Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

(TolytatAs at 1. eMairőt)

Eddig azonban a kérdések felszínén mozogtunk, most a valóságnak megfelelően kezeljük őket. Árucsere-forgalmunk messze van a kívánatos szinttől, s remélem, hogy növelni akarjuk és fogjuk azt Ennek érdekében gyakorlatiasabb, konkrétabb Ipari és kereskedelmi együttműködési formákat keresünk, olyan módszereket. amelyek jobban megfelelnek a vállalatok Igényeinek. Kulturális kapcsolataink eddig is élénkebbek voltak, de ezen a területen is még •ok a tennivaló. A franciáknak fel kell fedezniük, vagy újra fel kel fedezniük — nekem minderre már alkalmam volt ma «SfiefWÍ — a

magvar kultúra gazdagságát eredetiségét, erő teljességét legyen szó az irodalomról, a filmművészetről, vagy a költészetről.

Meg fogjuk sokszorozni a magyar művek francia nyelvű fordítását, és tanulmányozni fogjuk egy új francia intézet felépítésének lehetőségét bu- dapesten. Biztosak vagyunk abban, hogy magyar barátaink, akik jól ismerik a francia kultúrát ezen a téren is el akarják mélyíteni a kapcsolatokat

Első titkár úr! Elnök úr! Országukból azzal a bizakodással és meggyőződéssel távozom, hogy a népeink közötti kapcsolatok fejlesztése előtt

megy JeftetflNigéfc ttrottak M,

Ezek kihasználását hazatérésem után figyelemmel fogom kisémi.

Befejezésfii ismételten él szeretném mondani, hogy az önök országa mély benyomást tett rám. Honfitársai büszkék lehetnek arra, amit önnel együtt megvalósítottak. Én is vállalom azt, amit Alphonse de Lamartine 1848-ban írt az önök nemzetének bátorságáról, szabadságszeretetéről és testvéri szelleméről.

Francois Mitterrand végezetül emelte poharát Magyarországra, a magyar nép jövőjére, a jelenlévők egészségére és — magyar nyelven tette hozzá — a francia—magyar barátságra.

Kádár Jánosáéi egy Ott elhaladt a díszzászlóalj előtt.

Ezután az elnök és kíséretének tagjai elbúcsúztak a magyar közéleti vezetőktől, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepség végén a zászlóalj dísz- ímenettel tisztelgett Francois Mitterrand, Kádár János és Losonczi Pál előtt

Át Országhár előtt! flnne-'

pélyes búcsúztatás után a vendégek gépkocsikba szálltak és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. Kádár János és Losopczí Pál itt szívélyes szavakkal, kézfogással elköszönt a magyarországi hivatalos látogatását befejezett Francois MitterrandtóL A légikikötőben — tliót rrmgrae

és francia nemzeti lobogókkal

övezetien „Jó utat kívánunk kedves francia vendégeinknek!” felirat díszítette a homlokzatot— a ' különgóphez kísérték a Francia Köztársaság elnökét, aki kíséretével együtt nem sokkal 19 óra után elutazott a magyar fővárosból.

Találkozás a sajtó képviselőivel

Kádár ]ános pohárköszöntője

Francois Mitterrand és Kádár János a magyar—francia tárgyalások befejezését követően a Duna Intercontinental Szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A nemzetközi sajtókonferenciát Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A francia államfő és az MSZMP KB első titkára bevezetőben rövid nyilatkozatot tett.

Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Barátaim!

Köszönöm Mitterrand elnök úr meleg szavait, mindazt, amit népünkről mondott. Pohárköszöntőjének megállapításaival egyetértek, s ezért röviden tudok szólni. Ez alkalommal is megköszönöm elnök úrnak, hogy munkatársaival együtt Magyar- országra látogatott, s szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a látogatást jelentős eseménynek tartjuk. A rendelkezésünkre álló időt jól hasznosítottuk, tárgyalásaink intenzívek voltak és alkalom nyílott arra is, hogy önök bepillantást nyerhessenek a rriagyar nép életébe.

Külön köszönetét mondok a megbeszélések nyílt, őszinte, érdemi, baráti jellegéért és légköréért A program vége felé járva már elmondhatom: e látogatás — amely elé mi nagy várakozással tekintettünk — elérte célját, betöltötte szerepét. Mély meggyőződésem, hogy elnök úr mostani magyarországi látogatása új lendületet fog adni a magyar—francia kapcsolatoknak. Az erre irányuló törekvéseinket most több alkalommal világosan és félreérthetetlenül kinyilvánítottuk. Elnök úr szavaiból ki- éreztük, hogy francia részről komoly a szándék, s ezt ország-világ előtt legjobban a látogatás ténye tanúsítja.

Egyetértek azzal Is, amit elnök úr a nemzetközi helyzetről, gondjainkról és törekvéseinkről mondott Olyan bonyolult helyzetben élünk, amelyben a felelős embereknek megfontoltan kell szólniuk és cselekedniük minden kérdésben. Az is tény, hogy ml, franciák és magyarok, egy világrészen élünk: Európában. És amikor arról beszéltünk, hogy egy szilárdabb békéért küzdünk Európában, akkor ez azt is jelenti, hogy a világbankéért, egy biztonságosabb világért is küzdünk.

És amikor ezt tesszük meggyőződésünk, hogy népeink törekvéseinek, létérdekének teszünk eleget

E két nap során, amit együtt töltöjtünk, még pontosabban és jobban megismertük országaink hivatalos álláspontját a nemzetközi kérdésekben. Van néhány — nem is kevés és nem kis fontosságú — nemzetközi kérdés, amit azonos módon ítélünk meg, másokat hasonlóan, és vannak kérdések, amikben eltér az álláspontunk. De hadd hangsúlyozzam a legfontosabbat: a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett. élésében, egy szilárdabb békéért való küzdelemben egyetértünk. És lehet, hogy e két nap alatt talán már kicsit segítettük is a jó ügyet. Maga a látogatás is bizonyítja, hogy a kelet—nyugati kontaktusok működnek, érdemi módon lehet tárgyalni egymással és megértésre törekedni. Ezért nekem úgy tűnik, hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben — ilyen például a helsinki folyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befejezése — együtt is tudunk dolgozni, föllépni. Más fontos nemzetközi kérdésekben — nekem úgy tűnik — ha nem is együtt, de külön-kü- lön tudunk tevékenykedni egyazon célért: egy békésebb világért

Népeink között rokonszenv él, kölcsönös az érdeklődés egymás iránt, a két ország közt nincsenek vitás kérdések, s így kapcsolataink további fejlesztésének jók m feltételei. Megállapodtunk a kontaktusok bővítésében a legkülönbözőbb területeken. Ha a további találkozók során is a mostani gyakorlatot követjük, s jó légkörben, nyíltan, reálisan, konkrétan foglalkoznak a kérdésekkel, az eredmények nem fognak elmaradni. Szeretném elnök

urat biztosítani, hogy kormányzatunk, a magyar társadalom különböző erői ebben a szilemben fognak az ön látogatásának a befejezése után is foglalkozni kapcsolatainkkal és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekkel. *

Befejezésül sok sikert kívánok elnök úrnak, kormányának, Franciaországnak, a francia népnek szociális törekvéseik megvalósításában, és — ami a legfontosabb — ahhoz Is, hogy az önök népe békében élhessen, dolgozhasson, alkothasson, és munkájának gyümölcsét békében élvezhesse.

Végezetül Kádár János Francios Mitterrand, a francia vendégek egészségére, a francia nép boldogulására, ' a magyar—francia barátságra és a békére emelte poharát.

Hivatalos magyarországi látogatása végeztévé! Francios Mitterrand pénteken elutazott hazánkból. A francia köztársasági elnököt ünnepélyesen búcsúztatták a Kossuth Lajos téren. A francia elnök búcsúztatásán jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Trautmann Rezső az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, Péter János, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi és Jacques Lecompt, Francia- ország budapesti nagykövete, s ott voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetők A Kádár János és Loopn- czi Pál társaságában lévő köztársasági elnök érkezését kürtszó jelezte, a dísz zászlóalj parancsnoka jelentést tett Francois Mitterrand nak. Elhangzott a két ország himnusza, majd a francia államfő

Francois Mitterrand nyilatkozata

Azzal az érzéssel hagyom el

Budapestet és Magyarországot, hogy a magyar vezetőkkel, s mindenekelőtt Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával — akivel harmadízben volt alkalmam találkozni — olyan kapcsolat született, amely lehetőséget ad hasznos kezdeményezésekre.

Remélem, hogy megbeszéléseink eredményei mindennapi

„ . . ... _ , .... életünkben gyakorlattá válnak.

Francois Mitterrand nyilat- Beszéltünk másról is, példa- jobban megismertük egyirást kozatában — mint mondotta ul a Közel-Keletről, olyan kér- és az ügyeket, s er-e támasz- — bizonyos mérleget von két- désekről, amelyek a közös ér- kodhat politikánk. Magterem- napos magyarországi látoga- deklődés középpontjában áll- tettük egy olyan c-gyüttműkö- tásáról, amelynek eredményeit nak, konfliktusokról, amelyek dés aiap]át, amelytől sokat vá- politikai szempontból a követ- súlyosbodnak és összeütköző- rok M;nt ’ hazám képviselője kező napok, hetek és hónapok sekhez vezethetnek. A nemzet- e]m0ndhatom, hogy nagyon fogják megmutatni. Elmondta, közi intézményeknek fontos nagy tiszteletét érzek az önök hogy a magyar vezetőkkel szerepük van e konfliktusok sok megpróbáltatást átélt nsm- megvitatták a kétoldalú kap- feloid4sában. zete inánt

csőlátókat, s a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiben egyetértés mutatkozott, másokban a vélemények eltértek egymástól.

Hangoztatta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat vitás kérdések nem terhelik, de a kapcsolatok nem elég aktívak.

Ezeket fel akarjuk lendíteni.

Erre korábban különböző kísérletek történtek, de az eredmények nem voltak valami

ragyogóak. Magyar részről

hosszú idő óta érdeklődés van a francia kultúra iránt. Francia részről is meg akarjuk teKádár János nyilatkozata

*

Kádár János bevezető nyi- rő álláspontot képviselünk. E latkozatában kijelentette: nagy tekintetben számunkra a leg- várakozá&sai tekintettünk e fontosabb: egyetértünk abban, látogatás elé, s most a befe- hogy. Európában béke és biz- jezéséhez közeledve meg sze- tonság legyen. A megbeszélések retném mondani, hogy vára- során mindkét fél kijelentet- kozásaink teljesültek. Orszá-. te, hogy ezért és ilyen értelem- gaink különböző szövetségi ben kíván dolgozni, rendszerekhez tartoznak, s — ügy gondoljuk: lehetsé_________3__„ ezért különösen fontosnak, jó- ges bizonyos területeken közör

emten? a lehetőséget'"a"'ma- nak tartom, hogy itt és most sen eljárni, más kérdésekben gyár kulturális élet jobb meg- Kelet‘ es Nyugat-Europa ko- pedig azonos célért ugyan, de .................................. zött egy sikeres talaAozas külön-külön dolgozni. Ami

i

smertetésére. Arra törekszem, — és a velem levő miniszterek is azon dolgoztak —, hogy Franciaország megtegye a szükséges erőfeszítéseket a termelési-műszaki együttműködés fejlesztésére.

Az sem közömbös, hogy ml a véleményünk a világ dolgaegy sikeres találkozás külön-külön dolgozni, történt. bennünket, magyarokat il— Ami a magyar—francia let, a . mi álláspontunk kapcsolatokat illeti: magyar világos és közismert. A részről elhatározott a szán- fegyverkezési verseny új hul- dék — miként benyomása- láma ellen vagyunk, ennek ink szerint a francia kormány- megfékezéséért dolgozunk, zat részéről is az —, hogy a minden erre irányuló javaskapcsolatoknak minden terű- latot örömmel fogadunk.

1 Írók Különböző társa^mi, po- ^en lendületet adjon. Er AÄÄÄ;

litikal és katonai rendszerhez tartozunk, de vannak közös érdekeink is. Mindegyikünk a békét akarja szolgálni, s a maga táborában igyekszik keresni a béke és kollektív biztonság útját a madridi értekezleten, a többi nemzetközi fórumon, kiváltképpen az ENSZ-ben.

Eszmecseréink kiterjedtek az európai problémákra, az enyhülésre, a békés egymás mellett élésre, a leszerelésre az erőegyensúly kérdésére. Nem állítom, hogy mindenben egyetértettünk, de azt hiszem, hogy alaposan megismertük egymás véleményét.

Anglia - Falkland után

vonatok, hogy hazavigyék őket, s a sebesültek nem remélhetnek túl gondos ápolást a kórházi sztrájk miatt” — írta nemrég az Economist. A londoni hetilap jóslata egybevágott azzal a figyelmeztetéssel, hogy Nagy-Britanniában — noha a dél-atlanti háború alaposan átrajzolta á belpolitikai összképe — számos probléma Falkland után is megmaradt.

tart

a győzelmi mámor?

A válságban a kormánypoli- Nincs biztos jele, hogy a tika iránt tanúsított bizalom merev monetarista politika persze nem jelent általános meghozta volna a remélt gaz- konzervatív erősödést, de a hír- dasági fellendülést. Igaz, egyes télén létrejött nemzeti egyetér- konzervatív szakértők ezt a lés és lelkesedés hullámán a kormány esetenkénti „enge- toryk ma még biztos választási dékenységével” magyarázzák, Igaz, Argentína térdrekény- győzelmet remélhetnének. Az vagyis azzal, hogy nem nyirNEMZETI EGYETÉRTÉS?

szerítése alapvetően megerősí tette a konzervatív kormányt.

A közvélemény-kutatás, amely Thatcher asszony még néhány hónapja az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűtlenebb kormányfőjének mu- bomlott, s a toryk támogatóitatta, a konfliktus lázá- nak száma ötven százalék íö- ban gyökeresen más ered- lé ugrott.

április elejéig nágyjából fej hálták meg eléggé a szociális fej mellett álló három párt — kiadásokat, s hogy még min- a konzervatívok, a munkás- dig túlzott az állami szektor párt, illetve a liberálisokkal szerepe, továbbá igyekeznek a szövetségben levő szociálde- felelősséget a szakszervezetek mokraták — egyensúlya meg- nyakába varrni.

SZAPORODÓ SZTRÁJKOK

ményt jelzett. A britek döntő többsége támogatta a miniszterelnök lépéseit, a katonai intézkedéseket, s most is helyesli a távoli szigetek jövőjéről alkotott hivatalos döntést.

A GAZDASÁG GONDJAI

Thatcher asszonynak nehezebb lesz megnyernie a békét, mint a háborút — összegezte •A falklandi siker azonban a helyzetet a napokban a Timúlandó. A győzelmi mámor mes. A legutóbbi fejlemények után már visszatértek a hét- valóban alátámasztják: múló- (A sajtóból — „Falkland-erőd” köznapok gondjai. A figyelem ban a győzelmi hangulat. Az néven — ismert elmélet sze- ismét a gazdasági problémák- átmenetileg mindent háttérbe rint ott akár nagyobb csapat- ra, valamint a szakszervezetek szorító falklandi kérdéskör és hadiflottaegység állomásoz- harcára összpontosul. Mindez most maga szorult hátrább, •tatásával is biztosítani kell a pedig sok jóval nem kecseg- A kórházi alkalmazottak brit fennhatóságot.) A Tha- tét. Az inflációt tíz százalék sztrájkja után leállt a vasút tcher-kabinetnek a jelek sze- alá szorították ugyan, ám a és a londoni metró. A forga- ririt nem kell komolyan tar- munkanélküliek száma v^lto- lom megbénításának oka az tania a sziget elégtelen vedel- zatlanul hárommillió felett jár, volt,' hogy az igazgatóság trie' miatti esetleges kivizs- s különösen magas a fiatalok mindössze az inflációs rátafe- gálástól sem. között. lét hajlandó béremeléssel elm

________________________________________________________ lensúlyozni, ráadásul létszám2

^ . . , ’ f csökkentést és munkaidő-móNOüRAD — 1982. julius 10,, szombat | dosítást tervez. Közvetlen kenyértörésre — épp a nyomasztó munkanélküliség miatt — végtére nem került sor. A munkabeszüntetést felfüggesztették, a vitás kérdéseket döntőbíróság elé viszik, de a helyzet megoldatlanságát jelzi a mozdonyvezetők önálló szak- szervezetének újabb sztrájkja. Állandó a sztrájkfenyegetés némely bányászszakszervezetek köréből, és fennáll az a veszély, — figyelmeztetnek rá politikai megfigyelők —, hogy a konzervatív kormány a szaporodó munkaügyi összecsapásokat a szakszervezetekkel rég tervezett leszámolásra, a sztrájkokat megszorító, büntetőrendelkezések érvényesítésére akarják felhasználni.

Bonyolult helyzetbe került tehát Thatcher asszony. Argentína fenntartja igényét a Falklandokra, a kérdés így nem kerülhet végleg a süllyesztőbe. A dél-atlanti fejlemények megtorpedózták a Gibraltárról tervezett spanyol —brit tárgyalást. „Tatarozni- ok” kellene a kapcsolatokat a latin-amerikai országokkal. Hazai porondon pedig tudnia kell, hogy őt segítik ugyan a munkáspárt belharcai, de a nemzeti egység csak átmeneti, a sztrájkok, a gazdasági gondok hamar eltüntetik a toryk iránt megnövekedett rokon- szenvet. A következő parlamenti választást csak 1984-re tervezik, s a kormányfő mostani, megjavult pozíciója ellenére kérdéses, kitart-e addig Falkland hatása.

Szegő Gábor

még a politikai kapcsolat- ződés országai több kezdemé- rendszerre is vonatkozik: bi- nyezést tettek, amelyeket mi zonycus konzultációkra a jö- üdvözlünk és támogatunk. A vőben is gondolunk, hogy ele- tárgyalások hívei vagyunk, s vénák legyenek a kontaktur ennek megfelelően együtt üd- aairtk. Nagy reményeket fű- vözöltük — sikert kívánva — Tünk a magyar—francia gaz- a Genfben megkezdődött tár- daságl kapcsolatok fejlődésé- gyalásókat Ugyancsak szót hez; érdekeltek vagyunk eb- váltottunk — ahogy a* elnök ben, mert országunk adott- úr említette — a közel-keleti ságaibó! következik, hogy mi helyzetről is. Ami bennünket Nyugat-Európa államaival is illet: mint minden politikai élénk és fejlődő gazdasági kérdés megoldásánál, itt is an- kapcsolatokat kívánunk, nak hívei vagyunk, hogy az

Amint Mitterrand elnök úr érdekeltek tárgyalás útján is említette, a magyar—fran- rendezzék a vitás kérdéseket, cia kapcsolatok területén bi- A magunk részéről ezt szeret- zanyos történelmi lemaradást nénk előmozdítani, látunk, amit szeretnénk ma- — Befejezésül: azt kívánom, gunk részéről behozni. Abban hogy Itteni tárgyalásaink szel- is megállapodtunk, hogy ezt lemében erősödjenek és fejne csak most, e nagyon fon- löd jenek Magyarország és tos látogatás idején nyilvánít- Franciaország sokirányú kap- suk ki ünnepélyesen, hanem csolatai.

a látogatást követően, a hétköznapokon se sajnáljuk az erőfeszítést, a munkát, hogy az itt elgondoltak, fejlesztési terveink valósággá váljanak.

Kádár János — kérdésekre válaszolva — egyebek között

elmondotta:

— A két ország politikai kontaktusáról szólva már cé- A francia kultúra iránt

magyar részről, mint századok a u l t t t h „

At, szeres kapcsolatot tart, hogy

élénk érdeklődés van. Szarét- ke nz u I tá' ti assu nk rű

nénk az eddig, helyzeti,ez ké- “«SSS* »""ií

pest előrelépni a turizmus teösszehangolva együtt, vagy egy irányban dolgozzunk. Nem

eVondoHsot meavaT a^rok részletekbe bocsátkoz- ezek az elgondolások megváló- azonban mondok,

sulnak, a magunk részéről ke- Elh,£roztuk ho2v. e2VÜUcs

tennlÍSenVnTU^deki{^nnt erőfeszítéseket testünk "annak

tenni ennek erdekeben. érdekében, hogy a mindket— Természetesen foglalkoz- tőnk által nagy jelentőségűnek nunk kellett nemzetközi kér- tartott helsinki folyamatban ne désekkel. Megállapítottuk, hogy következzék be törés, és a bizonyos nemzetközi kérdések- madridi találkozó megfelelő, a ben azonos, másokban közel helsinki folyamatot tovább vi- •álló nézeteket vallunk, és me- vő határozattal fejeződhessék gint más kérdésekben — élté- be.

Hegvalósulnak a tervek

A Szibéria és Nyugat-Euró- pa közötti gázvezetéket az amerikai szembenállás ellenére a terveknek megfelelően megépítjük — mondotta Vlagyimir Filanovszkij, a Szovjetunió állami tervbizottsága kőolaj- és földgázipari osztályának vezetője. A Moszkovsz- klje Novosztyi című szovjet hetilapban megjelent nyilatkozatában Filanovszkij megállapítja, hogy az Egyesült Államok minden eredmény nélkül próbálta megtorpedózni a ny ugat-európai szövetségesei

számára oly fontos és előnyös tervet

E kudarc érzékeltetésére a szovjet tervhivatal illetékese néhány konkrét példát hozott fel. Elmondta példáid, hogy amikor Washington embargót rendelt el a korábban a Szovjetunió által vásárolt — és éppen a nyugat-európai vezeték- rendszernél felhasználandó — Caterpillar csőfektető gépekre, a baskiriai Szterlitamak- ban megkezdték az önálló gyártást 1