Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

■©§1 tanácsadó Jubileumi jutalom nyugdíjazásnál B. István dorogházi olvasónk rokkantsági nyugdíjba ké­szül. Orvosainak véleménye szerint ugyanis olyan betegsége van, amelyből belátható időn belül felgyógyulni képtelen. Jelenleg 24 év, hat hónap munkaviszonya van. K. Mihály lucfalvai olvasónk viszont, aki ugyancsak ebben az évben készül öregségi nyugdíjba 34 év tíz hónap szolgálati idővel rendelkezik. Mindkettőjük kérdése, hogy. nyugdíjazásukkor megkaphatják-e a 25, illetve a 40 éves jubileumi jutal­mat? Mindkét olvasónknak kedvező választ tudok adni. A Munka Törvénykönyvében rögzített alapvető szabály ugyan, hogy jubileumi jutalom 25, 40 és 50 éves munkaviszony ledolgozása után illeti meg a dolgozót, nyugdíjazásnál azon­ban különböző kedvezményeket is biztosít a törvény. Ilyen kedvezmény többek között, hogy a negyven- és az ötvenéves jubileumi jutalomra a dolgozó akkor is jogosult­tá válik, ha nyugdíjazásakor mindössze csak harmincöt, il­letve negyvenöt évi szolgálati idővel rendelkezik. A másik kedvezmény, hogy a dolgozó nyugdíjazásának évében akkor is ki kelj. fizetni a 25, 40 és 50 éves jubi­leumi jutalmat, ha a nyugdíjazáskor még nem érte el ezt az időt, de az év végéig — amennyiben tovább dolgozna — elérné. Olvasóink közlése szerint ebben az évben mindketten ledolgoznák a 25, illetve a 35 évet, így az egyhavi alap­bért a nyugdíjba menetel előtt az elszámoláskor mindkettőik részére ki kell fizetni. Egyes helyeken alkalmaznak olyan gyakorlatot, mely szerint rokkantsági nyugdíjazás alkalmá­val nem fizetik ki a jubileumi jutalmat, mondván, hogy a rokkantsági nyugdíj nem végleges, ezért az akkor még nem' jogos. Ez a gyakorlat jogszabályellenes. Amennyiben ol­vasóknál ezt a gyakorlatot kívánják alkalmazni, a munka­ügyi döntő bizottságtól kérjen panaszára orvoslást. Kerítés elkészítése Sz. János kazári olvasónk nemrég kapott új szomszé­dot, aki vásárlás útján most szerezte meg a szomszéd­jában levő családi házat. A költözködéskor a legjobb vi­szony alakult ki a két szomszéd között, olvasónk még se­gített is a költözésnél. Az azóta eltelt időben azonban mind jobban kezd a kettőjük közötti, viszony megromlani. Szom­szédja ugyanis javasolta, hogy az oldalán levő kerítést épít­se újjá, mert az érthetetlen módon kezdett nagyon meg­rongálódni. íovábbi kívánsága volt, hogy a mezsgyéhez közelebb levő gyümölcsfákat irtsa ki, mert az az ő fáira árnyékot vet Azóta viszont nem engedi az új kerítést meg­építeni, mert szerinte a régi kerítés rossz helyen volt, és azt csak mintegy fél méterrel arrébb kell tenni. Ennek ér­dekében már többször megakadályozta az építést, azaz a megkezdett kerítést egyszerűen ledöntötte. Van-e joga szom­szédjának ilyen követelésekkel előállni, illetve melyik olda­lon köteles olvasónk a telkét bekeríteni, kérdezi olvasónk. Polgári Törvénykönyvünk alapvető szabálya, hogy sa­ját tulajdonát mindenki saját belátása szerint használhat­ja, de a használattal mások érdekeit nem sértheti meg, vagyis a szomszédokat tulajdonuk használatában nem gátol­hatja, azoknak kárt nem okozhat, amennyiben pedig ezt a szabályt nem tartja be és kárt okoz, köteles azt a kárt megtéríteni. Ez a szabály minden szomszédra érvényes, ami» azt jelenti, a szomszéd nem követelheti ugyan a mezsgye közelében levő gyümölcsfák kiirtását, de ha bizonyítható­an azok árnyéka miatt ebből értékelhető kára származik, azt a kárt olvasónk köteles megtéríteni, szeretném azonban a szomszédtól is megkérdezni azt, hogy a saját kertjében levő többi gyümölcsfák kiirtását vajon kitől fogja kérni, árnyékot ugyanis azok a fák is vetnek a többi fára. Ha viszont a szomszéd önhatalmúlag megkezdené a fák kiirtá­sát, kártérítést követelhet tőle, ami több éves gyümölcs- termés átlagának értékét jelentheti. Feltételezhetően szomszédjának nem is a kerítésépítés elérése volt a célja, hanem az új kerítés megépítésével lér nyegében saját telkiét kívánta kibővíteni, amit az is bizo­nyít, hogy azóta a kerítés tényeleges megépítését a régi helyén mindenképpen megakadályozza. Még azzal is, hogy rongálással olvasónknak kárt okozott és'■azóta is okoz. Ennek a kárának a megtérítését egyébként ugyancsak kö­vetelheti szomszédjától, ha másképpen nem, akkor bíróság útján. Alaptalan volt egyébként bal oldali szomszédjának az a felszólítása is, hogy olvasónktól kérte a kerítés megépí­tését. Az országos építésügyi szabályzat szerint ugyanis — ha a helyi tanács tanácsrendelete másképpen nem szabályoz­za — a telektulajdonosok telkük kerítését az utcafront­ról a telekkel szembenézve az utcai frontot teljes széles­ségében, a jobb oldali telekhatárt végig, a telek hátsó frontját pedig fél szélességében kötelesek megépíteni. Köz­lése szerint bal oldali szomszédja volt, aki a kerítés meg­építését követelte, lényegében azt a kerítést, amelyet a jog­szabály szerint éppen neki kell megépíteni, ismételve, hogy amennyiben a községben a tanács rende'ete szerint nem a bal oldali szabály érvényesül. Javasolom, hogy amennyiben a községben nincs bal oldali szabály, ne foglalkozzon tovább az építéssel, mert az a szomszéd feladata, az addig okozott kár megtérítésért pedig forduljon a járásbírósághoz. Dr. Jónás Sándor NEB-vizsgálat tapasztalatai A társadalmi tulajdon védelméért A MEZÖGAZDASÄGI ter­melőszövetkezetek társadalmi tulajdonvédelméről tárgyalt a közelmúltban a megyei né­pi ellenőrzési bizottság. A tár­gyalás alapjául a Nógrád me­gyei Mezőgazdasági Teimelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége titkárának tájékoztató je­lentése és hat mezőgazdasági tsz-ben lefolytatott utóvizsgá­lat tapasztalatai szolgáltak. A népi ellenőrök már az 1978. évi vizsgálat alkalmával a társadalmi tulajdon védelme egyik fontos feltételének ítél­ték, hogy a gazdasági folya­matok szabályozottsága jól szervezett legyen- Az alapvizs­gálatkor e feltételt még sok helyen nem találták kielégí­tőnek. Több szövetkezetnek nem volt bizonylati szabályza­ta, de a meglevőket sem talál­ták megfelelőnek. Sok helyen hiányoztak a munkaköri leírá­sok, máshol a kiadott eszkö­zök, előlegek elszámolásának szabályozása. Sok esetben a személyes felelősség érvénye­sítése is akadályba ütközött. A megyei NEB a jelentések alapján megállapította, hogy . a tsz-ekben az utóbbi években nagyobb figyelmet fordítanak a termelési folyamatok belső szabályozására, s ezzel bizto­sítják a társadalmi tulajdon védelmének egyik alapvető feltételét. A belső szabályozás azonban nem minden közös gazdaságban teljes körű és hiánytalan, a szabályozás nem követi nyomon a termelési szerkezet változásait. A társadalmi tulajdon ered­ményes védelmének másik fontos feltétele a hatékonyan működő belső ellenőrzés. A tsz- ekben az ellenőrző bizottsá­gok mint a tulajdonosi elle­nőrzés jogi és szervezeti meg­testesítői tevékenykednek. A bizottságokban képviselve vannak a különböző munkate­rületek dolgozói, de hiányos szakképzettségük akadályozza az ellenőrzések eredményessé­gét. Az alapvizsgálatot köve­tő években kedvezően válto­zott az ellenőrző bizottságok összetétele, munkájukban fo­lyamatos tartalmi javulás ész­lelhető. A mezőgazdasági tsz-eknél kialakult függetlenített belső ellenőri szervezet csaknem tel­jes körű. Tevékenységük hasz­na egyre több szövetkezetben érzékelhető- Segíti a vezetői ellenőrzést, s az ellenőrző bi­zottságok munkáját is. Köz­ponti feladatuk a vagyonvéde­lem. Sok helyen viszont rontja munkájuk hatékonyságát, hogy javaslataik realizálása késik, vagy elmarad. Az intézkedése­ket nem minden esetben kí­sérik figyelemmel, utóvizsgá­latot ritkán végeznek. A TOT és a TESZÖV elnök­ségeinek a mezőgazdasági szö­vetkezetek társadalmi tulaj­donvédelmének javítását cél­zó ajánlása kedvező visszhang­ra talált a közös gazdaságok­ban. A TESZÖV az ellenőrzé­si iroda közreműködésével a revizori vizsgálatok mellett se­gíti a szövetkezeteket a tár­sadalmi tulaj dón védelem fel­tételrendszerének megterem­tésében is. Konkrét segítséget adnák több tsz-ben a belső szabályzatok elkészítéséhez, az ellenőrző bizottságok, belső ellenőrök továbbképzésével pedig a színvonalasabb belső ellenőrzést segítik elő. A me­gye mezőgazdasági szövetke­zeteiben az 1979—1980. évek­ben történt társadalmi tulaj­don elleni cselekmények fel­tárása csaknem 93 százalékban a belső ellenőrzés eredménye, s ez mintegy 15 százalékkal haladja meg a korábbi két év arányszámát. MINDEZEK TÜKRÖZIK a belső ellenőrzés fejlődését, de a hatékonyság fokozásához to­vábbi szemléletváltozásra van szükség. Indokolt lenne, hogy minden szövetkezetben fontos feladatnak tartsák az ellenőr­zésben a rendszeresség és tervszerűség érvényesítését, a színvonalasabb és hatékonyabb vezetői, illetve különböző mun­kafolyamatokba épített ellen­őrzések szükségességét az el­lenőrzések megfelelő realizálá­sának biztosítását is. A ta­pasztalatok szerint ugyanis a felelőtlenségből, hanyag mun­kavégzésből eredő károkért még sok esetben elmarad a megfelelő felelősségre vonás­A társadalmi tulajdonvéde­lemben nem elhanyagolható feladat a vagyontárgyak meg­óvása, őrzése. E tekintetben a személyi feltételek általában kedvezőbbek, a tsz-ekben a különböző munkahelyek — majorok, telepek — őrzéséről többségében kielégítően gon­doskodnak. A telepek bekerí­téséről, pénztárhelyiségek, rak­tárak alapvető biztonsági fel­szereltségéről ugyan a legtöbb gazdaságban gondoskodtak, de például a gépudvar több he­lyen nincs bekerítve, s elég gyakori a kisebb gépek, alkat­részek eltűnése. A különböző anyagok, kész­letek tárolása során is több hiányosság tapasztalható, sok veszteség keletkezik, például a tömegtakarmányokban, mű­trágyákban. Követésre méltó, s a vagyonvédelem szempont­jából is előnyös a gazdaságok törekvése, hogy az állattartó telepek takarmányszükségletét a felhasználás helyén tárolják. A társadalmi tulajdon védel­mének fontos feltétele a ma­radéktalanul érvényesített bi­zonylati fegyelem. Az utóvizs­gálat e tekintetben mérsékelt „Egy óra múlva ott vagyok!" Gyors, pontos a gáz- és tü­zelőolaj szállítása Balassa­gyarmaton és környékén. A szolgáltató szövetkezet gép­kocsija a megrendeléstől szá­mított egy órán belül ház­hoz viszi a cserepalackot és kannát. Faj csík László gép­kocsivezető és teherautója egy hónap alatt mintegy hatszáz darab gázpalackot szállít a felhasználókhoz. Ezenkívül mindennemű áru fuvarozását vállalja. Meg­rendeléseket egyébként el­fogadnak a központban levő gyűjtőládában, a szövetkezet­nél telefonon és természete­sen a gépkocsivezető útköz­ben is, ahogyan az képünkön látható. — kulcsár — fejlődést állapított meg. A pénztári bizonylatolások, kész­pénzelszámolások, szigorú számadású nyomtatványok kezelése során általában érvé­nyesülnek az előírások. Ese­tenként azonban — főleg a készpénzes üzemanyag-vásár­lással összefüggően — előfor­dulnak késői elszámoltatások. A gazdálkodás különböző terü­letein még visszaélésre ad okot az utólagos utalványozás1, bizonylatolás. Néhány helyen hiba forrása a leltározás és a selejtezés gyakorlata is. Az 1979-es és 1980-as években a megye termelőszövetkezete­iben 58 százalékkal mérséklő­dött a társadalmi tulajdonban keletkezett kár összege a meg­előző két év kárösszegéhez vi- - szonyítva. Figyelmeztető azon­ban, hogy az értékelt időszak­ban 23 százalékkal növekedett a káresetek, 31 százalékkal pe­dig a társadalmi tulajdon el­leni cselekmények elkövetőd nek a száma. A mezőgazdasági tsz-ekben a társadalmi tulajdon védelme az adatok alapján is javuló­nak minősíthető. Mindinkább érvényesül a szigorúbb fellé­pés a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben, kö­vetkezetesebb a felelősségre vonásuk. Mindezek mellett a jelentések felhívják a figyel­met arra, hogy a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelme további erőfeszítéseket igényel a közös gazdaságoktól. A te­rületi szövetség is megfogal­mazta azokat a feladatokat, melyek végrehajtásával a tár­sadalmi tulajdon védelme to­vább javítható. Szükségesnek tartják, hogy az ellenőrzésben részt vevők kiválasztásánál fo­kozottabban jusson érvényre az iskolai végzettség, szakmai és politikai felkészültség köve­telményei. Fontos, hogy a szö­vetkezetek illetékes szervei, vezetői több figyelmet fordít­sanak a belső ellenőrzés jel­zéseire, a belső ellenőrök pe­dig rendszeresen kísérjék fi­gyelemmel, hogy korábbi vizs­gálataik eredményeztek-e elő­revivő változásokat. A TOVÁBBI FELADATOK a belső szabályzatok kiegészí­tését, a számviteli és bizony­lati fegyelem erősítését sürge­tik, továbbá a jó kapcsolat ki­alakítását azokkal a szervek­kel, melyek a társadalmi tu­lajdon védelmében hatékony segítséget nyújthatnak. Tarl János a megyei NEB főrevizora Áz igényes brigád Mikszáth Kálmán nevét vi­seli a salgótarjáni síküveg­gyárban, a hatszoros arany­koszorús címmel kitüntetett meós szocialista brigád. A kollektíva 10 tagból áll. Ök ellenőrzik a gyárban elkészí­tett és kiszállításra váró készárut. Alaposan meg­vizsgálják, hogy azok min­den szempontból megfelelje­nek a minőségi követelmé­nyeknek. Balga János, *a bri­gád vezetője elmondta, hogy ebben az esztendőben a Vál­lalat kiváló brigádja cím megszerzésén fáradoznak, ígéretük teljesítésében jól állnak. Vállalásuk időará­nyos részét teljesítették. A termelési feladatok ellátása mellett személyenként 40 óra társadalmi munkát végez­nek, két kommunista műsza­kon vesznek részt, elvégzik a Budapesti úti Általános Is­kola sportpályájának terep- rendezését, ugyanilyen fel­adatra vállalkoznak saját sportpályájukon is. Célkitűzéseik között je­lentős .helyen áll, a képzés, az önképzés és a művelődés. — T — Nyugdíjas- találkozó Pásztán A Hatvan—Salgótarján pá­lyafenntartási főnökség szak- szervezeti bizottsága az el­múlt napokban az 1981. év­ben nyugdíjba vonultak ré­szére találkozót rendezett Pásztón. A nyugdíjasokat a bizott­ság titkára köszöntötte, majd Kerepesi Pál, a pályafenntar­tási főnökség vezetője tájé­koztatta őket a vasút jelen­legi helyzetéről. A hivatalos tájékoztatás után meleg, ba­ráti beszélgetésre került sor, utána pedig a Mátra neveze­tességeivel ismertették meg az ünnepeiteket, akik örül­tek a találkozónak, s kö­szönték a velük való törő­dést, figyelmességet. > — sz — Cikkünk nyomán KÉRTÉK AZ AUTÓBUSZ MENETVONALÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSÁT Lapunk június 9-i számá­ban Mikor áll meg a mátra­házi autóbusz Nagybátony- ban? c. cikkünk nyomán a Nagyközségi közös Tanács VB Nagybátony szakigazgatási szerve a következő informá­ciót adta lapunknak: — A cikk megjelenése után — a lakosság véleményének kikérése alapján — kértük a Volán Vállalatot az autóbusz menetvonalának, módosítá­sára. Amennyiben a vállalat­tól választ kapunk, úgy ar­ról értesítjük a szerkesztősé­get, illetve a Tisztelt olvasó­kat. — közölte Szabó Nán­dor a Nagybátonyi nagyköz­ségi közös Tanács vb-titká­összeállította: Tóth Jolán Köszönjük a gyors intézke­dést olvasóink, illetve a vo­nalon utazni szándékozók ne­vében is. (A szerk.) Szerkesztői üzenetek V. M. (Salgótarján): Leve­lét többször is figyelmesen elolvastuk, s megítélésünk szerint nem történt szabály­talanság. A Munka Törvény- könyve végrehajtási rende­leté (Mt. V/27. §-ának 1.) be­kezdése szerint csak különö­sen indokolt esetben mond­ható fel a munkaviszonya „annak a dolgozónak, aki­nek az öregségi teljes nyug­díjra való jogosultság meg­szerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik, kivéve, ha rész­nyugdíjra jogot szerzett.” Ön betegsége miatt rokkantsági nyugdíjra volt jogosult. A rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszo­nyát úgy lehet megszüntet­ni, mint bármely más dol­gozó munkaviszonyát. S mint írja vállalata nem tu­dott, sajátos jellegénél fog­va, könnyű munkabeosztást biztosítani az ön részére, így került sor a munkaviszony megszüntetésére. Egyébként, ha úgy érzi, további kérdé­sei merülnek fel üzenetünk kapcsán, úgy kérjük keresse fel szerkesztőségünket, szí­vesen állunk tanácsunkkal szóban is rendelkezésére. * A. S. (Salgótarján): Ér­deklődő soraira e helyen kérte válaszunkat. Tájékoz­tatjuk, hogy a községfejlesz­tési adó teljesen független minden más adófizetési köte­lezettségtől. Függetlenül . at­tól, hogy valaki ipari tevé­kenységet folytat-e vagy sem, községfejlesztési adót kell fizetnie akkor, ha va­lamely helységben ingatlan­nak tulajdonosa, vagy hasz­nálója. Ez az adó ugyanis mint neve is mutatja a helység közművesítésének fejlesztésére szolgál. * E. S.'(Kisterenye): Üzemi balesete miatt ért károsodá­sainak elismerése dolgában javasoljuk, forduljon a válla-' laténál működő munkaügyi döntő bizottsághoz. Ugyanis a döntő bizottság jogosult an­nak felülvizsgálatára és el­bírálására, hogy az üzemi baleset következtében szük­ségessé vált táppénzes állo­mányban töltött időre a ki­esett munkabér-kiegészítést megkapja-e. Kérjük tehát a fentiek szerint járjon el. NÖGRAD - 1982. június 24., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom