Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

Mondjuk: hűség * Mottó: „Minden szóról eszébe jut valakinek valami" r L Z. t Van valami titkos zug ben- Hűség... hűség, hűség... Hát, Akár a magánéletben, akár rünk. Egy odú, amely az or- így első hallásra nem is tu- a történelemben vizsgáljuk: a vos vizsla szemével, a tudó- dóm. Nem tudom mit jelent- hűség mindig a legkényesebb mány mindentudó masináival hét. Ha szófejtéssel próbálko- kérdések egyike. Nem csupán föl nem térképezhető. Sokszor zom, az is zsákutca. Hűs+ég. az adott helyzetek miatt, ha- érzem, tudom, hogy van és Még ha melegebb nyarunk nem természeténél fogva. lenne, csak-csak volna értei- Ugyanis kétféle hűség irányú­mé. De így? ban hatnak késztetések. Belül­yiszont a fosztóképzős alak rö1 az önmagához való hűség Az igen! Arról többször is ol- felé vonzódik a» egyén, a kö- leg színek mindinkább gő- vastam, hallottam mostanában, zösség. Kívülről a társhoz, gössé, rikítóvá válnak Nóg- „Hűtlenül cserbenhagyta áldó- ‘ J rádban is. Még cuppog a sár zat6t» vagy „öt év hűtlen ke- a csizma alatt, ha ki merész- zeiés miatt”, esetleg „Hű, de kedik az ember az erdore. de hűtlennek méltóztatik lenni, mar elmúlt a téli sivárság, drága nagyságos asszonyom” Állok és^nézem a tavaszt. Sze- — szóval ilyen címek, emlé- mem előtt minden akár a kék rajzanak a fejemben. Aztán fénykép. Rögzül, mozdulatlan. ezek alapján úgy gondolom, mértékének szabályozásába. És én mégis mást látok. Egy hogy a hűtlenség egyik olyan Körülményes dolog, mint min- kölyköt, amint a tengernyi ré- eredendő vonásé az emberi den próbálkozás, amellyel a ten átkaríkázik. A bicikli fajnaki ami segített kiemelni természetest muszáj nemesbí- nyergéből bámulja a pocsolyás az állatvilágból. Mert ki hal- teni. De, ámbár bajosan, ez kölyökfűcsomókat, a magá- ]0tt már , emberhűségről”? De is megoldható. Mindenekelőtt Szombati társasjáték munkálkodik becsülettel ben­nem is valami.- Itt van példá­ul a tavasz. A barna dombok egyre színesebbek, s sötét-me­baráthoz való hűség ad lökést a cselekvésnek. S e kétfajta Indíttatás nem mindig marad harmóniában. Ha a harmónia feltűnően megbomlik, akkor kell tudatosan beavatkozni a hűség irányának, módjának, nyosan álldogáló fűzfát. Húsz évet pergett vissza az idő, al­földi kisiskolás vagyok újra. Emlékezetem fényképén a fontos, hogy kerüljük a szél sót kozkáztatja. Ez egy általá­nyár, pedig valóságos szelek ^énVű^űvek áUítá- nos és kemén7 szabály'- Amt ringatják a valóságos tó vi- \ÓJT0^ viszont a szélsőségeken belüli aránymegválasztást illeti, arra már nem lehet általános elve­ket megfogalmaznunk. Mivel­hogy változó helyzet diktálja az optimális hányadot. De kutyahűség... zét Bánk, Diósjenő, Palotás, fom igazolására, ám úgy vé- Mihálygerge, Kétbodony..; lem- mlndez íolosle8es' Hlszen Nem! A múlt simogat: ho­mokba ásott apró medence, a dédapái szőlő kunyhója mel­lett, gyerekfáradtsággal hor­mindennapjainkból akárki ka­pásból akárhány példát fel tud sorolni, amely mind a hűtlenség dühöngő uralmát • — , iea7olia r<nmán euvetlen «bármilyen is az aránymegosz­dott napmelegítette hordóiűz halíottaSfv hűsé£ jás, mindig szükséges a fegye­- nagyobb víz az az Atlanti- r51 rebesgetni_ amikor a lem bizonyos foka! Ez paran­KRESZ-vizsgán ötödször is a fénykép itt faradó megbukó is“erősömnek vala­mi „hűségjutalomról” - beszél­őszibarack felejthetetlen ízét. tek',aztán etftS1. 0,^n ba' . ratságtalan arcot vágott... Szó­nagyobb víz óceánnál! És az őszi «illatok. No lám színeket mutat, hanem áz em lékezet a rézgálic kékjét, az a must édességét cipeli. Az a zug munkál bennem val még nekem is elment a kedvem az egésztől. Biztos va­lem bizonyos foka! Ez paran­csol mértéktartást az „önhű­ségnek”, s szorít helyet a lét­fontosságú ragaszkodásnak. Könnyítik az önfegyelmezést az emészthető morális érvek, amelyek eséllyel viaskodhat­A test hűtlen, elkeveredett az ~ iszam6s talaíú aréná­alföldi homokról ide, a hegyek l,3™1- mu t’ haszontalan ban — az indulatokkal. E vi­közé, de az emlékezet az itteni fényképeket ottani film­mé teszi. Hűtlenségem min­dennapos hűség tehát. — h — f n J MONDJUK: 9 6 f ■ dolog lehet. szontagságos tusában válik el: Ezért kerem hűftlen)séges k. , . _ o lvasóimat, bocsássák meg, ki elcsúszik, hogy most mellébeszéltem... s ki tántoríthatatlan! — 1 — mól — •A kisorsolt szét Király Albert, Tar, Május I. t* «. azftm alatti olvasónk küldte be. Nyereményét — egy 100 forintos könyvutal­ványt postán küldjük cl. Továbbra is várjuk olvasóink javaslatait 1 A javasolt szó — a mellékelt szelvényre Írva — augusztus 7-ig küldhet« be szerkesz­tőségünk Címére! Salgótarján. Palőczi Imre tér 4. 3100. (A borítékra kérjük ráírni: „Egy szóval is nyerhet!”) ■ SzombaU társasjátékunkkal augusztus 14-én jelentkezünk legkö­zelebb. Zajok és csendek Meditáció nyaralási kultúrá(latlanságu)nkról „KCez, jól." „Csak lassacs- esti kiruccanások szintén — azt a képességet, hogy ne csak kán, öregesen.” „Köszönöm-pedig, a nagyfiú szívesen elvá- külsődleges, jegyei legyenek a kérdésed, remekül!” „Hááát... lalta volna a testvérére vigyá- pihenésnek, üdülésnek belül, ligy közepesen, semmi különös.” zást, hogy a szülei szórakozni szellemileg, idegileg is fel tud­E válaszok nyomán bizonyé- menjenek. Am a mama inkább jón frissülni az ember. Vágy ra azt gondolja a kedves ol- ruhákat vfrtt a gyerekeknek, kell hozzá a kis örömökre, él­▼asó, a Hogy vagy? közhely- arra ment el a pénz. Végül is ményekre, szépségre; türelem, kérdésre adták. Nem is téved ugyanolyan volt a nyaralás, a másikkal való törődés, nyi- nagyot — de elhangzanak a min ...a otthon lettek volna tottság. v Hogyan nyaraltatok? banális csak éppen főzni és takarítani Ha a zajok és csendek ko­párjaként is mostanában. nem kellett. Egyedüli nyertes zül választani kell, legyen az Banális kérdésre banális f barátokat első/mögött nagy társaság, ▼álasz dukál De mit monda- es lóMoUotte napjai nyüzsgő élettel teli napok so­íiánk, ha magunknak is fel- A negyedikbe készülő két ra, az utóbbira voksolnék. Ügy tennénk a kérdést - és termé- unokatestvér, Éva es Laci a hiszem, ez nem igénytelenség- szetesen őszintén felelnénk? falusi nagyszülőkre1 nyaralt bői fakad. Azt a variációt, amikor a pénz Csodálatos kornyék varromok- G. Kiss Magdolna nem számít van dögivei, jó- kfl. . nfEyAsz?^ író­szerével elhagyhatjuk - bár utakkal A két diák a kertből ekkor sem biztos, hogy igaz: PfT “UPtn 3 remek volt, csodálatos, felejt-*13 tokat - naphosszat bömbölt heteden; hiszen nem minden- f sz u perm in őség u magnós tás- ki tud élni a lehetőségeivel. k^ . a nagymama bouzaii- ........ , , kodasara, együttesekről vitat­Mi is tulajdonkeppen a nya- koztak napoztak, cigiztek. Kiás? Nyárt pihenés, üdülés, ottlétük legnagyobb haszna a emit általában nem a lakohe- máInaszedés volt.„ Ivén tölt az ember, hanem el- s.-ék ezen a nyáron nem utazik valahová. Az a bökkenő nyaraltak. Vagy mégis?... ügy hogy sokan rossz szokásaikat, döntöttek otthon maradnak beidegződéseiket is a poggyász- a szabadság ideje alatt De bi teszik.~ mint a mesében az okos lány, G.-ék két gyerekkel — egyik aki hozott is ajándékot, meg iskolás, másik óvodás — ér- nem is, ők is szerveztek is keztek meg a hegyvidéki üdü- nyaralást, meg nem is. A lé­iébe, ahol a közelben jó vizű nyeg: kikapcsolódni, pihenni, strand is található. Már hóna- másképp élni kicsit, mint a pókkal korábban tervezgették, munkanapokon. Ezer apró öt­mi mindent csinálnak a tíz letet valósítottak meg: bográ- nap alatt — közös családi tű- csozást, amikor a férj főzött, rák, fürdőzések, a kicsi úszás- a hét derekán mindössze egy ra tanítása, egy-két este ki- éjszakai szállással kétnapos kapcsolódás, szórakozás a szál- szlovákiai kiruccanást, gya- ló bárjában — ízelítő a tervek- logtúrákat a környéken. Ha bői A valóság? A nehezen ki- csak tehették, megmártőztak mozdítható papa naphosszat a csöndben, nyugalomban, inkább az újságokat böngészte, Amikór barnára sülten kipi- esto tévét nézett. Kirándulni henten újra dolgozni mentek, csak a többi vendéggel közösen mái maguk sem voltak bizto- eS'r alkalommal mentek él. sak benne, nem ez volt-e az a környéket alig sikerült meg- igazi nyaralás? Bár... — sok Ismerni. A strandon a mama mozzanatát ,.át lehet, menteni’* nyűglődött, a kisebb gyetekkel, az évközi víkendekre. sőt a az úszásoktatás elmaradt. Az hétköznapokra is. Különösen A Magyar Nyelvtudományi Társaságot Bemutatjuk Bősorban a kiejtés fogyatékod ságalra hívta fel a ügyeimet. Ezeken az összejöveteleken mindenki részt vehet, az aka­A Magyar Tudományos kát. Később három nagy vi- Akadémia egyik kevésbé köz- déki város egyetemi csoport­ismert. de fontos intézménye ja: Debrecen, Purrs és Szeged a Magyar Nyelvtudományi is bekapcsolódott a munkába. Társaság. Dr. Szathmári 1st- Ma már mi is az Akadémia démikusoktól az általános is- ván főtitkárt kértük fel: is- intézményei közé tartozunk, és kólái tanárokig. 1976-tól Nyir- mértéssé a társaság múltját, biztonságosabb körüimények egyházán kétévenként megren­között dolgozunk. — Hogyan működik jelenleg *i rrr> — 1949-től különböző szak­osztályok keretein belül, így a magyar, a finnugor, a szla­kár. —- Ez a társaság azért visztikai, az orientalisztikai, a maradhatott fenn, most már germanisztikai-romantisztikai több mint 75 éven át, mert és az általános nyelvészeti annak idején helyes célkltű- szakosztályokba n. Később ala- tudományágat. Az elmondot- zéssei gyűjtötte maga köré a kult meg a nyelvoktatási szak- takon kívül még sok más ren- legjobb nyelvészeket és mert osztályunk, hogy a közép- és dezvényben is szerepet válla- mindenhez köze volt, ami a általános iskolai tanárokat is lünk, jelenét és munkáját. — Mindössze két esztendeje, hogy a Magyar Nyelvtudomá­nyi Társaság háromnegyed százados fennállását megün­nepeltük — mondja a főtit­dezzük az anyanyelvi oktatási napokat, ezzel az általános és középiskolai anyanyelvi neve­lést segítjük, továbbképzési fórumot nyújtva a magyar­tanároknak. 1978-ban kapos­vári vándorgyűlésünkön in­dítottuk él útjára a szövegtan elnevezésű új tárgyat, illetőleg ha az a magyar nyelv magyar nyelv körül történt, bevonjuk a munkába. Időköz- ügyét szolgálja. — Végezetül hogyan értéke-' It a főtitkár a társaság meg­tett útját, munkáját? — Ma már természetesen jóval kiterjedtebb tevékenysé­get folytatunk, mint az első évtizedekben. Ezt főleg ván­dorgyűléseinknek, az anya­nyelvi oktatási napok meg­szervezésének és kiadvónya- inknak köszönhetjük. Ilyen értelemben tehát azt mond­hatjuk, kiszélesedett nyelvé-' szett munkánk bázisa. Nagyon örvendetes, hogy munkánk ma már az iskolákban is mutató kozik. Igaz, jó lenne, ha az iskolai oktatásra még nagyobb hatást tudnánk gyakorolni. A Magyar Nyelvtudományi Tár­saság a jövőben is ezt tartja szem előtt: ápolni a tudo­mányt, de közben eljutni az iskolákba is, ahol továbbad­ás így évtizedeken ót hatható- ben más szakosztályokat is san szólhatott bele a nyelv- életre hívtunk a kor kívánal- tudomóny és nyelvi műveltség mainak megfelelően: a névta- alakulásába. y nit, a fonetikai és beszédmű­— Milyen körülmények hív- vészettt, majd a szemiotikáit ták életre ezt a társaságot? és a szaknyelvit. Társaságunk — Még a század elején, a szakosztályok rendezésében 1903-ban jelent meg a felhí- hetenként tart felolvasóülé- vós a korabeli iapokban, seket kisebb, nagyobb heves- melynek kezdő mondata így ségű vitákkal. Itt kapnak he- hangzott: „Minden nemzetnek lyet és lehetőséget az új élő pajzsa a nyelv...” És a tár- irányzatok, új módszerek és saság 1904 végén már meg- különféle kísérletek. Itt ismer- tarthatta alakuló ülését. A rá- tetik új tanulmányaikat ta- következő esztendőben meg- pasztáit kutatóink, és Itt üd- jelent a társaság „Magyar vözöljük olykor külföldi ven- Nyelv” című folyóirata, majd dégeinket is. kiadványsorozata első publi- — Mi az új a társaság mun- kációi. A társaság azért jöhe- kájában? Vagy ugyanúgy mű­tett létre, mert megértek rá a ködik ma is, mint hetven-egy- feltételek. Á megelőző fél év- néhány esztendővel ezelőtt? század során bontakozott ki és — Természetesen vannak emelkedett tudományos rang- újításaink. Vándorgyűléseket, ra a hazai nyelvtudomány. A konferenciákat rendezünk, nagy alkotások és alkotók ko- például 1065-ben Egerben ki- hatjuk tudásunkat. Ismerete ra volt! Hadd említsem meg ejtési konferenciát, amely el- inket. Szémann Béla a kor két nagy nyelvtudósá­nak nevét. Budenz Józsefét, aki a finnugorisztikát, és Si- monyi Zsigmondét, aki a ma­gyar nyelvészet majd vala­mennyi ágát művelte. Akkor­ra megteremtődött annak szükségessége, hogy egy tár­saság keretében közérdekűb- bé. szélesebb körűvé, tervsze­rűbbé tegyük a nyelvtudo­mányt. Egyrészt a nyelvtudo­mány művelését, másrészt népszerűsítését, az anyanyel­vi műveltség emelését* tűzték ki céluL — Kik voltak az egykori alapítók? — Néhány név a sok közül: Asbóth Oszkár, Beöthy Zsolt, Gombocz László, Riedel Fri­gyes, Szily Kálmán és mások... Ott találhatók közöttük nem­csak a kor nyelvészei, de a rokon társadalomtudományok képviselői is. A társaságnak akkor 184 tagja volt. Székhe­lyük a régi bölcsészkar épüle­te. S hadd említsem meg a népszerű „Kruzsok”-ot is, amelyet még Budenz József hívott életre, s amely még ma is működik, ahol <a nyelvé­szek fehérasztal mellett ta­lálkoztál! és beszélgettek — régebben az Erzsébet étterem­ben, ma pedig a Pilvax ká­véházban. Először mint ma­gántársaság funkcionált a nyelvészek társasága és tag­díjakból tartották fenn magu­Vértesszőlőstől Dunaalmásig Ősidők tanúi Komárom megyében Ilyenkor nyaranta nemcsak sainak megfelelően hogyan a hazai érdeklődők, hanem alakult át a növényvilág. külföldi látogatok is tömege- természeti értéke, a mintegy sen keresik fel Komárom me- 22 hektárnyi területű kopár, gye három országos jelentő- sziklás tatai Kálvériadomb. ségű természetvédelmi terű- Európában egyedülálló módon letét. Közülük a legismertebb J\yu A betekintést földünk tőr- a vértesszőlősi előemberte- ténetének sok millió évvel eze- lep, amelynek a szabadtéri ötti geológiai korszakaiba. A múzeumát 25-30 ezren tekin- legrégibb _ itteni kőzetek tik meg évente. A nagy hírű le- mintegy 235—195 millió éve­itek az 1960-as években egy ?«k. az úgynevezett tnasz- 420 ezer éves mésztufapad- időszakból származnak, ami­ből kerültek elő. Az. előem- kor Magyarország területet bér csontmaradványain — egy robosztus nyakszirtcson- ton és a gyerektej fogakon — kívül számos állatfaj csontjai nagyrészt sekély tenger borí­totta, s ennek iszapjából ha­talmas dolomit- és mészkőtö­megek rakódtak le. Az ezt ma­is előkerültek, többek között köYtetf jurakorszakból a kardfogú tigris szemfogai és rad*ak fenn a Ka 1 variadomb az őshód fogai. A megkövese- legkülönlegesebb gj^lóg aikep- dett csigaházak 80 puhates- ződményei. A seloély tenger­tű fajt, köztük sok korábban bea Sazdag ^ , ag ismeretiem képviselnek. Az fzet - 8 a hajtíani tengeri ál- egymásra települt rétegek latok maradványai jól ­csaknem 200 növényfaj le­nyomatát is megőrizték az utókornak, s jól mutatják, hogy kialakulásuk félmillió éve alatt, az éghajlat változá­Schöner Mihály grafikái a „Gyalogcsillag" sorozatból i 'K—J. íí Js-j* • NÓGRÁD - 1982. július 31., szombat ■ P Harangvirág Pipacsocskák búzavirággal Rózsácska felis­merhetők a mészkőrétegek­ben. Láthatók többek között megkövesedett pörgekarúalc (brachiopodák) tengeri lilio­mok (crinoiceák), mészváz-ú egysejtűek (foraminiferák), felcsavarodott házú lábasfe- 1űek (ammonitesek). A jura- korrzak utáni krétaidőszak- bói a tenger egykori sziklás partvonalát őrzi a terület. Ta­nulmányozhatók itt a hullám­verés hatásai és az árapályövi élőviiág maradványai. Ebben az időszakban keletkezett a tatai „kékkő”, amelyből a ta­tai vár, a régi kőkerítések és házak alapzatai épültek. A 8—io ezer évvel ezelőtt élt ősember tűzkőbányészati em­lékeit ugyancsak a Kálvária- dombon fedezték fel. A földtörténeti műit egy másik szakaszába nyújt bete­kintést a dunaalmási kőfejtő. A Kőpite és a Leshegy tanú­falai az úgynevezett negyed­kor több mint egymiliió éves Időszakának változásait rög­zítik. a'z itteni bányákból elő­kerültek többek között egy őselefántféle és egy kihalt teknősfaj maradványai s az egykori forrástavakban élt édesvízi táskarák lenyomatát Is megőrizte a mésztufa. Csak- . nem 200 növényfajtát képvi­selő több ezer példányos ős­növénygyűjteményt eredmé­nyezett az itteni bányászat. A maradványokból a tudósok megállapították, hogy a szó­ban forgó időszakban ezen a tájon hol száraz mediterrán, hol szubtrópusi éghajlat ural­kodott. b. ét

Next

/
Oldalképek
Tartalom