Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

Életcél, boldogság, jövőkép A nyári olvasótáborokról |Jí lesz a gyermekemmel? Szt a kér-' ' dést a szünidő kezdetén számtalan családnál fogalmazták meg a tanácstalan szülők. Az iskolai tanévek közti két és fél hónap alatt bizony nem kis feladat megszer­vezni a gyermekek megnyugtató felügyeletét. A közös családi nyaralás előtt, vagy után ilyenkor kapnak rendkívüli megbízatást a nagyszülők, más rokonok, barátok. És ezen­kívül? Napközis tábor, úttörőtábor, építőtá­bor, otthoni tartózkodás céltalanul, vagy mű­velődési tábor, amelyek közül most egyről, az olvasótáborokról esik szó. Az első táborokat 1972-ben a fiatal írók szervezték, Az idén, 1982-ben, már mintegy másfél száz olvasótáborban több mint 10 000 fiatal vesz részt előadásokon, vitákon, közös gondolkodást serkentő kiscsoportfoglalkozá­sokon, készségfejlesztő órákon. Mindez nyá­ron történik, amikor a művelődési lehetősé­gek korlátozottak, hiszen bezártak a színhá­zak, egyes mozik és könyvtárak is részlege­sen zárva tartanak, és ürességtől konganak a művelődési házak. A gondtalan napozás és fürdőzés mellett tehát a művelődés iránti igényesség fenntartható, megőrizhető? Vagy talán életszemléletünkkel van baj, mert azt hisszük, hogy a nyár, a „szabadság” egyenlő a teljes semmittevéssel, mert ezáltal fel­frissülünk és pihenten foglalhatjuk el ismét helyünket a munkában? Kétségtelen, hogy ezen csak akkor tudunk változtatni, ha már gyermekkorban megszokunk valamilyen más életformát, amely nemcsak ismereteink gaz­dagodásához vezet, hanem egyúttal egy öröm­mel járó szellemi fejlődési folyamat termé­szetes része is. Talán egyetlen Ifjúsági nyári tábort sem kísér annyi vita és figyelem, mint az olvasó­tábort. Mivel magyarázható ez a nyugtalan kíváncsiság? Az olvasótáborok egyik elmé­letben és gyakorlatban jártas szakembere, Kamarás István e közművelődési gyakorlat­ról többek között így vall: „Ügy gondolom, akkor kerülünk helyünkre, ha még az olva­sótáborunk megkezdése előtt elkészül (és soha le nem zárul) hibagyűjteményünk, ha két hétig tartó lelkiismeret-furdalást alapos lelki ismeretvizsgálat és lelkiismeretes felké­szülés előzi meg”. Az olvasótábor rendezői számára indokolt-e a koncentrált figyelem? Ügy vélem; igen. A pedagógiai-közművelő­dési cél nem csekély értékű. Az olvasótáborok célja, hogy sajátos mód­szereivel és eszközeivel, elsősorban a közös­ségben történő együttgondolkodással se­gítse a résztvevőket személyiségük formálá­sában, önmaguk és környezetük megismeré­sében Ha az olvasótábor elokeszitese és rendezése ennek a célnak szellmében tör­ténik, akkor a közösségi foglalkozást* elő­segíthetik, hogy a táborban részt vevő fiata­lok világosabban lássák jövőjüket, egyem es közösségi feladataikat. Iskola a nyárban. Félreértés ne legyen, nem erről van szó Az olvasótábor olyan közművelődési alkotótá­bor amely megfelelő vitalégkörben a közös­ségi élet egyfajta értelmes tevékenységmo- delljét kívánja megteremtem, nyílt demok­ratikus fórum formáiéban. Fertődön például 16 éves szakmunkástanu­lók részére rendeztek olvasótábort. Azok kaptak meghívást, akik évközben is tagjai voltak az olvasótáborozók klubjának. A nyá­ri tíznapos együttlét tehát nem alkalmi ta­lálkozás hanem a folyamatos művelődés — személyes indítékokból is táplálkozó — ter­mészetes következménye. Az olvasótábor rendezését indokolja az önismeret kialakí­tásának és fejlődésének támogatása, az ol­vasás az önművelés, a szabad idő kulturált eltöltése iránti igény fejlesztése, a honisme­retre, a hazaszeretetre való nevelés. Az ol­vasótáborban naponta sűrűn váltják egy­mást az előadások és a készségfejlesztő kis­csoportos foglalkozások. Néhány téma a fog­lalkozások sorozatából; „Emberi kapcsola­tok; ilyen vagyok én, ilyenek vagyunk mi”, „Alkossunk együtt; — rögeszmekor”, „Egyén­közösség, magánélet-közélet”, „Unatkozom, ^ mit csináljak? (művelődési stratégiák)”. Vajon a tábor résztvevői e témák megbe­szélése helyett nem vállalakoznának-e szí­vesebben fürdőzésre, vagy gondtalan sem­mittevésre? A fürdés —, ha erre mód van a sport, a természtjárás, a természettel való ismerkedés is része az olvasótábori program­nak: A céltalan unatkozásra — az eddigi ta­pasztalatok alapján — nincs sem igény, sem idő. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy ki vállalkozzék olvasótábor vezetésére. A tábor célja, kívánatos légköre többféle jártasságot követel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a feladatra vállalkozó legyen jó pedagógus, felkészült népművelő, megfelelő gyakorlat­tal rendelkező könyvtáros. Mindezek értel­mében legyen a gyermekek — beszélgetésre, vitatkozásra — felkészült őszinte partnere. Legyen őszintén kiváncsi a gyermek véle­ményére, tekintse őket az eszmecserében egyenlő partnernek, és ne tekintse magát vesztesnek, ha netán gondolataiban koráb­ban tévedett. Az olvasótáborok szervezésének, rendezé­sének, jelenleg a Hazafias Népfront a gaz­dája. E politikai, társadalmi tömegszervezet — többek között — az Olvasó népért moz­galom szervezője és irányítója. Az Olvasó népért mozgalom és ennek részeként az ol­vasótáborok társadalmi támogatása a köz- művelődés szervezeti és szellemi gyarapodá­sának egyik forrása lehet. Ennek megvaló­sulását, segítik az olvosótáborokat támogató szervek és intézmények, a KISZ, az úttörő- szövetség, a SZOT, a Művelődésügyi Minisz­térium, a Magyar Írók Szövetsége, a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az olvasótábori munka a társadalmi gon­doskodás és a művelődési lehetőségek egyen­lőtlensége miatt hátrányban lévő tehetséges rétegekkel való törődés következtében vál­hatott hatékonnyá. Az idei olvasótáborok mintegy kétharma­dában 12—13 éves általános iskolai tanulók vesznek részt a közös munkában. Számotte­vő a cigányszármazású gyermekek, a szak­munkástanulók, a nemzetiségek gyermekek olvasótáborainak száma. Az idén termelőszö­vetkézéti fiatalok, jövőre szocialista brigád­tag munkásfiatalok is kapnak meghívót. Más céllal, de hasonlóképp olvasótáborban talál­kozhatnak a fiatal könyvtárosok és a ma­gyar szakos tanárok. E két utóbbi próbálko­zásnak egyik legfőbb célja, hogy a fiatal pe­dagógusok és könyvtárosok cselekvő részesei, továbbvivői legyenek a gyermekkorból las­san felnövekvő közművelődési mozgalom­nak. . II Hül7f>fÍ9C Népfront és a társszervek 13 llulallao nem kívánják az olvasótábo­rokat intézményesíteni. Az olvasótáborok a jövőben is akkor lehetnek hatékonyak, ha nyitottságukat megtartják. A könyvtárosok és a pedagógusok jelenléte pedig arra utal, hogy az olvasótábori célok megvalósításának legfőbb eszköze a könyvhasználat és az ol­vasásra való ösztönzés. Marót! István dései. Egyesek szerint újra­termelődnek a társadalmi esélykülönbségek, mások vi­tatják a csökkentésüket szol­gáló különböző támogatások Pályák, esélyek, lehetőségek A z egyetemi-főiskolai fel- A döntés helyességét két ságához szükséges a pályairá­vételek idején — mint évtized tapasztalatai bizo- nyitás tervezése, megvalósí- az elmúlt hetekben — nyitják, a fejlődés velejáró- tása. Találkozunk még a te- különösen felszínre kerülnek jaként azonban ellentmondá- hetség elkallódásának veszé- a társadalmi mobilitás kér- ‘ sok is keletkeztek. A szár- lyével is. A társadalom tö­mazási kategorizálás eltörlé- rekszik lehetőséget teremteni sét követő első évtizedben a a pályakorrekcióra. Gimná- fizikai dolgozók gyermekei- ziumi érettségivel is lehet va- nek számaránya nagymér- laki szakmunkás, a szakmun- tékben csökkent, igaz, eköz- kasok közül- pedig többen ta- jogosultságát. Ezért is elvije- ben csökkent a fizikai dolgo- nulnak a felsőoktatásban lentőségű az MSZMP Köz- zók számaránya a keresők Vagyis, a társadalmi igények, ponti Bizottságának 1982. áp- között, de nem akkora mér- a tehetséggondozás és a ké- rilis 7-i állásfoglalása: isko- tékben. A hetvenes években pességfejlesztés optimális larendszeríink legnagyobb tör- mind intenzívebben kibonta- összhangjára kell töreked- ténelmi eredménye, hogy kozott munka sokirányú volt. nünk. hozzájárult a társadalmi Megnöveltük a fizikai dől- A felsőoktatásnál az esély­egyenlőtlenségek , csökkenté- gozók gyermekei számarányát tényezőket több összefüggés- séhez, társadalmunk egészsé- a gimnáziumokban, ahonnan ben érdemes megnézni. így ges mobilitásának megőrzé- a felsőoktatási utánpótlás például ma több mint min­iéhez. Ezt mutatja az is, hogy több, mint kétharmada indult den második hallgató nő. Ez az elmúlt évtizedben némi- el. Különböző szakkörökkel, megfelel a nemek -demográ- képp növekedett a fizikai dől- tanfolyamokkal a felső- és fiai arányának. Az összkép gozó rétegek gyermekeinek közoktatás dolgozói, egyete- azonban mást mutat, ha a aránya a felsőoktatási intéz- mi hallgatók is segítették a teljes diplomások nemek sze- mények hallgatói között (mi- fizikai dolgozók szellemi ké- rinti összetételét nézzük. Nap­közben a hallgatólétszám nőtt), pességeinek kibontakozását. A pali tagozaton a friss diplo- jóllehet e rétegek aránya a felvételiknél érvényes ko- mások valamivel több mint társadalmi szerkezet változá- rábbi abszolút sorrendet a fele nő, 1955-ben még csupán sa következtében mintegy 5 relatív ponthatár váltotta fel, 40 százalék volt. A probléma ami azt jelenti, hogy egy valószínű soktényezős, szere- meghatározott ponthatár fö- pet játszik egyes pályák anya- lött a fizikai dolgozók gyér- gi elismerése, a pályairányí- mekei elsőbbséget élveznek, tás, de az előzmények már a A sokirányú munka eredmé- középiskolában megjelennek, nyeként mostanára a fizikai Ma a felsőfokú utánpótlás álló társadalmi-kulturális dolgozók gyermekeinek szám- több mint kétharmadát a gim- hátrányok csökkentésében rá aránya 42—45 százalék kö- náziumok adják, ahol pedig háruló funkciókat. zötti a felvettek soraiban, az érettségizettek közel két­Ennek tükrében érdemes miközben a foglalkoztatottak harmada no. néhány számszerű mutatót körében a fizikai dolgozók A művelődéspolitika is ösz­áttekinteni. A foglalkoztatott mintegy 70 százalékot kép- tönöz a nemek egészséges lakosság több mint 95 száza- viselnek. A szellemi dolgo- arányának megteremtésére a léka 1938-ban fizikai dolgozó ZÓK; körében felvetődik he- felsőoktatásban: tudva azt is, volt, gyermekeik a felsőokta- lyonként a kérdés: vajon hogy ez hosszú folyamat. A tásban 3,5 százalékot képvi- nem érinti-e hátrányosan az társadalmi egyenlőségre fő­seitek. Indokolt volt tehát a * „„„„ ...-—a-------­s zázalékkal csökkent. Mindez nem jelenti azt, hogy az is­kola hiánytalanul teljesítette, illetve teljesíteni tudja a mű­velődési esélyegyenlőtlensé­gek, vagy az indulásnál fenn­felszabadulás után a társa­dalmi igazságtalanság foko­zatos csökkentését a művelő­ő gyermekeiket a fizikai dől- rekvés nagy vívmánya ugyan- gozók gyermekeinek támoga- is, hogy a nők a felsőokta­tása. Esélyhátrányaikról — tásban demográfiai arányuk mint társadalmi jelenségről szerint részesülnek. Ezegyéb­dés területén egyebek között — ükkor beszélhetnénk, ha ként ma még ugyancsak adminisztratív eszközökkel is elősegíteni. Ennek következté­ben is, 1950-ben már közel minden második első éves hallgató munkás-paraszt gyer­mek volt. Számarányuk 1955- ig tovább nőtt, és meghalad­ta az 56 százalékot, majd 1960-ra 50 százalékra alakult. Eközben a kereső lakosság a felsőoktatásban nagyobb szocialista országokra jellem­lenne a fizikai dolgozók ző, a fejlett tőkésországok- gyermekeinek számaránya, bon még ma is a nők részvé- mint a szülőké a kereső la- tele a felsőoktatásban lénye- kosság köreiben. Erről azon- __ gesen alacsonyabb, mint szám­ban távolról sincs szó, hi- arányuk a népességen belül. A jövő útja tehát: a nemek jelenlegi arányának megtar­tása mellett fokozatos átcso­portosulásra számíthatunk a diplomás pályákon, a képzés szén a szellemi dolgozók gyer­mekei még mindig közel két­szer olyan arányt képvisel­_____ ______ nek a felvettek köreiben (55 k örében a fizikai dolgozók “ö7 százalék), mint a szil­számaránya 80—83 százalékra lök a keresők között (30 szá- lehetséges üteme szerint, csökkent. Amennyire indo- zalék). Az értelmiség gyér- A pályázók esélyei szakmán­kon volt a felszabadulást kö- mekeinek háromnegyede — ként sem azonosak. Vannak vetően a származási kategori- bizonyos szóródással ugyan kedvelt és kevésbé kedvelt zálás bevezetése az egyetemi — értelmiségi pályára kerül, szakmák. Ez megmutatkozik felvételeknél, annyira túlha- Valamiféle mechanikus azo- a jelentkezők közül felvettek ladottá vált a szocializmus nosságra törekedni rövid tá- számarányában is. Néhány alapjainak lerakását követő- von irracionális dolog volna, szakterületen 1980-as adatok A folyamat többgenerációs szerint a következő képet lát- jellegű. Ma még a családok, juk: a művészeti főiskolán a lakóhelyek anyagi, szociális, minden hetedik jelölt esé- kulturális körülményeiben fi- lyes, a bölcsész- és jogi pá­en. Ezért helyes volt pártunk VIII. kongresszusának dönté­se 1962-ben, amely kimond­ja: „Egységes szocialista tár sadalmunk kialakulása és gyelemreméltó eltérések van- lyákon, a tanárképző főisko­közoktatásunk szocialista fej­lődése lehetővé teszi és egy­Infegráció a salgótarjáni járásban Nagyobb hatáskör és önál- született meg a fenti elhatáro- lóság,, jóval több munka. Rö- zás a hivatal és a községek ta- videsen így jellemezhetjük a nácsai, művelődési, intézmé- karancskeszi körzeti művelő- nyei közötti egyetértésben. A dési ház munkáját. Már csak karancskeszi művelődési ház- alá kell írni a szerződést, amely ban eddig is tartalmas munka szentesíti azt az elhatározást, folyt, az ottani tanács értő tá- hogy Mihálygerge, Litke, Egy- mogatója a kultúrház munká- Ijázasgerge, Ipolytamóc, Rá- járnak. Ezért is kapták ezt a rós és természetesen Karancs- nehéz megbízatást, keszi lakói kulturális művelő- Homokterenyén az iskola, dési igényeinek ' kielégítését a könyvtár és művelődési otthon karancskeszi művelődésig _ ház kap egyszemélyi vezetőt az végzi. A salgótarjáni járási hi- iskolaigazgató személyében, s vatal illetékes munkatársai ta- menette végzi munkáját a val” óta keresik a megoldást: könyvtáros és a népművelő, hogyan oldják meg a népműve- Hasonló integrációra kerül lohianyt, s akadályozzak meg , az egyébként is szűkös anya- sor az új tanévkezdettől Matra- gíak szétforgácsolódását. Így mindszenten. Turistaként Kijevben A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai­nak egy 24 fős csoportja a na­pokban a Szovjetunióban járt. Mint turisták Kijev városába két és fél órás felejthetetlen él­ményt adott, zenekarok, kó­rusok és táncosok kitűnő pro­dukcióiban gyönyörködhettünk. A jól megszervezett progra­látogattak el, ahol ismerked- mokon túl úgy érzem szólni tek a szovjet nép életével, munkájával, valamint a város történelmi nevezetességeivel, Kijev ebben az évben ünne­pe ^e fennállásának 1500. év- fordu'óját A csoport városlá­togató, ismerkedő programja körül a legkiemelkedőbb volt a 400 fős ukrán népi együttes műsorának megtekintése, mely kell arról is, hogy a salgótar­jáni EXPRESS Utazási iroda jó elhelyezést, ellátást bizto­sítva nagyban hozzájárult a turistacsoport kiegyensúlyo­zottságához, hangulatához. Ezért köszönet jár — nyugtáz­ták az utazás résztvevői! nak. Csökkentésüket szolgál- Iákon minden negyedik-ötö­___ __ ják az oktatásügy fejlesztésé- dik, az orvosi és agrártudo­b en megköveteli, hogy az is- re fordított erőfeszítések — mányi egyetemeken minden kólái felvételeknél is a jelöl- ismeretesen a VI. ötéves terv harmadik, a mezőgazdasági, tek felkészültsége, rátermett- során kiemelt programok kö- -az egészségügyi, a gazdasági, sége, politikai és erkölcsi ma- zött szerepel az általános is- a közgazdasági főiskolákon gatartása legyen a mérce”. kola fejlesztése. Mégis egyér- minden második. Ugyanak­telműen számolni kell azzal, kor a műszaki egyetemeken, hogy vannak, és még jó ide- főiskolákon, a tanító- és óvó­ig lesznek —, ha csökkenő nőképző intézetekben a jelent­mértékben is — hátrányos kezeitek közel kétharmadát helyzetű gyermekek. Segítésük veszik fel. fogalma a közvéleményben Az emberi képességgel és esetenként helytelenül keve­redik a fizikai dolgozók gyer­mekeivel való foglalkozással. Márpedig a kettő nem azo­nos: a fizikai dolgozók kate­góriája politikai, a hátrányos helyzet szociális tényező. A tehetséggel való egészséges gazdálkodás mindenekelőtt társadalmi érdek. A tehetség pszichológiai értelemben azt jelenti, hogy valaki egy te­vékenységben, vagy tevékeny­ségkomplexumban az átlagos­fizikai dolgozók életkörülmé- nál magasabb teljesítményre nyeinek fejlődése^ követkéz- képes. A tehetség azonban tében a többségnél nem be- egyaránt magában foglalja a szélhétünk hátrányos helyzet­ről, ugyanakkor a szellemi pályán dolgozók gyermekei is lehetnek hátrányos - helyzet­ben. A művelődéspolitikának itt az a feladata, hogy egy­aránt segítse a fizikai dolgo­zók gyermekeit és a hátrá­nyos helyzetűeket. A fizikai dolgozók gyerme­kei egyetemi továbbtanulásá­nak kérdéskörével valószí­nűen még hosszú ideig fog­lalkoznunk kell. E munkát azonban növekvő mértékben befolyásolja az osztályok és rétegek, a fizikai és a szelle­mi munka közeledése, a szo­cialista népi egység minőségi mutatóinak — egyebek között a műveltséggel is összefüggő — fejlődése. M a még nincsenek, és va­lószínű, hosszú ideig nem lesznek meg a fel­tételei annak, hogy minden fiatal pályaválasztási szándó­szellemi és fizikai munkára való alkalmasságot. A társa­dalom mindinkább afelé tö­rekszik, hogy a végzett mun­ka szerint értékeljük a tár­sadalmi munkamegosztásban vállalt, Vagy kapott feladat teljesítésének szintje alapján. A jövőben a tehetségek ér­tékelését ebből a szemszögből is napirendén kell tartani, és fellépni az olyan nézetek el­len, amelyek mechanikusan leszűkítik a tehetséget a szel­lemi pályák körére. Azt is látnunk kell, hogy a szelle­mi és a fizikai munka közöt­ti különbség csökkentése is segíti ezeket a törekvéseket. A fejlett szocialista társa­dalom az osztályok és a rétegek közeledésének folyamatában realizálódik,' amelynek során fokozatosa» csökkennek az osztály jelleg® különbségek, csökken a fir­kái és a szellemi munka kiV teljesüljön. Figyelembe zötti különbség, csökkennek kell venni ugyanis a társadal­mi igényeket, hiszen a szocia­lista társadalmunkban a mun­kaerő teljes foglalkoztatott­településviszonyból adódó kü­lönbségek és más tényezők. Koncz János Csohány Kálmán NÓGRÁD - 1982. július 24., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom