Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI EGVESDLJETEK11 NOGRAD AZ MSZMP NOG RÁD M EGY El BI Z OTT S A GA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 146. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt ICözponti Bizottsága ' A Magyár Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1982. június 23-án Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, továbbá a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatairól és kül­gazdasági kapcsolataink alakulásáról, fej­lesztésének feladatairól készített előterjesz­tést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Tegnap nyolcadik alkalommal Nyári szabadegyetem nyílt Salgótarjánban A Nyári Egyetemek Orszá­gos Bizottsága, a TIT Orszá­gos Elnöksége, az Állami If­júsági Bizottság és a megye művelődési szerveinek össze­fogásával tegnap, immáron nyolcadszor nyílt meg Salgó­tarjánban nyári egyetem. Az ország valamennyi megyéjé­ből, sőt még a szomszédos Csehszlovákiából is érkeztek hallgatók, számuk a százat is meghaladja, hogy július má- sodikáig, szoros munkaprog­ram keretében, megvitassák a közművelődés helyzetét, kü­lönös tekintette! az ifjúsággal kapcsolatos feladatokra. A? előadássorozatokban sze­replő témák roppant fonto­sak, hiszen igyekeznek majd tisztázni a fiatalok közösségi művelődésével, szabad idejük hasznos eltöltésével, művelő­désük fejlesztésének távlatai­val, s más, az e témához kap­csolódó, még eléggé le nem tisztult kérdésekkel kapcso­latos gondokat,- gondolatokat. A TIT megyei székházában tegnap délután Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács el-' nökhelyettese elemző köszöntő szavai elhangzása után nyi­totta meg jelképes kapuit a nyári egyetem. A megyei párt- és KlSZ-bizottság képviselői­nek jelenlétében hangsúlyoz­ta e nagy jelentőségű prog­ram fontosságát. „Külön öröm számunkra — mondotta —, hogy e témával foglalkozha­tunk, hiszen ez az utóbbi idő­ben társadalompolitikánk elő­terében áll, és megyénk régi, mélyen gyökerező munkás- mozgalmi múltja is arra kö- tez, hogy a haladó hagyomá­nyokhoz hű ifjúságot nevel­jünk, s e feladat megvalósí­tásában nem kis szerepet szánva a szabad idő hasznos eltöltésének.” Nógrádban erre igen nagy gondot kell fordítani, hiszen függetlenül attól, hogy az or­szág egyik legkisebb megyéje vagyunk, s az állandó lakó­Lengyel parlamenti küldöttség Salgótarjánban Tegnap délelőtt Salgótar­jánba érkezett az a hattagú len­gyel parlamenti küldöttség, amely a Magyar Népköztársa­ság országgyűlésének meghí­vására Sztanislaw Kukuryka, a lengyel gazdasági reformmal foglalkozó bizottsáigközi cso­port vezetőjének irányításával hazánkban tartózkodik. A lengyel vendégeket a me­gyei tanács székháza előtt Devcsics Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács elnöke, .a tanács más tisztségviselőiinek társa­ságában fogadta. Az elnöki tárgyalóban le­folytatott baráti, elvtársi munkamegbeszélésen Devcsics Miklós a tanács gazdaságszer­vező munkájáról, a gazdaságii mechanizmus megyei hatásá­ról tájékoztatta a vendégeket. Szólt a tanácsok működéséről, hangsúlyozta, hogy a tanács az 1971-ben elfogadott tanács- törvény alapján végzi tevé­kenységét. Elmondotta a ven­dégeknek az önkormányzatról, a jogkörről, a gazdálkodásról szóló tanácsi irányítást. Utalt arra, hogy a megyei tanács döntéseit széles körű vita után hozza meg, így találkozik a la­kosság érdekével, egyetértésé­vel. Külön szólt arról, hogy a tanács két tervet készít. Az egyik a területfejlesztési, a má­sik a tanács fejlesztési és költ­ségvetési terve. Az uitóbbiíiain határozzák meg, hogy milyen fejlesztéseket valósítanak meg lakás, kórház, óvoda és más területeken, mindent egyeztet­ve az Országos Tervhiva­tallal és a minisztériumokkal. Megyénkben is kiemelt fel­adat a lakás, a kórház, a víz, az óvodai, iskolai fejlesztés. Elmondotta a megyei tanács elnöke, hogy ebben az . ötéves tervben 8000 lakás épül a me-. gyében, amiinek 70—80 száza­léka magán- és OTP-s erőből, a többi állami célcsoportos be­ruházásból létesül. Szólt a kul­turális ágazatról, az ellátás­ról, s egyebek között mint igen fontos tevékenységről, a környezetvédelméről. Vendégeink nagy érdeklő­dést tanúsítottak a tanácsi gazdálkodás, a tanács gazda­ságszervező munkája, a szol­gáltatás, a tanácsi vállalatok irányítása iránt. Érdeklődtek a városi, a községi tanácsok irá­nyításának módszerei felől, a járási hivatalok szerepéfői. Rendkívüli módon foglalkoz­tatta vendégeinket az árrend­szer, az árallenőrzés, a nálunk létrejött társulások helye, sze­repe. Nagy érdeklődést váltott ki a szolgáltatás jelenlegi hely­zete, továbbá az, hogy milyen eszközökkel hat a megyei ta­nács a nem tanácsi vállalatok­ra. Külön téma volt a lakás­építés, a régi lakások felújí­tása, a lakóbizottságok tevé­kenysége. Szót váltottak ar­ról is, hogy az országgyűlési képviselőik miként tevékeny­kednek a megyében, milyen szerepük van a tanácsban és így tovább. A válaszában Devcsics Mik­lós a többi között hangsúlyoz­ta, hogy a megyei tanács csu­pán ebben az évben több minit 1,7 milliárd forintos költség- vetéssel és 800 millió fejlesz­tési alappal gazdálkodik. Az előbbinek a 60 százaléka, az utóbbinak 61 százaléka a köz­ségi tanácsoké. A többivel a megyei tanács gazdálkodik. Szó volt még a tanácsi appa­rátusi pártbizottság munkájá­ról is. A lengyel parlamenti dele­gáció tagjai délután városné­zésen vettek részt, majd visz- szautaztak Budapestre. sok lélekszáma éppen csak 246 ezer, ám a népesség csak két városba — Balassagyar­mat és Salgótarján —, de emellett százhuszonnyolc köz­ségbe települt. A szétszórtság nem csak gazdasági, hanem művelődéspolitikai célkitűzé­sek megvalósítása végett is je­lentős nehézségekbe ütközik. Külön feladatot jelent mág, hogy a megye huszonkét te­lepülésén szlovák, kettőben pedig német anyanyelvű nem­zetiség él, s hogy a cigány la­kosság aránya a maga 7,2 szá­zalékos arányával messze ma­gasabb az országos átlagnál. E nehézségek ellenére is a megye párt-, állami és társa- dolmi szervei — hűén a ha­gyományokhoz — mind ered­ményesebben tevékenykednek a párt ifjúságpolitikai hatá­rozatában és az ifjúsági tör­vényben megfogalmazott fel­adatok végrehajtásáért. Meg­oldásuk sok tekintetben ered­ményes, ám a változó körül­mények — többek között ősz­től a tanulóifjúság megnöve­kedő szabad idejének hasznos eltöltése — újabb teendők megoldása eié állítja a Salgó­tarjánban most megjelent mérnököket, közgazdászokat, jogászokat, nevelőket, ta­nárokat, s mást az if­júság művelődésével, neve­lésével faglalkozó szakem­bereket. A nyolcadik salgótarjáni nyári egyetem megnyitóját követően Barabás János, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást az if­júság és a kultúra kapcsola­táról. Kemerovői párflcüldottség programja Salgótarjánban Látogatás a kohászati üzemekben A kemerovői vendégek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága meghívására kems- rovói pártmunkások öttagú küldöttsége, Poljeckov Vlagyi­mir Nyikiticsnek, az SZKP Kemerovó területi bizott­sága titkárának vezetésével megyénkben tartózkodik. A huszonegy alapszervezetben végzik- Hangsúlyozta: munká­juk középpontjában a leg­utóbbi pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósítása áll. Elmondta, hogy a pártbizott­ság igyekszik hatékony propa­gandát kifejteni a marxista— leninista eszmék, politikai cél­vendégek tegnap elsőként az kitűzéseink érdekében, legfon- MSZMP Salgótarjáni városi Ei- tosabbnak tartják, hogy a dol- zottságára látogattak, ahol Sá- gozókat foglalkoztató kérdé- ra János, a.párbizottság titká­ra tájékoztatta őket a megye- székhely társadalmi, gazdasá­gi, kulturális életéről, a párt- alapszervezetek tevékenységé­ről, az MSZMP XII. kongresz- szusa határozataiból adódó fel­adatok végrehajtásáról. A tá­jékoztatón jelen volt Skoda Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Szittner And­rás, a Salgótarjáni városi Ta­nács elnöke. Ezt követően a kemerovői pártmunkások felkeresték a Salgótarjáni Kohászati Üzeme­ket Skoda Ferenc és Sára Já­nos kíséretében. Szilágyi De­zső, a nagyüzemi pártbizottság titkára tájékoztatta őket a gyár párt- és tömegszerveze­teinek tevékenységéről, az agi- tációs és propagandamunka időszerű kérdéseiről. Egyebek között elmondta, hogy a négy­ezer dolgozót foglalkoztató ko­hászati üzemekben a kommu­nisták száma eléri az ezer főt, akik mozgalmi munkájukat sekre választ adjanak. Politi­kai nevelő munkájuk fontos feltételeként ítélte hazánk ki­egyensúlyozott, nyugodt bel­politikai helyzetét, kiemelte, hogy az üzem kommunistái a párt céljait reálisnak és von­zónak tartják. A továbbiak­ban a pártbizottság gazdaság- szervező munkájáról szólt. Alapvető feladatnak tartotta a belső tartalékok mozgósítását, az anyag- és energiatakarékos­ságot, a hatékonyabb gazdál­ben dolgozzák fel termelésűi húsz százaléka közvetlenül * lakosságot szolgálja, míg ter­mékeik tizenöt százalékát ex­portálják. Szólt a kohászati üzemekben folyamatosan le­zajló rekonstrukciók szerepé­ről, a termékszerkezet korsze­rűsítéséért kifejtett törekvése­ikről, Elmondta, hogy alap­anyaguk egynarmada érkezik a Szovjetunióból, s olykor ta­lálkoznak a szibériai testvér­megyéből, Novokuznyeckből kapott alapanyagokkal . is. Hangsúlyozta, hogy termékeik önköltségét évente másfél szá­zalékkal csökkentik, tavaly például a jobb anyag- és energiagazdálkodás révén 32 millió forint volt a megtakarí­tás, s elismeréssel beszélt a gyár szocialista brigádjainak teljesítményéről, az újitómoz- galomról. kodást, a költségek csökkenté- ^ kemerovői vendégek ér- sét, a termékek minőségének deklődtek a pártfegyelem hely- j a vitását, amelyhez a kohásza- cetéről, a munkaerőhelyzetről, ti üzemekben dolgozo párttá- a tervezés gyakorlatáról, a ko­tok politikai munkájukkal is hászati üzemekben dolgozók jelentősen hozzájárulnak. Ezt követően Urmössy Lász­ló, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója tájé­koztatta a vendégeket. Egye­bek között elmondta, hogy a négymilliárd forintos termelé­si értéknek körülbelül kéthar­madát hazai gépipari üzemek­Felejthetetlen élmény Partizánok útján Karancsberényben A Salgótarjánban lezajló út­törőrendezvény, az őrsveze­tők XIV. országos találkozó­jának 240 résztvevője tegnap felejthetetlen élménnyel hajt­hatta álomra a fejét. A paj­tások Karancsberény környé­kén harci túrán vettek részt, melynek az volt a célja, hogy a vörösnyakkendősök megis­merjék a második világhábo­rú alatti magyar ellenállás, azon belül is a megyében küzdő Nógrádi Sándor vezet­te partizáncsoport tevékeny­ségével, harcainak színhelyé­vel. A szervezésben fegyveres erőink és testületeink, köze­lebbről a munkásőrség, a honvédség és az MHSZ vál­lalták a találkozó rendezői mellett a főszerepet. A versenyre toborzó úttö­rő szólította fel a résztvevő­ket, akik 20—20 fős rajokban szerdán reggel izgatottan gyü­lekeztek a karancsberényi kő­bányához vezető út kanyaru­latánál. A történelmi emléke­ket felelevenítő megnyitó után elhangzott a partizáneskü. A súlyos, komoly szavak után 240 ifjú torokból tört az ég felé a határozott kiáltás: „Es­küszünk!” A rajok rövid időközönként indultak a jelzett útvonalon. Minden résztvevő „felszere­lést” — egy munkásőrtrikót és sátorlapot kapott ajándék­ba, melyet végig magukkal vittek a rajttól a célig. A túra három állomásán a par­tizáncsoport tevékenységének egy-egy fordulópontját eleve­nítették fel. Elsőként az ipoly- tamóci átkelést, majd a rádió­kapcsolat létesítését, végül az abroncsos-pusztai csata ese­ményeit idézték a tudást, erőt próbáló feladatok: a kú­szófolyosó, a röpcédula össze­állítása és a rádiózás, majd a pirotechnikai hatásokkal — ködgyertyával, fegyverdörgés­sel — kísért gránátdobás és lövészet. Ezt követően a csa­patok fegyvertechnikai kiállí­tást láthattak a munkásőrség harci eszközeiből, majd rövid pihenő után a karancsberényi múzeumnál értek célba. Min­den állomáson megismerked­hettek a partizáharcok egy-egy jelentősebb eseményével, a célban pedig muzeológus ve­zetett végig minden csoportot az egykori főhadiszálláson. A fárasztó verseny után a nagyoroszi honvédség „gulyás­ágyúi” ontották a babgulyást, a pörköltet, a süteményt, s a bőséges ebéd után került sor a munkásőrség izgalmas be­mutatójára. A pajtások „orra előtt” rejtőzködő jelzők „el­fogása”, annak ellenére nagy izgalmat váltott ki, hogy min­denki tudta, nem „élesben” zajlanak az események. Az iz­galmak feloldására a Munkás­őrség Országos Parancsnoksá­ga „Népek barátsága” művész- együttesének műsorát tekintet­ték meg a fiatalok, majd a versenyben legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó partizán­raj, a találkozó résztvevőinek nevében koszorút helyezett el — a munkásőrség díszsortüze mellett — a karancsberényi partizánemlékművön. jövedelmének alakulásáról. Ezt követően Krasznov Gen- nagyij Vaszilijevics, a ZAP- SZIB kohászati művek párt- bizottságának titkára adott tá­jékoztatást a vendéglátóknak munkájukról. Elmondta, hogy a kohászati művek 32 ezer dol­gozója évente nyolcmillió ton­na acélt állít elő, sokat fog­lalkoznak a minőséggel, a tech­nológiák korszerűsítésével. Szólt a kohászati művekben tevékenykedő kommunisták munkájáról, a dolgozók érde­kében tett szociális intézkedé­sekről, a szovjet kohászok élet- körülményeinek alakulásáról« A kemerovői pártküldöttség ezt követően megtekintette a gyárat. A gyárlátogatás ked­ves színfoltja volt a Komarov és a Bajkál nevet viselő szo­cialista brigádok tagjaival va­ló találkozás és baráti beszél­getés, A kemerovői vendégek elismerő sorokat írtak a bri­gádnaplókba. Délután vendégeink dr.’ Szittner András tanácselnök kalauzolásával megtekintet­ték Salgótarjánt. Többek kö­zött felkerdsték a Beszterce-la- kótelepet, a József Attila Me­gyei Művelődési Központot, ahol megnézék a Salgótarján­ról készült filmet, ellátogattak a Nógrádi Sándor Munkásmoz­galmi Múzeumba. Felkeresték a Kemerovó-lakótelepet, ahol a lakótelepi munkáról folytat­tak eszmecserét, a körzeti párt- alapszervezet tagjaival és a lakótelepi .tanácstagokkal. A pártmunkásküldöttség ma foly­tatja Nógrád megyei program­ját. M- Sz. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom