Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
/ Elveszett napok. Robotok a valóságban kárbament órák Az értékteremtő munkára szánt, s valami ok miatt mégis i veszendőbe ment órák üzemi hatása hasonló a vízbe csobbanó kőéhez. Legalábbis, ami tovagyűrűzését illeti, hiszen nemcsak a távolmaradó munkás helye gazdátlan, hanem az elvégzetten feladat könnyen megakaszthatja, lassíthatja, az. egész folyamatot. A Salgótarjáni Ruhagyár az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatait összegezve, megvizsgálta a kieső idők alakulását is. Az erről szóló dokumentum többek közt a következőket írja: „További vizsgálatot és intézkedéseket igényel a kieső idők telepenkénti és időszakonkénti vizsgálata, mivel az átlagok üzemenként és egyes időszakokat vizsgálva igen nagy szóródást mutatnak. Az I. negyedévben a 13,9 százalékos kieső idő egyes üzemrészek között 3,3 és 37,3 százalék között mozog.” Az egész és törtnapi veszteségidőkben tavaly is, idén is a gyár balassagyarmati üzeme „vezet”. Az elmúlt évben csaknem húszszázalékos átlaggal, a gyarmati szabászat azonban több mint 27 százalékos veszteségidőt produkált — azaz csaknem minden harmadik óra kárba ment. Idén javult a helyzet: a gyarmati üzem kieső ideje a törvényes munkaidőnek már csak 15 százaléka, a legnagyobb létszámot foglalkoztató gépteremé azonban bő két percenttel több. Hajas András, a 'gyár termelés-előkészítési osztályának vezetője idejének ugyancsak tetemes részét fordította az okok megtalálására, s elsősorban Balassagyarmaton. — Ott is, mint a ruhagyár többi üzemében zömmel nők dolgoznak, köztük sokan kisgyermekesek. Mi okozza mégis a jelentős eltérést? — Nem találtunk egyetlen olyan kardinális okot sem, amire rámondhatnánk: ezen az egyen kell változtatni, s észrevehetően javul a helyzet. Több kisebbet azonban igen. Például az't, hogy a balassagyarmatiak előszeretettel élnek törvényadta jogukkal, miszerint a két, tizennégy éven aluli gyermeket nevelők havi egy fizetetten napot igénybe vehetnek a háztartási teendők ellátására. Most is, amikor a hetenkénti szabad szombattal” igencsak gyarapodott a házi munkákra szánható szabad idő. Gyarmati sajátosság az is, hogy a munkások aránya az idősebbek felé tolódik el, hiszen ott kezdődött utoljára a szakmunkásképzés. Az idősebbeknek pedig több szabadság jár, őket a‘ betegség is gyakrabban éri el. — Mindez elegendő indok? — Nem. Próbálkoztunk betegellenőrzéssel is. Zömmel otthon találtuk a táppénzeseket. Ki kapált, ki főzött, dehát aki nem fekvő beteg, megteheti, ezzel tehát nem* jutottunk előbbre. Az is furcsa kissé, hogv mindenki hétfőre gyógyul meg, hétközben senki, hiszen csütörtökre, péntekre senki sem jön vissza táppénzből. — Sok kicsi, sokra megy, s ez nyilván érvényes a törtnapi veszteségekre is. — Még mindig gyakran hoznak áláíratni kilépőcédulát a tanácsra, az esztékába, az OTP- be. Megmondtuk pedig, s újra és újra megerősítjük, hogy csak kimondottan indokolt esetben engedélyezzük a kilépést azaz bíróságra, közjegyzőhöz. Se szerit, se számát nem tudom az emiatti sértődéseknek, vitáknak. A gyarmatiaknak külön bajuk a helyijárat pontatlansága, emiatt a reggeli háromnegyed hatos kezdés csak elvétve sikerül, noha a naponkénti 15—20 percek is sokat tesznek. Legutóbb már a közlekedési vállalat igazgatójához fordultunk. Megígérte, segít. — Kevés kivétellel nehezen megfogható okokat említett. Ezek szerint kénytelepek belenyugodni a mostani helyzetbe? — Szó se lehet róla! Mindenekelőtt a kilépöcédulákhoz való hozzájutás megszigorításával és rendkívüli orvosi felülvizsgálatok kérésével próbálunk elérni valamit, s nemcsak Balassagyarmaton. — Mit jelentene anyagilag az eredményes szigor? — Ha csak két százalékkal sikerül alábbszorítani a gyári kieső idők arányát, az minimálisan egymillió forint többlet árbevételt, s legkevesebb háromszázezer forint plusz- nyereséget hozna, s ez rendkí-, vül szerény számítás, mert egy sor áttételt nem vesz figyelembe. Hiszen ahogyan a kár tovagyűrűző, ugyanúgy a haszon is. Ez lehetne bérfejlesztésünk egyik záloga, ami pedig már szigorúan vett magánérdeke is mindenkinek. — sz. m. — Of Balassagyarmaton — a Minisztertanács korábbi határozata értelmében — 1982. január 1-én körülbelül tízezer ember tért át az ötnapos munkahétre. A legtöbb üzem, vállalat már jó élőre gondoskodott az átállásról, erre alapos programot dolgoztak ki. Siker koronázta a nyugati és a déli iparvidék gazdálkodó egységeinek kooperációját, tennivalóikat ugyanis összehangolták. A városi tanács egyeztette a területen a kívánságokat, az érdekeket, a lehetőségekkel. nap egy Sok mindennel kellett törődni a meghosszabbodott hét végék a munkaidő megnyúlását is jelentették és ehhez kellett többek között a közlekedést is igazítani. Emiatt a. kezdeti időszakban sok probléma akadt, de később az üzemek úgy alakították a munkarendet, hogy a hét négy napján 8 órát, az ötödik napon pedig 10 órát dolgoznak munkásai. Március 1-ig mindenütt ezt a formát választották, így a közlekedésben előforduló galibák megszűntek és a dolgozók hangulata is jobbra fordult. hét A, szolgáltatás, a kereskedelem és a vendéglátás változatlan színvonala biztosítja a város ellátását. Az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat boltjainak nyitvatartási ideje valamelyest csökkent ugyan, de ügyeltek arra, hogy a körzetekben, a szabadnapok ellenére is mindig legyen nyitva tartó bolt. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat üzletei naponta várják a vevőket, hetente két-három órával tovább is mint korábban. A szolgáltató egységeknél sincs zárt ajtó, a heti egy szabadnapot kivéve. A városgazdálkodási vállalat gyorsjavító csoportja szombat,, vasárnap is a lakosság rendelkezésére áll. Nem volt fennakadás — ezt előzte meg a legalaposabb tervezés — az egészségügyi ellátásban. A gyermekintézmények felmérték a szülők igényeit, ehhez igazították munkarendjüket. Az ötnapos munkahétre való áttérésnek tehát kedvezőek a tapasztalatai. Megerősítő bizonyítékul még néhány számadatot. Az ipari üzemek többsége teljesítette, sőt, túlteljesített első negyedévi terveit: a nyomda 120, az építőipari szövetkezet 105, a ruhaipari szövetkezet 111 százalékra „tornászta” föl kemény munkával a teljesítményét. Ahbl nem érték utói a terveket, ott sem az átszervezett munkaidő, sokkal inkább a rossz, hiártyos anyagellátás volt a legfőbb gond. Az eddigi tapasztalatokat' a iövőben felhasználják, igyekeznek kiküszöbölni a még előforduló gondokat. Nőtincsen Nincs uborkaszezon megyénk nyugati településén a nyári hónapokban sem. Ha ugyan néhány hónapos késéssel is, de hozzáfogtak az építők a nyolc tantermes általános iskola alapjainak földmunkálataihoz. A községbeliek remélik, hogy mintegy háromhónapos késést a kivitelező rövidesen behozza. Kisiparosok vállalták — helybeliek és a járás más részében élők is — hogy részt vesznek a község művelődési házának felújításában. Erre a Naponta kétezer köbméter vízmennyiséget továbbit a Nóg- rád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat saígótarjáni Dimitrov úti átemelő szivattyúháza a Kálvária-h yyen levő tározóba, melyből a Beszterce-lakótelep, a Kemerovo körút és az Arany János út lakásainak vízellátását biztosítják. Képünkön: Déczi Tiborné és Grebus Islvánné szivattyú indítását végzi. ... _____ —sy— K I NE LÁTOTT volna tudományos fantasztikus filmekben robotembereket, robotüzemeket, sőt robotvárosokat és -bolygókat? Igazi kasszasiker, ha az ember több órás izgalmak után végül is legyőzi az általa alkotott és kitanított gépembereket. Mindez persze csak mese, utópia — vagy mégsem? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztatták amerikai mérnökök, alig négy év múlva már a piacon is megjelentek. A robotpilótákat és az űrhajók manipulátorait, amelyek ugyancsak a robottechnikához tartoznak, hamar megismerhette az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte a világon, közülük 130 japán vállalat. Mindebből kiderül: a japánok e téren a világranglista élén állnak. Évente közel 20 ezer robotot állítanak elő, alkalmazásuk körülbelül 80 ezer munkahelyet tesz feleslegessé. Japánban jelenleg 7500 programozható, szaknyelven intelligens robot működik, egyharmaduk az autóiparban. A fejlettebb ipari országokban rendkívül gyors ütemben tért hódított a robottechnika, mert ily módon a legnehezebb és legigényesebb munkafolyamatokat automatizálják, s az egyes műveleteket igen nagy pontossággal végezhetik el. Ennek megfelelően beszerzésük, alkalmazásuk költséges vállalkozás. Mi a helyzet nálunk a robotok, manipulátorok használatával és gyártásával? Magyar- ország egyelőre a robot technológiai fejlesztésénél tart- A kutatás és a gyártás bázisa az Egyesült Izzó, valamint a vezérléseket előállító VILATI. Az itt készülő robotokból a szovjet televízióképcső-gyárak vásárolnak. Kezdetijén csak a fekete-fehér készülékek szerelésénél alkalmazhatták termékeinket, a mai Tungsram-robotok azonban már sokkal több művelet elvégzésére, betanítására alkalmasak: megfogják a képcsövet, forgatják, átrakják a következő műveletfázishoz stb. Robotfejlesztés folyik az Akadémia keretei között működő Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetben is, éppen az Egyesült Izzó eddigi munkájára alapozvaAmi az alkalmazást illeti, a szerszámgép- gyártók rendszeresen használnak szerelő robotokat, elsősorban az integrált gyártórendszerekhez. A Bakony Művek Bosch-együtt- működéssel jutott ugyancsak szerelést végző robotokhoz, amelyekhez az OMFB támogatásával különféle elemeket, manipulátorokat készít partnerének. Az elmúlt három év alatt automataszerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyárban. Hasonló robotokat használnak az MMG Automatika Művekben is a jármű-kilométerórák és a biztonsági gázcsapok gyártása során, azok szerelése ugyanis rendkívül precíz munkát igényel, aminek — a szigorú szabványok miatt — robotok nélkül aligha tudnának eleget tenni. A kontinens egyik legnagyobb autóbuszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési programot alakítottak, ki, amely a robotok és főleg az intelligens robotok alkalmazását feltételezi. Mindezek számbavételével sem lehet a robotok széles körű elterjedésével számolni Magyarországon, hiszen általános bevezetésük az iparban túl drága volna. Nem utolsósorban azért, mert nagyarányú átszervezéseket is meg kellene valósítani a robotok munkába állítása előtt: Az ipari tárca felmérése is ezt igazolja, mert ebben az ötéves tervidőszakban csak néhány gyár és üzem kíván beszerezni robotot. A robottechnika alkalmazásában a KGST- országok közül a Szovjetunió és az NDK ipara jóval előrébb tart a miénknél; ők elsősorban automatizált műhelyeket építettek ki autógyáraikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szükséges szellemi háttérrel, korszerű finommechanikai és elektronikai ágazattal rendelkeznek. A szocialista integrációs közösség előkészületeket tett arra, hogy időben felkészüljenek az egyes tagországokban az új technika fogadására, elterjesztésére. Ezért mindenekelőtt egyeztetett fejlesztéseket terveznek és a tervidőszak végéig felkészülnek a programvezérlésű automata manipulátorok, ipari robotok, valamint segédberendezéseik, eszközeik szakosí At és kooperációs gyártására; egységes modulokat alakítanak ki és megteremtik a részegységekés alkatrészek közös bázisátAz ipari és mindenfajta robotok vezérlése elképzelhetetlen miniatürizált elekronikus eszközök, mikroprocesszorok nélkül. A mikroprocesszorokat ma már a gazdaság minden ágában termelő- és szolgáltató szektorokban egyaránt használják. A mikroprocesszorok felfedezése az USÁ-ban és Japánban valóságos új ipari forradalomnak minősült négyöt évvel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipari országok áruházaiban is kapható termékeket egyszerű alkatrészekként kezelik, akár a szöget vagy csavart. A mikroprocesszorok fokozatosan bevonulnak a háztartásokba, hiszen például hűtőgépekbe szerelve beprogramozhatok arra, hogy jelezze, ha valamelyik élelmiszernek lejárt a szavatossági ideje. Hasonló példákat ezrével lehetne sorolni, szinte mindenhol használhatók. Nálunk ugyan nem gyártanak ilyen miniatűr elektronikus eszközöket, de szocialista partnereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Magyarországon a múlt év végén fogadták el az elektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesztési programot, amely lehetővé teszi, hogy 1985-ig nálunk is meghonosodjék az integrált áramkörök szeletgyártó technológiája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet megkezdeni a mikroprocesszor-gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drágák, gyártásuk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalmazásuk terén azonban nem vagyunk lemaradva, főleg az orvostechnikai berendezések, számítógépek, szerszámgépvezérlések, diagnosztikai rendszerek és -műszerek, hajtástechnikák előállításához használják ipar- vállalataink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a világpiacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása és általában a mikroelektronika általános elterjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság, a súly- és méretarányok lényeges leszűkülésével fokozza az anyag- és egyben az energiatakarékosságot, megsokszorozza a szellemi kapacitást —, a KGST-Országok kiemelten kezelik munkamegosztáson alapuló fejlesztését és gyártását. Közös erővel kívánnak felkészülni a népgazdaság teljes keresztmetszetét átfogó alkalmazására, elterjesztésére- Számolva azzal, hogy mindez egész életvitelünket átformálhatja, fokozatos átállásra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dolgozni. MIND a robottechnika, mind a mikroprocesszorok együttműködésen alapuló fejlesztése és gyártása nem nélkülözheti a mikroelektronikai elembázis létrehozását. Ezekkel a kérdésekkel a KGST különböző szakbizottságaiban már több éve foglalkoznak; a szocialista országok ebben is előbbre kívánnak lépni. Szőke László Lakóházak északon A Bajkálon túli Csitai területen új típusú lakóházakat építenek. Itt, ahol szinte állandó a csontig hatoló szél, és a hosz- szú téli hónapok alatt a hőmérő higanyszála tartósan —50 °C-t jelez, különlegesen kell szigetelni a lakóházakat. Az új tervezésű lakóépületek falai sokkal vastagabbak lesznek az eddigieknél, az ablakkeretekbe három üvegtábla kerül. A házakat téglából és panelből tervezik. A 2—5 szobás, összkomfortos lakásokhoz melléképületek is kapcsolódnak, hogv a kegyetlen fagyban az állatok etetéséhez se kelljen kimenni az udvarra. felújítanak tanácsnak 410 ezer forintja van. Ebből az összegből kell elvégezni az épület külső vakolását, a festést kívül, belül, fel ke’! újítani a kiszolgált tető- szerkezetet is. Szükségessé vált a villanyhálózat korszerűsítése, ezt szintén szakemberek végzik az elkövetkezendő napokban. A művelődési ház rövidesen ismét kaput nyit, az épület állaga ezek után már nem lehet akdálya a színvonalas rendezvényeknek. Épül az óvoda Az érvényes határozatok és szerződések szerint Nagybá- tonyban, a Mátra-lakótelepen a szeptemberi tanévkezdésre el kell készülnie a százszemélyes óvodának. Az épület kivitelezője a nagyközségi közös tanács községgazdálkodási vállalata — jó ütemben végzi a munkát. Jelenleg a belső szerelés folyik. A tanács egyébként már megrendelte az új oktatási intézmény berendezéseit. Az építkezést anyagilag segítette a Nógrádi Szénbányák, a posta, a vízmű, a harisnyagyár, az erdészet, valamint a Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet kollektívája. Jelentős értékű társadalmi munkát végeztek a nagybátonyi gépüzem, a szorospataki aknaüzem és a nagyközségi közös tanács dolgozói, valamint a helyi ifjúsági pinceklub tagjai. Ikarus-buszok Görögországba A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat újabb Ikarus-autóbu- szok szállítására kötött szerződést az athéni közlekedési vállalattal. A több mint 12 millió dollár értékű megállapodás alapján 300 városi autóbuszt exportál a vállalat még ebben az évben. A járműveken kívül pótalkatrészeket, továbbá garázsberendezéseket is gyártanak görög megrendelőjüknek. A magyar járművek és autóipari termékek hagyományos vásárlója Görögország és a mostani szállításokkal együtt már mintegy 900 magyar autóbusz közlekedik majd Athén utcáin. A négymilliomodik farmer Marcaliból Elhagyta a szalagot a négy- milliomodik farmernadrág a Május 1. Ruhagyár, marcali üzeméből. A Levi Strauss céggel kötött megállapodás szerint 1978 óta gyártják itt a népszerű ruhadarabokat, melyek hatvan százaléka külföldre, a fennmaradó része a hazai boltokba kerül. Újabban megkezdték a kék. barna, fekete és drapp színű kordbársony farmernadrágok varrását is. Ezekből a műit hónapban harmincnégyezret szállítottak a Levi.s cégnek, június végéig pedig hatvanezret adnak át a belkereskedelemnek. (MTI) NÓGRÁD — 1982. június 10., csütörtök 3