Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
Az emberi jogok nyomában (1.) A kompromisszum lehetősége Az emberi jogok körül időről időre visszatérő csata folyik. Aki azt várta, hogy ez a harc lezárul egy-egy elnök, vagy kormány távozásával, annak tanulmányoznia kell a harc mélyebb okait: nem szűnik meg a különböző rendszerek versenye, az ideológiák különbözősége. A verseny a tömegek számára jótékony is. Jótékonyabb, mint, amikor csak izolációs szembenállás van, vagy, amikor a fegyverkezésben versenyeznek. Vannak azonban ennek a ,, rendszerversenynek” — különösen a propagandaháborúinak — felületességei, torzító hatásai is. Egyszerűsítő, ^csatatér- szem lélet is tapasztalható. Ez csak a szélső ellentéteket nézi, s a másik fél leggyengébb pontjait keresi. A napi sajtó, vagy a napi nyilatkozatok ilyen fajta háborújától köny- nyen felületesebbé válnak, torzulnak az ismeretek arról, hogy melyek az elismert emberi jogok, s tulajdonképpen mely jogok listájáról vitatkozunk. Kialakult, vagy kialakulóban van ugyanakkor egy kiegyensúlyozottabb megközelítés, amit időnként „emberi jogdiplomáciának” neveznek. Híveinek egy része vállal bizonyos nyílt vitát, más része azt a nyilvánosság előtt minimálisra csökkentené, inkább csak diplomáciai csatornákon folytatná. Tehát e szemlélet hívei is legalább kétfélék, de egyetértenek abban, hogy meg kell találni, illetve őrizni az emberi jogokban a rendszerek közti közös nevezőt is, erőfeszítéseinknek így van értelme. A harmadik megközelítés —, amely az emberi jogok és általában a morális tényezők fontosságát, jelentőségét tagadja a nemzetközi kapcsolatok szempontjából — pusztán hatalmi-stratégiai szemlélet. Ez a megközelítés kizárólag a fegyveres erő és a területi befolyás nagyságának tulajdonít jek.,*tőjséget. Következetlenségére mutat, hogy teoretikusan az azóta humanistább nézetű Morgenthau professzor régebbi munkáira vezethető vissza. Joggal bírálják ezt a koncepciót azzal, hogy még a stratégiai előnyök közül is csak a rövid távúakat biztosítja, mert az érintett, azaz alkuba bocsátott országokban sem veszi tekintetbe a jövő generációk érdekeit. Ráadásul nem számol az emberi tényezővel, a belső, a népi mozgásokkal, megmozdulásokkal; ezért mindig újabb meglepetések érhetik. A szocialista országokban is — bár más ismeretelméleti talajon — vannak különböző hangsúlyokat használók, akik a stratégiai erőtényezők, illetve, akik a morális, emberi tényezők fontosságát helyezik előtérbe. Hivatalos és többségi nézetté azonban a pusztán hatalmi-stratégiai, az amorális megközelítés sehol sem vált, ez nem fér össze a szocializmus ideológiájával. A szocialista országokban a most fejlődő politikatudománynak még feladata kimutatni, hogy nemcsak az ideológiai célok, hanem a politika ésszerűsége, hatékonysága szempontjából is különösen fontosak az erkölcsi tényezők a nemzetközi kapcsolatokban. Feladat például feldolgozni, hogy mit jelentett, s miért volt éles Lenin vitája a „kispolgári moralistákkal, demokratákkal” egy meghatározott időszakban, és hogyan fejlődtek mindazoknak, mind pedig Leninnek a nézetei más időszakokban. Az éles szavak abból származtak, hogy átmenetileg — más tényezőkkel összejátszva — a wilspnisták elvont, morális mércéikkel a fiatal szovjet államnak kárt is okoztak. Már néhány évvel később azonban Lenin és Csicserin maguk mutattak rá, hogy a másik táborból még mindig a moralista demokraták azok, akik közelebb Állnak a haladás táborához, mint a cinikus hatalompolitikusok. A szocialista országok tehát az emberi jogok „csatatér”- megközelítését sem tehetik magukévá, hiszen történetileg ezt többnyire az ő lejáratásukra használták fel. Ugyanakkor a támadások hatására átmenetileg működik olyan effektus, hogy a megtámadott is kénytelen napi felületességgel válaszolni, átvenni a leegyszerűsítő módszereket, amiből a szemlélő sohasem fogja megtudni az emberi jogok valóban teljes és kiegyensúlyozott listáját. A szocialista országokban jó esélye van az „emberi jog-diplomácia” megközelítésnek, méghozzá nem az ideológiai vita mellőzésével, hanem a rendszerek közti világméretű verseny szem előtt tartásával. A lélektani, manipulációs háború helyett tehát az emberi jog-diplomácia és a verseny koncepcióinak együttes létezése íz, ami egészségesnek látszik. Ehhez azonban szükség van nem csak az eltérésekre, hanem a jogok közösen elfogadott, kompromisszumos listájára, bizonyos közösen elfogadott prioritásokra. Ezek körvonalazódni kezdtek még a hidegháború kezdetének idejére létrejött egyetemes nyilatkozatban, kicsit általános fogalmazású ajánlások formájában, de a hatvanas években megszülettek kidolgozottabb formában, a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában. E kettő már jogilag kötelező szerződés, 1976 . óta érvényben vannak és gondosabb, kiegyensúlyozott fogalmazásúak. Ha nem is tökéletesek, létezik bizonyos ellenőrzési-végrehajtási mechanizmusuk is. A kompromisszum lehetőségének további bizonyítéka a helsinki záróokmány is. Erről ugyancsak a sok felületes vita után a közönség tévesen gondolhatja, hogy az emberi jogok felsorolását tartalmazza. Valójában a jogokat illetően utal előbb említett okmányokra, megerősíti és bizonyos kérdésekben — utazások, információk, családegyesítések, nemzetiségek — kiegészíti azokat. A politika- tudomány segítségül hívásával reális pozitívumokat állapíthatunk meg erről a megállapodásról, noha az nem formális jogi szerződés. Egyrészt nincs ok feltételezni, hogy ereje kisebb lenne, mint sok más szerződésé. Az értelmezéséről, megsértéséről folyó és ismétlődő viták is arra vallanak, hogy betartásának bizonyos értéke van, megsértésének felelősségét nem szívesen vállalják. Kulcsár Péter (Következik: Közös elemek — közös alapok) Szigorúbb feltételek, fegyelmezettebb gazdálkodás Megalapozottabb készlet- gazdálkodásra, a pénzügyi fegyelem javítására ösztönözve a Magyar Nemzeti Bank az első fél évben a korábbinál is szigorúbban bírálta el a rövid lejáratú hitelek kihelyezését. Olyan vállalatoknál, amelyeknél szervezetlenséget, indokolatlan készletezést, rendelés nélküli termelést tapasztaltak, korlátozták, vagy megtagadták a rövid lejáratú hitelnyújtást Mivel meglehetősen sok gazdálkodó egységnél nem tudtak ilyen rövid idő alatt a szigorúbb feltételekhez alkalmazkodni, a népgazdaságban az első fél év során nőtt a tartósan pénzügyi zavarban levő vállalatok száma. Június végéig mintegy félszáz olyan vállalatot tart nyilván a bank, amelyek esedékes fizetéseiket rendszeresen csak késve teljesítik. A pénzügyi zavarban lévő vállalatok száma a gépiparban és a könnyűiparban a legnagyobb, de az építőanyag-iparban is jelentős. Az első fél évben 800 millió forint értékben nyújtott ilyen célra úgynevezett eseti áthidalási hitelt az MNB. Utoljára 1979- ben volt ilyen magas a pénzügyi zavarokkal küszködő gazdálkodó egységek száma, amikor is az előző évi magas készletnövekedés következtében szigorúbb hitelezési feltételeket alkalmazott a bank. A Magyar Nemzeti Bank körültekintő, visszafogott rövid lejáratú hitelezési tevékenységének a célja, hogy a vállalatokat a hatékony, piacképes termelésre ösztönözze. Energiaspórolás Balassagyarmaton Igazmondóbb mint a forint! Arra számítottam, hogy az új gépekkel csökken a fajlagos energiaköltség — fejtegeti az energetikus. — De nem ez történt: növekedett az egységnyi ráfordítás. Ekkor határoztam el, högy nem a költség változását figyelem, hiszen az energiaárakba a gyárnak nincs beleszólása. Hanem az egy tonna termékre jutó energia hőegyenértékét számítottam ki, és vetettem össze a korábbi azonos mutatókkal. így már reális eredményt kaptam: jelentős megtakarítást. Meredek vonal Nyolcszázmilliós beruházáson „tette túl magát” az utóbbi években a balassagyarmati kábelgyár. A tekintélyes üzem regimentnyi új géppel gazdagodott; jó néhány régi masinát kiszupe- ráltak, s korszerűbbekkel pótolták. Logikus, hogy termékeiket — egységnyi részeket tekintve — kevesebb energia- költséggel állítják elő, mint évekkel ezelőtt, az ódon, kevésbé takarékos eszközökkel. Ami a konkrét adatokat illeti: nem az előzetes feltételezést támasztják alá. 1979- es mutatókat alapul véve tavaly nem kevesebb, mint 34 százalékkal magasabb volt az egységnyi termékre számított energiaköltség. Tékozlásra gondolhatna az elemző, ha nem állna rendelkezésre egy grafikon, amely az energiaárak utóbbi évekbeli módosulását ábrázolja. A vonal iránya a mértnél nagyobb költségnövekedést is indokolttá tenne. Azaz bizonyos megtakarítás kimutathatónak látszik a költséggyarapodás ellenére. Erről bizonykodik a termelés mennyiségének és a felhasznált energia hőegyenér- tékének összevetése. A forintban mért summánál igazmon- dóbbnak tartott gigajoule — az áram munkájának mérték- egysége — és a kiszállított áruk tonnájának arányba állításakor az világlik ki: 21 egész 7 tized százalékkal kevesebb energia kellett egységnyi termékhez tavaly, mint 1979-ben! Tartalék, tárulj 1 A kábelgyárban — Szkle- nár József energetikus által — végzett számítások szerint kimutatható a megtakarítás, amely az új, „takarékos” gépek beállításának köszönhető. A fajlagos mutatók összehasonlítása alapján arra lehet következtetni, hogy a régi gépekkel tavaly több mint kétmillió forinttal, azaz nyolc és fél százalékkal lett volna nagyobb az energiaköltség ösz- szege, mint amekkora az új eszközökkel valójában. További milliókat igénylő beruházásokra aligha nyílik mód a belátható jövőben. így hát á meglevő eszközök között kell körülnézni, keresendő a további energiaspórolás lehetőségeit. Akad még kihasználható „tartalék”, s ezek feltárására huzamosabb ideje történnek erőfeszítések. Sorra veszik mind az öt energiaféle — az áram, a bqnzin, a gázolaj, a fűtőolaj ' és a petróleum — felhasználási területeit, különválasztván a termelési és a szociális célokat. Igyekeznek kikutatni azokat az apró mozzanatokat, ahol még — az ésszerűségen belül maradva — csökkenteni tudják a fogyasztást, le tudnak csípni valamit a költségekből. Áramfelhasználásban két módjával is élnek a takarékosságnak. Egyrészt az igényelt mennyiséget határozzák meg alapossággal, s így leszorítják az úgynevezett teljesítményárat. Másrészt a hálózatot megterhelő veszteségeket csökkentik, s ennek fejében 5 százalékos díjvisszatérítést kapnak az áramszolgáltatótól. Kisebb jelentőségű, de mérhető hasznot hozott az alko- nyatkapcsoló felszerelése a kinti világításhoz. Non stop! A fűtőolaj elégetését is lehet az eddiginél jobban csinálni. Ebből a célból telente mérik a napi középhőmérsékletet, s ennek figyelembevételével szabják meg a fűtés mértékét. így — ügyelve arra, hogy minden igényt kielégítsenek — elejét veszik a pazarlásnak. Üzemanyag-felhasználásban is adódik új mód a megtakarításra. A beruházási munkában iparvágányt vezettek be a gyár területére. így kiküszöböltek megszámlálhatatlan 2—3 kilométeres gépkocsi- utat, amelyekkel az anyagokat szállították a vasútállomásról a gyárba, illetve a teli kábeldobokat vitték az üzemből a vonatokhoz. E változás számottevő költség- csökkentést tesz lehetővé; a megtakarításnak csak kis hányada az, amely a szállítási költségeket — a vonatbevezetésért — növeli. Minden ésszerűnek látszó módosítás vizsgája természetesen a gyakorlat. Ha utólag nem igazolódik a változtatások helyessége, tovább zajlik a vizsgálódás és a tökéletesítés. Molnár Pál Ötlet ‘82 Lap a leleményről „Kérek egy ötletet!” — hajol be a polgár az újságos bódé ablakán. S az eladó, aki másfél hónapja még nagy szemeket meresztett volna, most természetes mozdulattal nyújt át egy jó küllemű hetilapot, s örömmel kasszírozza be az érte járó kilenc ötvenet. Az ifjúsági szövetség gazdasági hetilapja fél tucat „rendes” kiadást — előzőleg két próbaszámot — ért már meg, s nagyjából kijegecesedett hosz- szú távon várható formája. Örömmel látható, hogy őszinte hangú, élénk stílusú, igényes kiadvánnyal gazdagodott, gazdagodik a honi sajtótermékek regimentje. Fő témaköre — mint címe: Ötlet ’82 is jelzi. — az alkotó gondolkodás. Ennek kibontakozását, az eddigi számokból ítélve, a kisvállalkozások és az ennél valamivel nagyobb, de szolid méretű gazdálkodó egységek körében vizsgálja, segíti, bátorítja. Üresen tátongó „résbe” tört tehát be az orgánum, így jellegének megválasztása is — Vasárnap Is teljes erőbedobással dolgoztak a betakarítógépek a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet búzatábláin. Az aratást a Héki Állami Gazdaság kombájnjai is segítették. Képünk a Szőlődomb feletti táblában készült a legfontosabb nyári munkáról. __kj — j ó vagy rossz, elválik — ÖTLET volt. Formailag új színárnyalatot talán az jelent a hetilapban, hogy alkalmazván a — nálunk a HVG-ből ismert — mozgalmas elrendezést, némi játékosságot is belevisz a tördelésbe, a jó ízlés határain belül. Találó rajzok és elgondolkoztató képek erősítik az olvasóra gyakorolt hatást. Tartalmilag erénye a lapnak a — szintén a Heti Világgazdaságból ismerős — szókimondás és a jó értelemben „vagány” közvetlenség. Előremutató az értékrend, apiit ez az újság közvetít. Elől áll benne az alkotókészség, a rugalmas észjárás és a szívósság, amely a lelemények megvalósításához szükséges. „Dolgozó- szoba” és „Az ötlet embere” névre hallgatnak azok a rovatok, amelyekben portrékat közöl a lap. Az írások erényként ábrázolják azt a törekvést, amellyel a bemutatott alanyok tágítani próbálják a kusza és fölösleges szabályok 'által megkurtított mozgásteret a gazdaságban. Fő rovata — terjedelméből gondolva a lapnak a „Címlap- sztori”, vagyis az a kérdéskör, amelyről a címlapon közölnek — képzettársításra serkenteni próbáló — képmontázst. Eddig a takarékosságról, a kisiparról, a kisvállalkozásról, a melléküzemekről adott több oldalon részletes ismertetést a lap e rovata, törekedve — nemegyszer sikerrel — az érdekességre. Várhatólag alakító hatásuk is lesz e szövegeknek. Az ötlet az ötödik számában közölte első interjúját, egy ranges gazdasági tisztviselővel. Ebből az írásból vehetők észre az új lap kezdeti nehézségei. Ugyanezzel a tisztviselővel nemrég — idei 155. számában — a HVG is interjút közöl. Így kínálkozik az ösz- szehasonlítás. Míg a világgazdasági lap kérdezője elejétől végig egészséges distanciát tart, addig az ötlet „protokoll- kérdésekkel” is „megbombázza” az interjúalanyt, s helyet ad a lapot dicsérő formalitásoknak is a szövegben. Mindent egybevetve örvendetes, hogy fiatal szellemű, erőteljes lap bővíti a honi újságosstandok kínálatát. Tekintélyes versenytársnak ígérkezik a többi újság között. Remélhetőleg olvasóiban is éberen tartja, pezsdíti az egészséges versenyszellemet. m. p. Tíízrevíi’ű Az elmúlt évinél nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőt kínálnak idén a megyei állami és szövetkezeti TÜZÉP- telepek. A szerződésben biztosított árualapok alapján szénből tízszázalékos éríéke- sítésnövekedés várható. Import szénből a tavalyihoz hasonló mennyiség ál! rendelkezésre, mintegy hatezer tonna. A tervek szerint csaknem ötezer tonna kokszot adnak el a TÜZÉP-telepeken, valamint a tavalyitól valamelyest több, 11 és fél ezer tonna brikefet, mely az igények zömét kielégíti. ffazárl k r^ifu^k A Váci Kötöttárugyár kazá- ri gyáregységében 18 szocialista brigád dolgozik. Hagyományos, hogy — főleg hét végeken — együtt indulnak kirándulni a brigádok. Az utazás nem kerül pénzükbe, mert kisbuszt kapnak az üzemtől. Általában meleg vizes fürdőhelyekre, vagy látnivalókban gazdag vidékre utaznak. A Tyereskova brigád a hevesi fürdőt választotta, a Május ,1. brigád Leányfalura, az Ady Endre brigád Zsóriba, a Kállai Éva brigád pedig a Dunakanyarba túrázott. NÖGRAD — 1922. augusztus 3., kedd
