Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-08 / 158. szám
Kezdemén yezéselc Lemondani róluk, vétkes könnyelműség A kezdeményezőkészség jelentősége megnőtt az utóbbi esztendőkben a gazdasági életben. Mindez érvényes a mezőgazdasági nagyüzemekre, is, amelyek rugalmasságukkal, viszonylag gyors alkalmazkodóképességükkel többnyire eredményesen birkóztak meg a kedvezőtlen körülményekkel. Sajnálatos, hogy több nagvüzem — ahol a természeti adottságok kedvezőek, abban a hitben, hogy részben nagyságuknál, részben korábban bevált termelési szerkezetüknél, módszereiknél fogva „sérthetetlenek”, — nagyot csalódott. E csalódás néhol eredményromlásban, néhol veszteségben jelentkezett, attól függően, hogy csak tévedtek, vagy pedig hibáztak azok, akiknek nem lett volna szabad... A kezdeményezőkészség, az ésszerű kockázatvállalás napjainkban szorosan hozzátartozik az eredményes gazdálkodáshoz. Aki nem él vele, az nem él a felkínált lehetőségekkel sem, és aki nem él a felkínált lehetőségekkel, az egyértelműen nem tesz meg mindent az eredményes gazdálkodás érdekében. Erről beszélgetünk dr. Bencze Barnával, a pásztói termelőszövetkezet, egyben a TESZÖV elnökével. — Kezdeményezés. Mi jut erről eszébe egy nógrádi termelőszövetkezet elnökének? Mi volt az a kezdeményezés az utóbbi időben, ami a közös gazdaság számára a legjelentősebb, illetve amelytől a legtöbbet várják? — A kiskörzeti együttműködés. Ma már 3—4 termelő- szövetkezet kivételével valamennyi közös gazdaság tagja az ilyen jellegű társulásoknak és ezek mindenütt beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A napokban éppen közös határszemlére készülünk a szurdokpüspöki, az ecsegi és alsótoldi termelőszövetkezettel. Ebben a területi szövetség által kezdeményezett kooperációban az a jó, hogy mindenkinek van mit tanulnia a másiktól. Az ecse- giek a cukorrépa-termesztésben eredményesek, a szurdokpüspökiek a búzához értenek, az alsótoldiak a napraforgóhoz, mi pedig az őszi árpát és a kukoricát termesztjük sikerrel. — Ez azt is jelenti, hogy átadják tapasztalataikat? — Feltétlenül, hiszen minden szakember, akarva-aka- ratlan szinte beleütközik a megtanulandóba. Egy-egy határszemlén nem lehet nem észrevenni a szebb táblákat, a nagyobb hozamokat ígérő kultúrákat A kérdések már önmaguktól adódnak... — A meglevő gépek, berendezések jobb kihasználása, anyag- és energiatakarékosság. Ezen a területen született-e valami új? — Igen, de részben ez is a már említett együttműködésből, illetve annak további szélesítéséből származik. Ha igaz, idén már úgy kihasználjuk nagy teljesítményű erőgépeinket, kombájainkat, mint eddig soha. — Mondana erre egy példát? — A KITE javaslatára megkerestük a törteli termelőszövetkezetet — általában itt kezdődik legkorábban az aratás —, a nyári betakarításban már velük működünk együtt A csehszlovákiai Prdvidzával már régóta kapcsolatban vagyunk, így a nyári betakarítási idényben kombájnjaink 5—6 hetet dolgoznak a korábbi 3—4 hét helyett. Emellett az sem mellékes, hogy Pász- tón tizenegy géppel alig néhány nap alatt betakaríthatjuk gabonáinkat. A közös gazdaságban sok más életrevaló kezdeményezés született elsősorban a költségcsökkentés, valamint a háztáji és kisegítő gazdaság integrálásában rejlő lehetőségek kihasználása céljából. Új típusok — kevesebb energia Évi több mint négyszázhatvanmillió forintos termelési értékének időarányos részét sikerrel teljesítette a FŰTŐBE! nagybátonyi gyáregysége június végére. A meglévő anyagellátási, s egyéb gondok mellett a fél év sikereket hozott. Űj típusú konvektorok kísérleti gyártását kezdték meg, melyek első példányaiból hamarosan juttatnak szállítmányokat a megrendelőknek. Ezenkívül energiatakarékos hőcserélőkkel és szabályozható fordulatszámú ventillátorokkal is megjelentek a piacon. Jelentős mennyiségű exportot is lebonyolítottak az első fél évben: ciklonokat, s más berendezéseket szállítottak a velük már régebben kapcsolatban álló NDK-beli vállalatoknak. Eredményes félévi export Keiyhek, csillárok, laborüvegek külföldre Eredményesen teljesítette első félévi exportkötelezettségét az ÜM Salgótarjáni Öblösüveggyára. Ez évben 196 millió 200 ezer forint értékű üvegáru külföldre szállítását vállalták a gyáriak, s eddig néhány ezer híján 111 milliós exporttervet sikerült teljesíteniük. A szocialista országokba irányuló kivitelük döntő hányada a szovjet, csehszlovák, bolgár és az N-OK piacokra kerül. A rubelelszámolású kivitel felét a laboratóriumi üvegek szállítása alkotja. Ezen kívül csillárüveget szállítanak szovjet és NDK-s megrendelőknek. Kedvezően alakult az említett időszak tőkésexportja is. Minőségi üvegtermékek: anyagukban színes, csiszolt kelyhek és poharak, festett üvegek és csillárüvegek hagyták el a salgótarjáni gyárat. Az első negyedévben ütemezési gondok voltak az NSZK-ba irányuló Artex csillárüveg szállításával, de ezt az átmeneti nehézséget sikerült felszámolni a gyár szakembereinek. Ez nem volt akadálya annak, hogy az évi 130 milliós tőkésexporttervéből idáig 62 milliót teljesítsen a gyári kollektíva. * , X Varázssugár — zöldségeknek Azok a vörös neoncsövek, amelyek spektrumát a permi állami egyetem tudósai határoztak meg, közel háromszorosára növelték a melegházi zöldfélék termelékenységét a Perm melletti Rosz- szija kolhozban. Sőt a háromszor annyi termést sokkal rövidebb idő alatt kapjak — az uborka tenyészide- je három héttel rövidült meg, a besugárzott paradicsom pedig 75 nap alatt, vagyis az átlagosnál 45 nappal kevesebb idő alatt hozott háromszoros termést. A vörös fény jótékony hatását már régen észrevették, mivel megfigyel • ték, hogy a legjobb noveKe- désserkentő- a bíboralkonyat néhány percnyi vöröses fénye. A permiek e megállapítás birtokában közel 25 évig kísérleteztek, míg végül sikerült a különböző kultúrák számára a különböző intenzitású vörös neonsugárzás- táblázatot összeállítani. A kolhozban ezt a besugárzást már automaták segítségévei végzik, grafikon alapján. Ezekről ezt mondja dr. Bencze Barna: — Vízrendezés, majd nagy- adagú műtrágyázás után nagy területeken javítottuk a talajvédő gyepeket, amelyek hozamnövekedésének eredményeként tavasztól 800 szarvas- marhánk legelhet a szabadban. Egy-egy állat így háromezer forinttal olcsóbban hízik, s ez a tervezett hatszáz darabos értékesítésnél már csaknem kétmillió forintot jelent. Idén — kísérletképpen — 54 bikát adtunk ki bérhizlalásra Taron és Pásztón. Ezek az állatok nem foglalják el az amúgy is szűkös férőhelyeket a közösben, és hizlalásuk gazdaságosabb az egyénieknél. A Környei Mezőgazdasági Kombináttal közösen 360 darabos nyúltörzs- állományt helyeztünk ki három környékbeli községbe. Az állatokkal együtt adtuk a ketreceket, a technológiát, de gondoskodtunk a szükséges takarmányról is. A kistenyész- tők majd a nyulak szaporulatával fizetnek. — Mi a helyzet a szőlővel, amelynek kiadása országos visszhangot váltott ki? — Haszonélvezetben 18, háztájiben 12 hektár van jelenleg. Meg kell nézni milyen jól mutat a korábban elöregedett ültetvény a rekonstrukció után! Ezt nagyüzemiig semmiképpen nem lehetett volna gazdaságosan megoldani, de Muzslán 100— 150 ember töltheti vele igazán hasznosan a hét végeket, s az idén bő termés ígérkezik. Ezzel párhuzamosan támogatjuk a zártkerti szőlő- telepítéseket is, mert úgy véljük, ki kell használni azokat a hagyományokat, amelyek megvannak a szőlőtermesztésben ezen a vidéken. — Az idén indítottuk a bedolgozói rendszert a fafeldolgozásban. Házhoz visszük az alapanyagot, elszállítjuk a készterméket. Már 50—60 fő foglalatoskodik ezzel a munkával és ebből mintegy 2—3 millió forintos termelési érték születik ebben az évben. Tömegközlekedésünk fejlesztéséről Irta: Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter Ha még hozzávesszük a pásztói termelőszövetkezet egyre szélesedő kapcsolatait a megyei iparvállalatokkal, rendkívül széles skáláját láthatjuk azoknak a kezdeményezéseknek, amelyeknek alapvető célja a termelés gazdaságosságának növelése, a rugalmas alkalmazkodás az igényekhez és a körülményekhez, s nem utolsósorban a meglevő munkaerő, gépek, eszközök minél hatékonyabb kihasználása. Ezekről lemondani olyan könnyelműség, amelyet egyetlen gazdaság sem engedhet meg magának. Zilahy Tamás A társadalom életének ** szinte valamennyi megnyilvánulása közlekedési szükségletet teremt. Nélküle nem képzelhető el a termelés, a termékek elosztása. Közlekedésünk jelenlegi színvonalát vizsgálva kétféle — egymásnak nem ellentmondó — következtetésre jutunk. Az első és meghatározó, hogy a közlekedés az általános nép- gazdasági igényeket kielégíti. Egyének, kisebb közösségek azonban több esetben jogos kritikával illethetik, habár a tömegközlekedés nem felelhet meg minden esetben az egyéni, kisebb csoportérdekeknek. Feladatunk elsősorban az, hogy a társadalmunk adott fejlettségi szintjén túlmenően igyekezzünk az állampolgárok minden jogos szükségletét kielégíteni. A személyforgalom ma döntő helyet foglal el 150—170 város, nagyobb település életében. Az itt található vállalatok, intézmények, üzletközpontok menetrendszerűen szervezett utazással érhetők el, de a többi csaknem 3000 kisebb település lakóinak — mintegy 4 millió hétszázezer embernek — is rendszeresen utazniuk kell, mert napi szükségleteiknek csupán egy részéhez tudnak lakóhelyükön hozzájutni. A lakosság megfelelő ellátásában, igényeinek kielégítésében tehát jelentős szerep jut a közlekedés mennyiségi és minőségi színvonalának, fejlettségének. Az országgyűlés által 1979- ben elfogadott közlekedéspolitikai koncepció — amint az a közvélemény előtt ismeretes — a tömegközlekedés fejlesztésének elsődlegességét tűzte ki fő célul. Ehhez folyamatosan növelni kell a kapacitást, miközben csökkentenünk a környezetre gyakorolt káros hatásokat, s megfelelő forgalom- biztonságot kell elérni. Ennek útján mérsékelhetjük az adott utazási időket, a közlekedés költségeit és munkaerő-felhasználását. A fejlesztés az utóbbi néhány évben — figyelembe véve a beruházások rendkívül nagy költségigényét — elsődlegesen arra irányult, hogy elegendő, és ezen belül minél több technikailag korszerű, gazdaságos jármű segítse a tömegközlekedést. A vasútnál a korszerű dízel- és villamos mozdonyok lehetővé tették a nagyobb átlag- sebességet, növelhető volt a vonatok kocsiszáma és ezzel az utasok száma is. Az eddigi fejlesztéseknek szerves részét teszik ki az elővárosi, város környéki közlekedést jelentősen javító új villamos és motorvonatok. Az autóbuszforgalomban m közlekedési vállalatok a településeken belüli városi autóbuszparkjukat teljes egészében, a helyközieket pedig 95 százalékban korszerű Ikarusokra Szolgáltatás a tisztaságért Az intézményes szemétszállítás bevezetésével régi vágya telíesül a Kazári községi közös Tanács közigazgatási területén élő lakosságnak. Falugyűléseken gyakran szóvá tették e szolgáltatás iránti igényüket. Ebben az évben a tanács pénztárcája lehetővé tette, hogy a székhelyközséggel együtt a társközség, Mátra- szele köztisztasági gondjai is megoldódjanak. Hetvenegy konténer megvételére 681 ezer, míg a szemétszállító gépkocsi vásárlására 480 ezer forintot fordítottak. A nagybátonyi községgazdálkodási vállalat közreműködésével történő szolgáltatás előreláthatólag egy hónap múlva kezdődik. BRG-gyártmányfejlesztés Korszrűsíti az URH-rádió adó-vevő készülékek termékcsaládját a BRG salgótarjáni rádiótelefongyára. Az ötven darabból álló kollekció szeptemberre készül el, a sorozat- gyártásra a jövő év január 1- től kerül sor. Az esztétikusabb megjelenésen kívül a jelenleg fél wattól tíz watt teljesítményig előállított készülékek sorában megjelenik a húszwattos adó-vevő; gyarapodik néhány szolgáltatással is, mint például a meghibásodást az ellenőrző állomáson jelző távszignál. Az új készülékek magas fekvenciatartományokban is működnek. Ennek ott van jelenősége, ahol az állomássűrűség miatt az alsóbb frekvenciatartományok „megteltek”. A salgótarjáni rádiótelefongyár fennállása óta rendszeres exportőre a Szovjetuniónak. Évről évre mintegy ötszázmillió forint értékű URH-rádió- telefont és kezelőberendezést szállít, hozzájárulva olaj-, gáz-, és villamos távvezeték állomásai közti hatalmas távolságok leküzdéséhez. Szakemberek rámutatnak: a most kifejlesztett új termékcsalád egyik erénye éppen az, hogy figyelembe vette az előző sorozat méreteit, műszaki adottságait, megkönnyítve a váltás fokozatosságát. cserélték. Minden 200-nál nagyobb lélekszámú települést bekapcsoltunk az országos autóbuszhálózatba. Ez Európában egyedülálló. A Volán teljesítménye mennyiségileg kielégítő, az utazás minősége viszont helyenként és esetenként kívánnivalót hagy maga után. A jövőben — az utazóközönség igényeinek fokozottabb és rugalmasabb figyelembevételével — fő feladatainknak tekintjük a járatsűrűség esetenkénti és helyenkénti növelését, az előírt menetidő betartását, a vasúti, közúti menetrendek, összhangjának javítását, az indítási időpontoknak a helyi kívánságokhoz alkalmazkodó jobb megválasztását. A városok tömegközlekedé" sét illetően — Budapestről ezúttal nem szólva — az autóbuszok száma és megállóhelyi sűrűsége ma már lehetővé teszi a járatok átlagosan II percenkénti, csúcsidőben az 5—6 percenkénti indítását, valamint azt, hogy belterületen 300 méternél, külterületen 500 méternél ne essenek távolabb egymástól a megállóhelyek. Néhol ezek a távolságok is hosszúnak tűnhetnek, elsősorban az idősebb, vagy kisgyermekes utazóknak, de a forgalom folyamatossága mégis ezt indokolja. A vidéki városokban az utóbbi években mérsékelten csökkent a villamosforgalom. Ennélfogva, valamint a kedvezőbb energiafelhasználás és hatásosabb környezetvédelmi jellemzői miatt Szegeden már üzemel és tovább épül a trolibuszközlekedés, Debrecenben pedig várhatóan a jelen tervidőszak végén megindul. A városok tömegközlekedése fejlesztésének elsődleges célja egyébként a főbb utazási irányokban a gyors- és expressz autóbusz- járatok rendszerének kifejlesztése, valamint a zsúfoltság csökkentése. Ez járatbővítéssel, a járművek tervszerű átcsoportosításával, a lépcsőzetes munkakezdés minél szélesebb kiterjesztésével érhető el. A folyamatos, megbízható tömegközlekedés fontos és szükséges feltétele a járműveket kiszolgáló korszerű és megfelelő számú létesítmény, karbantartó • és javítórészleg, mosóberendezés megteremtése, beszerzése, Tulajdonképpen ez az a terület, amelyen a legnagyobb a lemaradás. Felszámolása jelentős beruházásokkal már megkezdődött, de a végrehajtás ütemét befolyásolják az anyagi lehetőségek. Az anyagiakat illetően az állami költségvetés által támogatott szolgáltatások közül egyike a legjobban kiemelteknek a közúti személyszállítás. A helyközi, távolsági forgalomban 1951 óta, a helyi forgalomban pedig 1956 óta nem változtak a díjak, pedig a költségek az eltelt időszak alatt nagymértékben emelkedtek, és ezért évről évre nőtt az állami költségvetést terhelő ár- kiegészítés. A belföldi és nemzetközi személyszállítás állami támogatása tavaly csaknem 18 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti/ hogy a közlekedési jegy minden forintjához, amit az utazó fizet, az állam 1,20 Ft-ot tesz hozzá. Életszínvonal-politikai okokból az 1980. évi árrendezés során, illetőleg azóta sem emeltük a tömeg- közlekedés díjait, hanem csu- pár olyan ésszerűsítő intézkedéseket vezettünk be, amelyek a díj szintet, illetőleg a lakosság kiadásait összességében nem érintették. Az alacsony tarifák mellé az elmúlt években különböző kedvezménykiterjesztési törekvések érvényesültek. Jelenleg a kedvezmények rendszere igen kiterjedt és sokrétű. A ma í* különösen indokolt szociálpolitikai kedvezmények — diákok, nyugdíjasok utazása — szinte elvesznek ebben a halmazban. Kormányzati döntés alapján a vasúti közlekedésben a nyugdíjasok 1977 áprilisától évi 8 utazásra félárú kedvezményt vehetnek igénybe, és szélesedett a nem kereső diákok utazási kedvezménye is 1981. szeptember 1-től. A megyékben élő lakosságot alapvetően érintő belföldi tömegközlekedéshez is jelentős állami támogatás szükséges. Az 1981. évi adatok alapján az utazó minden kifizetett forintjához a vasúti személyszállításnál 2,50 Ft-ot, a távolsági menetrendszerinti autóbusznál 50 fillért, a városi és helyközi közlekedésnél egy forint 30 fillért ad az állam. A hosszú ideje változatlan díjak mellett időközben így bizonyos aránytalanságok is kialakultak. A forgalombiztonság a közlekedés megkülönböztetetten fontos ügye. Ebben a gazdasági nehézségek ellenére határozott és nagyon következetes intézkedésre vap szükség, mert a nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a kép. A közúti forgalomban közlekedési baleset következtében évente 1800—2000 ember hal meg, 40 százalékuk gyalogos. A súlyos sérüléssel járó és halálos balesetek száma meghaladja az európai átlagot és nem mutat csökkenő tendenciát. A vasúti közlekedésben a vonatok forgalmi balesetei következtében az elmúlt három év alatt egy utas vesztette életét és átlagosan 50 utas, valamint 17 vasutas sérült meg. Évente mintegy 250 utas sérül meg súlyosan, illetve szenved halálos sérülést mozgó vonatra föl-, leugrás, vagy vonatból kiesés következtében. A vasúti átjárókban az elmúlt három esztendőben évenként átlagosan ötvenötén vesztették életüket és 141-en sérültek meg. A közlekedésbiztonság Javításának két alapvető tényezője van: gazdasági-műszaki, illetve emberi. Hosszú lenne felsorolni azokat az utóbbi években bevezetett műszaki fejlesztéseket, intézkedéseket, csomóponti rendezéseket, útkorszerűsítéseket, jelzőlámpa- program-módosításokat, amelyek a biztonságosabb közlekedést szolgálják. Jelenleg is külön szakértő csoport vizsgálja a közúti-vasúti kereszteződéseknél működő sorompórendszerek működésbiztonsága javításának módjait, valamint azokat az ötleteket is, amelyekkel maguk, a segíteni akaró állampolgár ok javasolják, miként tehetjük biztonságosabbá a közlekedést. A jelenleg legbiztonságosabbnak tekinthető műszaki és forga- lomtecnikai berendezések is csak részmegoldások. Sajnálatos tény ugyanis, hogy a balesetek nagy többsége a laza közlekedési fegyelem, a közlekedési szabályok durva megsértésének következménye. A különböző műszaki, technikai és adminisztratív intézkedések együttesen sem javíthatják olyan mértékben a kedvezőtlen baleseti statisztikát^ mint hogyha a helyes közlekedési morál általánosabbá válna, s az emberek fegyelmezett, egymást segítő és vigyázó magatartást tanúsítanának. Ezért is kérjük minden állampolgártól, hogy saját jó példájával járjon elől és kövessen el minden tőle telhetőt a közlekedési balesetek csökkentése, elkerülése érdekében. C cikkben a tömegközle“ kedéssel kapcsolatosan csak néhány, de lényeges problémakört érintettem. Ez a terület azonban tevékenységét, hatásait tekintve is rendkívül szerteágazó, s jó tudnunk, hogy állapota, színvonala erőteljesen befolyásolja a népgazdaság eredményeit, és az állampolgárok közérzetét. r NÖGRÁD - 1982. július 8., csütörtök
