Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

Kesztyűt dobtak Keglevícb grófnak Á péterkei palócok „székesegyháza" A székesegyház neogótikus épülete Hasasa* mellőzés után is­merték fel a pétervásári templom építészeti értékeit. Azóta terjedelmesen foglal­kozik a Heves megyei mű­emlékkel minden valamire­való szakkönyv, azóta or­szágos hírűvé vált a paló­cok „székesegyháza”. A helyi lokálpatrióták méltán lehetnek büszkék településük krónikájára, hi­szen ez a vidék ősidők óta lakott volt. A régészek vas­kori karperecét leltek itt, és szkíta sírra, edényekre bukkantak. Honfoglaló ele­ink jelenlétéről is számos relikvia árulkodik. Az okle­velek már 1247-től említik, méghozzá Endre bán birto­kaként. Az 1332—37-es pá­pai tizedjegyzék plébániá­jára utal. Mindez azért is lényeges, mert megalapo­zottnak tűnik az a nézet, hogy valamiféle temploma is lehetett, s ezt renoválták, építették át később. Erre egy 1960-ban megtalált, be­falazott palackban levő la­tin nyelvű szöveg Is utal, nem részletesen, de megle­hetősen hitelt érdemlően. Sok földesúr váltotta egy­mást. Tamás erdélyi vaj­dát a Perényiek, a Mágo- fsvak, a sövényházi Móri- czok, a Tatayak, a Semseyek, a Kanizsay testvérek, a Csa­nádiak követték. Érthető, hogy mindannyian ragasz­tottak javadalmukhoz, hi­szen a falu már 1445-ben vásártartási joggal felruhá­zott mezőváros volt. Az egyik Móricz lány, Borbála, a minden bizony­nyal délceg, a női szíveket melengető Keglevich Miklós diósgyőri, majd ' ónodi vár­kapitánynak nyújtotta ke­zét, s vele együtt — ez le­hetett az igazi vonzóerő ak­kor is, ha a szerelmes asz- szonynak eszébe sem jutott a helység és a terjedelmes határ fele részét. Közben adódtak ugyan ne­hézségek, de a konok férfi csak elérte azt, hogy gyer­mekeinek — Ádámnak és Zsigmondnak — biztosította az annyira óhajtott tulajdon­jogot. A XVIII. század első esztendejétől kezdve ők és utódaik tovább gyarapodtak. Ezzel a családdal eleinte nem volt szerencséjük a lakosoknak. Eszterházy eg­ri püspök 1767-ben elláto­gatott ide, és vizsgálata so­rán a templomot — a lélek- számhoz mérten — kicsi­nek, szűkösnek, s elhanya­goltnak tartotta. A canoni- ca visitáció el is rendelte, hogy a kegyúr — saját költ­ségén — építtessen egy újat. A valószínűleg nemcsak rá­tarti, hanem zsugoriságával is feltűnő arisztokrata sem­mibe sem vette az egyházi határozatot. Annyira feldü­hödött, hogy a papnak még a szükséges javításokat is megtiltotta. Persze az önérzetes job­bágyok nem hagyták annyi­ban a dolgot. Szervezked­tek, küldöttségeket verbu­váltak, s úgy döntöttek, hogy a nélkülönzések árán is, saját költségükön újjá­varázsolják az épületet. Rá­adásul még azt is elérték, hogy egy esztendőre men­tesítsék őket a megyei köz­munkáktól. Az őket követő nemzedékek nem feledték eleik „fegyvertényét”, s jó­részt ezért a közkeletű pa­lócok székesegyháza titulus. A famíliában azonban nem öröklődött a fukarság. Keglevich Károly gróf iga­zi mecénásnak bizonyult Jóvátette az egykori hibát, s lebontatta — 1811-ben — a még kifogástalan állapotú építményt, mert újat, pom- pázatosabbat álmodott. Egyéb indokai is voltak. Erre így utal a már jelzett palack­ban lelt iromány: „Gróf Keglevich II. Károly Fenséges Űristenhez vonzott buzgóságából templomot épít leányának, Odeschalci In- noncentné született Gróf Keglevich M. elhunyta em­lékére nagy szeretettel, mű­vészi ízléssel.” Az utóbbi megjegyzés tényleg nem túlzás, mert Povolni Ferenc személyé­ben kitűnő tervezőt és ki­vitelezőt választott ki. Ez a rendkívül tehetséges ember előbb az egri, a pesti, és a debreceni kőművescéh, majd 1851-től, a bécsi Szent An­na Akadémia tagja volt. Világot járt, sok tapaszta­lattal, a szó nemes értelmé­ben vett rutinnal rendelke­zett. Ráadásul sokat ta­nult testvérétől, Antaltól, aki Szepes vármegye építé­szeként korszerűen állította helyre a lőcsei Szent Ja- kab-templom gótikus tor­nyát. Ennek hatását érez­zük — persze nem másolat­ként — a pétervásári vál­lalkozásban. A főúr nemcsak a szak­tudásban bízott, hanem ha­dilábon állt az egri érsek­séggel is, ezért készséggel fogadta szolgálatába azt az építészt, akit szűklátó­körűségből, vagy egyéb in­dulatoktól vezérelve mellőz­tek. Jó érzéssel töltötte el az a tudat, hogy borsot tör­het az eminenciás úr orra alá. Fizetett i* bőkezűen. Az építőművész — egyáltalán nem túlzás ez a kifejezés — évente a költségvetésen felül kapott honoráriumot: 100 forintot, 300 font lisztet, 300 font zsemlyelisztet 1200 font kenyérlisztet, egy hí­zott sertést, 30 font tehén­vajat. A mesteremberlegé­nyeket az uraság tartotta étellel és fizette is. Mindez nem volt hiába. A kész mű felülmúlta a vá­rakozást. A középkori falak­tól védett területen — min­derről ma is meggyőződ­hetünk — háromajtós neo­gótikus épület szökell a magasba. Pécsi István Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról Az államigazgatási eljárás korszerűsítését, az államigazgatási tevékenység szervezési- szolgáltató jellegének erősítését szolgáló, az államigazgatási eljárás általános szabályai-' ról szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény 1982. január 1. napjától hatályban van. Az új jogszabály szeme előtt tartja, hogy az államigazgatási határozatok bírósági felül­vizsgálata a törvényesség biztosítását segíti elő. Az új jogszabályi rendelkezés szerint a Minisztertanács rendeletében meghatározott körben jogszabálysértés miatt az ügyfél a bí­róságtól az állaimigazgatási szerv határozatá­nak felülvizsgálatát kérheti, ha a határozat az ügyfélnek az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát megvonja, vagy korlátozza, illetőleg az ügyfélre ilyen kötelezettséget állapít meg. A bíróság felülvizsgálatára csak akkor ke­rülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél kimerítette a fellebbezés jogát, vagy a fellebbezés kizárt. Abban az esetben, ha a bíróság az ügy ér­demében határozott az államigazgatási szerv­nél ugyanabban az ügyben, azonos tényállás mellett új eljárásnak nincs helye. A Minisztertanács a 63/1981. (XII. 5.) szá­mú rendeletével döntött a bíróság által felül­vizsgálható államigazgatási határozatok kö­réről. Eszerint többek között a bíróság által felülvizsgálható: a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését, vagy hiányát tanú­sító bizonyítvány. Az országgyűlési képviselő és a tanácstagok választására jogosultak név­jegyzékéből történő kihagyás, illetőleg a név­jegyzékbe való felvétel. Az örökbefogadást engedélyező, illetőleg az örökbefogadást el­utasító határozat. Az állami gondozásba vé­telt elrendelő, illetőleg' az állami gondozás megszüntetése iránti kérelmet elutasító1 ha­tározat. Az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népességnyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadása, törlése, kija­vítása, kiegészítése, vagy személyi adat köz­lésének, illetőleg közokiratba foglalásának megtagadása. A tartási, életjáradéki és örök­lési szerződések jóváhagyásának megtagadá­sa. Gyámot, vagy gondnokot kirendelő hatá­rozat. Az adót vagy Illetékkötelezettséget megállapító határozat a kivetés jogalapja te­kintetében. A tisztességtelen haszon forgal­mi adó címén történő befizetését elrendelő határozat. A lakás, vagy lakrész igénybevéte­lét elrendelő határozat, így különösen a bér­lő elhagyott tanácsi bérlakásának igénybevé­tele, a tanácsi bérlakásnak a jogszabály elő­írása folytán meghatározott személy részé­re történő kiutalása elmulasztása, vagy más személy részére való kiutalása, a tanácsi bér­lakás bérlőjéneik halála esetén a lakásbérlet! jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerésének megtagadása, a tanácsi bérla­káson fennálló lakásbérleti jogviszonynak meghatározott személy javára való lemon­dásához a hozzájárulást megtagadó határozat, a tanácsi bérlakásnak bérlőtársi bérlemény­ként történő kiutalására irányuló kérelem el­utasítása, a tanácsi bérlakás cseréjéhez a hoz­zájárulást megtagadó határozat. A szövetkezet alapszabályának, az alapsza­bály módosításának jóváhagyását megtagadó, továbbá a szövetkezet 'feloszlatását kimondó határozat. A földnek és más vagyontárgynak kártalanítás nélküli állami tulajdonbavé+e'ét elrendelő határozat, kivéve a jogellenesen kül­földre távozott személy földjét és más va­gyontárgyát, továbbá ha a külterületi földet a művelési kötelezettség elmulasztása miatt vették állami tulajdonba. Az ingatlanra vo­natkozó jogok és tények bejegyzéséről szó­ló illetve az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító földhivatali ha­tározat. A föld- és erdőterület-rendezés miat­ti térítésről rendelkező határozat. A magán- S7.emély földtulajdonának átruházása enge- délyezését megtagadó földhivatali határozat. Vízügyi jogviszonyból származó fizetési kö­telezettséget, a helyi jelentőségű közcélú ví­zi létesítmények költségéhez való érdekeltsé­gi hozzájárulást megállapító határozat. A közút rongáléját illetőleg a közutat rongáló jármű üzemben tartóját kártérítésre kötelező határozat. Egyes társadalombiztosítási ügyekben is sor kerülhet bírósági eliárásra. Így a társadalombiztosítási bizottság határozata el­len a kézbesítést követő 30 napon belül az ér­dekelt a munkaügyi bírósághoz fordulhat, a nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra jo­gosultság kérdésében, a szolgálati Idő meg­állapítása tárgyában, abban a kérdésben, hogy üzemi baleset történt-e, a felróhatóság címén visszafizetésre kötelező, továbbá a megtérí­tésre elkötelező határozat ellen. Nem lehet azonban keresettel fordulni a munkaügyi bí­rósághoz többek között a rokkantság és fog­lalkozási betegség fennállásának, a rokkant­ság, illetőleg a munkaképesség-csök­kenés mértékének kérdésében, abban a kérdésben, hogy a munkaképesség- csökkenés illetőleg a halál, a bale­settel összefüggésben áll-e és hogy a nyugellá­tás milyen összegű átlagkereset alapján jár. A biztosítási jogviszony fennállása kérdé­sében hozott határozat ellen az érdekelt ugyancsak 30 napon belül fordulhat a mun­kaügyi bírósághoz. Dr. Ádám András megyei főügyészhelyettes Se nem kicsi, se nem nagy— Amolyan átmeneti állapot — Kinek mi jut eszébe a ben vihorásznak az alig 14 ják; járunk a strandra, min-1 nyárról? évesek a megyeszékhely főte- den filmet megnézünk, és összenevetnek a göndör fe- rén. És vakáció ide, kikap- rossz idő esetén ott az „uszi”, jű csitrilányok, szálfatermetű csolódás oda, éppen a köz- ....reggeltől estig ülhetünk a kamaszok. ponti ifjúsági klub üvegajtajá- klubban, csavaroghatunk ked­— Nyár és VAKÁCIÓ! csu- ra ragasztott nyári munkale- vünkre... pa nagybetűkkel — vágja rá hetöségeket böngészik. Abban Megakad a felsorolás, ami­valamennyien megállapod- kor bedobom az ünneprontó nak, hogy a környező tsz-ek szót, hogy KÖTELESSÉG — Kelemen Gabriella. Nyár és kikapcsolódás! ■ szintén csupa nagybetűkkel — által hirdetett málnaszüretek így, csupa nagybetűkkel. licitál Varga Anikó. — Nyár és SZERELEM! — a legjövedelmezőbbek, ám Hááát! — húzzák el a nem biztos, hogy egy fejlődés- szájukat _ Az is volna, csatc mereszti ábrándozó szemeit az *5en, /evő gyermeki szervezet kedvünk nincs hozzá. ég felé Czene Pisti. A ballagás emlékének fel­szabadító érzésével a lelkük­Utazási tudnivalók Kutya és a kézipoggyász — vasúton A szocialista vasutak egy- tők. Ehhez azonban minden­más közötti forgalmában az kor az utasok beleegyezését utasok kézipoggyászként kell kérni. Kutya szájkosár­személyenként 35 kilónál ral, pórázon tartva vihető nem súlyosabb olyan terje- be az utastérbe. A nemzet- delmű csomagot vihetnek közi forgalomban a kutya magukkal, amely az ülő- utaztatásáért az utasok me- helyhez tartozó csomagtér- netdíjának 50 százalékát kell ben, illetőleg az ülés alatti fizetni. Norvégia, Svédor- részben elhelyezhető. szág, Finnország, Anglia, Ír­Gyermekjeggyel utazó M- *E££&2£ i nnrtrfX'O cuo horfln inriK I b ** zipoggyásza kiló lehet. legfeljebb 15 A nyugat-európai forga­lomban az utasok kizárólag könnyen hordozható tárgya­kat vihetnek magukkal díj­in azonban kutyával nem utazhatnak. Az élőállat-fuvarozás részletes feltételeiről a MÁV közönségszolgálati irodánál (Budapest VI., Népköztár­talanul. A vasutak élő álla- saság útja 35.) kapnak in- tokat kézipoggyászként ál- formációt, de felvilágosítást tálában nem fuvaroznak. Ki- a nemzetközi menetjegy ki­sebb élő állatok az egészség- állításával megbízott vala- ügyi szabályok betartásával mennyi jegykiadóhely is a személykocsiba bevihe- készségesen nyújt. elbírja ezt a nehéz fizikai munkát. — Nézd, kézbesítőt keres a posta! Nem is rossz. Egész •nap csavaroghatsz, ahová meg becsöngetsz a küldeménnyel ott némi borravalót is a ke­zedbe nyomnak Kárálnak a lányok; — Ak­kor már sokkal elegánsabb a fagyimérés, hot-dog készítés... — Nekem azt mondta az anyu, ha úgy gondolom néha elmosogathatok, kiporszívóz­hatok — jegyzi meg Kelemen Gabriella. Varga Anikó anyukája es­ténként megfőz, hogy kislá­nyának másnap délben legyen mit ennie. Az Anikó feladata? Beágyazni maga után, felme­Gyerekek, lesz nekünk legíteni az ételt... időnk egyáltalán arra, hogy ~ tuI engedékenyek a a nyáron dolgozzunk ? — teszi születtek. szegezem a kér­lel a kérdést Varga Anikó. dest a gyerekeknek. — A, a látszat csal — le­gyint Czene Pisti — mindany­A lelkes csapat meghökken. Valóban. Gyors számítgatás, . , .. osztás, szorzás, az eredmény ny.!fl! . sf1Roru; következetes pedig; június végétől a Bala- szul°kk.el rendelkezünk Ez a ton..., aztán két hét a szülők­kel, utána üdülés a nagyinál, mostani, . amolyan átmeneti állapot. Mert ugy-e már nem talán júliusra be lehetne pré- VaRyunk kicsik’ de ,méR ne™ selni valamit..., de másfél hét- ya§yu^k deg nagyok sem. Es re nlliat ha azt vesszük, ez az utolso re álljak munkába? A következtetés tehát; — Sajna, egy, csöpp időnk sem lesz. Valóban „sajna”, kedves fi­atal barátaim. Mert bár meg lehet, hogy beutazzátok a országot, eljuttok a határokon gondtalan nyarunk a középis­kola megkezdése előtt. Hát ez­ért tartják úgy a szüléink, csi­náljon az a gyerek utoljára kedve szerint, később úgyis '.S, bőven kijut neki a munkából, meg a kötelességből.... túlra, ám a saját munkával, “ És nem éhek vissza ez- nani küzdelemmel «reevett zel„ az engedekenyseggel? napi küzdelemmel szerzett, saját pénz nyújtotta öröm is­meretlen marad számotokra. De menjünk tovább! — Amikor éppen nem nya összenevetnek: — Ä, a lát­szat csal. Mindannyian köte­lességtudó, szorgalmas gvere- kek vagyunk. Ez a mostani raltok. s a fenti okok miatt, .«llaD,°.t: (hogy tudniillik nincs rá idő), ™lynek ,minden PJ1 *natat akk0r1 TU kihasználni.... maradeklaIanul csináltok? Hogyan, mivel te­lik az az egy, másfél üres hét? Magasba csap a lelkesedés, egymást túlkiabálva sorol­Mit mondjak? Meghajoltam az érveik előtt. r NÓGRAD — 1982. július 7., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom