Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
Közlemény a Központi Bizottság 1982. június 23-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság megállapította, hogy céljaink elérése érdekében elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása. A gazdasági irányításban, a gazdálkodó egységekben növelni .szükséges a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesítését határozottan vállaló veztetőket támogatni keif. 3. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai meggyőző és szervező munkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, eselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. A Központi Bizottság áttekintette külgazdasági kapcsolataink alakulását az 1970— 1981-es időszakban. Megállapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagymértékben drágultak az alapanyagok, az energiahordozók, s azt követően a nemzetközi kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fejlődésünk külső feltételeit. 1. A Központi Bizottság hangsúlyozza: gazdaságpolitikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980 márciusálban kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között, a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a továbbá fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt 3s, hogy e célok csak saját munkánk színvonalának eme-' lésével, a gazdasági hatékonyság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők eL Ezt a programot közvéleményünk megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adósságállomány növekedése lényegesen mérséklődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás változó körülményeit, és a korábbinál rugalmasabbak. Az ár- és szabályozó rendszer a vállalatok számára jobban közvetíti a nemzetközi piac értékítélteiét, a növekvő követelményeiket. Az irányítás rendszerei, a termelés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású forgalomban — az előreláthatónál is nagyabb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81-hen az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. 2. A külgazdasági egyensúly ' elérése és stabilizálása belátHszánk aktív tagja a szőri alt«la 'országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági -együttműködés elmélyítése a KGST-országok- kal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — á szocialista gazdasági integráció magasabb szintre emelései, hatékonyába tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energises nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszer-termelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika ösz- szehiangolásón, a gazdasági együttműködés formálnak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzak a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelővállalatok, a kutató és fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar— szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együt tm üködé« ü n két. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek. A népek közös érdeke a'gaz- daságl kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve a segítség- nyújtás 'és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. 5. A Központi Bizottság külgazdasági céljaink elérése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézmény- rendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyam-politika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. 6. A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. ható ideig gazdaságpolitikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az Import ésszerű — a'műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető ‘el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő rúinőségének biztosítása, Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddiginél is fokozottabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését', az export pedig az import emelkedését bosszú távon is megnala-clja. és személyi elöntések A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette központi bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczéi György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyl Péter elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, cs megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs cs propa- gandáosztályának vezetése alól. — Lakatos Ernő. elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI) Ülést tartott a Központi EHenSrzS bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János elvtársat — saját kérésére, eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségéből és testületi tagságából. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság képviseletében réskt vett az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politiken! Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tisztségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az országos tanácsba és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az országos tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozgalom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. Áz Elnöki Tanács ülést tartott A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát, s más fontos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczéi ©yör- gyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési miniszert. A Minisztertanács elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Pénteken az Országház Munkácsi-termé- MSZMP Központi Bizottságának első títká- ben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he- ra Lázár György, a Minisztertanács elnöke, lyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Sarlós István és Köpeczi Béla. Tanácsának elnöke és Katona Imre, az ElAz eskütételen jelen volt Kádár János, az nöki Tanács titkára. , ACZÉL GYÖRGY SARLÓS ISTVÁN GYENES ANDRÁS Budapesten született 1917- ben, munkáscsaládból. Eredeti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettes, 1958-tól 1967- ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1967-től 1974- ig, ezt követően a Miniszter- tanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1956-től, a Politikai Bizottságnak 1970-től tagja. Országgyűlési képviselő. • POZSGAY IMRE Kónyiban született 1933-ban, A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—leniniz- mus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság marxizmus—lenin• izmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei párt- bizottság osztályvezetője, később titkára. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. Budapesten született 1921- ben, munkásszülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939-től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékenykedett. 1957- től a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának munkatársa, majd a VI. kerületi pártbizottság első titkára, 1963-tól a Fővárosi Tanács elnöke, 1970-től a Nép- szabadság főszerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968- tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funkcióját látta el. 1966-tól az MSZMP KB, 1975-től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlési képviselő. vAukonyi Péter Budapesten született 1931- ben. A külügyi akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. , 1958-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, majd osztályvezetőhelyettese. 1969-től a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalinak elnöke. Az MSZMP KB tagjainak sorába 19T5zb.en választották. Kisbecskereken született 1923-ban, munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948-ig. 1950-től az ED ŐSZ főtitkár-' helyettese, majd főtitkára. 1953. és 1958. között a SZOT osztályvezetője, illetve titkára, majd a Magyar Testnevelési és Sporttavács elnökhelyettese. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs, ezt követően osztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyettes, majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban. 1975- töl az MSZMP Központi Bizottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, KÖPECZI BÉLA Nagyenyeden született 1921ben. 1953-tól a kiadói tanács elnökhelyettese; 1955-től 1964ig a kiadói főigazgatóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette. 1967-től az ELTE rektorhelyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976-ba.n pedig rendes tagjává választották. 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékenykedett. Tudományos munkássága széles területet fog át.
