Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

Nemzetközi művésztelep, Salgótarján Somoskői Ödön A művésztelep nógrádi részt­vevője Somosköi Ödön. Baglyssalján született 1938- ban. A szegedi tanárképző fő­iskolán végzett, a Képzőművé­szeti Főiskolán 1968-ban fejez­te be tanulmányait, 1964-tól tagja a művészeti alapnak. So­moskőújfalun él, ahol tanár­ként dolgozik. Rendszeresen szerepel Salgótarjánban a ta­vaszi tárlaton, a miskolci téli tárlatok, az egri akvarellbien- nálék résztvevője. Több önál­ló kiállítása volt Salgótarján­ban, Szécsényben és Karcagon, valamint a nógrádi falvakban. Festményei, akvarelljei a látható világ elemzéseinek igé­nyéből születnek, formái, szí­nei szerkezetesen jelenítik meg a választott motívumot, min­denekelőtt a nógrádi tájat s a benne élő ember küzdelmét. Munkamódszerében erőtelje­sen érvényesül egyfajta vizuá­lis mérlegelés is. Képei egysze­rűségük ellenére gyákorta meg­őrzik a hangulat finomságát, a tartalom eredendő költőiségét. Jellemek, típusok megfestésé­vel is foglalkozik, művészi te­vékenysége realista indíttatású. Rengeteg rajzot szed elő. — Itt elsősorban vázlatokat készítek ezután megfestendő képeimhez — mondja. — Ügy érzem azonban, hogy ezek önálló grafikai lapokként is megállják a helyüket, hiszen vonalrendszerük teljes értékű­en kifejezik azt a világot, ami engem festőként is foglalkoz­tat. Milyen ez a világ? Somosköi Ödön nem ad föl rejtvényeket törekvéseivel kap­csolatban. A valóságközelség Somoskői Ödön festészetének alapvető vonása. Egyrészt beszámol azokról az élményeiről, amelyeket a természeti világ vált vált ki belőle színeivel és formáival. Másrészt pe­dig a közvetlen emberábrázo­lás felé tájékozódik. A valóság ábrázolásában objektivitásra törekszik. Jellemző motívumai az ábrázolt táj sajátos jelle­gét, egyéni vonását tomácsol- ják sajátos légkört teremtve. — Elsősorban az emberi sor­sok érdekelnek — teszi hozzá a művész. — Az ember küz-t delmét szeretném bemutatni a természettel és önmagával szemben. E küzdelem megje­lenítése érdekelj vagyis az, hogy mire képes az ember az ön­megvalósításban. Sorsok. Egy sorozat a to­ronyépítőről szól, a lapokon létrás figura tűnik föl. Ezt a sorozatot a művész — hason­lóan a többihez — kicsit jel­képnek is szánja. Hiszen, mint mondja, minden ember épít magának valamilyen tornyot s nagy kérdés, hogy milyen lesz az a torony. A rönköt cipelő alak más la­pokon szerepel. Meghajolva hordja a vállán a súlyos ter­het. mintegy jelképezve, hogy mindenkinek megvan a saját keresztje, vagyis mindaz, amit élete során magára vállal, vagy magára vállalni kényszerül. Ketten című vázlatán egy öregember és öregasszony ku­porog egymás mellett a pádon. Az ember göcsörtös botot szo­rongat a kezébén, az asszony egy étellel teli edényt. Az éle­tet tápláló asszonyi gondosko­dás, ugyanakkor a fájdalmat jelképező bot van együtt ezen a lapon. Egyébként a bot a Kodály- centenáriumra készülő furu­lyázó juhász kezeügyében is föltűnik. A juhász furulyája a humánumra utal, a bot pedig a fenyegetettségre. A művész úgy véli, hogy életünkben mind a humánum, st munka, a mű­vészet megtartó ereje, mind pedig a fenyegetettség egyfor­ma súllyal van jelen, az em­beri élet a küzdelem jegyében zajlik. Ahhoz szeretne reményt adni, hogy a küzdelemből vég­ső soron győztesen kerüljön ki az ember. Tóth Elemér Égtáiak között — a Sarkcsillag alatt II. Fehér faágárnyékok Keleten van Helsinki* Vagy nyugaton? — a kérdés van olyan érdekes, mint az észak —déli párhuzam. Budapest­hez képest, földrajzilag, kele­ten van. Az óra előbbre jár. Ha a társadalmi-gazdasági rendszert nézzük, akkor nyu­gaton vagyunk. A külső jelek is erre utalnak. A Kodolányi megénekelte csendes Helsin­ki, a fehér város helyett az autók 'szüntelen robajátój zúgó pici világvárosban jár az ember. A hófehér zász’ó- rudakon a fehér-kék finn lo­bogó helyett mindinkább a „Tr.ultik”, a világmonopóliu­mok csiricsáré zászlainak tö­mege. Ez — mondhatja bár­ki — csak a felület. — Változás van a mélyben is — mondják a Finn Népi Demokratikus Unió vezetői. — Űj és terjedő finn jelen­ség: a politikai elfásulás. Üj megoldásokra lesz hát szük­ség. Nem fentről kell „kita­lálni” a politikát, hanem fel kell mérnünk, hogyan élnek az emberek, mire vágynak, s ennek alapján döntenünk. Valóban, hogyan élnek az emberek? 8—9 EZER DOLLAR Első látásra és a számok szerint: nagyon jól. A laká­sok zöme két-három szobás. Finnországban száz szobára — beleszámítva a csecsemő­ket — 88 ember jut. A 4 788 000 finnek 1 700 000 au­tója van. Ezer ember egyen­lő 470 telefon. A népi nyug­díjrendszer mindenkire ér­vényes. S a konyha? A fin­nek naponta — átlag, ismét a csecsemőket is beleértve —, fejenként 16,8 dekagramm húst és halat, 10,5 dekagramm cukrot, 75,8 dekagramm tej­terméket esznek-isznák, s hozzá évente 12,5 kiló kávét, 95 dekagramm kakaót, 8,4 li­ter bort, 55,7 litert sört, 2,9 liter égetett szeszt eresztenek le a torkukon. A magas észa­ki életszínvonalon a külföldi nem lát repedést. Sőt, bizo­nyos stabilitás érezhető pél­dául Svédország inflációjához képest, ámbár az árak és a bérek itt is reménytelen ver­senyfutást folytatnak. — Az ENSZ-statisztika sze­rint — mondja a nemzeti bank baloldali beállítottsá­gú igazgatója — az egy főre eső évi nyoic-kilenc ezer dol­láros nemzeti jövedelemmel ma a világon a tizenhetedik helyen állunk. Ez nem rossz. Itt senki nem hal éhen. De évek óta van 150 ezer állan­dó munkanélkülink, aki segé­lyen él. Ez pedig nemcsak pénzkérdés, hanem lelki prob­léma.. Az a kérdés, hogy az ember a társadalomiban, s a családban szükségesnek ér- zi-e magát, vagy eldobott kesztyűnek? Finnország kormányában részt vesznek a kommunis­ták. Mit tehetnek a munka- nélküliség és az infláció el­len? KOMPROMISSZUMOKKAL — Az infláció ellen nem so­kat, szinte semmit. Az világ- jelenség — mondják az FNDU vezetői. — A munkanélküli­ség ellen megpróbálunk fel­lépni. — A kormányban? — Igen. A hatvanas évek­ben még stratégiai vita folyt A hagyomány, az hagyomány. A finn háziasszonyok szerint semmi nem tisztít jobban, mint a fenyőszappan és a tenger­víz. arról, hogy legyenek-e kom­munisták a kormányban ? Pró­báljunk-e Így hatni a társa­dalom fejlesztésére, vagy ma­radjunk ellenzékben? A kér­dés 1966-ban eldőlt, amikor a parlamentben baloldali több­ség született, s a szociálde­mokraták hajlandók voltak az együttkormányzásra. — Hasonlít ez a francia helyzethez ? — Alig. Ott a kommunis­ták és a szocialisták közös programot dolgoztak ki, s az­zal akartak kormányra jut­ni. Ez, akkor, nem sikerült. Itt fordítva törtérit. Amikor •beléptünk a kormányba, nem volt hosszú távú programunk. Később aztán lépésről lépés­re haladtunk, persze komp­romisszumok árán. — Az eredmény? — Ilyen világgazdasági válságban egy kis ország ke­veset tehet. De szociális és kulturális téren tudtunk hat­ni, a nyugdíjak, az iskolák, a művelődés körében. És ne fe­ledjük, hogy Finnország bel­politikai helyzete mily hosz- szú ideje stabil. Most azt akarjuk elérni, hogy a mun­kaviszony bizonyos biztonsá­got jelentsen, hogy a mun­kaadó ne bocsáthassa el em­bereit kényére-kedvére, a munkás pedig beleszólhas­son a vállalat döntéseibe. Cé­lunk, hogy nagyobb pénzt har­coljunk ld új munkahelyek­re. Ma már a szakszervezet is mind többet beszél a munka- nélküliség megoldásáról és mind kevesebbet a bérekről. — Mit várnak a jövő évi parlamenti választástól? — Nehéz küzdelmet. Az ilyen kis ország, mint Suomi, szinte teljesen kiszol­gálttá tott a világgazdaság szél- járásának." Exportja és im­portja 40 éve szüntelenül nő, de — négy év kivételével — soha nem volt egyensúlyban. Mindig többet importáltak, mint exportáltak. 1977—78- ban ugyan megfogták az im­portot és többlettel zárták az évet, de 1980-ban a fizetési mér’" már ismét 5,18 milli­árd márka hiánnyal zárult. S miután a behozatal 49 száza­léka a legfejtettebb tőkésor­szágokból, a Hetektől szárma­zik, az oda irányuló kivitel pedig a finn külkereskedelem 46 százalékát teszi — a világ- gazdaság viharai elől nincs kitérés. PEMZL1 ÉS SZIRÉNA A helsinki „utca embere” ezt nemigen tudja összefüg­gésbe hozni az árak és a bé­rek vitustáncával. Annál ke­vésbé, mivel a forrongó világ eseményeinek körén Észak még mindig kívül esik. De amint a belvárosban, a Poh- joinen Esplanaadikatun sétá­lok — olyan ez, mintha Pes­ten a Népköztársaság útja belső szakaszának közepén park húzódna — hirtelen szembetalálom magam a je­lenséggel, amelyet az „utca embere” is észrevesz, sőt, amely miatt hetek óta hábo- rog. Az utóbbi évek leghan­gosabb botránya zajlik e na­pokban Helsinkiben, egy ame­rikai gicosőr miatt. Az élel­mes jenki beadta a helsinki városvezetésnek, hogy e pénz­szűke idején 6 potom 100 ezer márkáért „felújítja”, „felfris­síti” a fővárost. Megkötötték az üzletet, s a pemzlimajsz- ter — made jn USA ötlettel — hófehér fatörsz- és faág- árnyékokkal pin.gálta tele a mesesaép belvárosi sétány asz­faltját és néhány tucat sötét­zöld villamos oldalát, továb­bá Te.lstar-an,tenina jellegű, fehér farácsokat biggyesztett a leg elképeszt óbb helyekre: a nemesívű szobrok elé, mögé, csakúgy, mint a híres Nagy­templomra. Akinek van szeme, mérge­lődik emiatt. S aki e blöff jel - képből a szemével nem érti meg, hogy a komoly, korrekt, szorgalmas finn életet kívül­ről milyen veszély fenyegeti, azt talán felébreszti a füle. Az Esplanaadikatun, mint az egész városban, délben egy órakor felbőgnek a légoltalmi szirénák. Nem, nem tört ki a háború és nincs semmi baj, csak minden hónapban kipró­bálják őket. Az üvöltő hangot nem lehet nem hallani. A magyar és a finn nyelv sokszáz egyforma és hasonló szava között nem szerepel a „bél .”. Ezt finnül így mond­ják: „rauha”. De az ott járt nógrádiak és finn házigazdá­ik éppen ebben a szóban tö­kéletesen megértették egy­mást. Pontosan tudták, hogy sorstársak, hogy megbízhat­nak egymásban. Itt, az égtá­jak között, a Sarkcsillag alatt, ez a kemény, szorgalmas ro­kon nép érti, vagy érzi, hogy számára a jövőbe egyetlen út vezet, amelyen ez a tábla áll: rauha — béke. Flron András műsor KOSSUTH RADIO: 8.23: Világablak 8.54: Részigazságok szorításában 9.U4: Zenekari muzsika 10.05: Kököjszi és Bobojsza iu.37: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 11.10: Hallgassuk együtt Vivaldi-művek 12.45: Mi közünk hozzá? Orvos a faluban 13.05: Operaslágerek 13.35: Dszesszmelódiák Kiss Imre műsora 13.00: Zord folyó 15.03: Regi lengyel zene 15.28: Miska bácsi levelesládája-j NCGRAD - 1932. j 16.05: Kritikusok fóruma 16.11: Bemutatjuk új kórusfelvé­teleinket 16.47: Cherbourg! esernyők 17.05: Ezermester értékmentők 17.30: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat 17.45: Bartók: Zene húros-, ütő­hangszerekre és cselesztára 19.20: Irodalmunk a két világ­háború között 20.11: Gluck: Orfeusz 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Közvetítés a párbajtőr egyéni döntőről a vivő- világbajnokságról 23.00: Mit csinál a pulmonolő- gus? 23.15: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik 0.10: Heilig Gábor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Jáger Balázs gordonkázlk 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04, 05, 07 jelenti 10.00: zenedélelűtt 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja úlius 21., szerda ll.N: Szlrlus és Cerlnta Fantasztikus rádiójáték- sorozat 11.35: Néhány pero tudomány — az emberről 18.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 19.12: Caruso, a nép énekes« 19.45: A Quenn együttes felvételeiből 20.35: Barátom az Ördög ügy­védje 21.36: Nosztalglahullám Elvit Presley — I. résa 22.37: Szimfonikus táncok 23.20: A királyné cslpkekendőja MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex... Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Vissza az eszter­gapadhoz. — Egy időre. Kőbá­nyászok között. — Mezőgazdasá­gi szakmunkásképzés Pétervásá- ron...). Felelős szerkesztő: Paulo- vlts Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. (A Bodrog­köz fejlesztéséről. — Olaszliszka uj miskolci melléküzeme, — Ara­tás Nógrádban.). 18.25—18.30: Lap­és müsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna (ism. SZ) 9.05: Csak gyerekeknek I Kisíilm- összeállitás 9.55: Delta (lsm. SZ) 10.20: Folytassa, Henry 1 magyarul beszélő angol film- vígjáték (lsm. SZ) 16.00: Hírek 16.05: Kelet-Kazahsztán erdői szovjet rövidfilm. SZ 16.30: A kezdet — magyarul beszélő jugoszláv filmsoro­zat, VI/4. rész: A megúj­hodás. SZ 17.10: Egészségünkért) 17.20: 9-es stúdió a Szovjet Televízió külpo­litikai vitaműsora. SZ 17.50: A nyelv világa. SZ 18.35: Algéria képeslap — útifilm. 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10,: Tévétoma. SZ 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-hlradó. SZ 20.00: a célpont Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat 20.50: A hajózás története Francia filmsorozat, VII/5. rész: Az ószó erődök. SZ 21.35: Fiatalok órája. SZ 22.35: Tv-híradó 3. SZ 2. MŰSOR: 20100: Hány színe van a kéznek? 20.40: Tv-hlradó 2. SZ 21.00: Vlvó-világbajnokság — párbajtőr, egyéni döntő BESZTERCEBÁNYÁI 9.00: Hírek 9.05: Ember és föld 2. rész. (Ism.) 9.35: Johann Strauss: Ezeregyéjszaka. Tv-operett 11.10: A derék pilóta. Román film 16.05: Baltazár professzor. 8. rész. (Ism.) 16.15: Viharlovag 11. rész. (Ism.) 16.40: Ludas Matyi. Magyar rajzfilm. (Ism.) 17.30: Hírek 17.35: Autósok, motorosok 19.10: Esti mese 18.30: URH-kocsival. Magazinműsor 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés éo műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Csoportvezető. Lengyel tv-fiifn 20.55: KIvánsághangverseny 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10.: Szórakoztató műsor 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok zenéje 20.30: Dolgozó gyermekek. 21.25: Időszerű események 21.55: Átkozottak vagyunk. Irina. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A hétszáz éves titok. Színes szinkronizált szovíet bűnügyi film. Háromnegyed 6-tól: A hold, !— II. (18). Színes olasz filmdráma. — Balassagyarmat! Madách: Szól­jon a rock! (141. Színes francia film. 8 órától: Majakovszkij ne­vet. Színes szovjet film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Az Olsen banda boldogul, színes szinkronizált dán bűnügyi filmvigJAték. — Nagybá- tonyi Bányász: A nagy éjszakai fürdőzés. Színes, szinkronizált h-o- gár filmdráma. Mesemozi: T-'v-’o mese egy sorban. — Pásztói Állt­ra: Nevem: Senki. Színes szinkro­nizált olasz—franeii—NSZK wes­tern. — Karancs'aput'ő: HcsyoR csináljunk svájcit? színes, szink­ronizált svájci film vígjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom