Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
Elégedettek a bogyósgyümölcs-termcléssel a drégelypalánkiak. A földieper mellett a málna' és pirosribiszke is bőségesen fizet a gondozás áldozatos munkájáért. Sinka Józscfnc és családja — képünkön — egyholdnyi területen vállalta a bogyósok termesztését, ápolását a termelőszövetkezet földjén, szép jövedelemre számítanak a szüret végén. — kép: kulcsár — Geptávírok Másfél millió dollár Nógrádban bevétel Tűltelj essitette féléves dől- lér bevételre tett szert is az lárbevételi tervét a salgótsr- elkészített gyorsmérleg szerint jáni síküveggyár. Az Egyesült a tervezettnél 1,3 százalékkal Államokba Angliába az több, s az 1981. első félévi NSZK-ba és más tokésálla- , , , , .... mokba áz első fél vében expor- erecim^nyt nem kevesebb mint telt síküveg ellenértékeként huszonegy százalékkal múlja egymülió-ötszáhatvanezer dől- felül. Kevesebb energia ' Á megye hír- és információcseréje — határainkon belül és azon is .túl — nemcsak telefonvonalakon bonyolódik le: ebben nagy segítséget nyújt a telex néven ismert távirogép-hálózat A megyében Jelenleg a salgótarjáni központba 157, a fcöaeM, véei- ka «8 előfizető van bekapcsolva. Jelenleg a salgótarjáni központot kétszázan veszik Igénybe, de ez a tervezett fejlesztéssel 1990-ben már 350 telexelőfizető igényeit tudja kielégíteni. A VI. ötéves tervidőszak végére várható, hogy a megyeszékhelyen az IBUSZ és a számviteli főiskola kapcsolódik be az országos adatátviteli hálózatba. Erre a fontos szolgáltatásra jelenleg több igénylő nincs, s így a fejlődés üteme messze elmarad a tervezettől. Az utóbbi esztendőkben Jelentősen megnőtt a népgazdaság energiaigénye — amely szükségszerű — de megfelelő eszközökkel lehetőség van a fogyasztás csökkentésére. Ily módon hoztak létre a városi tanács koordinálásával a salgótarjáni távfűtési rendszernél hőkooperációt az ingató lankezelő vállalat, az öblös- üveggyár, valamint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek között, «mely takarékosabb felhasználást tesz lehetővé A megyei tanács ez ügyben illetékes osztálya a közelmúltban több mint 1,2 millió forint értékű pályázatot nyújtott be az Iskolák megvilágításának korszerűsítésére, amelynek kedvező elbírálása esetén a megye valamennyi alsó- és középfokú Intézetében az Izzólámpás világítást korszerű, fénycsővel történő világításra cserélik ki l-l , -J.—IUI!.! Lebel-e tanulni a demokráciát ? Beszélgetés Szantner kánnal, a RÍSZ RB osztályvezetőiével Milyen legyen a leendő értelmiség? A szakmai ismereteken túl elsőrendű követelmény, hogy nemcsak a saját ' sorsukért felelős, hanem közéleti érdeklődésű emberek kerüljenek ki felsőoktatási intézményeinkből. A közsr rep- léshez, a hajlandóság nem múlhat puszta elhatározáson. A jogok' és kötelességek kölcsönösségét, a közéletiség gyakorlatát már a diákévek alatt el kell és‘ el is lehet sajátítani. Valójában milyen színvonalú a demokrácia az egyetemeken, főiskolákon ? Erről beszélgettünk Szantner Ivánnal. a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetőjével. — Az Intézmények irányításában, a döntéshozatalban' viszonylag nagy szavuk ' lehet a hallgatóknak. Az egyetemeken az osztott vezetés elve érvényesül, a jogkörök megoszlanak a rektor és az egyetemi tanács között. Utóbbinak pedig tagjai a hallgatók választott képviselői is. Ennek ellenére ma még ahány ház, annyi szokás. Sokhelyütt tartja magát az a megcsontosodott nézet, hogy a tanulók részvételének a közéletben, csupán nevelési célzata van, azaz nem több, mint a fölkészülés egyik, esetleg nem is a fontosabbak közé sorolható vésze. Ahol az oktatói kar így vélekedik, ott bizony ennek megfelelő komolysággal értékelik a fiatalok részvételeit Aligha kell bizonygatni, hogy a közéletiséget semmi sem ölheti ki jobban aa emberekből, mint az, ha úgy érzik, hogy a szavukra azok figyelnek legkevésbé, akikhez az szól. — Gyakran hallant mostanság, hogy csökkent az egyetemi ifjúság politikai érdeklődése. .. — Szerintem ennek éppen az ellenkezője Igaz. Csakhogy ma már ezen a téren Ja igényesebbek a fiatalok. A rostszál gEervaurtt, forrnáöa, ’ érdektelen rendezvények senkit sem vmuaiAak. Aa otábtt néhány évben egyébként aa tapasztalható, hogy a világpolitika eseményeinél Jobban foglalkoztatja a hallgatókat mindaz, ami itthon történik. Az kétségtelen, hogy vannak az egyetemeken, főiskolákon meglehetősen apoli- tikus csoportok, akiknek a bevonása, érdeklődésük fölkeltése közös dolgaink lránt, változatlanul feladatunk. — A felsőoktatás reformjának a tervek szerint 1983-ra el kell készülnie. Ehhez bizonyára kollektív bölcsességre, alkotó vitákra lesz szükség. Megfelelóek-e ehhez ■ közvetlen demokrácia fórumai? — Fórumokban nincs hiány. Mégis vegyes a kép. Az utóbbi években új vonásokkal erősödött a hallgatói vélemények elismerése az oktatási kérdésekben. Sokat jelent például, hogy egyre több Intézményben a tanszéki testületek üléseire is meghívják a hallgatók képviselőit Mégis, sok még a formalizmus nem egy helyen az elismerésben és a hallgatók részvételével egyaránt. — Tavaly tavasszal, a KISZ kongresszusának előkészítése során jó néhány fórumon kémény bírálat érte az ifjúsági mozgalmat. Mennyiben tükrözték az akkor elhangzottak a valóságot? — A vitákban a felvetett kérdések döntő többsége a hallgatók valós problémáin alapult. Ezeknek azonban csak kisebb hányada foglalkozott kifejezetten az ifjúsági szövetséggel. Mégis, el kell ismerni, hogy jogos kritikák értek bennünket is. De talán jelez valamit, hogy a bírálatok egytől egyig a KISZ által szervezett eseményekben kaptak nyilvánosságot A demokratikus véleménycserét, az előrevivő vitákat a jövőben is támogatjuk. Szervezetünk nyitott, így nem is tehetünk másképp, ha hűek akarunk maradni elveinkhez. — Hallhatnánk valamit bővebben a hallgatók kritikus észrevételeiről? — A vélemények négy kategóriába' sorolhatók. Az egyik, az elhelyezkedés nehézségei, a szakmai perspektíva esetenkénti hiánya. A fiatalok rámutattak a pályázati rendszer hibáira és fölhívták a figyelmet az egyes szakokon tapasztalható álláshiányra. Nem kevésbé fontosak a képzésbeli hiányosságok. Így a szakmai gyakorlatok szervezése, színvonala, «vagy az oktatás elaprózottsága, merevségei. A diákok szociális problémái kőiül éppen az említett fórumokon vetődött fel az ösztöndíj reálértékének nagyfokú csökkenése és elosztásának igazságosabbá tétele. Ismeretes, hogy a KISZ X. kongresszusán hangzott el a bejelentés, miszerint mintegy 30 százalékkal fölemelték az országos ösztöndíj keretet. Néhány hónapja pedig, az egyetemek és főiskolák ifjúsági parlamentjén, maguk az érintettek határoztak az elosztás rendjének korszerűsítéséről. Végül jogos az igény hogy, a felsőoktatási Intézményekben működő KISZ-szervezetek markánsabban képviseljék a diákok érdekeit. — Az említett viták sőrém több helyütt fölvetődött az öntevékeny csoportok helyes megítélésének kérdése... — Meggyőződésem, hogy ezeket a konkrét célra, spontán módon szerveződött csoportokat tevékenységük szerint kell megítélni, nem pedig előítéletek alapján. Ha céljaik, törekvéseik tartalma nem ellentétes politikánkkal, vagy a KISZ törekvéseivel, segíteni kell őket anyagi eszközökkel, erkölcsi támogatással. Egy közművelődési, vagy tudományos diákköri célzattal összekerült tagság lehet értékek hordozója, függetlenül attól, hogy nem a megszokott kereteken belül munkálkodik: — Az eredményesebb érdekképviselet igénye a felsőoktatásban, a KISZ X. kongresszusán is többször elhangzott. Mi szükséges ehhez? — Az egyenrangú partneri viszony alapfeltétele mindenekelőtt az, hogy a fiatalok és különösen választott képviselőik jól ismerjék a házon belüli helyzetet, és saját lehetőségeiket. Azaz: igényes elemzésen alapuló helyzetkép, tájékozottság, információ nélkül az egyetemeken, főiskolákon sem képzelhető el valódi demokrácia* Azután rangsorolni kell a tennivalókat és ennek alapján meghatározni, hogy hol érdemes,. vagy szükséges csatát indítani. Nagyobb nyilvánosság kell a döntések előkészítéséhez, mert ezzel nemcsak meg-j alapozottabban lehet határozni, de megteremthető * kölcsönös bizalom is, ami néH kül ugyancsak elképzelhetett len a demokrácia szélesítése: Végűi feltétlenül szükséges, hogy a közéleti tapasztalatok tovább éljenek az intézmé-i nyen belül. — Az utóbbi időben néhány egyetemen, főiskolán ,,harcolnak?’ azért, hogy a KISZ-érdekképviselet váljon el m hallgatói képviselettől. Mivel magyarázható ez a bit aálmatlanság? — Sajnos néhány hdyl előfordult, hegy a hallgatók] képviselőit a KJSZ-en kávüh- ek kizárásával KlSZ-fórcmo- kon választották meg, ami ellentmond a szabályoknak. A lényeg azonban nem ez. Ahol a KISZ-szervezet jól, érdekképviseleti munkájának a nyilvánosságát is megteremtve látja el a feladatát, ott a hallgatók nem követelnek sem tartalmilag, sem formailag másféle képviseletet. Nekünk pedig erre kell törekednünk a jövőben Is. Fórumok^ bar, egészséges vitaszellemben azt hiszem nincs hiány. Gazső L. Ferenc A múló évek során megfakult a porta fénye, a ház vakolata is fellazult, pedig valamikor piros színével betöltötte a zagyvái utcát A bejárati kapa is nyöszörög amikor megnyitják. Rozsdásodnak a sarkvasak: Akkor nyílik, ha valaki a rokonságból felszalad egy tál étellel, meg így, ahogyan Király Tibor befordult az udvarra leszedni a szárba szökkent salátát a jószágnak. Kovács János meg bent a lesötétített szobában üldögél. Csak biccent hogy szedjék, meg halovány tekintettel köszöni a harapnivalót Hiába, az idő megviseli a legkeményebb vasat is. Ez az ember még az acélnál is keményebb volt Magas termetű, széles vállú és örökkön mozgó. Nyugtalan, ami a szeméből olvasható még ma is. Ha elfárad, akkor lehunyja a szem- pilláit, kezét az ölében pihenteti, mintha • szunnyadna. De nem szendéről el, hanem erőt gyűjt és ki tudja milyen vihargyorsan száguldoznak a gondolatai. Mert a cselekedeteinek emléke nem fakult el, csillog az még ma is. Feltekintett és halkan, akár magának szólóan beszélt: — Szép volt, ha nehéa Is.. Mostanában keserűbb a gangja, mint régebben. KoKeze fején vérctepp... váes János Ferenc ott született Zagyván, ott, ahol most is lakik. Magára maradt, mert valahogyan úgy adódott, hogy nem maradt ideje a pár- keresésre. Megvolt így is, csak mostanában, hogy megoperálták, kórházról kórházra cipelték, roppant össze. Alig lehet kicsábítani a napfényre, pedig az Igen fényesen munkálkodik és biztos gyógyító a sugara. De Kovács Jani valahogyan nem állja. Hunyorog a szem* a fénytől. Keze fejéi is megsértette betegségtől gyámoltalanságában és most arra figyel, hogyan szivárog a vére. Legyint: — Nem áfi eL. 1 Különösebben nem izgatja, sok vért látott már ő bu- gyongni emberi testből. De akkor még igazán délceg volt és elszánt. Mint ahogyan akkor a mag fajtái mindany- nyian elszántak voltak, meg edzettek. Mindent ki kellett bírniuk. Ha nem volt kenyér, azt is, ha kutya módjára kergették őket azt is, ha véresre verték, azt is. Mondja is: — Sok mindent ki kellett nekünk bírni... Mintha felélénkült volna a hangja, a nézése is elevenebb lett Kinézett a falu fölé a Várhegyre és mondta, hogy ott szoktak volt találkozni, amikor a mozgalomról kellett dönteni. Aztán Ponyi-pusz- tán. ötven esztendővel ezelőtt éppen ott, a pusztán a lóistálló homályában, ott kapta kézhez a párttagsági igazolványát. Még most is megvan, mert féltve őrzi a kartonlapocekát: — Hosszú volt az utam idáig... __ Valahol kapakovácsoknál, az acélgyárban dolgozott abban az Időben. Reggel hattól este hatig az üllőre tartani a méleg vasat nehéz volt De fizetést adtak. A családnak nagy szüksége volt a keresetre, hiszen az apja ereiét a bánya elfogyasztotta. Mégis egy napon Kovács Jánost sokadmagával szélnek eresztették. Azt mondták, hogy nincs munka. A fiatal, hirtelen haragú Kovács János, ott a kemence mellett, ami szívén, a száján és hangosan, egyre jobban neklhevülve szidott minden urat, de úgy, hogy végül már egy széket adtak alája, arra léptették fel, hogy szónokoljon onnan. Legalább volt, aki megmondta, ami az emberek lelkét nyomta: — Mondtam is amíg lenem rántottak arról és vittek, miközben döngették a hátam a puskatussal. Így indultam én utamra... Ezt követően kapta aztán a titkos üzenetet Kovács János, hogy menjen fel a Várhegyre. Ott van még most is a falu felett, némán, tanúként. Csak annyiban más, hogy lombosabbak rajta a fák, meg a fenyő magasabb. Ott kapott utasítást, hogy járja be a környéket és figyelje meg az emberek hangulatát. Hol Rónán, hol Vadaskertben, hol Karancs alján, vagy lenn Mátraszelén jelent meg és vitte az üzenetet: — Aztán jött az orosz rendelés! Szünetet tartott, gondoláit rendezvén, mert látszott, hogy jelenős dolgot akar mondani. A Szovjetunió ekevasat, kapát, villát rendelt a gyártól. Keresték a munkásokat És ekkor kellett a párt embereinek akcióba lépni. Népszerűsítették a szovjeteket, akik kenyeret adtak a népnek a megrendeléssel. Jer lezték a mozgalom vezetőinek, kik alkalmasak a pártba való felvételre: — Már mindenki, akit elbocsátottak dolgozott újból, de engem nem vettek visz- sza... Annál nagyobb volt a tekintélye Kovács Jánosnak a munkások között. Vittek neki segélyt, bíztatták, 6 pedig végezte megbízatását. Elment dolgozni a szénégetőkhöz, a legjobb hely volt arra, hogy találkozzék a mozgalom vezetőivel. Aztán favógóként élt, de Ismerték a környéken, hogy a párt nevében jár-keL — Én nem vezető voltam, csak egyszerű mozgalmista. De nekem erre volt tudásom. És elvégeztem szívvel amit mondtak... Tüntetést volt szervezni, onnan tért haza, de már éjszaka. Ott az udvar bejáratánál csaptak rá' a csendőrök és vitték Baglyasaljára. Már sokan voltak ismerősök, ismeretlenek, félholtra vertek, verésre várók. Azt súgta* akkor neki Furák, aki mellett nyöszörgőit a veréstől: — Rettegnek tőlünk, azért vernek. — így volt — halkult el hangja. Elfáradt az öregharcos a beszélgetésben. Lehajtotta a fejét és a keze fején az alvadó vért nézte. Nyikorgóit a kapu. Földi István, a régi harcos cimbora jött hozzá, a pártbélyeget hozta, összenéztek. Kovácsnak mintha felderült volna a/ arca. Földi István, aki jól tartja magái; néhány tréfával is megtoldotta a mondóké ját A felszabadulás utáni időket emlegették szívesebben.' Mert Kovács János abból is kivette részét bőséggel. A megyeházán, Balassagyarmaton, ahol a mezőgazdasági osztályt hozták létre, majd az állami kereskedelem megszervezésé-! ben vett részt Volt mit aprítania. A z idő múlik. Sokan elfelejtik őt, - pedig neki is jólesne ha legalább évente egy melegfürdőbe juthatna. Ezt emlegeti legsűrűbben. Földi meg huncutkö- dott' vele, hogy jogos egy legényembernek néha kiruccanni. Kovács János a szája szögletében mosolygott aztán ölébe ejtette a kezét és hosszasan nézett maga elé. Bobál Gyula. NÚCRÁD - 1982. július 10., szombat
