Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

Castro beszéde Kuba ünnepén Alkalmazkodni a világgazdasági Abház anziksz (V.) Találkozás a költővel Gázon István, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Kubának alkalmazkodnia kell az egyre romló világ­gazdasági helyzethez és fel Kell készülnie arra, hogy az ország gazdasági növekedésé­nek üteme minimális lesz, esetleg tovább csökken az elkövetkező években — jelen­tette ki hétfőn Bayamóbán Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt KB ‘első titkára, az államtanács elnö­ke, miniszterelnök. Fidel Cast­ro a kubai forradalom kez­detét jelentő akció, a Mon- cada-laktanya elleni táma­dás 29. évfordulója alkal­mából mondott beszédet. Az évforduló központi ün­nepségét az idén Bayamóban, A lengyel tervbizottság a kormány elé terjesztette az 1983—85-ös hároméves szaná­lási terv fő pontjait. A kor­mány megvizsgálta a doku­mentumokat és ezzel elkezdő­dött a terv kidolgozásának fo­lyamata. A hároméves tervnek az leSz a célja, hogy 1981-ig át­alakítsák a lengyel gazdaság szerkezetét úgy, hogy csök­kenjen a termelés anyag- és energiaszükséglete, s létre­jöjjenek a feltételei annak, hogy 1986-tól már normáli­san és kiegyensúlyozottan fej­lődhessen a népgazdaság. A hároméves időszakban a gaz­dasági tevékenység három fő társadalmi cél köré fog össz­pontosulni: az élelmiszer-ellá­tás biztosítása a lakásszük­ségletek lehetőség szerinti maximális kielégítése és a legrosszabb anyagi helyzetben lévő rétegek védelme. E cé­lok szem előtt tartásával fog­ják majd meghatározni a fogyasztás és felhalmozás ará­nyát. Az életszínvonal védel­mét feltehetően előnyben fog­ják részesíteni a beruházások­kal szemben, bár ezen a té­Az izraeli vadászbombá­zók kedden délután a hato­dik egymást követő napon támadták az ostromgyűrűbe zárt Nyugat-Bejrút legsű­rűbben lakott belvárosát, ten­gerparti lakónegyedeit és a külső kerületekben lévő pa­lesztin menekülttáborokat. A délelőtt folyamán a hadiflotta is részt vett a város ágyú­zásában. A legutóbbi 14 órá­ban több mint száz volt a a halottak és a sebesültek száma. Közben kedden Jeruzsálem­be érkezett Philip Habib ame­rikai elnöki megbízott, hogy egyeztesse az izraeli veze­(Folytatás az 1. oldalról) termelőszövetkezeteknek se­gít. A szentesi Május 1. Tsz például öt, a székkutasi Üj Élet Tsz pedig két kombájnt küldött a tarpai, illetve az újfehértói közös gazdaságba. A tervek szerint összesen mintegy húsz nagy teljesítmé­nyű kombájnt csoportosíta­nak át az Alföld legdélibb tá­jairól az északkeleti megyé­be. . A szomszédos Békés megye 12 ezer hektárnyi búzájának 96 százalékát aratták le ked­dig, s hogy a termése is mag­tárba kerüljön ahhoz a szak­emberek számítása szerint már mindössze csak két-há- rom napra van szükség. Haj- dú-Bihar megye 90 ezer hek­tár kenyérgabonájának kö- r '1 bel ül tíz százaléka voltara- tatban k-'d'lnn, s mivel a vi­déken v ' n: i óta r ", esett számottevő csapadék, már helyzethez az ország keleti részén fekvő Granna tartomány fővárosá­ban rendezték meg. A mint­egy 100 ezer ember részvéte­lével tartott nagygyűlésen a kubai vezető elsősorban az ország jelenlegi gazdasági helyzetével és a közeljövőre vonatkozó gazdasági kilátá­sokkal foglalkozott. Az 1982-re szóló népgazda­sági tervet a gazdaság leg­több ágazatában eddig meg­felelően teljesítették — mond­ta Fidel Castro. Különösen jó eredményt értek el a cukor­nád betakarításában. Az idei „zafra” eredményeként a cu­kortermelés meg fogja ha­ladni a 8,2 millió tonnát, ez pedig Kuba történelmében az egyik legjobb cukorhozamot jelenti. ren is vannak égető szükség­letek. Három ideiglenes tervvál­tozatot dolgoznak ki, ezeket társadalmi vitára fogják bo­csátani, s a közvélemény által kiválasztott variáns alapján fogják meghatározni a tény­leges tervezetet, amely azu­tán a parlament elé kerül. Mint a keddi varsói lapok beszámolnak róla, a kormány a hétfői ülésen a hároméves terv alapelveinek megvizsgá­lása után rendelettel módosí­totta a nyugdíjazásokkal kap­csolatos előírásokat. Az új rendelet azt célozza, hogy nyugdíjkorhatárt elérő, vagy már nyugdíjas dolgozók to­vábbra is munkaviszonyban maradjanak vagy újból mun­kát vállaljanak. Ennek ér­dekében lehetővé tették, hogy a dolgozó kétévi pótlólagos munkaviszony alapján kér­hesse nyugdíjának újbóli meg­állapítását, vagy például egy­ségesen évi 60 ezer zlyotyban (nagyjából hathavi átlagbér­nek megfelelő összegben) ál­lapították meg azt a maxi­mumot, amelyet valaki a nyugdíja mellett megkereshet. tőkkel a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin gerillák eltávolításának tervét. A ki­ürítési program első szaka­szában olasz, francia, kanadai görög csapatokból álló mul­tinacionális haderő fedezete alatt ideiglenesen Észak-Liba- nonban és a Bekaa-völgybe telepítenék át a palesztin fegyvereseket miközben az iz­raeli inváziós erőket kivon­nák Bejrút térségéből. A má­sodik szakaszban a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet vezetősége és a harcosok egy része Szíriába a többi gerilla pedig Jordániába és Egyip­tomba távozna. (MTI) meg is kezdték utolsó rajt­jukat a kombájnok. Bács-Kiskun megyében már főleg csak a szórványrozsok, késő érésű búzák adnak mun­kát az aratóknak. A szak­emberek becslése szerint azonbgn ezek együttes terüle­te sem haladja meg a húsz­ezer hektárt. A felszabadult tarlókat sokhelyütt máris újabb vetésre készítik elő. Bács-Kiskun megyében együttesen mintegy tízezer hektárt akarnak másodvetés­sel hasznosítani. Pest megyé­ben vasárnap déltől a leg­több gazdaságban állnak a gépek. A vidék nagyüzemei eddig a 75 ezer hektárnyi bú­zának háromnegyedét a rozs­nak és a tavaszi árpának pe­dig körülbelül az egynegyedét takarították be. Több, a me- gve déli területein gazdálko­dó szövetkezetben már a múlt héten befejeződött a ka­lászosok betakarítása. A kimagaslóan jó termés ellenére az ország gazdasági problémái a közeljövőben ne­hezebbek lesznek. A kubai cukor 80 százalékát a Szov­jetunió és a többi szocialista ország veszi meg hosszú táv­ra rögzített kedvező áron, a fenmaradó 20 százalék kerül tőkéspiacra és belső fogyasz­tásra. A cukor jelenti Kuba számára a legfontosabb de­vizabevételi forrást, és vi­lágpiaci árának szinte példát­lan méretű csökkenése miatt az ebből származó bevételek is jelentősen csökkenni fog­nak. Az ország gazdasági nehéz­ségeit fokozza a tőkés viliág­gazdaság súlyos válsága, a cserearányok romlása. A ku­bai vezetés mindent meg­tesz azért, hogy a gazdasági gondok minél kisebb mér­tékben hassanak a kubai dol­gozók életszínvonalára, de valószínűleg számolni kell azzal, hogy a tőkéspiacokról dolgozó üzemekben csökken­teni fogják a munkaidőt, ami az ott dolgozó munkások fi­zetésének bizonyos mérvű csökkenésével járhat együtt — jelentette ki Fidel Castro. Külpolitikai kérdésekről szólva, Fidel Castro Angolá­val és az élethalálharcát ví­vó palesztin nép sorsával fog­lalkozott részletsebben. A ku­bai csapatok angolai jelenlé­tével kapcsolatban kijelentet­te: a kubai és az angolai kor­mány megállapodást kötött a kubai csapatok fokozatos ki­vonásáról. A csapatok teljes kivonásának végső határide­jét később állapítják meg. Az angolai kormány véleménye szerint a kubai, fegyveres je­lenlét megszüntetése akkor lesz időszerű, ha Namíbiá­ból kivonják a megszálló dél­afrikai hadsereget, ha szava­tolják Angola biztonságát és megszűnik a különböző el­lenforradalmi csoportok külső támogatása. A kubai vezetés teljes mértékben egyetért ezzel a véleménnyel és nem hátrál meg semmiféle fenyegetés elől. Ha az Angola elleni fegyveres provokációk elérik a kubai alakulatok vonalait, Kuba kész lesz határozott vá­laszt adni az agresszornak — jelentette ki Fidel Castro. A kubai államfő beszédé­nek végén a körülzárt Bejrút­ban harcoló palesztinok és a libanoni hazafias erők hősi­ességét méltatta, Libanon példája is igazolja, hogy az igazságos ügyért küzdő né­pek elszántságát semmilyen eszközzel nem lehet megtör­ni — mondta Fidel Castro. (MTI) Az amerikai légierő sze­mélyzetének harminc tagja vesz részt az amerikai—hon- durasi hadgyakorlaton Hon- durasban a nicaraguai határ közelében — jelentették ked­den Tegucigalpából, Hondu­ras fővárosából. Helyi megfigyelők szerint „Egyesített hadmozdulat” fe­dőnevű hadgyakorlatnak az a célja, hogy Honduras „meg­erősíthesse” pozícióit Nicara­gua határa közelében, ahol az utóbbi időben többször is összecsaptak a nicaraguai és a hondurasi egységek. Az Egyesült Államok hon­durasi nagykövete hétfői nyi­latkozatában elmondta: a hadműveletben az amerikai Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter kijelen­tette, hogy az amerikai gaz­daság válsága szerinte még nem érte el a mélypontot és arra figyelmeztetett, hogy vi­lággazdasági válság alakul­hat ki, ha nem szakítanak a protekcionizmussal. Vélemé­nye szerint csak jövőre vár­Sota Rusztaveli, a XII. szá­zadban élt grúz költő életéről alig tud valamit az irodalom- történet. Valójában még igazi nevét sem, hiszen a megőrzött név csupán annyit jelent, hogy „Rusztavi ura”. A nagy Tamar királynő szolgálatában állha­tott. Nem láttam még öregko­ri képét a jeruzsálemi grúz Kereszt kolostorban, amit ő restauráltatott, mégis lassan már kicsit személyes ismerő­sömmé válik. Legalábbis él­nek bennem azok az arcvoná­sok, amelyeket már-már ha­gyományosnak látszó azonos­sággal formáltak meg Grúzia városaiban levő szobrainak, portréinak alkotói. Tbilisziben láttam a költőről elnevezett sugárút végén nagy emlékmű­vét — a szobor talapzatát dombormű díszíti „A tigrisbő­rös lovag” jelenetével —, má­sutt is gyönyörködtem portréi­ban, mégis nekem a Szuhumi- öböl partja közelében álló Rusztaveli-szobor a legkedve-i sebb. Talán az abház főváros, a mimózás Szuhumi csodála­tos fekvése is hozzájárul eh­hez, a költő feje fölött pálmák ringanak, miközben tekintete a gyengéd tengerre néz. Ez a környék a két és fél ezer éves múltra visszatekintő város egyik kulturális központja is. A régi bazárok helyén itt hú­zódik végig az egész parton a Á 3KP kongresszusa Az izu-félszigeti Atami vá­ros pártiskolájának nagyter­mében kedden délelőtt meg­nyílt a Japán Kommunista Párt XVI. kongresszusa. A fennállásának 60. évforduló­ját ünneplő JKP legfelsőbb fórumának tanácskozásán megvitatják a jövőre esedé­kes szenátusi és helyi tör­vényhatósági választásokra való felkészülés feladatait, az alapszervezetekben már ko­rábban vitára bocsátott hatá­rozattervezetet. Ennek kö­zéppontjában a dolgozók élet- körülményeinek és politikai jogainak védelméért, az atom­fegyverek eltiltásáért, a had­viselést tiltó japán alkot­mány megoltalmazásáért ví­vott küzdelem kérdései áll­nak. A négyszáznyolcvanezer ja­pán kommunista képviseleté­ben jelenlevő 1047 küldöttet a kilencvenéves Noszaka Szanzo, a JKP KB elnöke kö­szöntötte. Először Miamoto Kendzsi, a KB elnökségének elnöke tartott bevezető refe­rátumot, majd a délutáni órákban Fuva Tecuzo, a KB főtitkára terjesztette elő a Központi Bizottság jelentését. pilótákon kívül amerikai mű­szaki szakemberek és katonai légiforgalom-irányítók is részt vesznek, valamint két C—130- szállító repülőgépet és két hondurasi C—47-es típusú harci repülőgépet vetnek be. Ezen kívül mintegy ezer hon­durasi katonát irányítanak a hadgyakorlat körzetébe. Miguel d’Escoto Brockman külügyminisztér hétfőn élesen elítélte a hondurasi kor­mányzat magatartását. A ké­szülő hadműveletekkel kap­csolatban a forradalmi veze­tő kijelentette, hogy azok cél­ja nem más, mint a Nicara­gua északi részén — első­sorban Zelaya tartományban működő ellenforradalmi ele­mek támogatása. (MTI) ható javulás az amerikai gaz­daságban. Dallasi nyilatko­zatában Lambsdorff bírálta a földgázüzlet elleni amerikai embargót és hangsúlyozta, hogy még az amerikai üzlet­emberek zöme is a nyugatné­met álláspontot — vagyis a megkötött szerződések megva­lósítását — tartja helyesnek. Tengerparti bulvár, cédrusok­kal. kámforfákkal, rengeteg rózsával, kaméliával. Itt van­nak színházak, köztük a grúz nemzeti stílusban épült drámai színház, amely homlokzatá­nak mélyedéseiben levő, a kultúra nagyjait — köztük a nagy drámaírót, Erisztaviét — ábrázoló szobraival. Itt emelkedik a patinás Abbázia Szálló, amely a grúz irodalom­ba is bekerült. Villogó oszlop­sorok között vezet a sétaút, nem messze innen nyüzsög a nagy tengerjáró hajókat foga­dó és indító kikötő. Az időszá­mítás előtt VI—V. században alapított híres Miletosz Diosz- kuriasz már kezdetektől for­galmas kikötő volt. Később a rómaiak is időztek itt. A Khol- kisz kori erődítmény falai a X—XII. században a várost védték. Megállók Rusztaveli szobra előtt, nagy a forgalom a bul­váron az estébe hajló délutá­non. Karcsú, sötét szemű lá­nyok jönnek-mennek a virá­gok között, a tenger fölött a színek igazán meseszerűek. De kit dicsért századokkal ez­előtt a költő, a dél-franciaor­szági, provanszál dalokat zen­gő trubadúrok kortársa? A tigrisbőrös lovagban ezt írja (Weöres Sándor fordításában): „Egy iráni regét leltem kartvel mesék özönében: Bignone tábornok, argentin elnök hétfőn kijelentette, hogy „Argentína mindenütt és .minden alkalommal megvédi a Malvin-szigetek fölötti eli­degeníthetetlen jogát”. A tá­bornok a SELA-nak, a latin amerikai országok gazdasági közösségének Argentína támo­gatásával foglalkozó bizottsá­ga előtt mondott beszédet. A SELA kétnapos ülésén tár­gyalja meg milyen intézkedé­sekkel támogathatja Argentí­nát a dél-atlanti szigetcso­portért folytatott háború után. Eltávolították az argentin mint ékkő, sok csúccsal, éllel csillog-villog a tenyérben; versbe, arany-foglalatba ötvöztem, nagy gonddal mértem, s ajándékul annak szánom, ki megsebzett engem mélyen Vagyis, Tamar királynőnek. A cizellált verseléssel írt eposz azonban végső soron és időt- állóan a földi szerelem dicsőí­tése, az érzelem szabadságá­nak lelkes hirdetése olyan kor­ban, amikor a kötöttségeknek egyáltalán nem voltak híjával az emberek. Az „iráni regé­ről” bebizonyította a kutatás, hogy nem felel meg a való­ságnak, a mű egyértelműen Rusztaveli eredeti alkotása. Manapság ritkábban olvasnak az emberek romantikus bonyo­dalmakból szőtt terjedelmes eposzokat, pedig olyanok azok, mint egy gazdag kert, amire nemcsak, pillantást érdemes vetni, de érdemes mélyébe ha­tolni, hogy föltáruljon a titok, a szirmok finom erezete, az illatok végtelen harmóniája. A tigris bőrös lovagot több mint félszáz nyelvre fordítot­ták le eddig. Múlt századi dh=z- kiadását Tbilisziben Zichy Mi­hály illusztrálta, elsöprő sikert aratva. hadsereg főparancsnokságá­ról Menendez tábornokot aki a Falkland-szigeteken az argen­tin csapatok parancsnoka volt. Nicolaides táborno«., a szárazföldi erők főparancsno­ka bejelentette, hogy egy bi­zottság vizsgálja az argentin vereség okait. Hozzátette hogy ezek az intézkedések az el­ső lépések a hadsereg „rend­betétele” felé. Menendezen kí­vül a íalklandi expedícióban részt vett argentin erők több beosztott parancsnokát is leváltották. (MTI) Terv a lengyel gazdaság átalakítására Libanoni jelentés A legutóbbi 24 órában száz halott és sebesült Hasznos, de hátráltat is az eső Provokáció Nicaragua ellen Lambsdorff figyelmeztetése (Következik: Igyunk a sze­relemre.) Tóth Elemér Kit döf meg Afrika szarva? A történelem ismételni látszik önmagát. Ez jut az em­ber eszébe, ha az Afrika szarvából érkező híreket hallja. Vannak persze lényeges különbségek az 1977—78-as, illet­ve a jelenlegi helyzet között, hiszen akkor a forradalmi Etió­pia vívta élethalálharcát a rátámadó szomszéddal, Szomá­liával, most viszont az utóbbi kormánya — úgy tűnik — képtelen megbirkózni a fegyveres felkelőkkel. Ami mégis a hasonlóság érzetét erősíti: öt évvel ezelőtt önös érdekből ugyanaz a nagyhatalom állt a soviniszta, területfoglaló ter­veket melengctő gziad Barré mellé, amely most a bukás­tól igyekszik megmenteni, az Egyesült Államok. Washington — ‘Olvastuk a lapokban —, légihídon szállít fegyvert Szo­máliába. Nem apró gesztusról, vagy szívességről van szó. Sziad Barré rendszere komoly szolgálatot tett az USA-nak. Nyil­vánvalóan építenek, pontosabban építeni szeretnének rá a jövőben is, ki kell hát húzni a kátyúból. 1977-ben Szomália amerikai sugallatra támadta meg az 1974-ben forradalmi út­ra tért Etiópiát. Bár az agresszor az etióp hadsereg és a harcok döntő szakaszában annak segítségére siető kubai re­guláris alakulatok csapásai elől 1978 nyarán megfutamodott, a kudarc jól jött az amerikai politika számára. Szomália ugyanis 1977 végén felmondta a Szovjetunióval három év­vel korábban kötött barátsági és együttműködési szerződését, és kiutasította a szovjet és kubai szakértőket, mivel Moszk­va nem volt hajlandó támogatni Sziad Barré területi igé­nyeit. Egy 180 fokos fordulat logikájával ezután Szomália ki­zárólag az Egyesült Államokra épített. 1980-ban szerződés­ben engedélyezte a berberai és a mogadishui kikötő hasz­nálatát az amerikai hadiflottának. Ezért az USA kormánya kötelezettséget vállalt 20 millió dollár értékű amerikai fegy­ver szállítására. Az amerikai törvényhozásban ugyan még vitatkoznak ezen, az erkölcsi szempontokat oly gyakran em­legető Reagan-csapatnak ezúttal nincsenek gátlásai. Hiszen ha Sziad Barré helyett a mostani felkelés élén álló „Szo­mália megmentésének demokratikus frontja” kerül hata­lomra, megeshet, hogy az amerikai flotta hajóinak távozni­uk kell a szomáli kikötőkből... Az olajutak mellett és a Közel-Kelet tőszomszédságában ezt a fejleményt mindenképpen el akarja kerülni az Egye­sült Államok. Kérdés viszont, hogy mit tehet. Sziad Barré rendszerét ugyanis, amelyet sem a szükségállapot sem a többszöri kormányátalakítás, sem a zendülő katonatisztek ki­végzése nem vezetett ki a belső válságból, aligha védik meg hosszabb időre a „Made in USA” fegyverek. Megeshet, hogy a történelem ezúttal nem ismétli meg önmagát. Kürti Gábor Katonák leváltása Argentínában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom