Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
Tanácskozás a kisteíepGTSsek művelődés? fefíéfeleiről Előtérben a több célú hasznosítás ZALAEGERSZEGEN az Új városi művelődési központ adott otthont a közelmúltban annak a konferenciának, melynek témája a korszerű művelődési igények kielégítését szolgáló intézmények létrehozásának szükségessége volt. A tanácskozáson — melyen megyénket több népművelő képviselte — ismertették az eddig történteket, egyeztették az álláspontokat, megfogalmazták a tennivalókat. Egységesen rajzolódott ki a vélemény, hogy a művelődési otthonok úgynevezett „nagy beruházásainak” időszaka mólóban van. Nemcsak az erre fordítható beruházási összegek csökkenése miatt, nemcsak azért, mert a központi típusú intézmény iránti igényeink szűnőben vannak, hanem azért is, mert mindezzel egyidejűleg erősödött meg az emberi léptékű, a kötetlen együttlétre valóban otthont biztosító, a társadalmi-közösségi szervező erőnek teret adó intézmények iránti óhaj. Különösen az eddig kulturális intézménnyel ellátatlan, vagy alig ellátott apróbb településeken. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek a művelődési otthonokat társadalmi, közösségi térként hasznosító törekvések. Ösztönzőül hatott e gondolatra és kezdeményezésekre a Népművelési Intézet illetékes osztályainak „nyitott ház” pályázata, mely építészeti és berendezésbeli alapelveket fogalmazott meg. Az 1980-ban meghirdetett tervpályázat kísérletei eredményesek. Ezt tanúsítják a magyamándori körzeti művelődési ház, a salgótarjáni megyei művelődési központ tapasztalatai. A tervek készítése során építész és népművelő egymást kölcsönösen segítve dolgozott — a helyi igények maximális figyelembevételével. Az ország legkülönbözőbb helyeiről érkeztek tervpályázatok a régi, rosszul funkcionáló, a mai követelményeknek nem megfelelő intézmények átalakítására, új intézmény létrehozására. A pályázaton szerepelt és elfogadták két Nógrád megyei község, Nézsa és Cered pályázatát is. A nézsai terveket Szrogh György építész és Beke Pál népművelő készítette. A község területén levő két használaton kívüli épületet kívánnak hasznosítani, egyelőre a kivitelezés azonban a mai napig nem kezdődhetett meg, mivel — tudomásom szerint — a községben újabb elképzelések születtek a kultúrházzal kapcsolatosan. NEM JOBB A HELYZET Gergely Zsolt, Sattler Anna építész és Pálinkás Sándomé népművelő ceredi terveinek megvalósítása körül sem. Pedig Sattler Anna építész szavait hallgatva, a dokumentumokat látva az igényeket hosszú távon kielégíteni tudó tervvel ismerkedhettünk meg. Ezek az elképzelések azonban csak tervek maradnak, mert az építéshez szükséges pénzt a község nem tudja előteremteni, a jelenlegi viszont kevés. Ezért új tervek készülnek, igaz, most már a népművelőt nélkülözve, mivel időközben munkahelyet változtatott. Ezek és hasonló gondok egyébként többször szóba kerültek a tanácskozáson. Sokszor ugyanis érthetetlen módon, szubjektív döntések miatt a kezdeményezők kénytelenek tervmódosítást végrehajtani. Sőt — mint fentebb írtam — nem valósulnak meg bizonyos elképzelések. A kezdeményezéseket sokszor hátráltatja, hogy a népművelő elképzeléseit, a helyi tanácsok nem támogatják, nem veszik figyelembe véleményüket, mellőzve a helyi közösségi érdekeket. Pedig köztudott tény, hogy megváltoztak — és változnak — igényeink, szokásaink, életmódunk. Széles körben ismert, hogy a ma követelményeinek nem felelnek meg a nagytermes, egy klubszobás művelődési házak. A nagytermeket a régi elképzelések szerint építették úgy, hogy a mozi- és színházi előadások, bálok megrendezésére legyenek alkalmasak (rosszabb a helyzet, ahol a székeket a padlózathoz rögzítették), így ezek a hatalmas helyiségek minimális kihasználtságúak. Az új elképzelések ezt kívánják felszámolni, s megvalósítani a nagytermek több célú felhasználását. Délelőtt például tornateremként, délután — igények szerint — több kiscsoport egyidejű foglalkoztatására, este mozi, színház, sportrendezvények stb. lebonyolítására, lényegesen megnövelve így a nagyterem kihasználtságát, egyben az igények kielégítésének lehetőségét. Át kell gondolnunk azt is, hogy szükséges-e minden községben működtetni a művelődési házat. Ha arra nincs helyi igény, nem lenne-e célszerű az anyagi és szellemi erőket koncentrálni? Tűnőben van — mondották a szakemberek — az egy település (egy közigazgatási egység), egy művelődési otthon formalizált szemlélete. Ezzel párhuzamosan erősödik a differenciált ellátottság gondolata, a központi művelődési centrum mellett a helyiek által programozott és működtetett klubok hálózatának kiépítése. A ZALAEGERSZEGI találkozó összességében hasznosnak mutatkozott: segített néhány fontos vitatott probléma tisztázásában, világosabbá tette a kistelepülések művelődési otthonainak fejlesztési irányát és célszerű működtetési rendjét. A korszerű elképzelések remélhetőleg visszhangra találnak megyénkben is. Gáspár István népművelő Színjátszóképzés kettős Kezemben tartom a június 14—20 között Baftassagyarma- ton megrendezett megyei diákszínjátszó tábor programját. A szaktábor tematikáját Deb- reczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője állította össze, aki a négy kiscsoport egyikét is vezette. A tematika ismerős. Mondhatni, kísértetiesen hasonlít az elmúlt év nyarán Salgóbányán rendezett tábor tematikájához. Csak a helyszín változott volna? Egy másik „okmány” tanulsága szerint a résztvevők személye is változott. És bizonyára a jövő ilyenkor is újabb nevekkel találkozunk a szaktábor listáján. Csak a megye művelődési házainak színpadán nem találkozunk újabb nevekkel... Voltaképp örvendetes, hogy évről évre újabb és újabb középiskolás diákok sajátítják el a színjátszás alapjait. Az viszont már kevésbé örvendetes, hogy közülük kevesen lépnek felsőbb osztályba, akarom mondani színpadra. A megyei amatőr színjátszó mozgalom palettáján — dacára a rendszeres képzésnek — ritkán fedezhetünk fel új, s főként időtálló színeket. Az alapképzésiben lenne a hiba? Aligha. Debreczeni Tibor koncepciója, mely az előadóművészet alapjának az önismeretet és a valóságismeretet tartja, — helyeselhető. Módszere pedig, mellyel a mimes-im- provizatív játékoktól vezeti el a hallgatóit a szöveges improvizációig, etűdök, jelenetek alkotásáig, ugyancsak igazolható. Mégsem lenne elegendő mindez a diákszínjátszók színrelépéséhez? Nem, ez valóban nem elég. Az ön- és valóságismeret, a versek és színművek elemzése, az improvizációs készség segítheti a művészetek értő befogadását, kedvező hatással lehet az egyéniség kialakulásában. Az alapok segítséget adhatnak a kamaszkori gátlások levetkőzéséhez. a kommunikációs készség fejlesztéséhez. Ez persze nem lebecsülendő eredmény. Ellenkezőleg; felbecsülhetetlen értékű fegyvertény! Debreczeni Tibor és munkatársai — színjátszó-tanfolyam címszó alatt — kötetlenül kötött formában, olykor egy hét alatt képesek pótolni mindazt, ami az iskolai tantervekből rendre kimarad. Ennek ismeretében számon lehet kérni egy-egy kurzustól a tényleges színjátszó mozgalom fellendíszerepe tését? Éppenséggel számon lehetne kérni a tematika „célratörőbb”, a színpadi produkciókra ösztönzőbb szerkesztését, — csak épp kár volna. Az a nevelő-oktató munka, amit Debreczeni Tiborék a színjátszó táborokban végeznek, a színjátszó mozgalomban talán csak közvetve érezteti hatását a táborukat megjárt fiatalok mindennapi viselkedésében, közlekedésében viszont közvetlenül kamatozik. Más kérdés, hogy ezzel a megye színjátszó mozgalmának helyzetén (beleértve a diákszínpadok tevékenységét is) még nem javítanak a színjátszó táborok. A táborok finanszírozója, a megyei művelődé- dési központ természetesen nem mondhat le a konkrét, színpadi eredményekről sem. De ez már valóban a művelődési intézmények és az iskolák vezetőinek feladata! A diákszínjátszó táborok valóban csak alapot nyújtanak. A színjátszó mozgalom megyei fellendülésén fárado- zóknak a feladata, hogy erről áz alapról ne csak az élet, de a művelődési házak, az iskolák színpadára is sikerrel lépjenek a fiatalok. — tér — műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.25: Amikor én még. .. Szokolay Sándorral beszélget Szabó Éva . 8.55: Tudomány és bűnüldözés 9.10: Verbunkosok, nóták 9.44: Kis magyar néprajz 10.05: Kököjszi és Bobojsza 10.22: Magyar mondák 10.39: Rádiószínház 11.38: Respighi: Róma fenyői — szimfonikus költemény 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek 15.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Kincskereső kisködmön 15.51: Könnyűzene mandolinra 16*15: A Budapesti fóvósötös játszik 17.0$: A kicsi — szép? 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.66: Franck: Az elátkozott vadász — szimfonikus költemény 19.15! Kilátó 20.00: Évszázadok mesterművei 20.36: Népdalest 21.30: A 8. utca rejtelmei. Kulcsár István miami útijegyzete. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Németalföldi madrigálok 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Makrai Pál táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A nemzetközi munkás- mozgalom dalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Galambos Erzsi és Németh Sándor énekel 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Mazsaroff Mária és Tihanyi József népdalokat énekel 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Zeller operettjeiből 14.35: Slágermúzeum 16.00: Szíriusz kapitány veszélyben Fantasztikus rádiójáték 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Újdonságainkból 19.10: Caruso, a nép énekese 19.45: A Human League zenekar felvételeiből 20.35: Tudósítás a vízilabda Tungsram Kupáról 20.40: A Rádiószínház bemutatója 21.15: Nosztalgiahullám 22.16: Friml és Romberg operettjeiből 23.20: ..Egy nyáron át. . .** Könnyűzene éjfélig MISKOLCI STÜDIÓ: 4 NÓGRÁD - 1982. július 7, szerda 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hangverseny- krónika. — 17.30; Ablak az országNyár a televízióban Új sorozatok, filmek és sport, sport, sport... Jelenei a Dániel című sorozatból (Huszti Péter és Márkus László.) A tévé mindenesetre igyekszik konkurrálni a kánikulával. Amit kínál: új izgalmas sorozatok, filmek, új tévéjátékok és természetesen sport, s ami ugyancsak nem utolsó dolog, a szobák hűvöse-. A kulturális és drámai műsorok között szerepel Illés Endre ismert művének, a Festett egeknek, tévéadaptációja, Gaál Albert rendezésében. A darab műfaji megjelölése „játék a nappali álmokról”, főhőse a 28 éves mérnök, Ádám, aki úgy igyekszik kárpótolni magát a magánéleti és munkahelyi sikertelenségeiért, hogy elképzelt jelenetekkel szórakoztatja magát, ily módon korrigálja mindazt, amit az életben helyrehozhatatlan- nak tart- csakhogy más az álom és más a valóság-. A dráma főszereplői: BalkayGéza, Venczel Vera, Borbás Gabi és Tyll Attila. A „dokumentumos” hangvételt a képernyőn Vincze Péter Némafilmje képviseli, amely megtörtént eseményekre épít Egy nyírségi parasztcsaládot annyira megrendített két hold földjük betago- sítása, hogy örök némaságot fogadtak... A Havas Péter által rendezett dokumentumdráma tolmácsolói: Bán János, Csikós Gábor, Hernádi Judit és Berek Kati. Kállai István adaptálásában elevenedik meg Fejér István komédiája, az Irány Caracas’, amely a hajdani disszidálási láz felett gúnyolódik, Kalmár András rendezésében, a főszerepekben Avar Istvánnal, Kállai Ilonával, Márkus Lászlóval, Tóth Enikővel, Harsányt Gáborral és Suka Sándorral. Bemutatják Krúdy Gyula regénye, az Al-Petöfi tévésfeldolgozását is, Lányi András rendezésében. Ebben Tör öcsik Marit, Meszléri Ju- ditot. Kovács Tituszt, Koltai Róbertét, Zala Márkot láthatjuk. A világirodalmat Bulat Okudzsava, A. Sábor-Rylski és Labiche neve fémjelzi. Okudzsava Szegény Avroszi- movja egy Pétervám került ifjú orosz nemes eszmélésé- nek hiteles rajza, Andorrai Péterrel a főszerepben, Gát György rendezésében. Goéi Albert nevéhez fűződik a Kényszerzubbony című tévédráma, Scibor Rylski műve nyomán, mig a neves francia komédiaszerző, Labiche Persely című játékát Liska Dénes átírásában, Karinthy Márton rendezésében élvezhetjük, Benedek Miklós, Székhelyi József, Reviczky Gábor, Tóth Enikő, Hámori Ildikó,' Gálvölgyi János és mások közreműködésével. Hatrészes tévéjáték követi nyomon a fotóriporter Dániel kalandjait, Szakonyi Károly könyve alapján, Szálkái Sándor rendezésében, Huszti Péterrel a címszerepben. A filmműsorok kínálatában találjuk a Piszkos pénz című ausztrál filmsorozatot, a Veszélyes vizeken című kétrészes francia alkotást Ugyancsak a franciáktól vásároltuk a Transval minden aranya című hat folytatásból álló ka- landfilmet, Paganini életét dolgozták fel az olaszok, négy részben, Tinó Schirizlivel a főszerepben. Sibilla Aleramo regénye nyomán forgatták az Egy asszony című sorozatot, a múlt századi nők kiszolgáltatottságáról. Szintén hat epizódból áll a mozikból már jól ismert Bergman-mű a Jelenetek egy házasságból. 13 estén vetítik a csehszlovákok külföldön is sikeres produkcióját, amely Kórház a város szélén címmel kerül képernyőre. Az ismeretterjesztés* szolgálja a franciák sorozata a hajózás történetéről, az angolok munkája a modem szobrászat rejtelmeiről. Az egyedi filmek kínálatában láthatunk olyanokat is, mint A macskás öregúr, amelyet korábban a mozik műsorán is üdvözölhettünk, de felbukkan olyan film is, amit a tévé mutat be elsőnek. Ilyen például az Egy asszony igazsága című francia dráma, a Csak te meg én című amerikai, vagy az Ahová az ezüst hollók repülnek című olasz alkotás. A könnyedebb hangvétel jellemzi Az álhatatos férj című francia komédiát, amelyben a tisztességben megőszült ügyvéd azzal a kéréssel fordul nem éppen feddhetetlen előéletű klienséhez, hogy segítsen neki eltenni láb alól a feleségét... A hosszú búcsú című amerikai krimiben Chandler, a detektívirodalom klasszikusának kedvenc hősével, Marowe felügyelővel találkozhatunk... A nyár végén sorozat indul a tévében a Rubljov, az Iván gyermekkora rendezőjének. Tarkov- szkijnak műveiből. Ismétlésként sugározzák a Zola című sorozatot és ismét képernyőre kerülnek öt alkalommal Kántor kalandjai is. Márcsak a labdarúgó-világbajnokság miatt is a sport a nyáron a főszereplő a televízióban. Madridból július 11-ig jelentkeznek a sportriporterek. Júliusban pedig ott lehetünk még a vívó-világbajnokság küzdelmein, majd augusztusban 'a kajak-kenu világbajnokság, illetve a hőnap végén, szeptember elején az ebező-világbajnokság eseményein, míg augusztus 15-én a Forma I. autóverseny pillanatait követi a kamera, (nemlaha) Olcsóbb kilométerek A szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesülését elsősegítendő, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a kollektívák szeptember közepéig kedvezményes áron vehetik igénybe a vállalat autóbuszait szombat- vasárnapi kirándulásokra, kulturális programok, múzeumok, kiállítások és színházi műsorok megtekintésére. Eddig tizennégy brigád élt az újszerű lehetőséggel, ám a jelentkezők száma napról napra gyarapszik. A „kedvezményes buszokat” a végzett munka alapján rangsorolva kapják meg a dolgozók. Óvjuk jobban Az Állami Biztosító statisztikája szerint évről évre mintegy 10 százalékkal nő a gyermekbalesetek száma. Tavaly a kétmillió óvodás, általános és középiskolás közül 48 ezren szenvedtek balesetet. Nagy részüket otthon és közlekedés közben éri baleset; a legtöbbször kezüket, lábukat törik, vagy leeső tárgytól szenvednek sérülést. Minden évben megnövekszik a balesetek száma az iskolai szünidőben. A szülők fokozott felelősségére hívja fel a figyelmet, hogy a tavaly 287 halálos kimenetelű gyermekbaleset nagy része nyáron következett be, főként azért, mert a szülök úszni nem tudó gyermeküket a mély vízbe gyermekeinket engedték. A Balaton déli partján több tragikus kimenetelű balesetet okozott az is, hogy az alacsony vízbe fejest ugrottak a gyerekek. Ugyancsak intő jel a szülőknek : sok gyerek kerül kórházba halláskárosodással, amelynek többnyire a túlzott hangerővel működő diszkózene az oka. A balesetet szenvedő gyermekeknek csaknem fele 10—14 éves. Feltehetően azért velük fordul elő a legtöbb baleset, mert már nem olyan kicsinyek, hogy állandó szülői felügyeletet igényelnek, de még nem elég önállóak ahhoz, sem, hogy kellőképpen vigyázzanak magukra. ra. Dr. Fodor László Jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Fejlesztések a Tiszakeszi Cipőgyárban. — Nagyüzem és szakcsoportos szőlőtelepítés Mádon. — Borsod- nádasd jövője.) Felelős szerkesztő: paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi, krónika. (Bővítik a Salgótarjáni Ruhagyárat. Mozgásművészeti tábor nyílt Miskolcon. Zenés színházi bemutató.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévé-torna (ism.) 9.05: Csak gyerekeknek! Kisfilm-összeállítás 9.55: Delta 10.15: Folytassa, főnővér. Magyarul beszélő angol filmvíg- jálék (ism.) 11.40: Reflektorfényben. Osztrák zenés film (ism.) 16.40: Hírek 16.45: Rövidfilmstúdiók műhelyéből 17.25: Tévébörze 17.35: Tollassuli. 6/1. rész 17.50: Gyerekek a házban. Magyarul beszélő NSZK filmsorozat 18.20: Reklám 18.30: Díszdoktoravatás. Magyar rövidfilm 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Férfiszépség. Magyarul beszéld szovjet tévéfilm 2/2 rész 21.10: Panoráma 22.10: A tv galériája 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Tisztelet Chagallnak 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Reklám 2i.55: Zenés nyári esték — Millöcker: A koldusdiák. BESZTERCEBÁNYA: 17.50: Hírek 17.55: Autósok-motorosok 18.30: URH-kocsival 19.10: Esti mese 19.20: Idő járásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Élni kényszerítelek. 21.25: Zenés fej törő játék 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A családom 2. MŰSOR* 20.00: Publicisztikai műsor 20.40: Edita Pieha énekel 21.10: A drezdai képtár kincsei 21.25: időszerű események 21.55: Dzsámiján, a festő. MOZIMŰSOR* Salgótarjáni November 7.: Fét 4-től: Fehér farkasok. Színes NDK indiánfilm. Háromnegyed 6-tól: Tűzszekerek. Színes, szinkronizált angol filmdráma. Este 8-tól: A nagy éjszakai fürdőzés (14). Színes, szinkronizált bolgár filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Kéjutazás Las Palmasba. Színes, szinkronizált svéd filmvígjáték. Este 8-tól: Éjszakai vonat (14). Lengyel filmdráma. — Nagybáto- nyl Petőfi: ...És megint dühbe jövünk. Színes olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Bányász: Kaspar Hauser (14). Színes NSZK-bell film. — Pásztói Mátra: Sivatagi show. Színes magyarul beszélő amerikai film. Karancslapujtő: Beszélő köntös. Színes magyar ka- landfilm..
