Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
Apám, Sz Vendégségben Krúdy Zsuzsánál A Villányi úton még dübörög a villamos, de, ha valaki az egyik mellékutcájába téved, már csend fogadja. Valaha erre konflisok kocogtak, valaha — még boldogult úr- fikorában — erre is járhatott Krúdy Gyula, s há- borithatatlanul álmodozhatott arról a korról, „midőn nem volt háború, midőn legfeljebb gutaülés, végelgyengülés szokott véget vetni az életnek”. Ütban az Alsóhegy úti házhoz, az író lányának, Krúdy Zsuzsának otthonához, úgy érzem, mintha visszaperegne az idő, s nagyon is kézzelfogható jelen — nyers hangjaival, autórobajával, egyéb civilizációs áldásaival — megfoghatatlan jövővé zsugorodna, és ismeretlen, megsejtett ízeivel életre kelne a sok évtized előtti múlt... A falon festmény, Krúdy- portré, a szobában talán még a margitszigeti, vagy, az óbudai lakásból való bútorok, s könyvek sora. Nem egy közülük az író pihentető olvasmánya volt. Krúdy Zsuzsa apjáról beszél, olyan érzékletesen, hogy szinte látom Szindbá- dot, legendák nélkül, emberközelben. Délután, amikor a Dohány utcai Otthon körbe hajtat, hogy író és ' zsurnaliszta barátaival találkozzék. Vagy éppen a Tabán felé indul Kéhli kiskocsmájába, háborítatlan, csendes borozgatásra. Leül az egyik sarokasztalhoz. Télidő járja, a tulajdonos felesége kedveskedni óhajt, felajánlja, hogy megmelegíti a bort. Az író szellemes válasza: „A menyecske melegen, a bor hidegein jó!” De sokszor rövid az éjszaka, hazasürget a hajnal. Annyi múltbéli alak élet- rekeltője bóbiskol a konflisban. Otthon az íróasztal, a toll, a lila tinta várja. A penzum apró betűkkel teleírt nyolc oldal, több mint, amennyivel Jókai adózott naponta. Fáradt, nehezen megy az írás? Akkor se lehet abbahagyni: a szerkesztőségek várnak a tárcára, a novellára, s a pénz is kell, mert Szindbád nem ismeri a beosztást. Az első betű iniciálé lesz: akár egy óráig is lehet rajzolgatni, közben megjön a kedv. Már futnak egymás alá a sorok, reggel négytől délig egyetlen hiba, egyetlen javítás nélkül. A szív alakú hölgy titka. Ez volt az utolsó kézirat címe. Gonddal összehajtva ott hevert az íróasztalon, de Szindbád többé nem ébredt föl . . . Cháron csónakjára szállt. „frónak készültem, semmi másnak!” Ezt vallotta, így élt. A család, a barátok, a szórakozás, pihenés csak másod-, harmad-, negyedrendű dolog volt számára. Negyven évet töltött alkotással, hiszen már tizenöt éves korában publikált, ötven regényt, több ezer novellát és újságcikket hagyott hátra. Tevékenységében túlszárnyalta Jókait, holott a nagy író épp negyedszázaddal többet élt nála. I smét a múltba zökkenek, újra Szindbád- Krúdyt látom elmaradhatatlan bora mellett az egyik tabáni kiskocsmában. Álmodozhat: távol a világ zaja. Egy más korba képzelheti magát, élhet a régi Pest-Budán, maszkabálba jár a redutba. Patikárus- sal muzsikáltat, Nagy Ignác novelláit olvassa, a Kamon kávéházban, a zöld asztalon tekejátékot tanul, korhelykedik Indali Gyulával, szenvedélyes játékos a Török császárban, éjfél után rója a belváros zegzugos utcáit. S aztán hazafelé az úton a nyers valóságra ébred. Háború van, naponta ezrek halnak meg a frontokon. Máskor az újsághírek riasztják, s azok az értesülések, amelyeket barátairól, ismerőseitől hall néha-néha a Prónay-legények, a britan- nitás különítmény tetteiről. Eszébe jut, hogy a kurzus urai mellőzték, mert 1019- ben jobbat remélt. Az otthon nyugalmat ad, az íróasztal mellett ismét övé a múlt. Tudja, hogy csak az övé, sosem létezett így, ő teremtette, formálta újjá. Menekülésképpen, vigaszul. — Van, aki fantáziájának erejével teremti hőseit, alakjait, — mondja Krúdy Zsuzsa. — Apám az életből mintázta minden szereplőjét. Regény- és novellalakjainak zömét én is ismertem. A Hírlapíró és a Halál című művének zsur- nalistája napról napra vendégünk volt: Várkonyi Titusz — Várkonyi Zoltán színész édesapja. A pesti nőrabló tőrmesterét púpos embernek írja le, akinek egyetlen hobbija a párbaj- segédség. Sokáig magam is arra gondoltam: ő igazán kitalált figura. A hagyaték feldolgozásakor tudtam meg, hogy élt, létezett, mert halálakor apám nekrológban búcsúztatta, mint régi jogászismerősét. Azt hiszem, ez a valósághoz kötődés magyarázza a Krúdy-hősök plasztikusságát. Apám erős oldala, írói ereje a hangulatteremtésben rejlett. Bárki, bármelyik írását üti fel, néhány sor után már képtelen szabadulni ettől a sajátos világtól. Az Alsóhegy úton még háborítatlan a csend. A fák mögül mintha Szindbád tekintete villanna rám, a sör- és virsliillatú Korona vendéglőbe hívogatva. H ová is? Hol is van az a Korona? Kár gondolkodni rajta, hiszen réges-régen lebontották. Mi maradt már az egykori Pest-Budából ? Lenn a Villányi úton a 61-es villamos dübörög. De Szindbád még közöttünk él— Pécsi István Férfias munkát választott magának a nyárra Kiss Erika, aki a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola óvónő tagozatán tanul. A salgótarjáni öblösüveggyárban úgynevezett behordó munkakört vállalt. Az üvegfúvók által készített izzó termékeket a hűtőszalagra helyezi. A kánikulai melegben meg forróbb munkahelyen kitartóan végzi munkáját. Talán azért is, mert az ugyancsak itt dolgozó édesapját szolgálja ki, aki alkalmanként újabb erőt ad a melegben olykor fáradó leányának. Képünkön: Kiss Ferenc korsókcszítő, leányával az üveghuta mellett. — kj — Oroszlánfej- szoborlelet Szépen faragott oroszlánfejszo- borra bukkantak Szekszárd pa- lánki határában a régészeti ásatásokban segédkező diáktábor lakói. A helyszínen immár a nyolcadik nyáron folytatják egy török hódoltságkori vámszedő földvár feltárását. A mostani ásatásokból nemcsak az egykori kiserőd lakóinak, katonáinak használati eszközei kerültek elő, hanem római és középkori figurális mészkőtöredékek is. Az ásatást vezető dr. Gaál Attila, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum igazgatóhelyettese szerint ezeket feltehetően mészégetésre használták fel, mivel mészkő nincs a közelben. A régészek szerint római szobor darabja lehet a jókora oroszlónfej is, amelyet most tanulmányoznak behatóbban. Látogatás a napközistáborban Az iskolai tanév befejeztével sok szülőnek okoz gondot, mi legyen 7—8 éves gyermekével a szünidőben. Nincs nagymama, aki vigyázna a kicsire. akire rábízná a kisgyermek gondozását. Ám van még , egv megoldás: a napközistá- W bor. A salgótarjáni tábor vezetője Hódi Mihály. Tőle érdeklődtünk, milyen programokkal szórakoztatják a kisiskolásokat, akik szinte az egész nyarat a táborban töltik. / Sok segítséget kaptak a város különböző szerveitől, Nagyon örülnek a rendőrség, a tűzoltóság, a határőrség támogatásának. A rendőrség munkatársai KRESZ-vetélkedőt szerveznek, technikai bemutatót tartana’k a táborban. A tűzoltóság kocsikkal vonul ki a tóhoz. Itt a gyerekek nézegethetik az autókat és a vízkivételi gyakorlatot is láthatják. A határőrök gyönyörű kutyákkal bemutatót, élménybeszámolót tartanak, egy-két fegyverrel is megismertetik őket. A gyerekek sportolását, mozgását sem hanyagolhatják el, hiszen ebben a korban a legnagyobb a mozgásigényük. — Valóban biztosítanunk kell az állandó szaladgálás, futkározás feltételeit. Ehhez is kaptunk segítséget — mondja Hódi Mihály. — A sportcsarReggeli közben a tábor > étkezőjében. (Fotó: Gyurkó) figyelmet, odaadást igényel. Eddig eredményesen végezték munkájukat, a kisebb nehézségeket leküzdötték, komoly baj nem történt. Hódi Mihálytól megtudtuk, nőkből néhány alkalommal el- hogy nagy segítséget kapnak jönnek hozzánk és játékos snort vetélkedőt tartanak: Ezeket a délutánokat mindig nagyon élvezik a gyerekek. Két nevelő az uszodába visz egya gyermekkönyvtártól is. Hétfőnként 50, szerdán és csütörtökön 25—25 fős csoport látogathat el a könyvtárba, ahol megismerkedhetnek a egy csoportot, jó időben pedig könyvekkel, a könyvtár jelle- természetesen strandra já- gével. és érdekes foglalkozáso- runk. Ez a nevelőktől nagy kon Is részt vehetnek. 4 NOGRÁD — 1982. július 28., szerda Hirtelen élénk mozgolódás, zsivaj támad. Megjött a reggeli. A rajok gyorsan beállnak egymás mellé. Irány az ebédlő! Tágas, világos, tiszta helyiség, sok-sok asztallal és székkel. Fegyelmezetten veszi el, mindenki a kakaó- és kifliadagját. Negyedóra alatt megreggelizik az egész tábor. Rohanás vissza hintázni, tollasozni. Az ebédlőből visszatérve tz- gatott kis csoportot pillantunk meg. Filmvetítésre várnak, szeretnének minél jobb helyen ülni. Lassan kilenc óra, kezdődik a vetítés. Várakozó tekintettel nézik az ajtót, rpikor lehet már bemenni. Gyönyörködünk a hintázást élvező, átszellemült arcú gyerekekben. — Sajnos, kis felszerelésű a játszótér. Hat hinta és két csúszda nagyon kevés kétszáz állandóan nyüzsgő apróságnak — mondja szomorúan Hódi Mihály. — Szegénykék szinte sorban állnak, hogy valamelyikre feljuthassanak. Elindulunk egy kis tábori körútra. Kíváncsiak vagyunk esős időben mit csinálhatnak a gyerekek. Játékterem, piros székek, nagy asztalok, asztalifoci, sakk, sok-sok játék. Itt tartják a papírfoglalkozásokat. Képeket ragasztanak, sárkányt készítenek. Kiskönyvtár. Nagy polcon mesekönyvek, ifjúsági regények. Egy asztalon füzeteket veszünk észre. Vajon mi lehet? Rajnaplók. Színes rajzok, képek, bejegyzések. Két kislány most írja rajának napi programját. Tovább sétálunk. Érdeklődve figyeljük a mosolygós, örömteli gyermekarcokat. Ismerős kislány szalad hozzánk Kérdezgetjük, hogy érzi magát a táborban, szeret-e ide járni? — Nagyon jó, sokat játszunk, nevetünk. Csak néha unalmas. Bizony rossz időben szervezet foglalkozások nélkül, égés2 nap egy teremben ülni,« nem túl izgalmas. Sok rendezvény, műsor segíti a nevelők munkáját, de naprakész tervekre lenne szükség, hogy a gyerekek so'na ne mondhassák:' „Néha unalmas”. V. A. Nyári gondok Az orvost gyakran keresik fel nyári panaszokkal az üdülők. Milyen panaszokkal? Például: a túlzásba vitt napozás nagyon is kínzó következményeivel, a kötelező higiéné hiányából származó panaszokkal, nyári emésztőszervi zavarokkal és így tovább. Most inkább tanulságként, mint aktuális problémaként egy ma már szerencsére ritka „nyári betegségről” szeretnék beszélni. A századforduló idején igen gyakori volt, Dél- Európában még ma is előfordul a pellegra nevű, nikotin- savhiány okozta betegség. Hogy milyen kapcsolata volt a nyárral? Mindenekelőtt az, hogy jellegzetes tünete, a bőrgyulladás elsősorban a ruhával nem fedett, a napfény sütötte testrészeken fejlődött ki. Hogy valójában mi okozta, arról még ma is vitáznak a kutatók, jóllehet —, mint említettem — a betegség ma már meglehetősen ritka. És nem is a tüneteinek a felsorolása az érdekes, hanem a betegség „történetének” az a tanulsága, hogy az áldott napfény csak egyoldalú táplálkozás esetén okozott pe'lagrát. Olyankor, amikor az egyoldalú tápláiko- zá- következtében a nikotin- sav és a Bn-vitamin együttesen hiányzott a szervezetből. Ügy vélem, hogy ennél keresve sem találnék jobb példát arra vonatkozóan, hogy milyen fontos szerepe van a betegségek megelőzésében vagy elhárításában a sokoldalú, helyes és egészséges vegyes táplálkozásnak, még akkor is, ha — mondjuk — a napozásról van szó. Mint ahogyan ma már a tudománytörténet minden kétséget kizáróan bizonyítja azt is, hogy nálunk a pellagra mellett az angolkór, a skorbut, a ben-beri nevű idegbetegség és egyes, vitaminhiányból eredő látási zavarok is elvesztették jelentőségüket — jórészt éppen azért, mert vegyes étrendünkben minden szükséges vitamin megtalálható. Egy másik — sajnos még mindig aktuális — probléma a szúnyogcsípés. A különböző szúnyogriasztók többnyire jó szolgálatot tesznek a megelőzésben. Ami pedig a szúnyog- csípések kezelését Illeti, az égető, viszkető érzést enyhíthetjük szódabikarbónából és néhány csepp vízből készült keverékkel. Gyakran használt enyhítő háziszer a kámforhoz hasonló mentol Is. Ma a fodormenta illóolajából vonják ki, alkoholban oldódik és a hidegérző idegvégződésekre hat. Ez az oka a kezdeti égető érzést felváltó, nagyon kellemes „hűsítő” hatásának a bőrfelületen és a szájüregben egyaránt. A régi népi gyógyításban a mentateát izzasztó, szélhajtó és görcsoldó házigyógyszerként is használták. A szabadságok idején külön nyári ártalom a nyári gátlástalanság. Az év többi szakában a körülmények bizonyos fedelemhez szoktatják az embert, ami a nyár és a szabadság fesztelenségében gátlástalansággá silányodik és a nyári öröm ürömmé válik. Az étel, jtal mértéktelen fogyasztása, a káros szenvedélyek már nemegyszer rontották el a nyaralás örömeit. A nvári könnyelműség és gondatlanság ellensúlyozása legalább olyan fontos az egészség megtartásának terveiben, mint az őszi öltözködés, vagy a tavaszi vitaminellátás biztosítása. Buga doktor Magyar kőfaragók külföldön Megbízható és jó minőségű munkájukkal nagy megbecsülést szereztek külföldön a Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat. dolgozói — legalábbis ezt bizonyítják legújabb megrendeléseik, melyek alapján idei exportelőirányzatvk több mint kétszeresének elvégzésére vállalkozhattak. Elsősorban NSZK-beli és osztrák megrendelőknek végeznek jelentős munkákat. A Düsseldorf melletti Hocdahl új lakótelepén már befejezték a vállalt nyolc nagy lakóházban a lépcsőházak műkőlévcsőinck és burkolatainak elkészítését. Megkezdték a. szállításokat a legnegyobb idei megrendelésre: . karlsruhei Gottesaue műemlék kastély restaurálásában es újjáépítésében vesznek részt. Majnai vörös homokkőből faragnak levél- és csigadíszes oszlopfőket, s más kö- díszeke1. Az idén csaknem S00 ilyen kőékességet szállítanak a restauráláshoz, amelynek befejezi'vei zenei főiskolának ad majd otthont a műemlék- kastély. Becsben sorozatban készítenek műkő lépcsők.ct és burkolatokat új lakóházak* hoz.
