Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

Hétfőn kérték — péntekre Alumínium-sztori A hazai szén- és bauxitbányákban alkalmazzák az aluminium bányatámokat. — kj — Minden egyes termék saját történetét írja meg, így lesz mind teljesebb a vállalat kró­nikája, A Balassagyarmati Fémipari Vállalat históriája sebes tempóban íródik ez idő tájt: új termékeket fej­lesztettek ki, s teljes gőzzel fo­lyik az előnyös elhelyezésük­höz szükséges piaci munka. Az alumínium bányatám is­mertetése először az elmúlt év elején a World Mining ne­vű angol lapban jelent meg. Ez volt a nyitány, majd az egész világot behálózó, gondosan megkomponált reklámhadjá­rat következett, melynek eredményei még ma sem mérhetők le teljesen, hiszen szinte naponta kap a vállalat érdeklődést. — Tulajdonképpen magunk sem számítottunk ekkora fi­gyelemre — mondja Mészá­ros Lajos, a vállalat igazga­tója. — Májusban egy Ohio állambeli kereskedelmi cég kért ajánlatot, egy másik amerikai céggel szerződéskö­tés előtt állunk. Komolynak mutatkozik a törökök érdek­lődése, az indiai partnerrel pedig egészen előrehaladot­tak a tárgyalások. Az áraján­latot zömmel magánszemé­lyek, bányamérnökök kérik, kinek a megbízásából, azt nem tudni. Minden negyedik-ötö­dik levelet kapjuk intézmé­nyektől, bányáktól. — Hidraulikus bányatámot másütt is gyártanak a vilá­gon. Velük szemben milyen előnyöket tudnak kínálni ? — Az alumíniumból készült bányatám súlya csak fele a másfajta anyagból gyártott­nak, s ez a bányásznak egyál­talán nem mindegy. Minősé­ge, műszaki jellemzői ellen eddig senki nem emelt kifo­gást, az előállítási körülmé­nyek is olyanok, hogy bárme­lyik partnerünknek megmu­tathatjuk. Gyakorlottságunk, s a hatékonyság folytán már most csökkenteni tudtuk az árát, év végéig pedig nagy­szabású költségelemzést haj­tunk végre, ami az ár továb­bi leszorításával biztat. A költségelemző csoportban a gyáriak mellett benne van­nak mindazok, akiknek közük van a bányatám előállításá­hoz. Az alapanyaggyártók is, kiktől sokat várnak a termék olcsóbbításában. — A csaknem méretará- nyos féltermék feldolgozása jelentős költségtakarékossági tényező — így az igeizgató. — A székesfehérvári KÖFÉM ugyanúgy tröszti vállalat, mint mi, meg fogunk tudni egyez­ni egymással. A tőkéspiaci eladásokat egyengeti egy nyugatnémet cég minőségtanúsítása is. Be­vizsgálásra kért alumínium bányatámot, s véleményéről, miszerint az bőven megüti a nyugat-európai országokban támasztott kívánalmakat, iga­zolást ad, amelyre viszont a nyugati vevők tartanak igényt. — Másfél éve tart a bá­nyatám reklámakciója. Milyen következtetéseket vonnak le belőle? — Mindenekelőtt azt, ám­bár eddig is tudtuk, hogy ma nyugaton reklám nélkül nem lehet eladni — válaszol Mé­száros Lajos. — A propagan­dától tehát nem szabad a pénzt sajnálni. Nem elegendő saját termékünket kelletni, fi­gyelni kell a cégek vásárlási szándékát is. Ez okból idén már arab, afrikai szaklapokat is járatunk, s bennük olvas­ható címekre kérés nélkül is jelentkezünk. Kereskedelmi osztályvezetőnk egyébként ki­lenc nyelven beszél, a napra­kész tájékozottság személyi feltétele is adott. — Képesek-e. a partnerkap­csolatokban arra a gyorsaság­ra, frisseségre, amit az üzlet­felek elvárnak? — Muszáj, különben szóba sem állnának velünk Hétfőn például az amerikai cég kért ajánlatot péntekre. Ügy in­tézzük, hogy szerdára vagy csütörtökre ott legyen a vá­lasz. A gyártási határidők sem okoztak eddig gondot, belföldre is pontosan szállí­tunk. Az Aluker Vállalattal közös bányatám reklámakcióval a fémipari vállalat megtanul­ta a piac megdolgozásának fo­gásait. Az alumínium radiátor kétharmad része is exportra kerül, ennek értékesítése azonban az idén exportjoggal felruházott Aluker dolga. Az alumínium termékek exportá­lásában felmutatott eddigi eredményei alapján a gyar­matiaknak nincs okuk radiá­toruk miatt aggodalmaskodni. A vállalati terméksztori­nak azonban nem ez a vége. A folytatást két újabb, küszö­bönálló gyártmány jelzi, a hűtőtönk és a hatalmas pia­cot hozható pia tán lem ez. A fémipari vállalat ezúttal ve­vő : műszaki felkészültségre, piaci ismeretre, gyártási eljá­rásra. A tárgyalások folynak, árajánlatokat most a gyarma­tiak kapnak a napi postával. Szendi Márta Áruforgalmi gyorsjelentés Tavalyinál magasabb forgalom A Belkereskedelmi Minisz-' térium áruforgalmi gyorsjelen­tése szerint májusban a kiske­reskedelmi forgalom folyó áron 7,2 százalékkal volt ma­gasabb, mint a múlt év azo­nos hónapjában. Élelmiszerek­ből jó volt az ellátás, hús és húskészítményekbői elegendő- nek bizonyult a rendelkezés­re álló arualap, növekedett a forgalom a baromfifélékből, főtt és füstölt árukból azon­ban továbbra sem volt ele­gendő. Élő halból javult az el­látás tavaly májusihoz képest, az igényeket azonban teljes egészében nem tudták kielégí­teni. Javult a kereskedelem kínálata édesipari termékek­ből, elsősorban cukorkából és csokoládéárutoól. Konzervfé­lékből a szezonnak megfelelő volt a kínálat, a mirelit áruk közül azonban sokszor vá­lasztékhiány jelentkezett az üzletekben. Burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből az ellátás összességében kielégítő volt, az árak színvonala azonban — a burgonya kivételével — je­lentősen meghaladta az el­múlt évi szintet. A szabadpi­acokon több volt a paraj, kar­fiol, saláta, retek és sóska, mint egy évvel korábban, új- burgonyából azonban csak fe­le annyit kínáltak a termelők, mint tavaly májusban. A háztartási vegyiáru-kíná­lat kiegyensúlyozott volt má­jusiban. A vendéglátás forgalma má­jus hónapban folyó árakon 8 százalékkal növekedett az elő­ző év azonos hónapjához ké­pest. A ruházati forgalom megé­lénkült májusban az előző hó­napokhoz képest. A méteráruk­ból a vállalatok és szövetke­zetek kielégítették a vásárlók igényeit, s a szezonnak meg­felelő világosabb színű szövet­félékből is jobb volt az ellá­tás, mint a múlt évben. Se­lyemszövetekből továbbra is szerényebb volt a kínálat a keresletnél. A női, gyermek- és férfi­konfekcióruházati cikkekből kielégítő volt a kínálat, a pa­mut alsóneműkből azonban romlott az ellátás. Divatcik­kekből a mennyiség elegen­dő volt, csak a női fürdőruhák választéka nem volt megfele­lő. Az ország néhány területén előforduló kisebb-nagyobb vá­lasztékhiánytól eltekintve a kereskedelem elegendő férfi- és női lábbelit, szandált és gyer­mekcipőt kínált a vásárlóknak. Május hónapban kissé mér­séklődött a vegyesiparcikkek forgalma- A készletek többsé­gükben biztosították az ellá­táshoz szükséges árualapokat, egyes vas-, műszaki és jár­műtermékekből, alkatrészekből azonban változatlanul adód­tak hiányok. A háztartási gé­pek közül a mélyhűtőszekrényt és az 5—10 literes villanyboj­lereket keresték gyakran hiába a vásárlók, a híradás­technikai cikkek közül ol­csóbb magnetofonokból és le­mezjátszókból bizonyult ke­vésnek a kínálat. A bútorok iránit mérséklő­dött a hónap folyamán a ke­reslet. A gondot változatlanul az elemes és a gyermekbútorok választékának hiányosságai okozzák. Tüzelőanyagokból a május­ban is tartó árengedményes akció keretében a hónap vé­géig 10,4 százalékkal többet értékesítettek, mint az elmúlt évben. Egyes területekről a jobb minőségű szenekből jelez­tek hiányokat. Közérdekű magánerők... C.1T- idegzet, szép summa, jó kapcso- latok, és tengernyi türelem. Az a magánépítő, aki a fölsoroltak közül akárcsak egyiknek is híján van, lélekromboló kanosz- szát járhat végig. Gondoljunk csak a telek­szerzés hivatali útvesztőire, vagy a hitel után szaladgálókra. De említhetném azoknak a kis­gépeknek a hiányát is, amelyek miatt a „ma­gánerő” csak átvitt értelmű. A magára ma­radó sajátház-építő okkal érezheti kiszolgál­tatottnak helyzetét­Ma már azért korántsem olyan mostoha az építkezők sorsa, mint öt-nat évvel ezelőtt. Nem is lehet az, hiszen a VI. ötéves terv so­rán 250—270 ezer magánerős lakásnak kell elkészülnie. Legalább annyi állami támoga­tás szükséges ehhez, mint a lakótelepek épí­téséhez. A házépítők segítésének közös gond­ja éppen a közelmúltban ültette egy asztal köré az Alföld hat megyéjének érintett ható­ságait, vállalatainak képviselőit. Többszintes, telepszerű, paneles családiház-építés korsze­rű módjairól beszéltek a szakemberek a kecskeméti találkozón, — ám ahhoz, hogy mindezek országosan elterjedjenek, nem árt, csokorba szedni a tennivalókat. Kezdjük az elején, az üres teleknél. Leg­több településünkön elfogytak a szabad belső területek, A tulajdont sok helyütt felváltó tar­tós használat pedig csöppet sem olyan nép­szerű, mint arra kezdetben számítani lehe­tett. Van ebben bizonyos ragaszkodás a saját földhöz, de a legfőbb aggály, hogy a tartós használatba adott telkek árai még mindig meglehetősen magasak. Az alföldi megyékben úgyszólván, egysé­gesen jelentkező panasz, hogy kevés a be­építésre alkalmas föld. Ám nem egyszerűen indokolt a sirám. Jó néhány helyen idejét­múlt építési tilalmak vannak ma is életben, vagy a hibás övezeti besorolás szab határt az otthonteremtőknek- Néhol meghökkentő anakronizmussal találkozni. Szabolcsban még ma is „léteznek” Mária Terézia-korabeli úr­béres telkek, ezért jó néhány falu főutcáján sem ritka az egy magyar hold méretű „kis birtok”. Mivél ezeken a földeken veteménye- zésen kívül komoly mezőgazdasági munkára nincs is lehetőség, a telkek hátsó — nagyob­bik — fertályát sokszor belepi a gaz. A tervrajzok készítésekor néhány megyé­ben — így különösen az ország keleti részén — gondot okoz, hogy alig-alig található olyan magántervező, aki korszerű családi házat tud­na tervezni. Ezért a magántervezői névjegy­zékek alapos felülvizsgálatra szorulnak. Ez­zel szemben tavaly frontáttörés történt az ajánlott tervek felhasználásában. Ma már 150-féle tervből válogathatnak az építkezők, akik 1981-ben nem kevesebb, mint 20 ezer ajánlott tervet vásároltak. Ha végre megvan a telek, elkészült a terv kezdődhet az igazi munka. Ilyenkor, nyár elején a magánépítők közül sokan minden szabad percükben a leendő családi fészek kö­rül sürgölődnek. A valóban korszerű, és több generáció számára épülő házakat sok helyütt kalákában építi rokon és barát, de azért el- kél hozzá az alapos szakirányítás. Ez az, ami­ben — a kisgépek jutányos kölcsönzése mel­lett — az építőipari vállalatok a legtöbbet te­hetik. Abban, hogy egy-egy ház építése ne tart­son az idők végezetéig — ami szűkölködésre kárhoztat családokat, és alaposan megnöveli a költségeket is —, sokat segíthet a félkész házak gyártása- Jó példa erre a szegedi ház­gyár vállalkozása; ők css’-nem ezer magán­lakást készítenek egy évben panelból, tüne­ményes gyorsasággal. Az is igaz viszont, hogy az előregyártott házak árai egyelőre túlságo­san borsosak, szerte az országban. Vállalkozásról, versenyszellemről beszélhe­tünk, de az építtetők piacáról még nem. Né­hány figyelemre méltó kezdeményezés mégis történt- A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat például — az állami szervek támoga­tásával — fővállakozásban (a tereprendezés­től a lakás kulcsrakész eladásáig), mindent maga végez. Mi ebből a hasznuk a magán­építőknek? Elsősorban az, hogy közösen dol­goznak egy „profi” szakvállalattal. Másrészt, ilyen szervezéssel olcsóbban és telepszerűen épülhetnek családi házak, ami garancia a helység egységes arculatának kialakítására. Az otthonteremt6k“kmstrán‘„; dó helyzetben. A segítségnyújtás konkrét for­máit példák sora igazolja. Sok azonban még a tennivaló, az ügyintézés gyorsításától az anyagellátás javításáig. Nem lehetünk elége­dettek a fejlődés ütemével- Hiszen aki épít­kezik, azt nem boldogítja, hogy öt év múlva minden jobbra fordul. Szeretné, hogy minél gyorsabban fedél kerüljön a család feje fölé. Ezért gyűjt, szervez, dogozik ereje megfeszí­tésével — nem ritkán évekig. Ehhez minden lehető támogatást meg kell adni a megán- építők több százezres táborának. Gazső L. Ferenc Megkezdődött a visszaszámlálás Hogyan készülnek az aratásra megyénkben Az elkövetkező hetekben nagy munka vár a megye me­zőgazdaságára, hiszen mintegy 37 ezer hektárnyi területről kell betakarítani a gabonát Az aratást — bár csak egy szakasza a növénytermesztés­nek — a szakemberek okkal- joggal az egyik legfontosabb mozzanatnak tartják, amely­nek előkészítése, megszerve­zése nem tartozik a könnyű feladatok közé Még akkor sem, ha ezt a munkát egyre korszerűbb gépek segítik, az együttműködés szélesedésével egyre biztonságosabbá válik a betakarítás. KORSZERŰBB BETAKARlTÖGÉPEK Az aratás előkészületeit idő­ben megkezdték a megye me­zőgazdasági nagyüzemei, s en­nek eredményeként a kom­bájnok csaknem mindenütt rajtra készen állnak. Már ahol megvoltak, mert az idén vá­sárolt 23 új NDK betakarító­gép mellé újabb 6—8 érkezé­sét várják. — Milyen gépparkkal in­dulnak a gazdaságok az ara­tásnak? — erre a kérdésre kértünk választ Fábián Lász­lótól a TESZÖV gépesítési fő­munkatársától. — Jelenleg a közös gazda­ságokban 228 kombájn van, s ezeknek 77 százaléka NDK gyártmányú, köztük sok E— 516-os, amelyek a legkorsze­rűbbnek mondhatók a KGST-n belül. Szükség is van erre, mert a kombájnok száma kö­rülbelül hússzal csökkent. SZK—4-es típus már nincs is és az SZK—5-ösök aránya is 20 százalékra csökkent. A közös gazdaságok napi beta­karítási kapacitása meghalad­ja a 11 ezer tonnát. — Kedvező időjárás esetén mennyi időt vesz igénybe az aratás ? — Az aratás 14 munkanap alatt befejeződhet, ha az üze­mek jól kihasználják az együttműködésben rejlő lehe­tőségeket, ha a gabona nem dől meg, és az időjárás való­ban kedvez a betkarításnak. Az időjárás és a megdőlés sajnos független a mezőgaz­dasági nagyüzemek akaratától, de a kooperációs lehetőségek kihasználása, vagyis a minél biztonságosabb betakarítás rajtuk múlik. Ki is használ­ják. EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGYE- ÉS ORSZÁGHATÁRON TŰL — Az idén három csehszlo­vák szövetkezetből érkezik segítség az aratáshoz. A nagykürtösiek Kállóra, a pri- evidzaiak Pásztora mennek, a Dacov Lomból érkező kombáj- nosok a szügyieket segítik majd. Mindez visszafelé is igaz. A megyén kívüliek el­sősorban Szolnok megyéből érkeznek — mintegy 15 ter­melőszövetkezetből — és 45— 50 kombájnnal viszonozzák a nógrádiak segítségét. Ezeken kívül a már hagyományos megyén belüli együttműködés­től is sokat várnak a szakem­berek. — Bár eddig inkább a szá­razság volt jellemző, elegen­dő-e a szárítókapacitás a megyében ? — Számottevő változás nincs ezen a téren, a termelőszö­vetkezetek napi 6000, a GMV napi ezer tonna gabona szá­rítására képes. Ez mintegy 60 százaléka a kombájnok napi teljesítményének. ' — A zökkenőmentes aratás érdekében fontos a jó alkat­részellátás és a megfelelő ja­vítóbázis. E tekintetben tör­tént-e valami változás a múlt évhez képest? — Az alkatrészellátás egyes betakarítógépek esetében nem megnyugtató, a pótlásukra gyártott magyar cikkek egy részének minősége nem meg­felelő. A javítóbázis a szé- csényi termelőszövetkezetben bővült és Kálién is tető alá került az új műhely. GÉPSZEMLÉKEN VIZSGÁZNAK A KOMBÁJNOK A Mátraaljai Állami Gaz­daság sziráki kerületében Ob- reczán András kerületi Igaz­gató tartja kézben az aratás­ra való felkészülést. — Csaknem kétezer hek­tárnyi gabona vár az aratás­ra — mondja a fiatal vezető. — Nyolc nagy teljesítményű E—516-os kombájnunk áll ké­szen a munka megkezdésére. A földekről 6 pótkocsis IFA tehergépkocsi és 5 T—150-es vontató 2—2 pótkocsival szál­lítja a terményt az átvevőhe­lyekre. Ezenkívül természetesen a bálázó- és a talaj munkát vég­ző gépek is kijavítva várják az aratás kezdetét, mert a betakarítás után azonnal meg­kezdik a szalma lehordását és a tárcsázást. — Ügy számítunk, hogy a hónap utolsó napjaiban kezd­jük a 400 hektárnyi őszi ár­pa vágását, utána a> búza, majd a tavaszi árpa követke­zik, no és természetesen a mintegy 600 hektárnyi borsó. A nagy nyári munkában két­százan vesznek részt, így a jó munkaszervezés nem kis feladat Ezen pedig sokminden mú­lik, de ezt tudják az állami gazdaságban is. Nem messze Sziráktól, a kál­iói termelőszövetkezetben is teljes erővel készülnek az ara­tásra. — Július harmadikén a gépszemlével zárul a fölké­szülés — tájékoztat minket Varga Lajos elnök. — Ettől a naptól Í2 kombájn áll rajt­ra készen, a most vásárolt két új géppel együtt. Kellenek is, mert a kállói- ak csak búzát 1600 hektáron termesztenek. — A- tervek szerint 14 munkanap alatt végzünk a betakarítással, amelyben mint­egy 120—130 fő vesz részt. A szárazság nem tett jót a ga­bonának, ezért a veszteség- mentes betakarítás mindennél fontosabb lesz a következő hetekben. * A visszaszámlálás megkez­dődött. Emberek és gépek me- gyeszerte felkészülten vár­ják a legnagyobb nyári mun­ka kezdetét. Az aratás, mint mindig, minden résztvevőtől nagy felelősséget, áldozatkész­séget kíván, a mezőgazdaság­ban dolgozók erre is felkészül­tek. Z. T. NÖGRÁD - 1982. június 24., csütörtök £

Next

/
Oldalképek
Tartalom