Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

VTl'ÄÖ PROIFTÄRIA! FGYFSöLJFTFK? NŐGRÁD AZ MSZMP- NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 175. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 28., SZERDA Hasznos, de hátráltat is az eső Az Altöldön befejező szakaszában van az aratas Az utóbbi napok sorozatos esőzései hosszabb-rövidebb időre, de lényegében ország­szerte megálljt parancsoltak az aratóknak. A kényszerű szünetet mindenütt arra hasz­nálták fel, hogy megjavítsák a hibás kombájnokat és szál­lítójárműveket, átcsoportosí- sák a gépeket. Az esőzés egyébként is lényegesen több haszonnal jár, mint kárral. A szakemberek egyöntetű véle­ménye szerint nagyon jót tett a kapásnövényeknek, felüdí­tette az egész határt. Az utób­bi napokban ugyanis már szemmel látható volt a káni­kulai forróság káros hatása. Csongrádban például már ko­molyan veszélyeztette az együttesen csaknem ötezer hektárnyi fűszerpaprikát a gyengébb vízgazdálkodású ta­lajokon pedig — a szárazság nyilvánvaló jeleként — or­szágszerte „furulyázni” kez­dett a kukorica levele. Az ország fontos gabona­termő vidékén, az Alföldön, a munkát akadályozó esőzések ellenére kedden már befejező szakaszában volt az aratás. A legdélebben fekvő Csongrád­ban a kenyérgabona már tel­jes egészében biztonságban volt s csak a Duna—Tisza kö­zi homokvidéken lehet még néhány kombájnt látni. Ezek az együttesen mintegy hét­ezer hektáron vetett rozsot és zabot vágják. Amennyiben az időjárás megengedi két-há- rom nap alatt végeznek ezzel a munkával is. A megye gaz­daságainak tulajdonában lévő csaknem nyolcszáz arató-csép­lő berendezés többsége pihe­nőre tért kisebb részük pe­dig a Szabolcs-Szatmár megyei (Folytatás, a 2. oldalon) A balassagyarmati kábelgyár erősáramú Ozemcsarnokában az osztrák gyártmányú ká­belsodró gépen műszakonként mérettől függően átlagosan hat kilométer kábelt készí­tenek. A vezetékek sodrásával egyidejűleg történik az övréteg, árnyékoló alumínium és páncélozó acélhuzal felvitele is. A berendezést Herényi Attila gépmunkás kezeli — Fotó: Gyurkó — Értékeltek Nagybátonyban Szoros kapcsolatok segítik az együttműködést A Nagybátony nagyközségi világ dolgaiban való minél bé vált, közelebb került a biztonságosabb eligazodáshoz, mindennapi gyakorlathoz, az közös Tanács végrehajtó bi­zottsága a minap tárgyalta meg Nagybátony és Kistere- nye ismeretterjesztő tevé­kenységének helyzetét, fejlő- lódásához is. dését, a közgondolkodás ala­kítására gyakorolt hatását. Az előterjesztést Gyenes László tanár, nagybátonyi és Mor­vái József, a salgótarjáni já­rási terenyei TIT-titkár készítet' te. A nagyközségi közös ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjai kedvezően véle­kedtek hanem a szocialista életmód, az erkölcs, a magatartás és gondolkodás pozitív formá­A TIT-szervezetek együtt­működési szerződéseket kö­töttek a nagyközségben mű­ködő közművelődési és köz­hivatal munkatársa, kis- ?ktatáfl intézményekkel, az vei TIT-titkár készítet- üzemekkel például a nagy­batonyx harisnyagyarral, a szorospataki, tiribesi, kányá­emberek hétköznapi hez, problémáihoz. Az utóbbi évek munkájá­nak elemzéséből kiindulva, határozták meg a fejlesztés feladatait. Nem a számszerű növelés az elsődleges cél, ha­nem az előadások minőségé­nek, színvonalának, haté­konyságának az emelése. Eh­hez gazdagítani kell az isme­retterjesztés módszereit, bát­rabban alkalmazni az audio­vizuális és egyéb szemlélte­si aknaüzemmel, a Mátra i kcuvcíucu vrac- ....... __,I.,, ..„í „ c-v ft vizuális es egyea szeiineiie­a z ismeretterjesztő tőeszközöket. Még jobban ki­vannak támaszkodni a helyi munkáról- lényegesen több kiMenyei gyáregységével, munkáról. ienye„esen több I]y módon joggal áiiapítot A hasi-nosi „piramis" Idén hetvenkétmilliót használnak fel Az idei évben lezárul a megye egyik legjelentősebb vízügyi építkezésének, a Kö- zép-Nógrád—Mátra vidék Re­gionális Vízmű első ütemének — közhasználatú nevén a hasznosi vízműnek — az első harmada. A beruházás jelen­tőségét érzékelteti ha tudjuk: tiz-tizenötezer köbméter le­endő napi kapacitásával ugyanannyi vizet termel a sal­gótarjáni, kisterenyei, nagy­bátonyi, pásztói, valamint a környező kisebb községek ivóvíz-fogyasztói számára, mint az Észak-Nógrádi Regio­nális Vízmű. Az előirányzatok szerint a megvalósítás közel 772 millió forintba kerül. A Mátrából aláfutó Kövi­Ekkora földtömeg síkvidéken kisebb fajta piramisnak bed­iene! A vízoldalon ugyancsak befejezés előtt áll a vízkivéte­li torony, mely a körülmé­nyektől függően nyolc szintről biztosítja a 2,1 millió köbmé­Ez évben a fentiek rv el­lett elkészült a Hasznos— Kisterenye közötti vezeték, megkezdik a derítők alapozá­sát a kisterenyei tárolómeden­cék, illetve a Kisterenye—Sal­gótarján közötti vezeték épí­ternyi tárolt víz kiemelését, tését. A beruházás 1982-es illetve a túlfolyó szerepét is betölti. A gát Hasznos felé eső oldalán épülnek a derítők, a víztisztító mű, az üzemelte­tő épületek laboratóriumokkal, műhelyekkel, a dolgozókat él­látó szociális helyiségekkel és a vezérlés — technikai köz­ponttal. A víz huszonöt kilo­méter hosszú, 500 mm-es át­mérőjű távvezetéken jut Sal­gótarjánba. Kisterenyén át­emelő egység teszi lehetővé, cses-patak völgyében 360 ezer hogy az addig gravitációs eredményről szóltak, hiányosságról. Mindkét nagyközségben hat esztendeje hozták létre a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezetét. Ez megteremtette «lapját az ér­telmiség jobb ^Vszefogásának és aktivizáló •>.••■■.k, az isme­retterjesztő tevékenyrég szer­vezettebbé tételének, szín­vonala, tartalmassága, haté­ták meg, hogy a TIT-szerve­zetek tevékenysége átszövi a település politikai, gazdasági életének egészét, eredménye­sen segíti a közművelődési párthatározat és törvény vég­rehajtását. Mind a két ismeretterjesz­tő alapszervezet munkájába beépítette a TIT járási és me­gyei szervezeteinek témaja­a üzemi, intézményi igények-!! re, a társadalmi kapcsolatok­ra. köbméteres földgátat építettek, mely nagyobbrészt már elké­szült. Magassága tízszintes házzal ér fel. a gátkorona kö­zel negyedkilométer, a legna­gyobb talpszélesség 220 méter. úton szállított víz további sa­ját súlyánál fogva haladjon. Ezentúl összesen kilenc kü­lönböző befogadóképességű tározó egészíti ki a rendszert. pénzügyi előirányzata 72 mil­lió forint, melyből pénzügyileg 26 milliót teljesítettek, a mű­szaki teljesítés viszont mint­egy 36 millió forint. Vagyis az első fél évben a terv felét „hozták” az építők. A jövő esztendő őszére sze­retnék a gátat és a vízkivéte­li művet teljesen befejezni, és a tározómedence töltését meg­kezdeni, hogy mire a vízter­melés indul, kialakuljon a biológiai egyensúly. Ugyan­csak 1983-ban hozzá kell fog­ni a környezetvédelmi létesít­mények kivitelezéséhez, me­lyek a Kövicses-patak tiszta­ságát biztosítják. „ konysága emelésének, széle- javaslatait, ugyanakkor nagy­sebb társadalmi rétegek mun­kába való bevonásának. A mértékben támaszkodott a helyi sajátosságokból fakadó TIT-szervezetek vezetői és igényekre. Megkülönbözte- tagjai helyesen látják, hogy a tett figyelmet fordítottak a .szocialista társadalom építé- szocialista hazafiság és inter­se során egyre nő a tudatos- nacionalizmus erősítésére, a ság szerepe, s tevékenységű- termelési kultúra fejlesztését két ebből kiindulva kell meg- szolgáló témakörökre, a köz­határozni. Ezért alakították gazdasági szemlélet helyes ki az elmúlt években prog- irányú befolyásolására. Az ramtervüket úgy, hogy az elő- ifjúság és a munkások köré­adások segítséget nyújtsa- ben tartott előadások témá­nak ne egyszerűen csak a köre gazdagodott, sokszínűb­Exportfejlesztő hitetek terven felül A Magyar Nemzeti Bank lev3 berendezések, gépek 1982-ben, a beruházási hitel- megvásárlásával és üzembe ál­kereten belül, de a tervezett- lításával — növelik a termé­nél több kölcsönt nyújt a vál- lést és bővítik az exportot. Cél lalatok és szövetkezetek ex- az i-, hogy a fejlesztések már portfejlesztő beruházásainak finanszírozásához. A korábban számításba vett 9,7 milliárd forinttal szemben bank ebben az évben vár­a jövő évben a ráfordításokat meghaladó devizabevételt eredményezzenek. Ezeknek a szigorú követel­ményeknek jelenleg elsősorban hatóan 10,2 milliárdot bocsát a a mezőgazdasági szövetkeze- vállalatok, szövetkezetek ren- tf.’ az ailam! gazdasagok az delkezésére, hogy megvalósít- elelnuszergazdasagban dolgo­hassák exportárualap-bővítő zo. egy^?u tes?nek e„Leget -A fejlesztéseiket. Az 500 milliós közelmúltban a bank 76 mező- többletet azok a vállalatok és f.azda+sagí ^es^hez - *>n- szövetkezetek kapják, amelyek to. . többségében szántóföldi igen rövid idő alatt megtérülő ,.■ beruházásokra vállalkoznak. téshez — 400 millió forint ér­Olyan beruházásokra, amelyek fékben nyújtott hitelt. A kil­épte nélkül, elsősorban új yetk^f0 hónapokban a bank , , .. , , , , , , további jelentős hiteleket fo­gépek üzembe helyezesevel lyósít hasonló fejlesztésekhez többnyire már hazai raktáron mezőgazdasági üzemeknek. ...............................................................................................................................................................................................................un.................................................. M egnyílt a nyári számviteli akadémia Időszerű kérdések a napirenden Salgótarjánban Kedden a Pénzügyi és Szám- ügyminiszter-helyettes volt. Székely László, a Pénzügy- Az akadémia vendégei dél- viteli Főiskola salgótarjáni Az előadó nem közvetlenül minisztérium osztályvezető- után Salgótarjánnal ismer- intézetének előadótermében számviteli kérdésekkel fog- helyettese két alkalommal is kedtek: külön csoportban megnyílt a II. nyári számvite- lalkozott, ezért gazdaságpoli- szót kapott: számviteli rend- megtekintették a Nógrádi Sán- li akadémia. A résztvevők az tikaj összefüggésekről tájé- szerünk időszerű kérdéseiről, a dór Múzeumot, valamint a ország minden részéből érkéz- koztatta a hallgatóságot. A kisvállalkozók és a vállalati fölt alatti bányamúzeumot, tek. Jelenlétükkel, aktív rész- résztvevők igen nagy figyelem- számvitel kapcsolatáról, sa- A második salgótarjáni nyá- vételükkel 65 nagyvállalat és mel hallgatták az előadást, játosságairól mondott el ér- ri számviteli akadémián ma szövetkezet pénzügyi és szám- mert olyan jövőbeni változá- dekes gondolatokat. Dr. Sütő előadásokkal folytatódik a viteli szakembereit képviselik, sokról is hallhattak, amelyek Dezső a Pénzügyminisztérium munka. Az országosan ismert A megnyitón részt vett Huszák ma még az elképzelés, a tér- ellenőrzési főigazgatóságának szakemberek szervezési, gé- Artur, az MSZMP Nógrád me- vezés szintjén vannak, teljes- vezetője a számvitel és az el- pesítési és költségelszámolási gyei Bizottságának osztályve- ségükben a későbbi időben lenőrzés összefüggéseit ele- tapasztalatokról, tennivalók- zetője is. formálódnak ki. mezte. ról számolnak be. A száznál több megjelentet Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese kö­szöntötte. Beszédében hangsú­lyozta a számviteli tudomány és munka utóbbi időben meg­növekedett fontosságát, a meg­változott körülményekhez szükséges alkalmazkodást. Elmondotta, hogy a három év­vel ezelőtti első nyári akadé­mia a pénzügyi törvényt és a vele kapcsolatos probléma­köröket járta végig, míg a mostani a számviteli kérdések­re teszi a nyomatékot. Meg­említette azt is, hogy a jövő­ben szeretnék rendszeresen megrendezni a számviteli nyá­ri akadémiát, minden valószí­nűség szerint két-három éven­ként. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság Nóg­rád megyei szervezete és a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola salgótarjáni intézete ál­tal szervezett akadémia első előadója Kállai Lajos pénz- A résztvevők érdeklődéssel hallgatták Kállai Lajos miniszterhelyettest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom