Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

Színházi esték MAGYAR ÍRÓK PERE! (5.) Egy csepp méz Név a bitófán A megyeszékhely 1981—82- es színházi évadjának utolsó előadását a múlt héten lát­hattuk a József Attila Me­gyei Művelődési Központ színpadán. A debreceni Cso­konai Színház — mely ed­dig operaelőadásaival aratott sikert az észak-magyarorszá­gi városban — prózai társu­lata az angol SHelagh Dela­ney Egy csepp méz című színművét mutatta be Ernőd Tamás főiskolai hallgató ren­dezésében. A darab jól ismert, főleg *z idősebb korosztályok kö­rében, Magyarországon. Az 1939-ben született Delaney egészen fiatalon, a hatvanas évek elején jelentkezett e művel, s egy csapásra meg­hódította a színpadot. Olyan sikere lett, hogy Tony Ri­chardson a csúnyácska, de finom érzékű Rita Tushin- gammel a főszerepben film­re dolgozta át. Maga a szer­ző az immáron történeti je­lentőségű „dühös fiatalok” mozgalmának tagjaként kért bebocsátást az angol dráma- irodalomba, ám kevésbé is­mert a mozgalom igazi rep­rezentánsai: John Osborn, John Arden, Arnold Wesker mellett. Az Egy csepp méz azon­ban nemzetközi hírt és te­kintélyt biztosít a számára, megítélésem szerint: joggal. Delaney nem mond ugyan semmi nagyot, vagy újat, de ahogyan beszél életünk, ér­zelmeink elszürküléséről, családi kapcsolataink lazulá­sáról, sőt defektjeiről, ami­lyen „drámaiatlanul” mutat­ja fel a hétköznapi, a tucat­drámát, mindenképpen fi­gyelemre méltó. Érdekes mó­don — ámbár ki tudja, le­het, hogy nincs is benne semmiféle furcsaság — az Egy csepp méz ma átélhe- tőbb, időszerűbb a számunk­ra, mint keletkezésekor és az ■zt követő években volt. A mi társadalmunk morá­lisan, anyagilag most jutott él oda, hogy kohéziós ereje az alapsejtben, a családban is csökken, az emberi kap­csolatok elhidegülése, eüehe­tetlenedése, a családi közös­ségek széthullása eléggé el­térj edtté, megszokottá lett. Nem hiába kongatják egye­sek a harangokat: ijesztő méretű az alkoholizálás, döb­benetesen magas a válások, az öngyilkosságok száma. Ugyan miért? Célszerű és halaszthatatlan lenne e kér­déssel alaposan, széleskörű­en szembenézni! Delaneytől természetesen nem várhatjuk, hogy felele­tet adjon emésztő problémá­inkra. Lényegében — ez tű­nik ki darabjából — a maga és környezete kérdéseire sem tud pontos, kielégítő választ adni. Inkább csak felmutat­ja a bajt, a miértet már nekünk, nézőknek kell meg­fogalmaznunk. A gyökereket Delaney egyéni, személyes okokban látja, csupán áttéte­lesen éreztet társadalmi ere­detet. Ám éppen ezekért jár­hatja be a leány szinte ugyanúgy az anyja útját — az első és egyetlen szerelmes éjszakától a terhesség kihor­dásáig. Ernőd György a fentiekkel azonos, illetve hasonló gon­dolatokat olvashatott ki az Egy csepp mézből. Ez való­színűsíti a választását, s ezeket a gondolatokat látjuk az előadásban megfogalmaz­ni. Főiskolai vizsgamunká­ját nagy gondossággal szer­kesztette meg. Még olyan apróságra is volt gondja, hogy a második részben lám- paemyővel fedeti be a csu­pasz villanykörtét, ezzel is hangsúlyozva, a lány egyedü­li tulajdonossá való előlépé- sét, mivel ő előzőleg kije­lentette az anyjának, undo­rodik a t meztelen égőktől. Figyelme 'van arra is, hogy az előadás ne csússzon át az érzelmességbe, szentimenta- lizmusba, megesettlány-ro- mantikába. Legfőbb eszkö­ze erre nézve: a humor, mely a végletes érzéseket feloldja, a helyzetet hitele­síti. A produkció gondola­ti, hangulati felépítése jó,“ ritmusa azonban nem eléggé feszes. Valahogyan hiányoz­nak — talán túlzott óvatos­Szegedi amatőr fotóművész kiállítása Salgótarjánban A salgótarjáni fotógalériá­ban július 6-ig tekinthető meg a szegedi fotóklub egyik tehetséges alkotója, Pataki Zoltán amatőr fotóművész mun­kásságát reprezentáló kiállí­tás. A fiatal szegedi fotós alig öt éve vesz részt rendszeresen hazai és külföldi pályázato­kon, tárlatokon. E rövid idő alatt számos sikert ért el, munkássága letisztult- Salgó­tarjáni kiállítása ezen alkotó periódus összegezését jelenti. Mint képei is bizonyítják, Pataki Zoltánt elsősorban az emberábrázolás foglalkoztatja. Kedves képei az alföldi olaj­bányászokról és embereikről készültek. Emellett emlékeze­tes képekkel mutatja be az alföldi tájat. Legújabb alko­tásai közt találkozunk a tech­nikai lehetőségek határait ku­tató művekkel, a női test áb­rázolásával. Mint a kiállítás szakmai vitáján a szerző is vallotta, szerény lehetőségekkel, kevés szabad idejét felhasználva, amatőrként fotózik. A fotózás során szerette meg a vizuális kultúrát, vált a művészetek befogodójává, alkotóvá. Az alig félszáz képből álló kiállítás a József Attila Me­gyei Művelődési Központ föld­szintjén az intézmény nyitva- tartása alatt tekinthető meg. Ságból — a forrpontok, emi­att a vártnál „lágyabb” az előadás. Így hatásfoka is kisebb mértékű. Az öt színész mindegyike színvonalas alakítást nyúj­tott. Nagyszerű érzés ezt le­írni az olykor szőrösszívű­nek titulált kritikusnak, mert a szolnoki gárda ebben az esztendőben különösén nem kényeztetett el remekbe sza­bott alakításokkal. Nyoma sincs a verítékezésnek, gör­csös igyekezetnek. A színé­szek világosan látják, érzik figurájukat, s ennek megfe­lelően élő alakokat formál­nak. Csáki Magda anyaala­kítása a legegységesebb. Szépségből és csúnyaságból, szeretetből és hűvösségből, megértésből és cinizmusból gyúrja, s megsejdíti ennek az asszonynak primitív, szá­mító, ösztönös, tetőtől tal­pig nővoltát, létezésének eb­ből eredő örökös, végleges zsákutcáját. Csernák János (fél szemű selyemfiú) re­mekül formálja meg a nagy­képű, költekező léhűtőt. Nem érzünk szánalmat iránta. Borbély Sándor képzőművé­szeti főiskolása megnyerő ala­kítás. Horányi László néger tengerésze küzd a legtöbb nehézséggel: szerepe pará­nyi, vázlatos, egysíkú — e fogyatékosságokon csak eny­híteni lehet és sikerül. Markovits Bori Josie sze­repében — a tévébeli „talál­kozások” után — személye­sen is bizonyítja: rátermett, a mesterség fogásait ismerő színésznő. Kitűnően érzékel­teti a diáklány fiatalságát, játékos, gyermeki természe­tét, kényszerű felnőttségét. De a lány drámáját nem mutatja meg kellő eréllyel. Mintha a színésznő annyira azonosulna a szerepével, hogy maga sem sejtené Josie va­lóságos sorstragédiáját. Dóra Gábor ügyesen moz­gatható díszletei, Pilinyi Má­ria változatos ruhái jól szolgálják az előadást. Hely­színt, hangulatot, alakokat jellemeznek. Kort idézőek a jeleneteket átszövő zeneszá­mok. • Egy évtizede nem láttunk prózai színészeket Debrecen­ből Salgótarjánban. Sokáig vártunk rájuk — érdemes volt. Talán megbocsátják, ha többes számban fejezem ki kívánságomat: szívesen lát­nánk őket a következő szín­házi szezonban is. Sulyok László A gyökerek mélyen vannak. Történelmileg Erdély gazda­sági s politikai fejlődésének sajátosságaiban, családilag legalábhis az édesapában, idős Jósika Miklósban. A gazdag, hírneves erdélyi arisztokrata fiatalkorában ugyancsak he­ves, réár-már forradalmi ér­zelmű volt, hozzákezdett pél­dául a Marseillaise magyarra fordításához, s Lengyelország­ba is készült, a szabadsághar­cos Kosciusko seregében har­colni. Kié a birtok? Ez az atmoszféra, az apai példa, Wesselényi Miklós és mások barátsága ösztönözte első politikai küzdelmeiben a fiatal Jósika Miklóst. 1834- ben részt vett az országgyű­lési Napló kiadásában Wes­selényi Miklós társaságában. Megúszta pör nélkül, Wes­selényi már nem, s a rendőr­ség a titkos nyomdát is lefog­lalta. Romantikus terveket szőtt. Görögországba akart kivándo­rolni. Ennek csak egyik oka a byroni példa, a másik ok családi jellegű volt, s ebből a konfliktusból származnak el­ső pőréi is. A fő ok a házas­sága. Fiatal katonatisztként hirtelen — s szinte véletlenül — feleségül vette Kállay Leó szabolcsi földbirtokos Erzsé­bet nevű leányát, s ez a há­zasság csaknem tragikusnak bizonyult számára. Az erdé­lyi arisztokrata s a szabolcsi dzsentri világa szellemben, műveltségben annyira eltérő volt, hogy csakhamar bizo­nyossá vált: nem élhetnek együtt. Ezért akart Görögor­szágba menni. Előbb azonban rendezni kívánta gyermekei érdekében birtokai jövedel­mét. A szurdoki birtokot bérbe adta hát Sivó Anasztáz nevű örménynek, aki azonban már az első határidőre sem fize­tett. A szerződés alapján a bérlőt kitette ugyan, a bérlő azonban kártérítési pert indí­tott ellene. 1835-től 1833-ig tartott a per, amelyet végül elvesztett, s 30 ezer forint kár­térítést kellett fizetnie. A második pere is a Kállay családhoz kapcsolódik. Apósa ugyanis végrendeletében lá­nyára és vejére hagyta birto­kait, s ezt a végrendeletet a rokonok megtámadták. A per során már gyermekei érdeke­it védte, nagy adósságokba bonyolódott, amelyet mégis si­került elintéznie, hogy Kállay­Savaria nyári egyetem Az idei augusztusi Savaria nyári egyetem alaptémája: Közép-Európában a városok elöregszenek, a települések életerejét, dinamizmusát több­féle módon lehet visszaadni. A nyári egyetemen hazai és külföldi előadók foglalkoznak a városok, városrészek felújí­tásával, megfiatalításával, a munkák összehangolásával. Előadások hangzanak el töb­bek között azokról a törekvé­sekről is, amelyek a magyar Városok általános megújulását szolgálják, a budai vámegyed- ben, Egerben, Pécsen, Sopron­ban, Győrben, Szombathelyen. A nyári egyetemre több mint száz hallgatót várnak, a ma­gyarokon kívül Ausztriából, Jugoszláviából, Lengyelország­ból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olaszországból és a Szovjet­unióból. Erzsébettől született gyermekei az anyai vagyonból ki ne zá­rassanak. Közben — 1839-ben — Egerben a Szentszéknél váló­pert indít. A per azonban el­akadt, Kállay Erzsébet így akarta megakadályozni Jósika házasságát Podmaniczky Jú­liával. A válóper nyolc esz­tendeig tartott, s talán so­ha nem ér véget, ha 1847. április 3-án át nem tér a re- református vallásra, s végül 1847. június 4-én a szilágyi református egyházkerület zsi­natja ki nem mondja a válást. Lezárult hát ez a per is, úgy tűnt, végre nyugalom veheti körül a magyar regény meg­teremtőjét Halálra ítélve A történelem parancsának ő is engedelmeskedett. Az 1848-as forradalom győzelme után a főrendiház Jósikát de­legálta a Honvédelmi Bizott­mányba, amely 1843. szeptem»- ber 27-e után a tényleges ha­talmat gyakorolta. Követte a kormányt Debre­cenbe is, részt vett a trónfosz­tó országgyűlésen, felügyelte a Közlönyt, a kormány hivata­los lapját, 1849. május 5-én kinevezték kegyelmi széki köz-" bírónak. Ráadásul Debrecenben az országgyűlésen hatalmas be­szédet mondott, amelyben ha- zafiatlansággal vádolta a fel­sőháznak azokat a tagjait, akik mind a törvényhozástól, mind a katonai szolgálattól távol maradnak. A teljes eszmei-szellemi oda­adás hitével dolgozott, követte a kormányt Szegedre, Aradra is, feleségestül. A végső bu­kás után feleségét Pestre kül­di, ő maga vadászának ruhájá­ban és igazolványával indul bújdosásnaik. Az úticél: Lip­cse, itt adott találkozót asz- szonyának. S az útirány? Debrecen, Gömör, Szepesség, Greiner-tető (ahol rablók foszt­ják ki), Záipusch, Biala, Bo­roszló, Lipcse. Megérkezett hát az örök száműzetésbe ötven arannyal, ötvenöt évesen a magyar széppróza addig leg­nagyobb sikerű magyar mes­tere. Lipcsében Wehowsky né­ven molnármesterként élt. A bizalmatlan rendőrfőnök gyak­ran magához hívatta, gyana­kodott rá, de nem eredeti ne­ve s rangja miatt, hiszen a körözött Jósika Miklós képe ott függött a főrendőr szobá­ja falán, hanem azért, mert a bújdosóban veszedelmes an- ■ gol kémet szimatolt. Végül ki­utasította a városból. Jósika régi barátai közreműködésé­vel, Nicolas Winkler névre szóló útlevéllel Brüsszelben te­lepedett le. Közben nyilváno­san megidézték 1850. január­jában a pesti haditörvényszék elé felségsértés vádjában. Brüsszelben írni kezd néme­tül és magyarul, kapcsolat­ba kerül magyarországi la­pokkal. Először Szilágyi Sán­dor kér tőle írást a Pesti Röp- ívekbe. Ezt azonban 1850-ben betiltották. 1851-ben a Magyar Hírlap munkatársa lesz, tárcákat ír — névvel! — alapba, például a magyar bujdosókat kémlelő párizsi spiclikről. Ez a tárca 1851. szeptember 22-én jelent meg, s' ugyanebben a lapban másnap egy másik közlemény: halálítélet a fölségsértési per­ben. Idézzük az ítélet néhány passzusát: „Báró Jósika Mik­lós erdélyi születésű, mintegy ötvenéves földbirtokos, ki 1850. január 1-én felségsértési vád folytán nyilvánosan meg- idézetet, de meg nem jelent” — s itt az indoklás következik, benne a korábban felsorolt té­nyek, az 1848—49-es esemé­nyekben betöltött szerepe. Mindezek alapján Jósika Mik­lóst és harmincöt társát „egy­hangú szavazattal” ... „miképp összesen a felségsértési bűn részesei” ... „vagyonuknak el­vétele mellett a lázadás ál­tal okozott károk megtéríté­sére ítéltetnek, kötél általi halál által büntetendők s ne- vök a bitófán kifüggesztendő.” S vaióban az ítéletet szep­tember 22-én in effigie (jel­képesen) végrehajtották, azt fe­kete fatáblán Jósika Miklós ne­ve mellé tűzték. Ott függtek a nevek, köztük Andrássy Gyula, Guyon Richard, Irányi Dániel, Kossuth Lajos, Mada­rász 'László, Mészáros Lázár, Perczel Mór, Szemepe Berta­lan, Teleki László és mások nevei. A törvény nevében... Az ítélet után október 9-ig jelentek meg még tárcái a Ma-\ gya-r Hírlapban, aztán elko­bozták vagyonát, betiltották II. Rákóczi Ferencről írott re­gényét. Attól kezdve neve Ma­gyarországon le nem írható magyar nyelvű könyv, cikk fö­lé vagy alá. Legalábbis tarvény szerint. 1853-ban adhatja ki a sza­badságharc után első regé­nyét, az Eszthert Heckenast, Jósika régi kiadója. A kötelez­vény azonban szigorú, amint az íróhoz írt levelében a kiadó tudatja. „A regényt kedvező­en ítélték meg s felsőbb hely­ről megkapta a nyomtatási en­gedélyt is, de azon 'kifejezett és kötelező conditio sine qua non-nal, hogy a szerző neve, valamint bármi célzás (a cím­lapon vagy borítékon) vagy a szerzőre vonatkozás a könyv szövegében szigorúan mellő­zendő.” Ettől kezdve az „Eszt-her szer­zőjétől” néven adják ki köny­veit, de szigorú cenzúrái szabá­lyokkal, amelyek szerint min­den utalás, hivatkozás tilos az 1848—49-es eseményekre még történelmi ecsetelésnél is, s olyasmi is, ami azokkal ösz- szevethető. Tilos a nemzeti gyűlölködés minden kifejezése, valamint a szabadságszeretet- re izgató rajzok és frázisok. Jósika Brüsszelben, később Drezdában élt, s ott is halt meg. 1860-ban A két barát cí­mű regényen szerepelt újra: Irta Jósika Miklós. Bényci József (Folytatjuk) KOSSUTH RÁDIÓ: 8.S5: Két filmdal 8.35: Gagliano: Dafne Egyfelvonásos oper« 9.44: Magyar mondák 10.05: A zöld-fehér menyasszony Moldova György olvassa fel írását 10.22: Táncrend 10.37: Fúvósátiratok 11.12: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének népi zenekara látszik 11.23: Jogi arcképcsarnok 11.38: Szép remények Folytatásos rádiójáték 12.45: Szeberényl Lehel: Arcok a folyó tükrében Könyvszemle 12.55: Szecsódy Irén, Szllvássy Margit, Kishegyi Árpád , és Maleczkv Oszkár operett fel vételeiből 13.28: Daloló családok □.58: Magyar Irodalmi arcképcsarnok 14.19: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből 15.95: Északnyugati átjáró Kenneth Robert regénye rádióra alkalmazva 16.12: Külföldről érkezett Szljjártó Jenő népzenei feldolgozásai a pozsonyi rádió műsorából 16.34: Régi híres énekesek műsorából 17.05: A rétesleső lepedő. 17.30: Évszázadok mesterművei 18.15: Hol volt. hol nem volt. •.’ 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Közvetítés a Józsefvárosi Színházból 21.16: Rimszklj-Korszakov: Az aranykakas — szvit 21.40: Adottságok, lehetőségek méhészetünkben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Lily Pons két áriát énekel Donizetti Lammermoori Lucia című operájából 22.50: Egy vezérigazgató névjegye 23.10: Nótacsokor 0.10: Sporthírek 0.15: Marlene Dietrich énekel PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Szigeti Edit táncdalalből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 4 NÓGRÁD — 1982. június 24., csütörtök 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.30: Farkas Ferenc gyermekkórusaiból 14.00: Válogatott perceink 16.35: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai 16.55: Egressy Béni szerzeményei Behár György feldolgo­zásában 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora 18.30: Hírek. Útközben 18.35: Könnyűzene 19.10: Gramofonsztárok 19.55: Slágerlista 20.35: A 04, 05, 07 Jelent! 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.15: A tegnap slágereiből 23.20: Zenés játékokból 0.10: Sporthírek MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás jelentés, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Bé­la. (A tartalomból: Mészáros György a cigánykutató — Tájház Tardon.) Telefonügyelet: 35-510. 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. (A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottsága a magán­erős lakásépítés feltételrendszeré­nek társadalmi támogatásáról tárgyal — Eger város Tanácsa a társadalompolitikai program vég­rehajtásáról tanácskozott.) 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.55: Hírek. 16.00: Egészségünkért! 16.15: Tizen Túliak Társasága. 16.55: Reklám 17.05: Labdarúgó-világbajnokság: Franciaország—Cseh­szlovákia mérkőzés. Köz­vetítés Velladolidból. 19.00: Reklám 19-10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.00: Reklám. 20.00: San Francisco utcáin. Ma­gyarul beszélő amerikai bűnügyi filmsorozat: A f yöngyháznyelű pisztoly llő népdal. öt földrészen, magyarul. Dokumentumfilm. (SZ.) 21.25: Reklám 21.35: TelesDort. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Tv-tükör. 2. MŰSOR: 15.45: Ecranul Nostru — A mi képernyőnk. A szegedi kör­zeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. 16.00: Veszprémi- tévétalálkozó. 16.35: Zenés Tv-színház. Az el­ítélt. Zenés tévéfilm. 17.10: Heltai Jenő: A 111-es. Tévéfilm. 18.15: Dávid Ilona: A sóder. Té­véjáték. 19.20: Rolf Hochhuth: A helytar­tó. Tévéjáték. 31.25: Tv-híradó 2. 21.45: Veszprémből Jelentjük..^ 22-05: Reklám. BESZTERCEBÁNYA: 19.20: Idő járás jelentés és műsorismertetés 20.00: A megszállottság Tévéjáték 21.15: Zenés fejtörőjáték 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: A család — a házasságról és a szülő felelősségéről 4. rész \ 22.35: Hírek 2. MŰSOR: 20.50: Dokumentumműsor 21.20: időszerű események 21.50: Ha bűnös sem vagyok Szovjet filmdráma MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4­től: Nyerítő nyeremény. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8 órától: Éretlenek. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Ez Ame­rika (16). Színes hangbemondásos amerikai dokumentumfilm. — Pásztói Mátra: Hegyi emberek. Színes amerikai kalandfilm. Este 8-tól: Szelíd motorosok (16). Szí­nes USA film. — Szécsényi Rá­kóczi: A remény joga. Színes ma­gyar film. — Kisterenyei Petőfi: jet film. — Nagylóc: Amokfutó Szívzűr (14). Színes magyar film- (14). Színes lengyel bűnügyi film. vígjáték. — Érsekvadkert: Variá- — Jobbágyi: Az összekötő jönni ció egy szerelemre. Színes sz®v- fog. Színes szovjet partizánfiifii. 2. műsor: 18.15: Sóder

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom