Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

Közlemény a Központi Bizottság 1982. június 23-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság meg­állapította, hogy céljaink el­érése érdekében elengedhetet­len a gazdálkodás hatékony­ságának és a külpiaci érté­kesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a beru­házási tevékenység és a kész­letfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb ala­kítása. A gazdasági irányítás­ban, a gazdálkodó egységek­ben növelni .szükséges a kez­deményezőkészséget, a szer­vezettséget, a kereslethez va­ló jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvé­nyesítését határozottan válla­ló veztetőket támogatni keif. 3. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai meggyő­ző és szervező munkával, kezdeményezéseikkel járul­janak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok né­pünk egységes akaratával, eselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. A Központi Bizottság átte­kintette külgazdasági kapcso­lataink alakulását az 1970— 1981-es időszakban. Megálla­pította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában vé­ve kiegyensúlyozottan fejlő­dött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazda­ságban. Nagymértékben drá­gultak az alapanyagok, az energiahordozók, s azt köve­tően a nemzetközi kereske­delmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fej­lődésünk külső feltételeit. 1. A Központi Bizottság hang­súlyozza: gazdaságpolitikánk hosszú távra szóló céljai vál­tozatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azon­ban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980 márciusálban kimondot­ta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között, a gazdasági tevékenység legfon­tosabb feladata a külgazdasá­gi egyensúly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a továbbá fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt 3s, hogy e célok csak saját munkánk színvonalának eme-' lésével, a gazdasági hatékony­ság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképes­ség javításával érhetők eL Ezt a programot közvélemé­nyünk megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén tá­mogatja. Ennek eredménye­ként az adósságállomány nö­vekedése lényegesen mérsék­lődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink job­ban számításba veszik a gaz­dálkodás változó körülményeit, és a korábbinál rugalmasab­bak. Az ár- és szabályozó rend­szer a vállalatok számára job­ban közvetíti a nemzetközi pi­ac értékítélteiét, a növekvő kö­vetelményeiket. Az irányítás rendszerei, a termelés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású forgalomban — az előreláthatónál is na­gyabb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81-hen az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. 2. A külgazdasági egyensúly ' elérése és stabilizálása belát­Hszánk aktív tagja a sző­ri alt«la 'országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának. Nemzetközi gazda­sági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági -együttműködés el­mélyítése a KGST-országok- kal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés ki­bontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adó­dó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erő­feszítések mellett — á szocia­lista gazdasági integráció ma­gasabb szintre emelései, haté­konyába tétele. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasá­gi feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabili­záló szerepet tölt be országa­ink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülés­szaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfog­lalásait, amelyek az energis­es nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttmű­ködést az élelmiszer-terme­lésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dol­gozunk a gazdaságpolitika ösz- szehiangolásón, a gazdasági együttműködés formálnak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzak a rendszeres információ- és tapasztalatcse­rét, a termelővállalatok, a ku­tató és fejlesztő intézetek kö­zötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítá­si fegyelem erősítését szolgá­ló új szabályozások kidolgozá­sát és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok kere­tében a jövőben is kiemelt fi­gyelmet fordítunk a magyar— szovjet gazdasági együttműkö­dés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományai­ra és eredményeire — minde­nekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együt tm üködé« ü n két. Az Európán kívüli szocialis­ta országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehet­séges területen bővüljenek. A népek közös érdeke a'gaz- daságl kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rend­szerű országok között. Ká­rosnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasá­gi együttműködést bénító disz­kriminációs lépéseket és törek­véseket. A Magyar Népköztársaság a tőkésországokkal a kölcsö­nös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Tá­mogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a koo­perációt, a harmadik piaco­kon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal foly­tatott gazdasági együttműkö­désünk alapelve a segítség- nyújtás 'és a kölcsönös elő­nyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az import­ban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő hely­zetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciál­tan fejlesztjük. 5. A Központi Bizottság külgazdasági céljaink eléré­se érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányítás­nak — a tervezésnek, a sza­bályozásnak, az intézmény- rendszernek — a követelmé­nyekhez igazodó tovább­fejlesztését. Az ár- és pénzügyi rend­szert olyan módon kell to­vábbfejleszteni, hogy a vál­lalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményes­sége. Kívánatos, hogy a kül­ső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nye­reséget elérő vállalatok len­dületesen fejlődjenek. Az ár­folyam-politika továbbra is segítse a népgazdaság egyen­súlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védel­mét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyor­sabb, rugalmasabb alkalmaz­kodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyel­mezett kooperáció feltételei­nek javulását. 6. A Központi Bizottság fel­kéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlat­ban. ható ideig gazdaságpolitikánk kiemelt feladata marad. A ha­zai gazdasági növekedés üte­mét hosszabb távon is az ha­tározza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdasá­gosságát javítani. Mega­lapozott gazdasági fejlő­dés csak az export­képesség erőteljes növelése és az Import ésszerű — a'mű­szaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető ‘el. A magyar népgazdaság fej­lődésében alapvető, általános követelmény a termékek meg­felelő rúinőségének biztosítá­sa, Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságpoli­tikánk az eddiginél is fokozot­tabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi verseny­képességének javítását. Szük­séges, hogy a külkereskedel­mi forgalom fejlődésének üte­me a gazdaság növekedését', az export pedig az import emelkedését bosszú távon is megnala-clja. és személyi elöntések A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tiszt­ségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szer­vezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette központi bizott­sági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczéi György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyl Péter elvtársat felmentette a Népszabad­ság főszerkesztői tisztéből, cs megválasztotta a Központi Bi­zottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bi­zottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bi­zottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizott­ság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Nép­szabadság főszerkesztőjének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizott­ság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása mi­att — felmentette a Központi Bizottság agitációs cs propa- gandáosztályának vezetése alól. — Lakatos Ernő. elvtársat kinevezte a Központi Bizott­ság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szervek­nek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI) Ülést tartott a Központi EHenSrzS bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csü­törtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Köz­ponti Ellenőrző Bizottság Brutyó János elv­társat — saját kérésére, eredményes mun­kásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztsé­géből és testületi tagságából. Gyenes And­rás elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Közpon­ti Bizottság képviseletében réskt vett az ülé­sen Németh Károly elvtárs, a Politiken! Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én, csü­törtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfogadta a más fon­tos beosztásba jelölt Sarlós István felmen­tését a főtitkári tisztségből. Egyidejűleg Pozs­gay Imrét beválasztotta az országos tanács­ba és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az országos tanács — Mol­nár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozgalom oktatáspolitikai fel­adataival foglalkozott. Áz Elnöki Tanács ülést tartott A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az El­nöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksé­gének javaslatát, s más fontos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczéi ©yör- gyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési miniszert. A Mi­nisztertanács elnökhelyettesévé Sarlós Ist­vánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Pénteken az Országház Munkácsi-termé- MSZMP Központi Bizottságának első títká- ben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he- ra Lázár György, a Minisztertanács elnöke, lyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Sarlós István és Köpeczi Béla. Tanácsának elnöke és Katona Imre, az El­Az eskütételen jelen volt Kádár János, az nöki Tanács titkára. , ACZÉL GYÖRGY SARLÓS ISTVÁN GYENES ANDRÁS Budapesten született 1917- ben, munkáscsaládból. Ere­deti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párt­tag. A felszabadulás után Zemp­lénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődésügyi mi­niszterhelyettes, 1958-tól 1967- ig a művelődésügyi minisz­ter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára 1967-től 1974- ig, ezt követően a Miniszter- tanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak 1956-től, a Politikai Bi­zottságnak 1970-től tagja. Or­szággyűlési képviselő. • POZSGAY IMRE Kónyiban született 1933-ban, A Lenin Intézetben történe­lem és marxizmus—leniniz- mus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudomá­nyok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun megyei párt­bizottság marxizmus—lenin• izmus esti egyetemének igaz­gatója, 1965-ben a megyei párt- bizottság osztályvezetője, ké­sőbb titkára. Kulturális miniszterhelyet­tes lett 1975-ben, majd kultu­rális, később művelődési mi­niszterré nevezték ki. Budapesten született 1921- ben, munkásszülők gyermeke­ként. Eredeti foglalkozása ta­nár. A pártnak 1939-től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszerve­zetekben tevékenykedett. 1957- től a Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsá­gának munkatársa, majd a VI. kerületi pártbizottság első tit­kára, 1963-tól a Fővárosi Ta­nács elnöke, 1970-től a Nép- szabadság főszerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968- tól — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának al­elnöki funkcióját látta el. 1966-tól az MSZMP KB, 1975-től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlési képviselő. vAukonyi Péter Budapesten született 1931- ben. A külügyi akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. , 1958-tól a Külügyminisztéri­um sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának mun­katársa, majd osztályvezető­helyettese. 1969-től a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatali­nak elnöke. Az MSZMP KB tagjainak sorába 19T5zb.en választották. Kisbecskereken született 1923-ban, munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dol­gozott 1948-ig. 1950-től az ED ŐSZ főtitkár-' helyettese, majd főtitkára. 1953. és 1958. között a SZOT osztályvezetője, illetve titkára, majd a Magyar Testnevelési és Sporttavács elnökhelyette­se. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs, ezt követően osztályvezető-he­lyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyet­tes, majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban. 1975- töl az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, KÖPECZI BÉLA Nagyenyeden született 1921­ben. 1953-tól a kiadói tanács el­nökhelyettese; 1955-től 1964­ig a kiadói főigazgatóság ve­zetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kul­turális osztályát vezette. 1967-től az ELTE rektor­helyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976-ba.n pedig rendes tagjává választották. 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékeny­kedett. Tudományos munkás­sága széles területet fog át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom