Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
Nemzetközi művésztelep, Salgótarján Somoskői Ödön A művésztelep nógrádi résztvevője Somosköi Ödön. Baglyssalján született 1938- ban. A szegedi tanárképző főiskolán végzett, a Képzőművészeti Főiskolán 1968-ban fejezte be tanulmányait, 1964-tól tagja a művészeti alapnak. Somoskőújfalun él, ahol tanárként dolgozik. Rendszeresen szerepel Salgótarjánban a tavaszi tárlaton, a miskolci téli tárlatok, az egri akvarellbien- nálék résztvevője. Több önálló kiállítása volt Salgótarjánban, Szécsényben és Karcagon, valamint a nógrádi falvakban. Festményei, akvarelljei a látható világ elemzéseinek igényéből születnek, formái, színei szerkezetesen jelenítik meg a választott motívumot, mindenekelőtt a nógrádi tájat s a benne élő ember küzdelmét. Munkamódszerében erőteljesen érvényesül egyfajta vizuális mérlegelés is. Képei egyszerűségük ellenére gyákorta megőrzik a hangulat finomságát, a tartalom eredendő költőiségét. Jellemek, típusok megfestésével is foglalkozik, művészi tevékenysége realista indíttatású. Rengeteg rajzot szed elő. — Itt elsősorban vázlatokat készítek ezután megfestendő képeimhez — mondja. — Ügy érzem azonban, hogy ezek önálló grafikai lapokként is megállják a helyüket, hiszen vonalrendszerük teljes értékűen kifejezik azt a világot, ami engem festőként is foglalkoztat. Milyen ez a világ? Somosköi Ödön nem ad föl rejtvényeket törekvéseivel kapcsolatban. A valóságközelség Somoskői Ödön festészetének alapvető vonása. Egyrészt beszámol azokról az élményeiről, amelyeket a természeti világ vált vált ki belőle színeivel és formáival. Másrészt pedig a közvetlen emberábrázolás felé tájékozódik. A valóság ábrázolásában objektivitásra törekszik. Jellemző motívumai az ábrázolt táj sajátos jellegét, egyéni vonását tomácsol- ják sajátos légkört teremtve. — Elsősorban az emberi sorsok érdekelnek — teszi hozzá a művész. — Az ember küz-t delmét szeretném bemutatni a természettel és önmagával szemben. E küzdelem megjelenítése érdekelj vagyis az, hogy mire képes az ember az önmegvalósításban. Sorsok. Egy sorozat a toronyépítőről szól, a lapokon létrás figura tűnik föl. Ezt a sorozatot a művész — hasonlóan a többihez — kicsit jelképnek is szánja. Hiszen, mint mondja, minden ember épít magának valamilyen tornyot s nagy kérdés, hogy milyen lesz az a torony. A rönköt cipelő alak más lapokon szerepel. Meghajolva hordja a vállán a súlyos terhet. mintegy jelképezve, hogy mindenkinek megvan a saját keresztje, vagyis mindaz, amit élete során magára vállal, vagy magára vállalni kényszerül. Ketten című vázlatán egy öregember és öregasszony kuporog egymás mellett a pádon. Az ember göcsörtös botot szorongat a kezébén, az asszony egy étellel teli edényt. Az életet tápláló asszonyi gondoskodás, ugyanakkor a fájdalmat jelképező bot van együtt ezen a lapon. Egyébként a bot a Kodály- centenáriumra készülő furulyázó juhász kezeügyében is föltűnik. A juhász furulyája a humánumra utal, a bot pedig a fenyegetettségre. A művész úgy véli, hogy életünkben mind a humánum, st munka, a művészet megtartó ereje, mind pedig a fenyegetettség egyforma súllyal van jelen, az emberi élet a küzdelem jegyében zajlik. Ahhoz szeretne reményt adni, hogy a küzdelemből végső soron győztesen kerüljön ki az ember. Tóth Elemér Égtáiak között — a Sarkcsillag alatt II. Fehér faágárnyékok Keleten van Helsinki* Vagy nyugaton? — a kérdés van olyan érdekes, mint az észak —déli párhuzam. Budapesthez képest, földrajzilag, keleten van. Az óra előbbre jár. Ha a társadalmi-gazdasági rendszert nézzük, akkor nyugaton vagyunk. A külső jelek is erre utalnak. A Kodolányi megénekelte csendes Helsinki, a fehér város helyett az autók 'szüntelen robajátój zúgó pici világvárosban jár az ember. A hófehér zász’ó- rudakon a fehér-kék finn lobogó helyett mindinkább a „Tr.ultik”, a világmonopóliumok csiricsáré zászlainak tömege. Ez — mondhatja bárki — csak a felület. — Változás van a mélyben is — mondják a Finn Népi Demokratikus Unió vezetői. — Űj és terjedő finn jelenség: a politikai elfásulás. Üj megoldásokra lesz hát szükség. Nem fentről kell „kitalálni” a politikát, hanem fel kell mérnünk, hogyan élnek az emberek, mire vágynak, s ennek alapján döntenünk. Valóban, hogyan élnek az emberek? 8—9 EZER DOLLAR Első látásra és a számok szerint: nagyon jól. A lakások zöme két-három szobás. Finnországban száz szobára — beleszámítva a csecsemőket — 88 ember jut. A 4 788 000 finnek 1 700 000 autója van. Ezer ember egyenlő 470 telefon. A népi nyugdíjrendszer mindenkire érvényes. S a konyha? A finnek naponta — átlag, ismét a csecsemőket is beleértve —, fejenként 16,8 dekagramm húst és halat, 10,5 dekagramm cukrot, 75,8 dekagramm tejterméket esznek-isznák, s hozzá évente 12,5 kiló kávét, 95 dekagramm kakaót, 8,4 liter bort, 55,7 litert sört, 2,9 liter égetett szeszt eresztenek le a torkukon. A magas északi életszínvonalon a külföldi nem lát repedést. Sőt, bizonyos stabilitás érezhető például Svédország inflációjához képest, ámbár az árak és a bérek itt is reménytelen versenyfutást folytatnak. — Az ENSZ-statisztika szerint — mondja a nemzeti bank baloldali beállítottságú igazgatója — az egy főre eső évi nyoic-kilenc ezer dolláros nemzeti jövedelemmel ma a világon a tizenhetedik helyen állunk. Ez nem rossz. Itt senki nem hal éhen. De évek óta van 150 ezer állandó munkanélkülink, aki segélyen él. Ez pedig nemcsak pénzkérdés, hanem lelki probléma.. Az a kérdés, hogy az ember a társadalomiban, s a családban szükségesnek ér- zi-e magát, vagy eldobott kesztyűnek? Finnország kormányában részt vesznek a kommunisták. Mit tehetnek a munka- nélküliség és az infláció ellen? KOMPROMISSZUMOKKAL — Az infláció ellen nem sokat, szinte semmit. Az világ- jelenség — mondják az FNDU vezetői. — A munkanélküliség ellen megpróbálunk fellépni. — A kormányban? — Igen. A hatvanas években még stratégiai vita folyt A hagyomány, az hagyomány. A finn háziasszonyok szerint semmi nem tisztít jobban, mint a fenyőszappan és a tengervíz. arról, hogy legyenek-e kommunisták a kormányban ? Próbáljunk-e Így hatni a társadalom fejlesztésére, vagy maradjunk ellenzékben? A kérdés 1966-ban eldőlt, amikor a parlamentben baloldali többség született, s a szociáldemokraták hajlandók voltak az együttkormányzásra. — Hasonlít ez a francia helyzethez ? — Alig. Ott a kommunisták és a szocialisták közös programot dolgoztak ki, s azzal akartak kormányra jutni. Ez, akkor, nem sikerült. Itt fordítva törtérit. Amikor •beléptünk a kormányba, nem volt hosszú távú programunk. Később aztán lépésről lépésre haladtunk, persze kompromisszumok árán. — Az eredmény? — Ilyen világgazdasági válságban egy kis ország keveset tehet. De szociális és kulturális téren tudtunk hatni, a nyugdíjak, az iskolák, a művelődés körében. És ne feledjük, hogy Finnország belpolitikai helyzete mily hosz- szú ideje stabil. Most azt akarjuk elérni, hogy a munkaviszony bizonyos biztonságot jelentsen, hogy a munkaadó ne bocsáthassa el embereit kényére-kedvére, a munkás pedig beleszólhasson a vállalat döntéseibe. Célunk, hogy nagyobb pénzt harcoljunk ld új munkahelyekre. Ma már a szakszervezet is mind többet beszél a munka- nélküliség megoldásáról és mind kevesebbet a bérekről. — Mit várnak a jövő évi parlamenti választástól? — Nehéz küzdelmet. Az ilyen kis ország, mint Suomi, szinte teljesen kiszolgálttá tott a világgazdaság szél- járásának." Exportja és importja 40 éve szüntelenül nő, de — négy év kivételével — soha nem volt egyensúlyban. Mindig többet importáltak, mint exportáltak. 1977—78- ban ugyan megfogták az importot és többlettel zárták az évet, de 1980-ban a fizetési mér’" már ismét 5,18 milliárd márka hiánnyal zárult. S miután a behozatal 49 százaléka a legfejtettebb tőkésországokból, a Hetektől származik, az oda irányuló kivitel pedig a finn külkereskedelem 46 százalékát teszi — a világ- gazdaság viharai elől nincs kitérés. PEMZL1 ÉS SZIRÉNA A helsinki „utca embere” ezt nemigen tudja összefüggésbe hozni az árak és a bérek vitustáncával. Annál kevésbé, mivel a forrongó világ eseményeinek körén Észak még mindig kívül esik. De amint a belvárosban, a Poh- joinen Esplanaadikatun sétálok — olyan ez, mintha Pesten a Népköztársaság útja belső szakaszának közepén park húzódna — hirtelen szembetalálom magam a jelenséggel, amelyet az „utca embere” is észrevesz, sőt, amely miatt hetek óta hábo- rog. Az utóbbi évek leghangosabb botránya zajlik e napokban Helsinkiben, egy amerikai gicosőr miatt. Az élelmes jenki beadta a helsinki városvezetésnek, hogy e pénzszűke idején 6 potom 100 ezer márkáért „felújítja”, „felfrissíti” a fővárost. Megkötötték az üzletet, s a pemzlimajsz- ter — made jn USA ötlettel — hófehér fatörsz- és faág- árnyékokkal pin.gálta tele a mesesaép belvárosi sétány aszfaltját és néhány tucat sötétzöld villamos oldalát, továbbá Te.lstar-an,tenina jellegű, fehér farácsokat biggyesztett a leg elképeszt óbb helyekre: a nemesívű szobrok elé, mögé, csakúgy, mint a híres Nagytemplomra. Akinek van szeme, mérgelődik emiatt. S aki e blöff jel - képből a szemével nem érti meg, hogy a komoly, korrekt, szorgalmas finn életet kívülről milyen veszély fenyegeti, azt talán felébreszti a füle. Az Esplanaadikatun, mint az egész városban, délben egy órakor felbőgnek a légoltalmi szirénák. Nem, nem tört ki a háború és nincs semmi baj, csak minden hónapban kipróbálják őket. Az üvöltő hangot nem lehet nem hallani. A magyar és a finn nyelv sokszáz egyforma és hasonló szava között nem szerepel a „bél .”. Ezt finnül így mondják: „rauha”. De az ott járt nógrádiak és finn házigazdáik éppen ebben a szóban tökéletesen megértették egymást. Pontosan tudták, hogy sorstársak, hogy megbízhatnak egymásban. Itt, az égtájak között, a Sarkcsillag alatt, ez a kemény, szorgalmas rokon nép érti, vagy érzi, hogy számára a jövőbe egyetlen út vezet, amelyen ez a tábla áll: rauha — béke. Flron András műsor KOSSUTH RADIO: 8.23: Világablak 8.54: Részigazságok szorításában 9.U4: Zenekari muzsika 10.05: Kököjszi és Bobojsza iu.37: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 11.10: Hallgassuk együtt Vivaldi-művek 12.45: Mi közünk hozzá? Orvos a faluban 13.05: Operaslágerek 13.35: Dszesszmelódiák Kiss Imre műsora 13.00: Zord folyó 15.03: Regi lengyel zene 15.28: Miska bácsi levelesládája-j NCGRAD - 1932. j 16.05: Kritikusok fóruma 16.11: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket 16.47: Cherbourg! esernyők 17.05: Ezermester értékmentők 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.45: Bartók: Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára 19.20: Irodalmunk a két világháború között 20.11: Gluck: Orfeusz 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Közvetítés a párbajtőr egyéni döntőről a vivő- világbajnokságról 23.00: Mit csinál a pulmonolő- gus? 23.15: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik 0.10: Heilig Gábor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Jáger Balázs gordonkázlk 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04, 05, 07 jelenti 10.00: zenedélelűtt 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja úlius 21., szerda ll.N: Szlrlus és Cerlnta Fantasztikus rádiójáték- sorozat 11.35: Néhány pero tudomány — az emberről 18.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 19.12: Caruso, a nép énekes« 19.45: A Quenn együttes felvételeiből 20.35: Barátom az Ördög ügyvédje 21.36: Nosztalglahullám Elvit Presley — I. résa 22.37: Szimfonikus táncok 23.20: A királyné cslpkekendőja MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index... Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Vissza az esztergapadhoz. — Egy időre. Kőbányászok között. — Mezőgazdasági szakmunkásképzés Pétervásá- ron...). Felelős szerkesztő: Paulo- vlts Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. (A Bodrogköz fejlesztéséről. — Olaszliszka uj miskolci melléküzeme, — Aratás Nógrádban.). 18.25—18.30: Lapés müsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna (ism. SZ) 9.05: Csak gyerekeknek I Kisíilm- összeállitás 9.55: Delta (lsm. SZ) 10.20: Folytassa, Henry 1 magyarul beszélő angol film- vígjáték (lsm. SZ) 16.00: Hírek 16.05: Kelet-Kazahsztán erdői szovjet rövidfilm. SZ 16.30: A kezdet — magyarul beszélő jugoszláv filmsorozat, VI/4. rész: A megújhodás. SZ 17.10: Egészségünkért) 17.20: 9-es stúdió a Szovjet Televízió külpolitikai vitaműsora. SZ 17.50: A nyelv világa. SZ 18.35: Algéria képeslap — útifilm. 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10,: Tévétoma. SZ 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-hlradó. SZ 20.00: a célpont Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat 20.50: A hajózás története Francia filmsorozat, VII/5. rész: Az ószó erődök. SZ 21.35: Fiatalok órája. SZ 22.35: Tv-híradó 3. SZ 2. MŰSOR: 20100: Hány színe van a kéznek? 20.40: Tv-hlradó 2. SZ 21.00: Vlvó-világbajnokság — párbajtőr, egyéni döntő BESZTERCEBÁNYÁI 9.00: Hírek 9.05: Ember és föld 2. rész. (Ism.) 9.35: Johann Strauss: Ezeregyéjszaka. Tv-operett 11.10: A derék pilóta. Román film 16.05: Baltazár professzor. 8. rész. (Ism.) 16.15: Viharlovag 11. rész. (Ism.) 16.40: Ludas Matyi. Magyar rajzfilm. (Ism.) 17.30: Hírek 17.35: Autósok, motorosok 19.10: Esti mese 18.30: URH-kocsival. Magazinműsor 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés éo műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Csoportvezető. Lengyel tv-fiifn 20.55: KIvánsághangverseny 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10.: Szórakoztató műsor 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok zenéje 20.30: Dolgozó gyermekek. 21.25: Időszerű események 21.55: Átkozottak vagyunk. Irina. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A hétszáz éves titok. Színes szinkronizált szovíet bűnügyi film. Háromnegyed 6-tól: A hold, !— II. (18). Színes olasz filmdráma. — Balassagyarmat! Madách: Szóljon a rock! (141. Színes francia film. 8 órától: Majakovszkij nevet. Színes szovjet film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Az Olsen banda boldogul, színes szinkronizált dán bűnügyi filmvigJAték. — Nagybá- tonyi Bányász: A nagy éjszakai fürdőzés. Színes, szinkronizált h-o- gár filmdráma. Mesemozi: T-'v-’o mese egy sorban. — Pásztói Álltra: Nevem: Senki. Színes szinkronizált olasz—franeii—NSZK western. — Karancs'aput'ő: HcsyoR csináljunk svájcit? színes, szinkronizált svájci film vígjáték.
