.25: Antarktisz — TI/1 ■ rész: Franciák az Adelie-parton. (ism.) (SZ.) 17.10: Szereted a dinnyén Rövid­film. 17.25: Sakk-matt 17.45: Reklám. 17.50: Emlékszel még? Rátonyi Róbert operettmflsora. 18.25: Dél-alföldi krónika. 18.55: Reklám. 13,05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szélén. Magyarul beszélő cseh­szlovák filmsorozat. XIII/3. rész: A vita. 20.50: A hajózás története. VII/7- rész: A tengeri em­berek. 21.25: A Kudály-mödszer hétküz­n-inkii. 21.55: Négy évszak a Balatonon.-- Természetűim. 22.15: Tv-iiíradó 3. Látogatás a nemzetközi A csillebérci úttörőváros fő­terén 35 ország zászlaját lo­bogtatja a nyári szellő. A töl­gyek alatt kanyargós utakon fehér, fekete, sárga bőrű, kü­lönböző egyenruhába öltözött tizenévesek sétálnak, beszél­getnek, énekelnek. Földrajzi­lag egymástól távol fekvő or­szágok gyermekei, akiket számtalan közös gondolat kap­csol össze. Nemcsak az, hogy fiatalok, szeretnek játszani, szórakozni, kedvelik a vidátn- ságot; békében, boldogan akarnak élni. Az egyik tisz­táson magyarok és külföldi­ek közösen éneklik: „Nem kell többé háború, béke kell ne­künk, játék kell és víg ka­cagás és sok-sok jó barát....” A dal akár a ’82-es nyár csillebérci nemzetközi táborá­nak mottója is lehetne. Megyénkből 25 kiváló út­törőt hívtak meg Csillebércre. A Vörös Csillag altáborban találtam rájuk. — Nagyon jól érezzük ma­gunkat — lelkendezik Kovács Zoli, aki a salgótarjáni Bu­dapesti úti Általános Iskolá­ból érkezett. — Milyen programotok volt eddig? — Rendkívüli akadályver­seny, sportdélután, alkotónap, karnevál, szolidaritási vásár, ki-mit tud, különböző orszá­gok kulturális bemutatója. Jártunk Hűvösvölgyben, vol­tunk Budapesten, nagyon sok éneket és játékot tanultunk. — sorolja az élményeket. — Az altáborban milyen nemzetiségű gyermekekkel vagytok együtt? — Ciprusi, görög, jugo­szláv, szirlai, bolgár. NSZK, olasz és finn — sorolja Dé­nes Bertold ságújfalui kivá­ló úttörő. — Te kivel kötöttél barát­ságot? — Itt mindenki mindenki­nek barátja. Nekem a szíriai- ak és a ciprusiak a legszim- patikusabbak. . csillebérci táborban Hogyan beszélgettek? Felidézzük kevés nyelv­tudásunkat, előkerülnek a szótárak, segítségünkre van­nak a tolmácsok, de mutoga­tással is remekül megértjük egymást. A nyelv nem lehet akadály! A gyermeki lelemény minden nehézséget áthidal. Minden nyelven egy a dal, a játék, csak énekelj, játssz velünk. — Legyünk barátok, igazi jó barátok. A kilertc nemzet gyermekei között barátság alakult ki. Címek kerülnek a jegyzetfü­zetekbe, megismerik egymás országait. — Csodálatosan szép volt a megnyitóünnepély. Azt hi­szem, hogy míg élek nem felejtem el — tör fel az őszin­teség a barna hajú, halk sza­vú Dudás Claudiából, aki Szécsényből érkezett a nem­zetközi táborba. Az érsekvadkerti trió: Ka- ba Lívia, Szabó Erika, Né­meth Teodóra az ebéd utáni szabadfoglalkozást arra hasz­nálja fel, hogy német kis­lányokkal ismerkednek, be­szélgetnek. Igaz, hogy a be­szélgetés során főszerephez jut a kéz is, de szemmel lát­hatóan remekül értik egy­mást. A Vörös Csillag altábor ve­zetője, Pusztai Mária a csil­lebérci tábor politikai munka­társa. egy kicsit nógrádi, öt éve. mielőtt Csillebércre köl­tözött, megyénkben tanított. — Nógrádinak érzem ma­gam. Olyannyira, hogy az al- táborból a ciprusi, a bolgár, Szíriái és olasz gyermekekkel július végén 2 napot Nógrád megyében töltöttünk el. A kül­földieknek megmutatjuk a megye nevezetességei egy ré­szét. A csillebérci tölgyek alatt az idei év nemzetközi tábo­rában barátságok szövődnek, élmények rakódnak le szívek- ben-lelkekben. sz. f. 2. MŰSOR: 20.00: Képmagnósok, figyelem! M" •’.Inmüsor. 20.30: H >t alan barátság. Riport- f! entumfüm. (ism.) 21.00: Ti adó. 2. 21.25: Halálkanyar. Magyarul beszélő amerikai zenés film. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A rejtélyes tengernél, a komor tengerparton. NDK tv-film. 21.30: Az ősz ével. Dokumentumfilm 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Muslca Vlva. Zenei magazin 23.00: Hírek 2. MOSOR: 20.00: FiíO-dolí vv-klubja 1. t’esz 21.30: Időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubja 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A vő­legény, avagy a kispolgári nász. Színes magyar filmvigjáték. — Kohász: Ez Amerika (16). Színes amerikai dokumentumfllm. — Tar­ján vendéglő: Egy zseni, két ha­ver, egv balek. Szinkronizált olasz —francia—NSZK western. — Ba­lassagyarmati Madách: A biroda­lom visszavág. Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus kaland­film. — Nagybátonyl Petőfi: Mün- nhausen báró csodálatos kaland­jai. Színes, szinkronizált francia raizlétékfilm. — Nagybátonyi Bá­nyász: Requiem (14), Színes ma­gyar film. — Pásztói Mátra: A hold T—II. .M8). Színes dlasz film­dráma. — Rétsági Hegvi embe­rek. színes amerikai keiandfilm, — Klster-nvei Petőfi: A festnrrinv 1íM,-a. színes, szín ironizált szovjet iflósáeí hűnüpvi film. — Jobbá­gyi: ördöebarlang. Színes, szov­jet történelmi kalandfilm. , i

Next

/
Oldalképek
Tartalom