Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

A szülők nyomdokain Fiatal állattenyésztő szakmunkás gondozza a nőtincs! termelőszövetkezet borjúállományát Mangó Anna szüleitől sajátította el az állattartás fortélyait, A Dunaújváros melletti Sina-te- lepi állami gazdaságban, már csak a minősítő bizonyítvány megszerzése volt bátra Vélemények a versenylói Legényes lendülettel... Lyukas kanállal vizet mend Legdrágább termék az esztergaforgács Mások fölöslege — egyesek A lényeges folyamatok meg­újításában, így a munkaver­seny fölélénkítésében is, tete­mes szerep hárul a fiatalokra. Számos ifjú veszi részét mind a kollektív, mind az egyéni versenyzésből. A közösségi ve­télkedőformák jellegzetesen fiatalokra szabott változata: az ifjúsági brigád. Ezek mű­ködéséért bizonyos mértékig felelős a KISZ is. így hát ta­nulságos lehet e formáról és magáról a versenyről megkér­dezni az ifjúsági szövetség egy tisztségviselőjét: Schmirel Józsefet, a salgótarjáni öblös- üveggyár KISZ-titkáráL — Érzékelhető-e maguknál » versenymozgalom bizonyos mérvű „tempóvesztése”? — Nálunk ez elggé szembe­tűnő. Három éve még tizenöt ifjúsági brigád versenyzett. Tavaly már csak hét volt. Idén pedig mindössze három kollektíva tett ifjúsági bri­gádként vállalást. — Talán a csapatok korát­laga haladta túl azt a határt, amin belül még ifjúsági bri­gádként működhettek... — Volt ilyen is: túlkorosait lették. De a brigádok másik része „elfelejtette” ifjúsági kollektívaként megtenni a vál­lalását — Hogyhogy „elfelejtette”? — Ügy gondolták, hogy nem érdemes ifjúságikén} verse­nyezniük. Mert egy vállalati kiváló felnőttbrigád fejen­ként 1500 forint jutalmat kap. A vállalati kiváló ifjúsági bri­gád pedig csak ezret. Sokat beszélgettem a fiúkkal, ők ezt hozták fel indokként. De sze­rintem nem ez az egyedüli ok. — Mit gondol, milyen ok hat még? — A fiatalok kevesebb tu­dással és gyakorlattal rendel­’ keznek, mint a korosabbak. De ugyanolyan követelmé­nyeknek kell megfelelniük, mint a felnőttbrigádoknak. Ez nehéz! így hát inkább emelik a korátlagot, olyan ta­gokat is bevesznek maguk kö­zé, akikkel könnyebben telje­síthetők a vállalások, mert az idősebb dolgozók segítik az összmunkát. 0 — Akkor nincs nagy hiba, hiszen ha nem is ifjúsági bri­gádként, de versenyben ma­radnak a fiatalok. — Az igaz, de a felnőttbri­gádok száma is csökken, és a versenyben részt vevő dolgo­zók száma is. Ezen kívül a verseny minősége sem ja­vul. — Ezt miből veszi észre? — Pontozásos rendszerben mérik a' brigádteljesitményt. Vannak olyan kollektívák, amelyek hosszú évek óta ki­válóan tevékenykednek, meg is kapják az elismerést Azon­ban jócskán vannak olyan brigádok is, amelyeknek a teljesítménye gyengébb lesz. — Milyen változtatásokkal lehetne föllendíteni a ver­senymozgalmat ? — Meg kellene találni a lo­gikus kapcsolatot a KISZ és az ifjúsági brigádok között. A munkafelajánlás a verseny­felelősre tartozik. Annyi a sa­játos KISZ-feladat az ifjúsági brigádoknál, hogy vállalniuk kell együttesen valamit az ak­cióprogramból is. De a brigád­tagok többsége KISZ-tag. így most kétszer tesznek KISZ- vállalást. — Eltekintve a szövétségtől, milyen módosítások lennének hasznosak a versenyben? — Helyre kell állítani a fel­ajánlott munkák és a jutal­mak arányát. A helyezések után járó összegeket meg kel­lene növelni. Egy vállalati ki­váló címért 36 óra társadal­mi munka végzendő el. Ha ezt túlórában számoljuk, sokkal több pénz jár érte, mint az elérhető címért kapható juta­lom. A .versenymozgalom per­sze nemcsak pénzért folyik, de elveszi a kedvet a bántó aránytalanság. — Nélkülözhetetlenek a mozgalmon belül az ifjúsági brigádok? — Én úgy gondolom, hogy ha egy ifjúsági brigád vala­mit Vállal, átlagon felüli eredményt tud elérni. Nem­csak a munkában, hanem azon kívül is. A fiataloknak több a szabad idejük, eljárhatnak a rendezvényekre. Könnyebben belekezdenek a tanulásba. Ezekkel nemcsak maguknak, hanem a nagyobb közösség­nek is hasznára válnak Molnár Pál Nyugati városrész Energia — fény A közelmúltban adta át az ÉMÁSZ salgótarjáni igazgató­sága a salgótarjáni nyugati városrész energiaellátását szol­gáló magasfesztültségű földká­belt. Az üzembe helyezés óta az a vezeték látja el energiával az építkezés elektromos beren­dezéseit is. A szerelők a ma­gasfeszültségűvel együtt a földbe fektették a közvilágí­tás kábelét. Ahol az építkezé­sek már lehetővé teszik — az egészségház környékén, illet­ve a Karancs utcától elindulva — már felszerelték az oszlopo­kat és a kandelábereket. Ezek felállítását az útépítéssel, pon­tosabban a szegélykövek elhe­lyezésével párhuzamosan foly­tatják a szerelők. A szervezettségről megálla­pították, hogy korántsem ad okot elégedettségre. A statisz­tika azt mutatja, hogy míg az agrár értelmiség és az admi­nisztratív állományban dol­gozók esetében jó, a szakmun­kások körében megfelelő, ad­dig a segédmunkások körében a szervezettség a 10 százalé­kot sem éri ei, pedig ezen a területen jelentős tartalékok vannak. Igaz viszont, hogy éppen a segédmunkásoknál nagy a fluktuáció, közülük so­kan nem rendelkeznek általá­nos iskolai végzettséggel és hiányosak a politikai ismere­teik. Különösen az állatte­nyésztésben dolgozó fiatalok szervezettsége nem megfelelő. A KISZ járási bizottsága fo­kozni szeretné a termelőszö­vetkezetek párt- és gazdasági vezetésével az együttműködést, hogy mielőbb létrehozzák KISZ -alapszervezeteiket. Az agrár értelmiségről el­mondták, hogy a létszámuk növekedett a járásban, szoci­ális körülményeik anyagi, er­Kupcsulik József, a VEGY- ÉPSZER salgótarjáni gyárá­nak esztergályosa már tíz éve, mióta itt van állásban, még nemigen örült. — Borzasztó ez kérem, hogy még mindig ekkora mennyi­ségű hulladékhányaddal va­gyunk kénytelenek dolgozni. Most is, látja, felerőszakoltuk ezt a nagy súlyú karimát a gépre, s tudja mi marad be­lőle, mikorra leveszem a mé­retpontos darabot... ? A nyers kovácsoltanyag külső átmérője 1440 milliméter, a készé 1360. Ez ugye 80 milli­méteres ráhagyás. A belső átmérője, miikor a munkához fogtam, 1230 milliméter volt, ebből 170 millimétemyit kell leforgácsolnom, hogy olyan terméket vihessen a daru a meósokhoz, mint amilyet a technológiai utasítás előírt. Ennek a csodálatosan jó, ke­mény anyagnak több mint a kétharmada lesz legföljebb az öntödékben még egyszer fel­használható hulladék. Elhi­szi: ilyen alkalmakkor fáj a szívem, felmegy a vérnyomá­som, de hát én, személy sze­rint. mit tehetek ez ellen.. ? Én teljesítménybérben dolgo­zok, ki van adva a gyártási utasítás, itt az anyag, menni kell, ha pénzt akar keresni az ember. Csak —, hát én is tu­dom, hogy nyersanyagban sze­gény ország lévén, ez nagy­mérvű pocsékolás. S kérdem: meddig mehet még a meg­munkálandó anyagok fele­harmada a leforgácsolt hulla­dékba ? • • * A NÉPSZABADSÁG egyik, 1979 januári számában, ép­pen a nagyon megkövéredett alkatrész-alapanyagok illuszt­rálására közölte a szerkesztő­vel a VEGYÉPSZER igazgató­ja, Gressai Sándor: ahhoz, hogy hatvan-nyolcvan kiló- grammnyi, végleges súlyú gyű­rűket készre forgácsolhassa­nak, kénytelenek számolni az eredetileg megmunkálásra fogott anyag 70—80 százalé­kos elvesztésével. S hogy a helyzet azóta sem változott, azt a NÓGRÁD idei, januári cikke is bizonyítja, mely egy­ben utal a hazai alapanyag- ellátó vállalatok helyzetére, állapotára. Eszerint, a gyár egyik ajánlatához a honi gyártók az általuk kívánt al­katrészt csak 70—80 százalé­kos ráhagyással — súlytöbb­lettel — lettek volna képesek a rendelkezésükre bocsátani, kölcsi elismerésük javult az utóbbi időszakban. Szerepük meghatározó a tsz-ek életében, többségük fontos munkakört lát el. A kedvező tapasztala­tokat a járási KlSZ-bizott- ság a 30 éven aluli fiatalok körében szerezte. A pásztói Béke Tsz kivéte­lével kevés a területen az ösztöndíjas. A gazdasági ve­zetők inkább vállalják a koc­kázatot és máshonnan hoznak szakembereket, mintsem saját fiataljaikra építve hozzanak áldozatot a szakképzettség nö­veléséért. A .fiatal értelmisé­giek kezdeményezőkészsége főleg a pályakezdés időszaká­ban nem kielégítő. Elsősor­ban a középiskolában, a főis­kolán, vagy az egyetemen szerzett mozgalmi tapasztala­tok átadása hiányolható. Az agrár értelmiségi fiatalok vi­szont elvárják a gazdasági ve­zetéstől, hogy a munka jobb elvégzése érdekében, a beil­leszkedésük segítsége miatt a munkába lépést követő egy évig rendszeresebb értékelést, míg egy másik vállalat — a nyugatnémet Mannesmann cég — mindössze három szá­zalékkal tért volna el a kész­mérettől. — Sajnos nálunk, a kohá­szati alapanyagokat előállító vállalatok „jóvoltából” még mindig ez a jellemző kép. Mon­dok egy friss példát. Itt van például az NA—400/64 gyár­tási jelű csőkarimák esete. Ezek 650 kilogramm „kezdő­súlyú” anyagból készülnek, s a késztermék nem több mint 119 kilós. Az egészen kiváló minőségű acélnak több mint a háromnegyed része megy veszendőbe. Nos hát — vált át arckifejezése vidámból bo­rúsra — ez magyarázza, hogy szinte még a szocialista piac­ról is kiszorultunk. Hiszen már ők sem fizetik meg a többletanyag-felhasználást, , a többletmunkabért. És sajnos pillanatnyilag ez ellen mi semmit sem tehetünk. Az alaphelyzet az, hogy mi, fel­használók, egyszerűen ki va­gyunk szolgáltatva az alap- anyaggyártó cégeknek. Pedig állítom, hogy. ezek a vállala­tok, még a jelenlegi techno­lógiai színvonalon is képesek lennének 70—80 százaléknál lényegesen alacsonyabb for­gácsolási veszteséghányad képzésére. Magyarán: tudná­nak soványabb, a mérethez jobban közelítő munkadarabo­kat gyártani — bizonygatja Gressai Sándor igazgató. — S miért nem teszik? — Sajnos, ezeknél az egy­ségeknél még mindig — a végső elszámolásnál — a ton­na számít és a bázisszámok. A VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyárában évente ezer tonna körüli, drága pénzen beszerzett, kitűnő minőségű,’ kovácsolás! eljárással készült anyagból 750—800 tonna hul­ladék képződik. * — Hogy ne szakadjunk el a jelentől — kezdi Szigetfalvi Hugó, az anyagosztály helyet­tes vezetője —, mondok egy elrettentő példát. A Dunai Kőolajipari Vállalat megren­delésére készítünk (a benzin- frakckmáiló üzemnek) csőka­rikákat. Mikor a megrende­lést megkaptuk, először a bu­több segítséget adjanak szá­mukra. Következetesen igény­lik, hogy a béremelés a vég­zett munka alapján történjen. Örvendetes, hogy az agrár értelmiség lakáshelyzete meg­oldódott, biztosítottak a nyu­godt életkörülmények. Bár szá­muk növekedett a járás téesz- eiben a közgazdászat és az állattenyésztés mégis szakem­berhiánnyal küszködik. Ép­pen ezért szabta feladatul a KISZ járási bizottsága, hogy a jobb információszerzés vé­gett fel kell venni a kapcso­latot a salgótarjáni számvite­li főiskolával, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemmel és a kaposvári állattenyésztési főisgolával. Igényként jelent­kezik, hogy a KISZ az eddi­gieknél hatásosabban lássa el az agrár értelmiség és ezen be­lül a fiatalság érdekvédelmét, érdekképviseletét. Az agrár értelmiségtől viszont joggal elvárják, hogy az elsajátított szakmai ismereteket nagyobb akarattal, lelkesedéssel hasz­nosítsák, legyenek aktívabbak a helyi fórumokon, szélesed­jék közéleti tevékenységük. Felkészültségükkel, emberi magatartásukkal mutassanak példát a fiataloknak, hiszen munkájukra növekvő mérték­ben számítanak a termelőszö­vetkezetekben. többlete dapesti Ganz-MÁVAG-hoz, aztán a DIGÉP-hez fordul­tunk: ugyan gyártsák már le a nekünk ehhez szükséges alap­anyagot. Ám mindkét fél, kapacitáshiányra hivatkozva, kérésünket visszautasította. Igv kénytelenek voltunk egyik hazai, nagy kohászati gyá­runkhoz fordulni, a nevét, ha lehet, ne írja ki, mert aztán hiába kilincselnénk náluk hó­naphosszat. .. ahonnan — szükség törvényt bont —olyan kovácsoltvas rudakat kap­tunk, amelyek átmérője 80 milliméterrel haladja meg a késztermékét. A bajban per­sze még ez lett volna a legke­vesebb, de nálunk nincs olyan gép, amely 300 milliméternél nagyobb átmérőjű anyagot le tud darabolni. így most az anyagot megkapjuk, ide ér­kezik, aztán e fentebb emlí­tett művelet elvégzésére el­szállítjuk az érdi MEZŐGÉP Vállalathoz, vagy Budapestre, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárába, aztán visszaszállít­juk Tarjánbá, s úgy adjuk ki munkába. ★ , — ... És aztán jön a szent­ségelés! — borul el Németh Lászlónak, a gyártáselőkészí­tő üzem vezetőjének tekinte­te. — Ugyanis, az így ideke­rült munkadarabon még min­dig annyi a fölös anyag, hogy a nap szinte minden hányadá­ban más feladatom sincs, minthogy ide hívjam, meg oda kérjem a normást. Aki megállapítja, mennyi plusz­idő adható még a teljesít­ménybérben dolgozó marós­nak, esztergályosnak, gyalus­nak. És így áll elő az a furcsa helyzet, hogy amíg a teljesít­mények magasak, ennél lénye­gesen alacsonyabb a készter­mék-kibocsátás. Nézze ezt a hatalmas munkadarabot, amely ott forog a fejeszter­gán! Ha pontosan, a viszony­lagos ráhagyással kovácsolták volna, 7—8 óra, tehát egy műszak alatt elkészülhetne. Így azonban még a holnapi 6—8 óra is rámegy! Forgácsdarabot vesz a kezé­be és bosszúsan eldobja. — Olyan ez az egész, mint­ha lyukas kanállal vizet me­regetnénk. Csakhogy nem tu­dom, kinek jó ez... ? Sikeres küiönviadal A Nógrádi Szénbányák front- és vágathajtó brigádjai számára június elsejétől, a teljesítmények fokozása és a minőség javítása érdekében különversenyt hirdetett meg. A felhívás kedvező fogadta­tással járt: jelenleg harminc­két kollektíva segíti a vállala­ti tervek teljesítését. A júniu­si első dekádban három front- és tizenöt vágathajtó brigád, a másodikban három front- és tíz- vágathajtó brigád teljesí­tette túl a kitűzött célfelada­tot. A jól dolgozók részére a vállalat június kétharmadában csaknem 95 ezer forint jutal­mat fizetett ki a sikeresen te­vékenykedőknek. VállozA munkarend Az ötnapos munkahétre való át­térés után az OTP megyei szer­vei rendszeresen felmérték a szombati ügyeleti szolgálatok ki­használtságát. Az adatok azt mu­tatták, hogy Pásztón és Rétsá&on a lakosság zöme intézni való ügyeivel inkább a hét munka­napjain keresi fel a fiókot. Ép­pen ezért az illetékes tanácsi és más szervekkel történt megállapo­dás után a két nagyközségben ar eddig működő szombati ügyeidet az OTP július 3-tól megszünteti. Ugyanakkor a lakosság igényei­hez alkalmazkodva, a munkana­pokon meghosszabbított pénztári órákkal és ügyfélszolgálattal áll a helybeliek rendelkezésére. a. 1. r NÓGRÁD - 1982. július 2., péntek 3 A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában jelenleg ez a hely­zet. Futhatnak elfecsérelt anyagok, energiák, szerszámok, forintok nyomában. S az aggasztó: még mindig nem tudják — meddig! , Karácsony György Pásztói járás Az agrár értelmiségi fiatalok helyzetéről A KISZ pásztói járási bizottsága legutóbbi ülésén a ter­melőszövetkezetekben működő KISZ-alapszervezetck tömeg- befolyásáról és az agrár értelmiség helyzetéről tárgyalt. A járás hét téesze közül háromban működik KISZ-szervezct. A többi helyen a fiatalok érdekképviseletét a járási KISZ- bizottság látja el. A tömegbefolyás növelése érdekében arra lenne szükség, hogy még ebben az évben minden termelő- szövetkezetben megalakuljanak az alapszervezetek. így ered­ményesebben lehetne a fiatalokat az aktuális feladatokra mozgósítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom