Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

Reagan szankciói és az amerikai üzleti érdekek A* Egyesült Államok legnagyobb kereskedel­mi szervezete, az ameri­kai kereskedelmi kamara szerdán élesen bírálta Reagan elnöknek a szovjet—nyugat­európai gázcsőüzlet ellen irá­nyuló legutóbbi rendeletét, amely az amerikai termékek exporttilalmán túl embargót rendelt el az amerikai gyár­tási eljárás alapján készült termékek exportjára is. Richard Lesher, a kereske­delmi kamara elnöke, Reagan elnökhöz küldött levelében határozott hangnemben kö­zölte, hogy az elnök által el­rendelt szovjetellenes szank­ciók sértik az amerikai üzleti érdekeket. Lesher emlékeztet­te az elnököt arra, hogy a ka­mara nemegyszer figyelmez­tette a kormányzatot az egy­oldalú embargópolitikának az amerikai gazdaság szempont­jából előnytelen következmé­nyeire. A szenátus szerdán határo­zatban szólította fel az ame­rikai kormányzatot, hogy újítsa fel a Szovjetunióval ta­valy decemberben felfüggesz­tett tárgyalásait a hosszú le­járatú gabonamegállapodás megkötéséről. Az eredetileg 1976-ban kötött és 1981 őszén egy évvel meghosszabbított szovjet—amerikai gabonaszer­ződés érvényessége az idén szeptember 30-án jár le. Lengyelországban javult a rend és a fegyelem A Lengyelországban meg­kezdett társadalmi, politikai és gazdasági reformoknak az a céljuk, hogy kizárják a gaz­dasági válságokat és a társa­dalmi megrázkódtatásokat, ám ezek a lépések csak a belső béke körülményei kö­zött lehetnek eredményesek — jelentette ki Czeslaw Kisz- czak tábornok, belügyminisz­ter abban az interjúban, ame­lyet a Poldtyka című hetilap­nak adott Az ország jelenlegi helyze­tét értékelve a miniszter ki­emelte, hogy mindenütt érez­hetően javult a rend és a fegyelem, a gazdaság sok te­rületén kezd növekedni a ter­melés, vagy legalább is féke­ződik a visszaesés üteme. To­vábbra is fennáll azonban a lengyel állam külső és belső biztonságát fenyegető veszély, mivel a külföldi antikommu- nista központokból irányí­tott és támogatott szocialista- ellenes erők szünet nélkül próbálkoznak a politikai és a gazdasági helyzet destabilizá- lásával. Ezek az erők igye­keznek kihasználni az ifjúság csalódottságát és nehéz hely­zetét — mondotta a miniszter, de hozzátette, hogy az ilyen próbálkozások mind keve­sebb eredménnyel járnak. „Hosszú és nehéz út vár még ránk, de a társadalmi és gaz­dasági válság megszüntetése, kezd érezhetően közelebb ke­rülni hozzánk” — jelentette ki Kiszczak tábornok. A bűnesetek száma az év elején szembetűnő mér­tékben csökkent, feltehető­en a szükségállapot beveze­tése következtében — íjiond- ta a továbbiakban. — Jelen­leg kis mértékben nőtt a gaz­dasági bűnesetek, elsősorban a feketézők száma — tette hozzá. Az internáltakkal kapcso­latban Kiszczak tábornok el­mondta, hogy senkit sem kényszerítenek nézeteinek megváltoztatására. — Bárki azonnal visszanyerheti sza­badságát, ha kötelezi magát, hogy nem folytat törvénybe ü-tköző, a szocialista állam el­len irányuló, a nemzet érde­keit sértő tevékenységét. Mint ismeretes, a szabadon bocsátott internáltak kíván­ságuk szerint szabadon el­hagyhatják az országot. A belügyminiszter beszámolt ar­ról, hogy több ilyen kérelem is érkezett a hatóságoktól, de az országot ténylegesen nem sok személy hagyta el, mivel a nyugati országok konzuli hivatalai különböző nehéz­ségeket támasztanak a vízu­mok kiadásakor. A külföldre — főleg a Nyugatra — irá­nyuló turizmus felújításának az állam nehéz pénzügyi hely­zete a fő akadálya — mond­ta Kiszczak, hozzáfűzve, hogy a hatóságok ezzel együtt is az útlevélrendelkezések egy­szerűsítésén dolgoznak. A miniszter tájékoztatást adott arról, hogy mostanáig 300 különböző társa dalmi egyesület újította fel tevé­kenységét, sőt, tucatnyi új szervezet is létrejött. Végezetül a szükségállapot szabályainak esetleges eny­hítésével kapcsolatban ki­emelte, hogy a nemzeti meg­mentés katonai tanácsa az utóbbi hónapokban rendsze­resen, enyhített ezeken az elő­írásokon. A további intézke­dések kizárólag az ország po­litikai helyzetének stabili­tásától függenek — mondotta a lengyel belügyminiszter. Japán visszautasította az amerikai „lajstromot" Illetékes japán kereskedel­mi tényezők visszautasították az Egyesült Államok kormá­nyának azt az állítását, hogy a nyolc legnagyobb szigetor­szági kereskedőháztól, vala­mint 30 iparvállalattól fejlett technológiára vonatkozó ér­tesülések „szivárognak ki” a Szovjetunióba. E tényezők gyanítják, hogy Washington ilyesfajta figyelmeztetésekkel óhajt nyomást gyakorolni a tokiói kormányra a japán cégek ellenőrzésének megszi­gorítása céljából. A Nihon Keizai Simbun cí­mű vezető gazdasági napilap csütörtöki értesülése szerint Washington „lajstromot” ter­jesztett a japán kabinet elé a szóban forgó kereskedőházak­ról, a Szovjetunióval való kapcsolatokra szakosodott más kereskedelmi vállalatokról, to­vábbá elektronikai és optikai berendezéseket előállító cé­gekről, amelyek — úgymond — 40 szovjet ügynök infor­mációgyűjtő tevékenységének „céltáblájául” szolgálnak. A vádakat olyan személyekre vo­natkoztatják, aki a kétoldalú kereskedelem előmozdítása céljából hivatalos kapcsolat­ban állnak japán üzleti part­nereikkel, s információcserét folytatnak velük. Leszerelési kerekasztal Moszkvában A leszerelés, a fegyverkezé­si verseny megállítása, a biz­tonság és az együttműködés kérdéseiről kezdődött csü­törtökön tanácskozás Moszk­vában a szocialista országok baráti társaságai, ismert le­szerelési szakértői részvéte­lével. A tanácskozást a Szov­jet Baráti Társaságok Szövet­sége kezdeményezte, s azon nem csupán általában vitat­ják meg a leszereléssel ösz- szefüggő témákat, hanem fog­lalkoznak a regionális bizton­sági kérdésekkel, Európa, Ázsia, Latin-Amerika orszá­gainak együttműködésével, a világ egyes körzeteiben lét­rejött veszélyzónák megszün­tetésének problémáival is. Lezárult egy szakasz — megvonták a mérleget Bécsben Lehetőség van a tárgyalások eredményes befejezésére Csütörtökön lezárult Bécs­ben a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat XXVII. for­dulója A sorrendben 313. ple­náris ülésen mind a szocialis­ta országok, mind pedig a nyugati fél képviselője meg­vonta a lezárult tárgyalási szakasz mérlegét. Mint az ülést követő saj­tótájékoztatón ismertették, Valerian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában ismételten rá­mutatott arra, hogy a szocia­lista országok februárban be­terjesztett átfogó javaslata alapján gyakorlatilag kiala­kítható lenne a tervezett had­erőcsökkentés első szakaszá­ról szóló megállapodás. En- nex elmaradása a nyugati or­szágok vonakodó magatartá­sával magyarázható. Mihajlov nagykövet a to­vábbiakban kifejtette, hogy a NATO-országok közelmúltban ismertetett szerződésjavasla- ta megkönnyítheti ugyan a két csökkentési szakasz kö­zötti kapcsolatteremtést, de nagy hiánya, hogy nem ad választ a tárgyalások több más 'fontol kérdésére. Így mindenekelőtt az élső haderő­csökkentési szakaszra, amely­ben — mint korábban arról beszámoltunk — csak a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok csökkentené közép-euró­pai haderőinek létszámát — nem ír elő semmilyen köte­lezettségvállalást a tárgyalá­sokon közvetlenül résztvevő többi ország számára, még­pedig sem haderőik létszámá­nak leszállítására, sem a je­lenlegi szint befagyasztására vonatkozóan. A nyugati do­kumentum nem rendelkezik a légierők személyi állomá­nyának számszerű meghatá­rozásáról, az esetleges felső szint megállapításáról sem. A NATO-országok javasla­ta bizonyos - tekintetben kife­jezett visszalépést jelent a bécsi tárgyalások menetében — folytatta felszólalásában a szovjet küldöttség vezetője. A Hofburgban folyó munka ere­deti mandátumával ellentét­ben a nyugati előterjesztés így említés nélkül hagyja a fegyverzet csökkentésének kérdését, és nem könnyíti meg a létszámvita megoldását sem. Mindezek ellenére Mi­hajlov nagykövet kifejtette, hogy jelenleg két javaslat, egy keleti és egy nyugati ter­vezet fekszik a tárgyaló asz­talon, amelyek közül az előb­bi megkönnyíthetné a megál­lapodás kialakítását. A szoci­alista országok álláspontja szerint továbbra is megvan a lehetőség a bécsi tárgyalá­sok eredményes befejezésére — mondotta a szovjet küldött. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulója szeptember 28-án kezdődik. Ülésezik a LEMP Központi Bizottsága A legfontosabb ifjúságpoli­tikai kérdésekről kezdett ta­nácskozást csütörtökön a LEMP Központi Bizottsága. Az ülésen jelen vannak a szövetséges pártok és a szo­cialista ifjúsági szövetségek vezetői is. Megnyitó beszédében Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára hangsúlyozta, hogy az éppen egy évvel ez­előtt tartott rendkívüli kong­resszus határozatai teljes mér­Bagdadi jelentések szerint csütörtök délelőtt befejeződött az iráni csapatok kiverése az iraki területekről. Irán cáfol­ta ezeket a híreket. A hírügynökségek csütörtö­kön sem az iraki, sem az iráni katonai jelentéseket nem tudták megerősíteni, ugyanis egyik ország sem enged új­ságírókat a harcok térségébe. Továbbra sem ismert, mi a végcélja az iráni erők által indított, Ramadan elnevezésű hadműveletnek. Az iráni fegyveres erők egyesített ve­zérkarának szóvivője azt ál­lította, hogy az iráni erők célja Irak második legna­gyobb városának, Basrának elérése, s csapataik jelenleg is iraki területen tartózkod­nak, beássák magukat és megerősítik elfoglalt állásai­kat. A szóvivő elmondta, hogy csapataik nem keltek át a Shaft al-Arab folyón, hanem szárazföldi úton közelítették meg a másfélmilliós Basrát. tékben megőrizték időszerű­ségüket. A kongresszus meg­erősítette, hogy a LEMP hű a szocialista alap­elvekhez és a Lengyelország létét szavatoló szocialista szö­vetséghez, síkra szállt a re­formokért, a szocializmus el­lenségeivel szembeni harcért, a megújulásért. A mostani KB-üíésnek is ebben az irány­ban kell fontos lépést tennie —, jelentette ki Wojciech Ja­ruzelski. Az Ima iráni hírügynök­ség beszámolója szerint csü­törtökön délelőtt feltartóztat­ták az iraki ellentámadást és az ütközetben tíz iraki harc­kocsit tették harcképtelenné. Teheráni lapjelentések sze­rint az iráni csapatok szerdán hét kilométerre megközelítet­ték Basrát. Az újságok azt ál­lítják, hogy az iraki egységek alig tanúsítottak ellenállást, s az előrenyomuló irániaknak „csak” aknamezőkön és ha­diakadályokon kellett átkel­niük. ☆ A legújabb iráni offenzíva meghiúsíthatja azokat a ter­veket, hogy Bagdadban tart­sák meg két hónap múlva az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóját — ez a vé­leménye a mozgalomhoz tar­tozó országok Nicosiában ülé­sező küldötteinek.. Katonai küldöttség Prágában ;; Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök csütörtö­kön Prágában fogadta a Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttséget, amely hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodott Csehszlo­vákiában. A szívélyes elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélésen nagyra értékelték a két test­véri hadsereg együttműködé­sét a Varsói Szerződés kere­tében. A találkozón jelen volt Mar­tin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, An­tonin Brabec vezérezredes, a csehszlovák néphadsereg po­litikai főcsoportfőnöke, vala­mint dr. Kovács Béla, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete. Hicaraguai ellen­forradalmárok Honduras Nicaraguával ha­táros területein mintegy két és fél ezer nicaraguai ellen­forradalmár áll készen arra, hogy bármikor bevessék őket a nicaraguai sandinista rend­szer elleni harcba — jelen­tette hétfőn az AIP közép­amerikai független hírügynök­ség. A nicaraguai ellenforradal­márok részére mintegy 15 ki­képzőtábort hoztak létre eb­ben a térségben. ­Irán—Irak Ellentmondó hírek a harcokról A palesztinok Egy nép — haza nélkül A kiélezett libanoni válság, a legutóbbi bejrúti harcok újra a nemzetközi figyelem középpontjába állították a PFSZ, illetve a palesztinok problémáját. Érdemes köze­lebbről áttekinteni e nép sor­sának alakulását, mert az adatok, tények hozzásegít­hetnek annak felismeréséhez, hogy helyzetük megoldása nél­kül nem érhető el tartós, igaz­ságos rendezés a Közel-Kele­ten. HÁNYATOTT TÖRTÉNELEM A palesztin probléma mag­va az, hogy országuk függet­len, szuverén államként soha nem létezett. A bibliai idők után a Szentföld vidéke a római birodalom, majd Bi­zánc része lett. Arab, majd oszmán hódítás következett, végül a térség a török biro­dalom felbomlása után meg­osztva brit és francia mandá­tum alá került. London a gyámsága alá vont Paleszti­nát odaígérte a zsidó beván­dorlást szervező cionista moz­galomnak, igaz, a híres Bal- fourt-nyilatkozsatban rögzítet­ték egyben a palesztin jogok garantálását is. Ám e két ígé­ret gyökeresen ellentmondott egymásnak. A zsidó bevándorlási hullá­mok nyomán gyorsan válto­zott a lakosság összetétele. A Népszövetség örökébe lépő ENSZ előtt a második világ­háború után két lehetőség állt: zsidó—palesztin szövet­ségi állam létrehozása vagy — a viszony elmérgesedése miatt — a terület megosztá­sa. Az ENSZ közgyűlése 1947- ben ez utóbbi mellett dön­tött: megszületett a határo­zat Izrael létrejöttéről. A pa­lesztinok tragédiája, hogy az 1948-ban kitört első arab— izraeli háború miatt önálló ál­lamuk létre sem jött, kijelölt területe Izrelhez, illetve Egyip­tomhoz (Gáza) és Jordániá­hoz (Ciszjordánia) került Több százezer palesztin me­nekült a környező államokba, csakúgy, mint a későbbi el­lenségeskedések során. Az iz­raeli politika a palesztinok ön­rendelkezési és államalapí­tási jogával azóta is azt szö­gezi szembe, hogy telepedje­nek le végleg az őket befoga­dó államokban. SZÉTSZÓRÓDVA A VILÁGBAN A palesztin nép teljes lét­számát általában 4,5 millióra becsülik. Megoszlásuk — Jor­dánia: 1,1—1,3 millió, Cisz­jordánia (nyugati part): 800 —830 ezer, Gáza: 400—450 ezer, Szíria 220—230 ezer, Lí­bia: 360 ezer, Kuvait: 300 ezer, Sziaúd-Arábia: 130—150 ezer. Magában Izraelben 550 —560 ezren élnek, mintegy 100 ezer palesztin található az USA-ban, s 140 ezer a vi­lág egyéb részein. A paleszti­nok többsége mohamedán, de egy részűk keresztény. Az arab államok Izraeltől elszenvedett katonai veresé­gei és egymás közti ellenté­teik hosszabb ideig akadá­lyozták a „haza nélkül ma­radt nép” küzdelmét 1956-ig nincs nyoma szervezett pa­lesztin ellenállási mozgalom­nak. 1959-ben született meg az Al-Fatah, amely ma is a számos áramlatot egyesítő, 1964-ben létrehozott Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet legbefolyásosabb tagszerve­zete. Vezetője, Jasszer Arafat, egyben a PFSZ elnöke. Ugyanakkor a PFSZ mellett jó néhány (nem egyszer szél­sőséges) párt, szerv és front működik a palesztin mozga­lomban. A PFSZ szinte szabályos ál­lamapparátussal és diplomá­ciai hálózattal rendelkezik, a világ több mint 110 országa ismerte el. A palesztin ellen­állási mozgalom legmagasabb fóruma — tulajdonképpen par­lamentje — a palesztin nem­zeti tanács. Költségvetését a palesztin diaszpórák átuta­lásai és az arab országok hoz­zájárulásai fedezik. A palesz­tin ellenállás jogait az 1969- es kairói egyezmény szabá­lyozta, az 1974-es rabat! arab csúcsértekezlet pedig a PFSZ­6 NOGRÁD - 1982. július 16., péntek osm sm Az egyik amerikai hírmagazin térképe a közel-keleti tér­ségben élő palesztinok hozzávetőleges számáról re ruházta a palesztinok ki­zárólagos képviseletének jo­gát. ELISMERÉST — KÖLCSÖNÖSEN A PFSZ célkitűzése, takti­kája az idők során jelentő­seit átalakult. Háttérbe szo­rult Izrael létének tagadása, s hivatalosan szakítottak a terrorista módszerekkel is. Ragaszkodnak azonban az önrendelkezéshez, az önálló államalapítás jogához — még ha ez egy palesztin „miniál- lamra” vonatkozna is. A tér­ség realitásaival persze a PFSZ vezetői is tisztában van­nak. Tudják, hogy katonai té­ren lehetőségeik korlátozot­tak az izraeli haderővel szem­ben. Izrael' hivatalos elis­merését mégis — kölcsönössé­get igényelve — végső diplo­máciai ütőkártyaként talon­ban tartják: emiatt az USA is csak a színfalak mögött, taré velük fenn kapcsolatokat. A* évtizedek óta változatlan» fenyegető közel-keleti konf­liktusgóc eseményei összes­ségében mégis azit mutatják: nem a katonai megoldás erő­szakolása, a palesztinok „ki­szorítása”, hanem jogaik ér­vényre juttatása biztosíthat­ja a valódi biztonság, az együttműködés és a tartós nyu­galom lehetőségét a térség­ben. 1st. <2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom