Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

Ismert személyiségek a menetben Béketüntetés Párizsban Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Évek óta nem látott, ha­talmas méretű béketüntetést rendeztek vasárnap délután Párizsban, mintegy 250 000 ember részvételével a béke és a leszerelés jegyében. A felvonulást a francia közélet és kulturális élet száz szemé­lyisége kezdeményezte. Fran­ciaország minden vidékének, a francia nép minden réte­gének képviselői ott voltak a menetben, amely valóságos folyamként hömpölygött a Montparnasse-pályaudvar- tól a Bastille térig. A felvonulók — soraikban számos külföldi küldöttség, és közöttük ott voltak a ma­gyar békemozgalom képvi­selői is — jelszavaikban ki­fejezésre jutatták, hogy a francia nép elutasítja a fegy­verkezési hajszát és sürgeti a tényleges leszerelést meg­indító tárgyalásokat. A felvo­nulók megbélyegezték a Li­banon elleni izraeli agresz- sziót is, követelték, hogy a nemzetközi közösség vessen véget a népirtásnak. A felvonulás élén a béke­menetet kezdeményező köz­életi és kulturális személyi­ségek haladtak — köztük Louis Aragon, Edmonde Charles-Roux írónő (Deferre belügyminiszter felesége), Antoine Sanguinetti alten- gernagy, Georges Séguy, a CGT volt főtitkára. Ott volt a menetben Georges Mar­chais, az FKP főtitkára, Hen­ri Krasucki, a CGT új főtit­kára is. A Bastille téren a felvonulás résztvevői fergete­ges tapssal fogadták el a Catherine Ribeiro énekesnő által felolvasott felhívást, amely felszólítja az ENSZ-t, valamennyi kormányt és a két nagyhatalmat, hogy tár­gyaljanak a nemzetek biz­tonságáról és arról, hogy a leszerelés végre valósággá váljék. A felvonulás résztvevőinek nevében küldöttség utazik majd New Yorkba, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka elé ter­jessze a párizsi békemenet felhívását. A Francia Szocialista Párt hivatalosan nem támogatta a békemenetet, de a felvonulás­nak sok szocialista párti résztvevője is volt. Jacques Huntzinger, a szocialista párt titkára, a Le Matin-nek adott nyilatkozatában kijelentet­te: a szocialista párt. azért nem támogatta a békemene­tet, mert úgy véli, hogy a száz személyiség felhívása „túlságosan homályos és két­értelmű” volt. A szocialista párt véleménye szerint a je­lenlegi helyzetben a béke­tüntetésekben „elsősorban a két nagyhatalom felelősségét kell egyenlő mértékben hang­súlyozni”. A Le Matin hétfői vezér­cikkében azt írja: a béketün­tetés rendkívüli sikere mu­tatja: a „pacifista hullám” most már az NSZK-ból Franciaországra is átterjed — és ezt tudomásul kell ven­nie mindenkinek. , Cunhal a Szovjetunióban Áz emberiség legfőbb érdeke a béke Leanyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke hétfőm a Kremlben fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt fő­titkárát, valamint az általa ve­zetett küldöttség tagjait. A PKP küldöttsége az SZKP KB meghívására szombaton érke­zett Moszkvába. A nemzetközi élet egyes kér­déseiről, a kommunista és munkásmozgalom tevékenysé­géről, az SZKP és a Portugál KP kapcsolatairól folytatott megbeszélést hétfőn Leonyid Brezsmyev, a Portugál KP kül­döttségével. Brezsnyev a megbeszélés so­rán aggasztón fik nevezte a nemzetközi helyzetet. Kijelen­tette: a növekvő feszültség for­rása mindenekelőtt az Egye­sült Államok magatartása. Washington egymás után hir­deti meg újabb és újabb fegy- verkeaési programjait, a nuk­leáris, a vegyi és a hagyomá­nyos fegyverkezés programját. Az amerikai stratégák nyíltan arról beszélnek, hogy meg kell teremteni az Egyesült Államok világméretű hegemóniáját. Ilyen körülmények között a Szovjetunió külpolitikája, ame­lyet az SZKP XXVI. kong­resszusa határozott meg, a világpolitika stabilizáló ténye­zője — hangoztatta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió és szövetségesei az emberiség legfőbb érdekét, a béke meg­őrzését védelmezik. A Szovjet­unió változatlanul állást fog­lal amellett, hogy tárgyaláso­kat folytasson az Egyesült Ál­lamokkal — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Alvaro Cunhal méltatta a Szovjetunió békés, következe­tes elvi politikájának jelentő­ségét, az új szovjet békekezde­ményezéseket. Tájékoztatót adott arról, hogyan küzd Por­tugália népe a békéért, az or­szág független külpolitikájáért azért, hogy minden arszággal baráti kapcsolatokat hozza­nak létre. Brezsnyev és Cunhal a két párt nevében elítélte, a Liba­non ellen intézett izraeli ban­ditatámadást és kifejezésre jut­tatta, hogy a két párt szolidá­ris a Palesztinái arab nép igazságos ügyével. Egyetértettek abban is, hogy a jelenlegi nemzetit özi hely­zet magas fokú éberséget kö­vetel a népektől, megköveteli, hogy a közvéleményt mozgó­sítsák a nukleáris háború nö­vekvő veszélye élleni határo­zott küzdelemre. Brezsnyev és Cunhal szólt arról, hogy a kommunista és munkáspártoknak igen nagy a felelősségük a békéért vívott küzdelemben. Ezért meg kell erősíteni egységüket, a konk­rét közős akciók, a demokra­tikus, békeszerető erőikkel folytatott együttműködés ki- szélesítése alapján. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: a szovjet kommunisták mély megbecsüléssel viseltet­nek a portugál kommunisták, Portugália népe iránt. A két párt vezetője hangsúlyozta: elő kívánják segíteni a szovjet-— portugál kapcsolatok fejleszté­sét, a két ország kommunistái közötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdítá­sát. (MTI) Földünk közérdeke (Folytatás az 1. oldalról.) Átalakitható-e a mai világ- helyzet olyanná, amely való­ban mentes a termonukleáris világégés veszélyétől, amely­ben megvalósítható a leszere­lés; s ha igen: van-e olyan út, amely elvezet idáig? — tette fel a kérdést. A válasz határozott igen — mondotta —, s ezt az utat a Szovjet­unió már akkor megmutatta, amikor benyújtotta az ENSZ- nek az általános és teljes le­szerelésre vonatkozó javasla­tát A világpolitika legutóbbi fejleményei azt mutatják, hogy a tartós békét nem lehet a fegyverek erejére építeni, de még a fegyverzetek egyen­súlyára sem. Hiszen az egyensúlyba vetett bizalmat ma felváltani látszik az an­nak megbontására való törek­vés, a bizalmatlanság légkö­re. Egyértelmű tehát, hogy csak az általános és teljes leszere’és vezethet el a hábo­rú nélküli világhoz. A helsinki konferencia, az azt előkészítő folyamat, illet­ve a tanácskozás hatása meg­mutatta. hogy nemcsak elkép­zelhet egv iiyeo út, hanem a kezdeti szakaszát már be is ;ár+uk — hangsúlyozta a to- "ábbiakHqn. Ennek a nagy­hatalmak közötti. valamint többoldalú szerződésekben, a nemzetközi viszonyokban meg- je'enő eredményei ma is ér­zékelhetőek. Ám époen akkor, amikor e érhető közelségbe került a leszerelés konkrét kérdéseinek megvitatása, a világ kezdett eltávolodni a Helsinki nevé­vel fémjelzett úttól. Pedig e folyamat egyik legnagyobb ta­nulsága éppen az volt, hogy a fegyverkezési verseny meg­állítható, elkerülhető, a föl­dünkön tapasztalható ideoló­giai és osztályellentéteket nem a háború eszközével kell megoldani. A megegyezés, az ésszerű kompromisszumok le­hetségességébe vetett hitet je­lenleg az ésszerűtlenség, a fe­lelőtlenség, az erőszak terje­désének jelei látszanak felvál­tani, miként ezt a napjaink­ban is zajló véres konfliktu­sok, a feszültség légköre is bizonyítja. Azt, hogy ismét visszatér­hessünk Helsinki szelleméhez, az európai biztonság és együttműködés nemzeti bizott­ságainak is támogatniuk kell — hangoztatta Péter János. A felelős közéleti személyiségek­nek és a tömegeknek fel kell ismerniük a történelem által napirendre tűzött kérdéseket, és megoldásuk fő akadályait. Ilyen alapvető kérdés ma a szovjet—amerikai viszony, mint a világhelyzet alakulá­sának fő összetevője. Mind többen ismerik ezt fel Kele­ten és Nyugaton egyaránt, lát­ván, hogy a két nagyhatalom kapcsolatainak javulása föl­dünk közérdeke, s bármeny­nyire is erőteljesek a konf­rontációra, a feszültség nö­velésére irányuló törekvések, ma is érezhetőek a szemben­állás csökkentését célzó erő­feszítések, mindenekelőtt a Szovjetunió higgadt, konstruk­tív békepolitikájában. Ám, a realitások Nyugaton is tért hódítanak, az enyhülés évei­ben kibontakozott, sokoldalú, államok közötti együttműkö­dés ma is hat, a párbeszéd folytatódik. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások — különö­sen a nemsokára Genfben kezdődő szovjet—amerikai stratégiai fegyverzetcsökken­tési megbeszélések — ered­ményre vezessenek, valameny- nyi ország, a nemzetközi köz­vélemény is hozzájárulhat az enyhülés folytatódásét szol­gáló törekvések támogatásá­val. a realista tendenciák, állásfoglalások megerősítésé­vel. A helsinki útra való visszatérést segítik az atom­fegyvermentes, illetve csök­kentett fegyverzetű övezetek megvalósítására vonatkozó kezdeményezések, az e célért küzdő európai társadalmi mozgalmak is, hiszen az e kérdésekről folytatott nemzet­közi párbeszéd előmozditja a bizalom erősödését a konti­nens országai között. Ebben a meggyőződésben tárhogatja hazánk is az atomfegyvermen­tes, s végső soron a nukleá­ris eszközöktől nem veszé­lyeztetett Európa megterem­tésének gondolatát — mondot­ta Péter János. A tanácskozáson felszólalók megerősítették azt a szándé­kot, hogy hazánk közvélemé­nye, a legkülönbözőbb társa­dalmi rétegek, a dolgozó em­berek milliói készek cselekvő részt vállalni a népek közöt­ti megértés és bizalom erősíté­séből, a leszerelési kezdemé­nyezések társadalmi támoga­tásából. S tájékoztatást adtak arról, hogy társadalmi és tö­megszervezeteink itthoni tu­datformáló, s mozgósító mun­kájukban, illetve nemzetközi kapcsolataikban miként szol­gálják az európai együttműkö­dés gyakorlatának fenntartá­sát, bővítését, a fegyverkezési hajsza megfékezését. A szak­Lengyel parlamenti küldöttség Budapesten Az országgyűlés meghívá­sára hétfőn munkalátogatás­ra hazánkba érkezett a len­gyel parlament küldöttsége, élén Sztanislaw Kukuryká- val, a gazdasági reformmal foglalkozó parlamenti bizott­ságközi csoport vezetőjével. A küldöttség a magyar gaz­daságirányítási rendszer ta­pasztalatait tanulmányozza Magyarországon. (MTI) Izraeli tüzérség lövi Bejrútot Az izraeliek hétfőn délelőtt is tüzérséggel lőtték Nyugat- Bejrút lakóterületeit és üzleti központját. A mind hevesebb tüzérségi tűz miatt a libanoni főváros úgyszólván elnéptele­nedett. Első jelentések szerint legkevesebb harmincán vesz­tették életüket, vagy sebesül­tek meg- Bejrűt környékén az izraeli erők és az ott állomá­sozó Szíriái egységek csaptak össze. Egy izraeli katonai szó­vivő azt állitotta, hogy a har­cokban megrongáltak négy Szíriái harckocsit. Jelenleg nincs szó egy eset­leges palesztin emigráns kor­mány megalakításáról — mondotta Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője. Hozzátette: ezért nem folynak tárgyalások Mu­barak egyiptomi elnök aján­latáról, amely szerint Kairó hajlandó lenne befogadni egy ilyen kormányt. A palesztin politikus emlékeztetett arra, hogy csakis a palesztin moz­galom valamennyi irányzatát összefogó palesztin nemzeti tanács dönthet az ideiglenes kormány megalakításának kér­déséről. Hasonló értelemben nyilatkozott hétfőn Bejrútban a PFSZ egyik szóvivője is. Hadgyakorlat A Varsói Szerződés éves ki­képzési terveivel összhangban a közeli napokban a csehszlo­vák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphad­sereg törzsei és csapatai rész­vételével, tartalékos hadköte­lesek bevonásával a Magyar Népköztársaság területén gya­korlat végrehajtására kerül sor. (MTI) szervezeti mozgalom ez irányú törekvéseiről Sólyom László, a SZOT titkára, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség és más ifjúsági szervezetek közötti fej­lődő kontaktusokról Cservény Vilmos, a KISZ KB osztályve­zetője, a dolgozó nők béke­mozgalmi szerepéről Németi Irén, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének tagja, az eszperantó vidág-békemozga- lom országhatárokon átívelő háborúellenes összefogásáról Pethes Imre elnök számolt be. Várkonyi Imre kanonok a hí­vő emberek békevagyáról szólt. Kovács Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára példákkal illusztrál­ta, hogy a népfrontmozgalom miként keresi a közös fellépés lehetőségét más országok tö­megmozgalmaival, politikai pártjaival az alapvető érdek- azonosság: a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának elve alapján. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára elmondotta, hogy az idei béke- és barátsági hónap sok száz rendezvénye is be­bizonyította: szocialista ország­ban — ahol a kormánypoliti­ka egésze is a béke ügyét szol­gálja — is van szerepe a béke­mozgalomnak, hiszen éppen e politikának adhat szilárd tá­maszt, ha a közvélemény vi­tákban érlelődött meggyőző­déssel, a jelenségek okait is is­merő tájékozottsággal, vesz részt e küzdelemben. A tanácskozáson felszólalt Albert de Smaele, belga poli­tikus, az atomfegyvermentes európai övezetek megteremté­sének egyik kezdeményezője is. Az ülés résztvevői felhívást intéztek az ENSZ most tanács­kozó II. rendkívüli leszerelési ülésszakához. Losonczi Pál Burmából Manilába érkezett Patak Károly, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Burmában tett öt­napos, hivatalos látogatásának befejeztével hétfőn különgé- pén továbbrepült Manilába. Miedőtt a gép felszállt Ran­goon fellobogózott repülőteré­ről, U San Yu burrnái elnök és felesége — Losonczd Pál szál­láshelyén — udvariassági lá­togatást tett a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökénél, aki feleségével együtt járja ezt a jószolgálati utat. A rangooni légikikötőhöz vezető úton és a repülőtéren tömegek búcsúztatták az első magyar államfőt, aki valaha Burmában járt. A burmai ál­lamfőn és feleségén kívül ott volt a búcsúztatásnál U Maung Maung Kha miniszterelnök, U Chit Hlaing külügyminiszter és az ország sok más vezető személyisége. Velük együtt je­len voltak a tömegszerveze­tek képviselői is. losonczi Pád burmai látoga­tásáról sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra. A közlemény többek között hangoztatja: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a látoga­tás során megbeszéléseket foly­tatott U San Yuval, a Bur­ma! Unió Szocialista Köztár­saság elnökével. A tárgyalá­sokon tájékoztatták egymást országaik belső helyzetének alakulásáról és áttekintették a kölcsönös érdeklődésre . szá­mot tartó nemzetközi kérdése­ket, valamint a kétoldalú kap­csolatok jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit. A két államfő kifejezte meggyő­ződését, hogy Losonczi Pál burmai látogatása és a lefoly­tatott véleménycsere új ösztön­zést ad a magyar—burmai kap­csolatok és együttműködés fej­lődéséhez, a két ország baráti viszonyának erősítéséhez. Az időszerű nemzetközi kérdések­ről folytatott véleménycsere során a tárgyaló felek aggo- .dalmukat1-fejezték ki a. nem­zetközi feszültség növekedése, a világ különböző térségeiben kialakult feszültséggócok mi­att. Határozottan elítélték a fegyverkezési hajsza fokozá­sára, a nemzetközi feszültség növelésére és a hidegháború újjáélesztésére irányuló törek­véseket. A világbéke megőrzése szem­pontjából alapvető jelentősé­gű, hogy előrehaladás történ­jék a leszerelés terén. Hang­súlyozták, hogy konkrét és hatékony intézkedéseit szüksé­gesek a fegyverkezési verseny megfékezésére, a tömegpusz­tító, elsősorban nukleáris fegy­verek betiltására. A megbeszé­léseken teljes támogatásukról biztosították az erre irányuló tárgyalásokat. Üdvözölték, hogy június 29-én Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői között újra­kezdődnek a tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről. Kife­jezték azt a reményt, hogy az ENSZ közgyűlésének leszere­léssel foglalkozó második rend­kívüli ülésszaka eredményes munkát fog végezni és hozzá­járul az általános és teljes le­szerelés ügyének előmozdítá­sához. A látogatást, baráti, szívé­lyes légkör jellemezte­Az Elnöki Tanács elnöke meghívást adott át U San Yu- mak, hogy számára alkalmas időben látogasson el Magyar- országra. A Fülöp-szigetek, a hétezer szigetből álló háromszázezer négyzetkilométeren elterülő or­szág légterébe érve, az elnöki különgépnek négy vadászgép adott díszkíséretet. A manilai légikikötőben he­lyi idő szerint délután négy órakor leszálló gépet virágok- kat lengető fiatalok várták és a kiszálló magyar államfőnek jázminfüzérekkel kedvesked­tek. Losonczi Pált és feleségét Ferdinand E. Marcos elnök, Imelda Marcos asszony, az ál­lamfő hitvese és a kormány tagjai üdvözölték, élükön Ce- sár Virata miniszterelnökkel. Losonczi Pál és Marcos elnök megszemlélte a díszegység tisz­telgését, majd a két ország himnuszának hangjainál az ál­lamfői vendégnek kijáró hu­szonegy díszlövés dördült. A vendégek és vendéglátók autókaravánja nyomban ezu­tán a hárommilliós metrói» - lie szívébe, a Rizal nemzeti parkba hajtatott. Itt Losonczi .Pál Marcos elnök és a fegy­veres erők képviselőjének je­lenlétében koszorút helyezett el a Fülöp-sziigetek szabadság- hősének és mártírjának, Jósé Rizalnak emlékművén. Jósé Ri­zsit, a spanyol gyarmatosítás ellen küzdő írót és orvost a spanyol önkényuralom 1896- ban végeztette ki, a mai park­nak éppen azon a helyén, ahol most emlékműve áll. A kegyeletes ünnepség után Losoftezi Pál felkereste ven­déglátóját a Fülöp-szigeteki államelnök rezidenciáján, a Malacanang-palotában. Feloldották az Árgentína-ellenes szankciókat A Közös Piac tagországai — Nagy-Britannia kivételével — hétfőtől feloldották a Falkland- válság miatt Argentínával szemben elrendelt gazdasági szankciókat, de továbbra is fenntartják a Buenos Aires- szel szemben elrendelt fegy­verszállítási tilalmat. A „tízek” Luxemburgban ülésező kül­ügyminiszterei emellett foglal­koztak Izrael Libanon elleni agressziójával Is — de nem fogalmaztak meg közös, hiva­talos állásfoglalást ebben a kérdésben. Az Argentínával szemben április 10-én elrendelt gazda­sági szankciók közül a legsú­lyosabban a közös-piaci beho­zatali tilalom érintette Buenos Airest: évi mintegy kétmilli­árd dolláros bevételt jelent ez neki Nyugat-Európából. Nagy- Britannia megpróbálta ráven­ni partnereit a szankciók ér­vényének meghosszabbításá­ra, de főként Franciaország, az NSZK és a Benelux-álla- mok részéről ellenállásba üt­között Cheysson francia kül­ügyminiszter megállapította, hogy Argentína végső soron „eleget tett” a Biztonsági Ta­nács 502. számú határozata két leglényegesebb pontjának: megszűnt a Falkland- (Mal­vin-) szigetekkel szembeni ag­resszió és az argentin csapa­tok elhagyják a szigeteket. „Nincs értelme tehát a szank­ciók további fenntartásának” — állapította meg Cheysson, hangot adva mindazonáltal reményének, hogy az ellensé­geskedések beszüntetése „jogi formát” is nyer. (MTI) Irak visszavonul Iránból Szaddam Husszein, iraki ál­lamfő bejelentette, hogy az iraki erők megkezdték vissza­vonulásukat az iráni terüle­tekről az iraki—iráni határ irányába. Az iraki csapatok kivonulásáról szóló elnöki be­jelentést az INA iraki hírügy­nökség vasárnap jelentette be. Husszein közölte, hogy a visszavonulási hadműveletet tíz nap alatt hajtják végre. Hozzátette, hogy „Irak közve­títők segítségével folytatja erőfeszítéseit az iraki—iráni konfliktus befejezése érdeké­ben és arra törekszik, hogy igazságos megoldás szülessen”­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom