Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

Formák ritmusa Balam^irmUN — ki — Szécsényi Honismereti Híradó Az elmúlt napokban jelent meg a Szécsényi Honismereti Híradó 8. száma. A kiadvány közli Antal, Károlynak, a Pa­lóc Népművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet 30 éves törté­netével foglalkozó tanulmá­nyát. Páimány Béla írásában Szécsény szülöttének, Haynald Lajosnak az életútját kísér­Harmincöt évvel ezelőtt nyilvánították várossá Tata­bányát. Az évfordulóból au­gusztus 20-a és szeptember 6. a között megrendezik a tata­bányai napokat A jubileumi rendezvénysorozatra már meg­kezdődtek az előkészületek. ;,A szénre épült város” cím­mel nyilvános vetélkedőt hir­dettek a tatabányai, valamint » város környéki vállalatok, Közli a kiadvány dr. Hütter Csaba- A lófogattól a gépesí­tett nagyüzemig című tanul­mányát öze János írásának témája a környezetvédelem. Ruszlnkó Antal a szécsényi tejazövetkezet és sajtgyár meg­alakulásának a körülményeit idézi fel. Ceglédi János írá­sából megtudhatjuk, hogy a tervidőszakban hogyan fejlő­üzemek szocialista brigádjai részére. Az országos érdeklődésre is számot tartó rendezvények kö­zé tartozik a Magyar Urba­nisztikai Társaság vándor- gyűlése, a Bányászati és Kohászati Egyesület valamint a Magyar Higiénikusok Tár­sasága tudományos konferen­ciája, amelyekre szintén a Jubileum alkalmából kerül sor a bányászvárosban. Szolgáltatási programok sikere A József Attila Művelődési Központ az Országos Közmű­velődési Tanácstól kapott anyagi támogatás segítségével az elmúlt évadban a megye számos kistelepülésén biztosí­tott olyan műsorokat, melye­ket a szrény gazdálkodású községi művelődési házak nem tudtak volna „megvenni”. A helybeli népművelők feladata a közönségszervezés és a fel­lépés körülményeinek biztosí­tása volt. A repertoárban sze­repelt Ujlaky Károly Elindul­ni, valamerre című műsora Mátraverebélyben, majd ké­sőbb a Lázadó szentek; Móra Didergő királyának Berke­nyén, Diósjenőn, Nagyoroszi­ban tapsoltak a gyerekek; Calcutta-trió Alsópetényben és Nógrádon muzsikált; Karinthy —Milne Micimackóját Litkén, Karancsságon, Berkenyén, Di­ósjenőn, Alsópetényben láthat­ták; Vitai Ildikó Mátravere­bélyben, Mátraszelén, Pata­kon, Dejtáron, Örhalomban lépett fel; az Óz, a nagy va­rázsló című produkció a mát- ramindszenti, mátraszelei, ka- rancskeszi, ceredi gyerekeknek adott élményt, a Pom-pon bábegyüttest Nógrádkövesden fogadták. ☆ A komoly zene még ritkább vendég a kistelepülések mű­velődési házaiban. A szolgál­tatási programban a balassa­gyarmati kamaraegyüttes vál­lalta az oroszlánrészt a kon­certeken. Bekapcsolódott a nagybátonyi kamarazenekar is Hangversenyt adtak Bercelen, Szügyben, Nógrádkövesden, Szandán, Diósjenőn, Alsópe­tényben, Nógrádon, Endrefal- ván, Ludányhalásziban, Var- sányban, Rlmócon, Nagylócon, Szécsónyben, örhalomban; Rút­ságon és Balassagyarmaton. A megyei művelődési központ a megszerzett tapasztalatok birtokában szívesen folytat­ja a szolgáltatást; remélhe­tően ehhez megkapják az OKT támogatását, mivel a fellépti díj, a művészek szállítása nem kis anyagi erőt kíván. Dunakanyar művészeti nyári egyetem Tizenöt országból várják a hallgatókat Esztergomba a július 16-án nyíló Dunakanyar művészeti nyári egyetemre. Az idei stúdiumnak különle­ges vonzerőt ad a Kodály-cen- tenárium. Az egyetem ugyan­is megalakulásától kezdve a Kodály-módszert adja át hall­gatóinak, a zenetanároknak és a jövendő zenepedagógusok­nak. Témája a gyerekek ze­nei írás-,olvasás- és hallás­készségének a fejlesztése. Az Idén a hagyományos prog­ramon kívül bemutatják Ko­dályt a zeneszerzőt, a népze­nekutatót és a pedagógust Is. Mindhárom előadást a mester egykori közvetlen munkatár­sa, Szőnyi Erzsébet Erkel- dfjas zeneszerző, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára, a nyári egyetem vezetője tartja. A kéthetes tanfolyamot a legkiválóbb magyar szakem­berek vezetik angol, francia, német, olasz és spanyol nyel­ven. hetjük nyomon. Dr. Praz- novszky Mihály méltatja az dött a nagyközség gzolgáltatá- elmúlt év őszén elhunyt Krá- sa. Horváth Béláné a méze­lik Andor pedagógus-festő- umbaráti kör életéből közöl művész életét, munkásságát, adalékokat. Foglalkozik a ki- Kékkői László írása Szécsény advány az elmúlt időszak fon- sporttörténetével foglalkozik, tosabb helyi eseményeivel. Tatabányai napok Népi hangszereink (2.) DUDA A magyar nép egyik legő­sibb hangszere. Először XIV. századi források említik. Neve az oszmán — török „düdük” származéka. A középkori Eu­rópában a főúri zenekarok­ban jelentős szerepe volt. Apafi Mihály erdélyi fejede­lem is gyakran hallgatta kü­lönleges hangzását Az 1800-as évektől a duda szerepe egyre csökkent. Egy idő után csak a falu népe igényli, a XIX. században már ők sem. Meg­marad a pásztorok hangszeré­nek. Rajta cigány sohasem játszott. A hanyatlásra — saj­nos — bizonyíték, hogy 1949- ben 16 öreg dudásról tudunk a megyében. Az egykori hi­res zenészek — a nógrádme- gyeri Kukucska János, az egy- házasgergei Zsíros Péter, a tolmácsi Krausz Gábor, a kis- hartyáni Bertók Mihály — sem szólaltatják meg tömlő­sípjukat napjainkban. Egyetlen olyan hangszerünk, amelynek önálló, zeneszer­számhoz kötődő muzsikája van. A nép ajkán ezek így is maradnak fenn: dudanóták. Az ilyen dalok a népzene legősibb rétegeit képviselik. Sokféleképpen próbálták utá­nozni jókedvű „csippentéseit", mélyen búgó basszusát Az igazi dudahangzást visszaadni azonban lehetetlen feladat. A hiedelemvilágban gyak­ran a boszorkányokhoz kötő­dik a dudás és dudája. Ahogy a rajta való zenélés, úgy elké­szítése is ördöngős ügyessé­get követelt Legfeltűnőbb ré­szét, a tömlőt birka vagy kecskebőrből készítették. Ha egyik sem volt, megtette a kutyabőr is. Krausz'Gabi bá­csi szavai szerint; „Legjobb a szélnek az egy éves ürü bőre”. Különlegesen nyúzták meg az állatot, mert mellső két lábát konyákból meghagyták és a hasát sem vágták föl. A tím- só és konyhasó keverékével kicserzett bőrt befelé fordí­tották. Nyaki részébe a duda­fejet erősítették. Ez igen gyakran gazdagon díszített kecskefej. Egyedül Szeged környékén volt szokás me­nyecskefejet faragni. Ügy is hívták errefelé a dudát, hogy Rozi. A dudafejbe csatlako­zott a kettős sípszár. Egyik síp a dallam játszására szol­gált. a másikon a kontrát bil- legtette a dudás. Az egyik láb helyére a levegő pótlására szolgáló kis csövet helyezték, a másikra az állandóan egy hangon szóló gordót, vagy más néven: a bordót. A síp- száron volt egy különleges kis lyuk, a bolhalyuk. Ezzel cif­rázta a játékos a tánc alá valót. Igen gyakran díszítették a duda farészeit ólom- vagy rézbeöntéssel. A hangszer megszólaltatásá­ra a délszláv területeken, né­ha a Dunántúlon is a kovács- fújtatóhoz hasonló szerkeze­tet használtak. Legnehezebb művelet a du­da hangolása volt- Ügy kellett a sípokat a szárba tenni, hogy az alaphanghoz képest a kont­ra kvarttal, a bordó két ok- t.ávval szóljon mélyebben Ak­kor volt jól hangolva, ha „azt moncjta, hogy Jézus” — me­sélte Krausz Gabi bácsi. Amikor egy dudás elkezdett a hangszerén játszani, hóna alá szorította a tömlőt és a dallam végére egész testével táncolt ő is. Nemhiába mond­ta a nép, hogy keresztúton tanulta mesterségét az „ör­dög cimborája.” öreg pász­torok olyan esetről is tudnak, hogy a duda megszólalt: — Édes gazdám melyik nótát fújjam? A dallam eljátszása után a zenész boszorkányos ügyességgel .szólaltatta meg az apraját, más néven a cifrát, aprózót. Napjainkban fiatal népze­nészek kezdik éleszteni e ne­héz, de nagyon szép hangszer hagyományát. (Folytatjuk) Oszvald György Kulturális kirándulás (Variációk egy brigádnaplóra) I. VARIÁCIÓ (VÁZLAT) „Kedves Naplónk! Brigádunk, amely — a tag­ság számára is ismeretlen okokból — Szergej Szer- gejevics stb. nevét viseli, felejthetetlen napot tudhat maga mögött. Tegnap ugyan­is kulturális kiránduláson vettünk részt. A kulturális kirándulás mint tudjuk, nagymértékben különbözik a gyakoribb szabadtéri brigád­összejövetelektől. Kulturális kirándulások alkalmával nem a Dolinkába megyünk sörözni, hanem Jóval mesz- szebb. Így történt most Is. Ezúttal Eger festői városát kerestük fel. A brigádtagok többsége magával hozta csa­ládtagjait is. A brigádveze­tőnk egy idegenvezetőt ho­zott magával a kirándulást finanszírozó művelődési bi­zottság megtévesztése céljá­ból. Ügy egyeztünk meg, hogy reggel pontban hat és hét óra között találkozunk. En­nek ellenére már nyolc órá­ra mindenki megérkezett, sőt eggyel többen a vártnál, mert eljöt a Listák Pista is, aki kirándulások alkalmával mindig rájön, hogy a mi bri­gádunkhoz tartozik. Az idegenvezető elmondta, hogy felejthetetlen élmény­ben lesz részünk, majd is­mertette a programtervet. Mi is. Ez utóbbi nem m.n- denben egyezett az 6 elkép­zeléseivel. .. Jó hangulatban tettük meg az utat. Útközben alig áll­tunk meg. Csak ott, ahol nyitva volt. Így is még a déli harangszó előtt megét­keztünk Heves megye szék­helyére. — Irány a vár! — adta ki a jelszót az idegenvezető, alighogy lekászálódtunk az autóbuszról. — No, ha eddig várt, ak­kor még várhat — mondtuk egybehangzóan. — Legalább a kazamatát nézzük meg! — könyörgött az idegenvezető. Ebbe beleegyeztünk. Végül mégis a Tavernában kötöt­tünk ki. Ebéd közben az idegenve­zető elmesélte milyen törté­nelmi nevezetességek látha­tók a városban. Elismerően csettintgettünk. Néhány do­log nekünk is rémlett. Délután szekciókra oszlot­tunk. Az első szekció (ezt főként csoportunk hölgytag­jai alkották) az egri üzletek tanulmányozását vállalta, összehasonlító elemzést vé­gezve a salgótarjáni és az egri áruválaszték között. A kisgyermekes családok az „Ismerjük meg az egri gyógyfürdő hatásfokát”! el­nevezésű szekcióban tömö­rültek. A csoport harmadik szekciója a Tavernában vá­rakozó álláspontra helyezke­dett. Csak az idegenvezető járt külön utakon, ö vala­mi Líceumot • meg néhány klerikális épületet keresett fel. Adtunk neki pénzt, hoz­zon mutatóba néhány be­lépőjegyet. öt órára beszéltünk meg randevút az autóbusz parko­lójában, ahol rövid tapasz­talatcserét tartottunk, majd következett kulturális ki­rándulásunk fénypontja: a Szépasszony völgye. Itt a patinás egri borvidék repre­zentáns fajtáival ismerked­tünk meg. Hogy mikorra értünk vissza Salgótarjánba, arról eltérőek a vélemények...” 11. VARIÁCIÓ (TISZTAZAT) „Brigádunk ........-án kul­t urális kiránduláson vett részt. Üticélunk Eger volt, ahol a műemlékekben gaz­dag város nevezetességeivel ismerkedtünk meg (vár, szé­kesegyház, Líceim stb...) A kiránduláson — melyre töb­ben családtagjaikat is elhoz­ták — időt szakítottunk a közös, kultúrált szórakozás­ra, a szabad idő hasznos el­töltésének egyik lehetséges módjára mutatva példát. Például hazafelé jövet kö­zös népdalénekléssel múlat­tuk az időt.” Melléklet: 32 db vármúzj­umi belépőjegy. 14 db strandbelépőjegy. 2 db képeslap. — pintér — A szerző megjegyzése: A „tisz- tázatot” egy valódi salgótarjáni brigád, valódi brigádnaplójából, szó szerint vettük át. Az X. va­riáció csupán fantáziánk szüle­ménye. .. KOSSUTH RADIO: 8.25: Miről Ír a Társadalmi Szem­le új száma? 8.35: Idegesíti a főnöke? — Avagy számítógép az üzemorvosi rendelőben 9.03: Vár egy új világ 9.33: Haj, jó nenő.... 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Kököjszi és Bobojsza 10.24: Magyar mondák 18.38: Versek 18.88: A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának fúvós­zenekara játszik. 18.58: Lottóeredmények 11.00: Egy csepp spanyol vér 11.31: Magyar művészek operetv- felvételelből 12.(5: Könyvpremier Kálnoky László: Az üveg­kalap 13.85: Emlékek szárnyain. IV/4. rész 14.18: Bemutatjuk á] kóma- felvételeinket 18.(8: Magyarán szólva... 15.05: Grieg: Peer Gynt — I. szvit 15.81: Kincskereső kisködmön 18.80: A falu, amelyik raj ía vesz­tett 17.05: Renata Tebaldi operaáriákat énekel 17.88? Érdekvédelem 18.80: Suppé: Költő és paraszt — Nyitány 19.15: Dinu l .matti zongorázik 19.35: Hangalbum Jankovich Ferenc 4 NÓGRAD — 1962. július 2., péntek 28.35: Operettkedvelőknek 81.30: Merre gurul a málna? 82.80: Tíz perc külpolitika 82.30: trj Zenei Ojság 23.05: Zenekari muzsika 0.15: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták közben: 8.28: Tíz perc külpolitika 9.01: örökzöld dallamok 9.53: Lottósorsolási 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.80: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 14.00: Kettőtől ötig.... IT.00: Térkép és útravaló 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi. nóta, bires nóta 20.35: Hídfők a végtelenben... 21.35: Portré slágerekből Komár László 22.30: Engedje meg...! 23.20: Zenés játékokból MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon. Telefonügyelet: 35-510. (A tartalomból: Jó tudni. — Tanácsok nyaralóknak. — A magasvérnyomásról. program- ajánlat.) szerkesztő: Jakab Má­ria. — 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. (A Hazafias Népfront Heves megyei környezetvédelmi munkabizottsága a vízvédelemről tanácskozik. — Mezőgazdasági kör­kép Nógrádból.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 18.38: Tv-hiradó 20.00: Delta 30.20: A fele sem igaz! 20.50: Labdarúgó-világbajnokság Közvetítés Madridból A szünetben: reklám 28.45: Reklám 22.50: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Black and White Feketék és fehérek Rtportfilm Zlmbabvéről 20.50: öt pere meteorológia 20.55: Tv-híradó, 2. 21.15: Állhatatos férj Magyarul beszélő francia bűnügyi vígjáték 16.25: Hírek 18.30: Tádzsikisztán természet­védelmi területein Szovjet rövidfilm 16.50: öt perc meteorológia 16.55: Reklám 17.05: Labdarúgó-világbajnokság Közvetítés Barce’ónából A szünetben: reklám 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15; Esti mese BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradő 20.00: A szökés. 3. és 4. rész 21.15: összeállítás az 1981-es szórakoztató műsorokból 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A Heuréka együttes műsora 22.45: Egyedül az Idegenek között 0.20: Hírek 2. MŰSOR: 22.43: Jan Skalka: A korompai zendülés. Tv-táiék (lám.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Feher farkasok. Színes NDK Indlánfilm. Háromnegyed 6 és 8- tól: Kéiutazás Las Palmasba. Szí­nes, szinkronizált svéd fllmvígjá- ték. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: Nyerítő nyeremény. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák If­júsági film. Háromnegyed 6-tól: Pokoli torony. I—II. (14) Színes amerikai katasztrófafilm. Este 10- től: Sugarlandi hajtóvadászat. (14) Színes amerikai film. — Pásztói Mátra: Ordasok között. Iz­galmas szovjet kémfilm. — Szé­csényi Rákóczi: A kapitány ka­landjai. Szfiles. szinkronizált szov­jet Ifjúsági kalandfilm. — Rétság: Kabala. (14) Színes magyar film. — Kistoronyéi Petőfi: Az éneklő kutva. Színes román—NSZK film. — Érsekvartkert: Főúr. tűnést Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígiáték. — Nagylóc: Hegvi emberek. Színes amerikai ka- Landfilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom