Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

I Libanoni jelentés Á vezetés megosztottsága gátolja a libanoni kibontakozást Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az amerikai zsarolással pá­rosuló izraeli fenyegetés ár­nyékában lehetetlen minden ésszerű kompromisszum — ez a következtetés vonható le a bekerített Nyugat-íBejrút meg­mentéséről, a palesztin ellen­állási mozgalom „semlegesí­téséről” folytatott meddő al­kudozásokból. „A diplomáciai erőfeszítések kudarca után Iz­raelnek nem maradt más vá­lasztása, mint a katonai meg­oldás” — mutatott rá a Basir Gemajel vezette jobboldali milíciák rádiója. „Küszöbön­én a bejrúti csata” — figyel­meztetett a falangista párt egyik vezetője. A keddi legi- és tüzérségi támadásnak is­mét több mint 20 halottja és 60 sebesültje volt. Megosztottság tapasztalha­tó a Szárkisz libanoni államfő vezetésével létrejött nemzeti megmentés bizottságában. Va­lid Dzsumblatt, a haladó pár­tokat tömörítő nemzeti moz­galom elnöke rámutatott, hogy csupán tartós, szilárd tűzszü­net légkörében lehet érdemi tárgyalásokat folytatni. Nem lehet az izraeli páncélosok és repülőgépek fenyegetése alatt 48 órán belül megoldani Bej­rút, Libanon, a palesztin el­lenállás problémáját. Ezzel szemben Safik El-Vazzan mi­niszterelnök és Basir Gemajel azzal érvelt, hogy éppen az izraeli fenyegetés miatt kell előtérbe helyezni a palesztin gerillák lefegyverzését, a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet státusának tisztázását. Izrael elvetette azt a javas­latot, hogy a palesztin—liba­NSZK bírálat az amerikai embargós politikáról Wollinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti: Az eddigi legkeményebb és legátfogóbb bírálatot gyakorol­ta az NSZK részről az ame­rikai embargós politika meg­szigorításával kapcsolatban szerdán Manfred Lahnstein nyugatnémet pénzügyminisz­ter a Bundestagban elhangzott beszédében. Az Egyesült Államok maga­tartása jogi szempontból kér­déses és egyúttal sérti a nem­zetközi kapcsolatok egyik alap- elvét, a bizalmat — mondotta Latestéin. A versailles-d és a bonni csúcstalálkozók után az NSZK kormánya méltán ab­ból indult ki, hogy egyetértés jött létre a nyugati szövetségi rendszeren belüli a szocialista országokkal kapcsolatos ke­reskedelmet illetően. Az ame­rikai lépés azonban most en­nek ellenkezőjéről tanúskodik és más államok szuverenitásá­nak semmibevevését jelenti, hiszen nem amerikai vállala­tokra és területekre is kiter­jeszti az export tilalmat — szögezte le nyomatékosan a nyugatnémet pénzügyminisz­ter. Lahstein szerint azonban miág ez az amerikai döntés sem akadályozhatja meg a földgáz-csőszerződés megvaló­sítását a Szovjetunió és Nyu- gat-Európa között. Viszont sú­lyosan megrázkódtatja majd a külföld bizalmát az amerikai cégekkel szismihen, hiszen vár­hatóan mindenütt erő­södni fog az a tö­rekvés, hogy a különböző vál­latok minél inkább függet­lenek legyenek az amerikai lioencektől, hasonló esetek el­kerülése végett. Az amerikai döntés ezen túl­menően több ezer munkahe­lyet veszélyeztet több nyugat­európai országban. Ennek alap­ján úgy tűnik, hogy az ameri­kai kormány nem a leghelye­sebb utat választotta a stag­nálás és a munkanélküliség leküzdése érdekében — mond­ta Lahnsbeta pénzügyminisz­ter. m m Összeült a vietnami nemzetgyűlés Szerdán a hanoi Ba Dihn-pa- lotáiban megnyílt a vietnami nemzetgyűlés harmadik ülés­szaka. A képviselők meghall­gatják és megvitatják az or­szág első büntetőtörvény­könyvéről, a legfelsőbb népi bíróság működéséről, az idei költségvetésről szóló előterjesz­téseket, valamint döntenek az államtanácsban szükséges sze­mélyi változásokról, és megvá­lasztják a különböző, bizott­ságok vezetőit. Ngiem Xuan Yem, a nemzetgyűlés alelnöke megnyitója után megkezdték a büntetőtörvénykönyv különböző szakaszai feletti vi­tát. A nemzetgyűlési ülésszak —' amely június 28-ig tart, és vár­hatóan a minisztertanácsban előterjesztett személyi válto­zásokról, kinevezésekről is dönt — munkájában részt vesz­nek az ország párt- és állami vezetői Truong Chdmhhel, az államtanács elnökével és Pham Van Dong miniszterelnökkel az élen. (MTI) Kísértetkoalíció Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosában a múlt kam­bodzsai kísérteteiből olyan „koalíciós kormány” alakult, amelyet Peking és Washington támogat, de amely elképesz­ti a még mindig emlékező világot. Amerikai és kínai bábáskodással, egyes ASEAN-orszá- gok közreműködésével különös triumvirátus alakult a kam­bodzsai emigráció három különböző figurájából. Az állam­fő az a Norodom Szihanuk lett, aki — úgy látszik — el­feledte már, hogy miképp döntötték meg hatalmát az ame­rikaiak, majd hogy mit tettek vele a hatalom megragadá­sa után a Pol Pot-rezsim pribékjei — és elfeledte saját csa­ládjának azt a jó néhány tagját, akik e pribékek keze nyo­mán valamely jeltelen tömegsírban nyugszanak. A feledé­keny herceg az új hatalmi háromszögben az államfő. Miniszterelnöke egy tőle jobbra álló, egyértelműen nyu­gatbarát politikus, Son Sann, aki mindig az amerikaiak embere volt és maradt Az alelnök és külügyminiszter pe­dig az a Khieu Sampan, aki a véres kezű Pol Pót jobb­keze volt és maradt. Ha e feltámasztási kísérlet amerikai és kínai bábái azt remélték, hogy Szihanuk és Son Sann személye némileg fe­ledteti Khieu Sampan (és Pol Pót) „vörös khmerjeinek” világviszonylatban megvetett örökségét alighanem tévednek. A nyugati sajtó, sőt az ASEAN legnagyobb és katonailag fontos állama, Indonézia nem csinál titkot abból, hogy nincs elragadtatva a kísérletkoalíciótól. Nehéz tömörebben megfogalmazni a furcsa formáció fe­letti ítéletet mint ahogyan azt a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi lapja tette: „ami elmúl, elmúlt.” „Olyan blöffről van szó — teszi hozzá ehhez a Pravda —, amelynek célja a Pol Pot-rezsim kikozmetikázása.” A túlparton sokat és szívesen beszélnek szabadságról, emberi jogokról. Jelld(nző, hogy a kísértetkoalícióra Wa­shington elsőnek adta áldását.... Harmat Endre NÓGRAD — 1532. június 24., csütörtök nőni megállapodások előfelté­teleként vonja vissza legalább öt kilométerre a fővárost be­kerítő csapatait, és napról napra szorosabbra vonja az ostromgyűrűt, a damaszkuszi út mind hosszabb szakaszát vonja ellenőrzése alá. Sáron hadügyminiszter kijelentette, hogy az izraeli katonai akció mindaddig nem fejeződik be, amíg létezik a PFSZ bejrúti központja. Tel Aviv most a nemzeti megmentés bizottsá­gától, a libanoni hadseregtől várja a palesztin ellenállás lefegyverzését, felszámolását A PFSZ által felkínált en­gedmények — a libanoni had­sereg ütköző erőként való el­fogadása, a palesztin erők visszavonása a négy bejrúti menekülttáborba stb... — nem elégíti ki a teljes győze­lemre törő izraeli hadveze­tést. Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök szerdán hazaérke" zett az Eegyesült Államokból, s repülőtéri nyitlatkozatában megismételte: Reagan ame­rikai elnökkel folytatott tár­gyalásain teljes nézetazonos­ság alakult ki a libanoni konf­liktus megítélésében. Eszerint Libanonból távozniuk keli „a külföldi fegyvereseknek”, ami alatt Begin a szíriai békefenn­tartó csapatokat és a palesz­tin gerillákat érti. Az ugyan­csak „külföldi” izraeli meg­szállók viszont — Begin sza­vai szerint — csak akkor vo­nulnának ki, ha „megbizonyo­sodnak arról, hogy Libanon­ból soha többé nem éri pa­lesztin támadás Izraelt”. Izrael elutasítja az ENSZ libanoni békefenntartó erői megbízatásának meghosszab­bítását — mondatta Begin. Hozzátette: bár Reagan elnök még nem adott végleges vá­laszt, de nem zárkózott el at­tól, hogy amerikai csapatokat küldjön az izraeli szándékok szerint Libanonban létrehozan­dó nemzetközi erőkbe. A Nyu- gat-Bejrútban körbézárt pa­lesztin ellenállok sorsával kapcsolatban Begin tájékoz­tatta Reagant az Izraeli ál­láspontról. „Ügy vélem, Rea­gan megértett engem” — mon­dotta Begin. Irán damaszkuszi nagykö­vetségén szerdán bejelentet­ték: az eddig Szíriába érkezett Iráni önkéntesek első egysége — egyelőre csupán felderítő megbízatással — átlépte a li­banoni határt. Szerdán bezár­ták Franciaország nyugat­bejrúti főkonzulátusát, a brit külügyminisztérium pe­dig azt tanácsolta állampolgá­rainak, hogy távozzanak Li­banonból. Charles Percy szenátor, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke szerdán elutasította Jasszer Arafatnak' azt a kérését,, hogy bizottság élén utazzék Libanonba és ott személyesen győződjék meg arról, milyen célokra használ­ják az izraeliek az amerikai fegyvereket. Thatcher Washingtonban Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök volt az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszere­lési ülésszakának utolsó kor­mányfői rangú szónoka szer­dán, New York-i látogatását nemcsak a leszerelés kérdése­ivel kapcsolatos brit álláspont kifejtésére használta ki. Thatcher elsősorban arról be­szélt, hogy Nagy-Britannia semmiféle kompromisszum­ra nem hajlandó és nem kényszeríthető a Falkland- szigetek ügyében. Szerdán délután Thatcher New York' bői Washingtonba utazott, hogy találkozzék Reagan el­nökkel. A brit miniszterelnök-asz- szony kora reggel több nagy televíziós állomásnak adott külön-külön néhány perces in­terjút, ezután az ENSZ-ben beszélt, majd ugyancsak az ENSZ-ben sajtóértekezletet is tartott, amelynek fő témája szintén a falklandi háború volt. Thatcher álláspontja sze­rint „teljesen értelmetlen” lenne, ha az Egyesült Álla­mok vagy bárki más megpró­bálná rábeszélni Angliát a Falkland-szigetek felett újból megszerzett szuverenitásának feladására, vagy bármiféle kompromisszumra az új ar­gentin vezetéssel. A minisz­terelnök egyébként már jóelő- re ki is fejezte kételyét afe­lől, hogy Reagan ilyesmit ja­vasolna. Komputerlopás Japánban élénk visszhangot keltett az a keddi amerikai bejelentés, hogy az FBI, a szö­vetségi nyomozóiroda ipari kémkedésre irányuló össze esküvés vádjával letartóztatott hat japán üzletembert, tizen­két, jelenleg hazájában tartóz­kodó japán ellen pedig elfo­gatási parancsot adott ki. A tokiói lapok esti kiadásukban első oldalas főcímek alatt köz­ük: az amerikai gyanúsítások szerint az ’őrizetbe vett, illet­ve körözött üzletemberek a Mitachi és a Mitsubishi elekt­ronikai vállalat alkalmazot- taiként összesen 648 ezer dollárt fizettek egy magát üzleti ta­nácsadónak álcázó FBI-ügy- nőknek, hogy az IBM cégtől szerezzen meg számítógépek előállítására vonatkozó, féltve őrzött gyártási titkokat. A ja­pán vállalatok tokiói szóvivői tagadták a törvénybe ütköző, szervezett információszerzés vádját. Noha japán külügyi ténye­zők igyekeznek lekicsinyelni az eset várható súlyosabb ha­tását az amerikai—japán kap­csolatokra, a sajtó emlékeztet: az ügy olyan időpontban pat­tant ki, 'amikor fokozódnak az amerikai—japán gazdasági súrlódások, az Aszahi Simbun szerint némelyek a komputer­incidens mögött politikai in­dítékokat is gyanítanak. (MTI) Francia atom-tengeralattjáró Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök az L’Inflexible, a hatodik francia atomhajtó­műves tengeralattjáró szer­dai vízre bocsátásának alkal­mából kijelentette: a francia nukleáris elrettentő erő a ha­ditengerészet hadászati erő­in alapul. „Amíg a nagyhatalmak nem változtatják meg nukleáris fegyverzetük struk­túráját, amíg nem áll fenn Európában az egyensúly a nukleáris és a hagyományos haderők terén, addig nukle­áris haderőnk léte nem ké­pezheti vita tárgyát”. A fran­cia hadászati nukleáris erő továbbra is független mar rád — mondotta Mauroy. A francia kormányfő üdvö­zölte a jövő héten Genfben kezdődő szovjet—amerika ha­dászati fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyaláso­kat. De nyomban hozzáfűzte: a kelet—nyugati tárgyaláso­kon nem lehet szó a francia nukleáris fegyverekről. (MTI) Végrehajtók Sophiánál A tizenhat napos börtönka­land lezárult ugyan Sophia Loren számára, de „a külön engedéllyel szabadon bocsá­tott elítélt” római lakásán máris kopog a végrehajtó. Az adóhivatal szőrösszívű tistzviselőit nem hatották meg a casertai női börtön­ből való szabadulás öröm­könnyes történetei, amelyek­kel elárasztotta olvasóit a bulvársajtó, ök kartotékjai­kat vették elő és ezeken az állt, hogy Sophia Scicolone adófizető polgár 1963-tól 1972- ig, azaz kilenc éven át nem fizetett adót, és a különböző pótlékokkal együtt mintegy egymilliárd lírával tartozik az államnak. Közölték, amennyiben nem rendezi a számlát az éppen filmforga­táson dolgozó művésznő, új eljárás nélkül is lefoglalják értéktárgyait: bundákat, ék­szereket, képeket. Sophia Loren eddig nem nyilatkozott. Igaz, nem is fizetett. Ma rajtol a szovjet—francia űrexpedíció Bajkonurban hivatalosan bejelentették, hogy csütörtökön este útnak induló szovjet— francia közös űrexpedícióban az első számú személyzet vesz részt: a parancsnok Vlagyimir Dzsanibekov, a fedélzeti mér­nök Alekszandr Ivancsenkov, az űrhájós-kutató Jean Loup Chrétien lesz- Az első fran­cia űrhajóst tehát két tapasz­talt szovjet űrhajós kíséri el útjára. Vlagyimir Satalov, a felkészítés vezetője ünnepélye­sen adta át Jean Loup Chréti- ennek az 1. számú francia űr­hajós-igazolványt. A közös űrexpedíció csü­törtöki rajtja másfél évtize­des, igen eredményes együtt­működést koronáz meg: a Szovjetunió és Franciaország 1966-ban írta alá. a megállapo­dást az űrkutatási együttmű­ködésről, s azóta számos terü­leten értek el kimagasló si* kereket a közös munkával. A mostani program szinte összefoglalja az eddigi közös kísérleti eredményeket: a francia űrhajós szovjet társai segítségével igen sok feladatot tud végrehajtani egy hét alatt az űrállomáson. Ehhez njár a helyszínen van minden szük­séges műszer, amelyeket egyébként a közös űrexpedíció visszatérte után a szovjet ál-, landó személyzet továbbra is üzemben tart, sőt, a tervek szerint egy következő Frog- resszel további francia vizsgá­lóberendezéseket is eljuttat­nak a szovjet űrállomásra. A közös űrexpedíció a ter­vek szerint csütörtökön este, moszkvai idő szerint néhány másodperccel fél kilenc előtt rajtol Bajkonurbol. (MTI) Rekordösszeg hadikiadásokra Az amerikai képviselőház öthónapos vita után kedden csekély többséggel jóváhagy­ta az Egyesült. Államok 769,8 milliárd dollár kiadást elő­irányzó 1982—83-as költség- vetését. A bevétel ennél 103,9 milliárd dollárral kevesebb lesz, vagyis a várható defi­cit nagyobb az idénre ter­vezettnél. A demokrata több­ségű képviselőház Reagan elnök által kértnél keveseb­bet, 213,9 miliárd dollárt hagyott jóvá a katonai kia­dásokra, de még ez is jóval több, mint az idei 200 mil­liárd dolláros katonai költ­ségkeret. A költségvetést még ked­den jóváhagyta a republiká­nus többségű szenátus is. Reagan eredeti terveitől eltérően, a jövő évi költség- vetés az adóbevétel növelé­sével számol, 20,9 milliárdos többletbevétel erejéig, á szo­ciális kiadásokat pedig az eddigi nagy csökkentések után tovább „faragták”: jö­vőre 6,6 milliárd dollárral mérséklik tovább ezt a té­telt. 60» millió dollárral csök­kentették az eredetileg, 12,1 milliárd dollárra tervezett külföldi segélyprogramot is, jóllehet az elnök szerint az összeg megvonása veszélyez­teti az Egyesült Államok „bé­kefenntartó” szerepét a Kö­zel-Keleten, kétségessé te­szi az amerikai támaszpon­tokról Spanyolországgal és Portugáliával folytatott tár­gyalások sikerét, és más „kulcsfontosságú térségek­ben” is nehezíti az amerikai külpolitikai kezdeményezése­ket. Reagan költségvetési ja­vaslatát a kongresszus azért változtatta meg, mert az — kongresszusi értékelés sze­rint — alábecsülte a lehet­séges deficit nagyságát, és azzal a kockázattal járt, hogy nem sikerül 1984-ben 84 milliárd, 1985-ben pedig 60 milliárd dollárra csökkenteni a költségvetési hiányt. (MTI) A válság után Falklandról A brit kormány hivatalosan tájékoztatta a Biztonsági Ta­nácsot arról, hogy „ismét bir­tokába vette” a Déli-Sand- wich-szigeteket- Sir Antoni Parsons brit ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy a szigetcso­porthoz tartozó Thule-szige- ten, amelyet a britek június 20-án szálltak meg, nem ar­gentin meteorológusok tartóz­kodtak, hanem tíz argentin tengerész és a légierő egy tagja. „Valamennyien megad­ták magukat" a brit haditen­gerészetnek — közli Parsons, aki szerint Nagy-Britannia a sziget megszállásával csupán „törvényes önvédelmi jogát” gyakorolta, amire az ENSZ alapokmánya is módot ad. Londonban bejelentették, hogy Rex Hunt, a Falkland- szigetek brit kormányzója szerdán visszautazik Port Stanleybe, ahol polgári kor­mányzó lesz. Jeromy Moore tábornok megőrzi a katonai kormányzó tisztséget. Roberto Alemann argentin gazdsági miniszter kedden es­te Buenos Airesben megerősí­tette, hogy országa fenntartja a közös piaci országokból szár­mazó behozatalra elrendelt részleges tilalmat, mert meg­ítélése szerint a Közös Piac az Argentína elleni gazdasági szankciók feloldását politikai feltételekhez kötötte. Az Egyesült Államok kap­csolatai Latin-Amerikával tar­tós károkat szenvedhetnek, ha Washington nem veszi rá Nagy-Britanniát, hogy tárgya­lásos úton rendezze a Falk­land-szigetek miatti nézetelté­réseit Argentínával — jelen­tette ki Venezuela washing­toni nagykövete a Reagan— Thatcher találkozó előestéjén. A diplomata szerint nem sza­bad megengedni, hogy „That­cher asszony kitöltetlen csek­ket kapjon a Falkland- (Mal­vin-) szigetekkel kapcsolatos további politikájára”. (MTI) Sztrájkok Angliában Szerdán ötödikben álltak le 24 órára a brit állami egész­ségügy, az országos egészség- ügyi szolgálat alkalmazottai, annak ellenére, hogy a kor­mány az előző nap „javított” béremelési indítványán: a kórházi segéderőknek 6, a nő­véreknek 7,5 százalékot kínált fel. Az érintettek változatlanul 12 százalékot követelnek. Az országos egészségügyi szolgálat sztrájkját széles körű szolidaritás kíséri. Szerdán délután a sztrájkoló egészség- ügyi alkalmazottak harminc különböző városban és telepü­lésen inditottak tiltakozó me­neteket, a közlekedési sztráj­kok is fenyegetőbbé válnak. A jövő, hét legelején a metró- és vasúti alkalmazottak kombi­nált és általános sztrájkja vár­ható. (MTI) Huang Hua Lisszabonban Kétnapos hivatalos látoga­tásra Lisszabonba érkezett Huang Hua kínai külügymi­niszter. Huang Hua a por­tugál—kínai kereskedelmi és kulturális kapcsolatokról, va­lamint a kínai partok köze­lében fekvő, portugál fenn­hatóság alatt levő Mdcau-szi­getének státusáról folytat megbeszéléseket Antonio Ra- malho Hanes portugál köz- társasági elnökkel, Franciso Pinto Balsemao miniszter- elnökkel és más portugál ve­zetőkkel. Huang Hua ma Madridba utazik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom