Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

«Öreg vasmű, nem vén vasmű" Az üzemgazdász Fél évszázados Kiegyenlített tartozás a szibériai acél Novokuznyeck acélöntői Ha a vonat éjszaka ér Na- Vokuznyeckbe, a Szokolovi he­gyek felől már látni a vörösen- fehéren izzó fényt: kuznyecki vasmű martinjaiban acélt ön­tenek. A város magva a vas- rpű, ahol az első kemence alapjainak lerakása után 23 hónappal, 1932 áprilisában már kézben tarthatták az el­ső szibériai öntöttvasdarabot. Nem sokkal később elkészültek az új hefigerde első sínvasai is. Á .,Kuznyecksztroj ’’ az első ötéves terv jelképévé vált. A vas innen az uráli üzemek építkezéseihez került. A Nagy Honvédő Háború idején kivá­ló minőségű tankpáncél ké­szült itt. Kuznyeck mindig mindenben az első volt: ko­rábban még sohasem építettek vasművet ilyen hideg éghaj­lat alatt. Az új műhelyekkel egyidő- ben újabb és újabb városne­gyedek nőttek ki a főidből. Szibéria harmadik legnagyobb városát kohászok, gépgyártók, bányászok és vegyészek lak­ják. A félmilliós Novokuznyeck (egyébként a kuznyeck szó oroszul kovácsot jelent), nem­csak ipari centrum, hanem Nyugait-Sziibéria tudományos központja is: tucatnyi kuta­tóintézet, egyetem, főiskola van itt. Csak a vasmű tudo­mányos-technikai könyvtára több mint egymillió kötet gaz­dája. Egy fél évszázad telt el azó­ta, hogy a kuznycki vasmű olvasztókemencéiből először csapoltak. És azóta Novokuz­nyeck szomszédságában egyre nőnek az utódok — például á nyugat-szibériai fémmű. Egy­IDÉN JANUÁR 1-TÖL új szervezeti felállásban” műkö­dik a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A régi, hagyo­mányos felépítés — igazgató- igazgatóheiyettesek — főosztá- lyok-gyárrészlegek — funkcio­nális osztályok-termelőüze- mek helyett két önálló, hideg-, illetve melegüzemi gyáregysé­get hoztak létre. A változta­tást sürgette, hogy az előző szervezeti felépítésben képte­lenek. voltak megszüntetni a vállalati irányítás és termelés közti rést, kordába fogni a raktárkészletektől és piaci igé­nyektől „elszabadult” progra­mozást, a tarthatatlan bizony­lati fegyelmet, és sok egyéb szervezetlenséget, amelyek összességükben milliós vesz­teségeket okoztak a gyárnak. A salgótarjáni tűzhelygyár késztermékeinek zömét a hi­degüzemi gyáregység adja. Ve­zetői a közelmúltban a válla­lat pártbizottsága előtt adtak számot első tapasztalataikról, eredményeikről. Az átszerve­zéssel olyan funkcionális osz­tályok, mint a műszaki, a terv- és diszpécser-, a kooperá­ciós, a termelési-koordinációs csoport és raktár, amelyek ko­rábban a termelési főosztály alá tartoztak, közvetlenül a gyáregységvezető és helyettese hatáskörébe kerültek- Ez a gárda most közvetlenül irá­nyítja és segíti a gyárrészle­gek vezetőinek munkáját, akik viszont az üzemek konkrét na­pi termelési tevékenységéért felelnek. Az ő munkájukat gazdaságilag alapozza meg a gyáregység üzemgazdasági ve­zetője, az értékelemző-, a gyár­tás-előkészítő és a munkabeíró csoporttal. Hogy milyen eredménnyel, arról a tények tanúskodnak. AZ ÉV ELSŐ HÓNAPJÁ­BAN, az ötszázalékos munka­erő-csökkenés ellenére a gyár­egység termelése a tavalyi év első öt hónapjához képest idén csaknem tizennégy százalékkal emelkedett. Különösen fontos, hogy ez idő alatt több mint megkétszereződött a széntüze­lésű kályhák, tűzhelyek terme­lése. Az átszervezés lehetővé re ritkábban nevezik Novofouz- nyeoket óriásnak, s egyre gyak­rabban veteránnak. Pedig az „öreg vasmű, nem vén vasmű” — az eltelt évék alatt a gyár kapacitása megháromszorozó­dott és a Szovjetunió vasúti sínéinek egyharmada ma is itt 'készül. Kuznyecki acélt használnak fel a BAM építői is, hisz a gyökeres rekonstrukció ered­ményéként a legmodernebb technológiával készül minden. Korábban például úgynevezett „nyers” sínt. szállítottak, ma pedig előbb egy száznyolcvan méter hosszú edzőkemencébe kerül, aztán olajos fürdőt kap, majd újabb kemencében hő- kezelik. Az így edzett acél már játszva kibírja azt a terhelést, amely a transzszibériai vasút­vonalon várja, élettartama pe­tette, hogy az üzemek, szerelő- szalagok most időben — tehát minden hónap 1-e előtt — megkapják havi termelési programjukat, amelyeknek mind az anyag- és alkatrész- ellátás, mind a piaci megren­delések szempontjából meg­alapozottaknak kell lenniük. Ma már nem „nyelik le” az alkatrészek szállítási késedel­mét sem: a külső kooperációs partnereket először szigorú kötbérrel, később a termelési kapcsolatok megszüntetésével próbálták rendre szoktatni, Hatására ma alkatrészhiány miatt nincs ténfergés az üze­mekben. De új a rend a rak­tárakban is, ahonnan a mun­kakezdés előtt ki kell horda­ni a szerelőszalagokhoz, a munkagépekhez az aznapra szükséges alkatrészeket, kötő­elemeket. így a munka kése­delem, alkatrész utáni szalad­gálás nélkül azonnal megkezd­hető. Korábban milliók foly­tak el a seléjtnyilvántartás la­zasága, a normán felüli anyag­vételezések miatt. Ez is meg­szűnt, mihelyt következetesen alkalmazni kezdték az alkat­részek szoros elszámolási rend­jét és megszigorították a rak­tárak és felhasználó üzemek közti bizonylati fegyelmet- Ma például, amikor az anyag a le­szabóban elindul az útjára, kí­sérőlapjára rákerül minden részműveletet végző munkás neve és az elkészített munka­Az új elektromos acélöntődé minden terméke kiváló minő­ségű. Az itt gyártott fagyálló fém elengedethetetlenül szük­séges az északi vidékek épít­kezésein, a gépgyártásban. A rekonstrukció során per­sze nem feledkeztek meg a dol­gozókról sem. A gyár egyik épülete az orvosi rendelőnek, az étkezdének, a szolgáltatások­nak ad helyet. Zajelnyelő szer­kezetek teszik elviselhetőbbé, jól felszerelt irányítópultok pedig gördülékenyebbé a mun­kát. A felújítást még nem fe­jezték be: ha majd a síngyár­tó műhely is új gépeket kap, termelése 250 százalékkal emelkedik. Az első ötéves terv jelképe, az idei tavaszon jubiláló első­szülött 50 év alatt sok százmil­lió tonna nyersvasat, acélt, hen­gerárut adott a Szovjetuniónak. darabok száma. A befejező sajtoló műveletnél viszont au­tomata számlálóberendezés el­lenőrzi valamennyi munkás be­jegyzésének pontosságát Ezzel a módszerrel olyan munkabér­elszámolási rendszer alapjait teremtették meg, amelyben a dolgozót naprakészen infor­málják előző napi termelésé­ről, s ezzel együtt fillér pon­tossággal, keresetéről is. Ezt az elszámolási rendszert au­gusztus 1-től kiterjesztik a sze­reidére is, majd lehetőség sze­rint az egész hidegüzemi gyár­egységre. A megváltozott munkarend, a javuló szervezettség a bére­zésben is megnyilvánul. Bér­emelésnél — elvetve a koráb­ban gyakori egyenlősdit —, törekednek a valóságos diffe­renciálásra. A számvetés sze­rint az átlagos havi kereset öt hónap alatt háromszáz forint­tal emelkedett a gyáregység­ben, de például a zománcozói mártogatóknál kisebb mérték­ben, mint a beégetőknél, mert ez utóbbiak jobban dolgoztak. A TÜZHELYGYÁRI MUN­KASZERVEZÉS tovább folyta­tódik; célja megteremteni a gyáregységek teljes önálló el­számolási rendjét, a munka­ügyek intézésével, a gyártmá­nyok alapvető funkcióját nem érintő fejlesztési tevékenység­gel együtt. Megindító pályakezdés. Egy tizenhat éves magyartanár­nak készülő esztergomi di­áklány édesapja berepülőpi­lóta. E nem mindennapi hi­vatás mellett 43 éves fejjel utolsó évét végzi az egye­temen mezőgazdasági gépész­mérnökjelöltként. Terve, hogy a sokesztendős ta­pasztalatát, mint növényvédő repülő fogja kamatoztatni a mezőgazdaságban. Az elkép­zelés tragikus véget ér, egy Góbé típusú vitorlázórepülő próbaútja során lezuhan és pilótája életét veszti. Hat gyermek marad utána. Összeáll a kép — Akkor döntöttem, foly­tatom, amit apám elkezdett. No nem a repülést, de úgy éreztem, tartozom annyival, hogy mezőgazdasági pályá­ra megyek. 1969-ben végez­tem a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, majd né­hány éves Komárom megyei tartózkodás után 1974-től a homokterenyei termelőszö­vetkezetben dolgozom, mint üzemgazdász. Ostoroczky József né — munkatársai csak Julikénak hívják — törékeny, magas, kék szemű fiatalasszony, csak úgy árad belőle a ha­tározottság, az eltökéltség és minden szavából a hivatás iránt érzett felelősség, vá­lasztott szakmájának szere- tete. Tartózkodó és szerény. Szemlátomást szeretné elke-' rülni, hogy akár egyetlen szava is dicsekvésnek has­son. De lassan összeáll a kép. — 1977-ben üzemgazdasági szakmérnöki diplomát sze­reztem, idén fejeztem be a négyéves szakosítót, 1980- tól tagja vagyok a megyei pártbizottságnak, a termelő- szövetkezet vezetőségének, a versenybizottság elnöki teen­dőit látom el és a járási né­pi ellenőrzési bizottságban is dolgozom. — Ennyi megbízatás, tiszt­ség három embernek is ele­gendő. Nen fárasztó? — Szeretek tanulni, szere­tem, ha számítanak rám, ha igénylik a munkámat. Még egy mérnök—tanári diplomát tűztem ki magam elé cél­ként. Két gyermeke, tizenegyéves fia és kilencéves lánya van... Részvétel a döntésekben — Mit jelentett 1974-ben üzemgazdásznak lenni egy termelőszövetkezetben és mit jelent ma? — össze sem lehet hason­lítani. Ennek a munkának napjainkban óriásira nőtt a jelentősége. Nyolc évvel ez­előtt jóformán csak regiszt­ráltuk a gazdálkodásban vég­be menő folyamatokat, ma már döntésmejgalapozó ja­vaslatokat készítünk, a terve­zéshez, beruházáshoz. Ezek az üzem szempontjából igen jelentősek. — Mi a legnehezebb eb­ben a munkában? — Egy ötéves tervet elké­szíteni, úgy, hogy az egy­aránt megfeleljen a népgaz­dasági és szövetkezeti köve­telményeknek, konkrét le­gyen, de rugalmas, irányt mutasson, de alkalmazkod­jon is a változásokhoz. Mindehhez természetesen segítséget nyújtanak az el­nök, a főkönyvelő, a főmér­nök, de a többi vezető is, hiszen döntéseket hozni nagy Cs. G. Talajjavítás és táblásítás Divatruhák a Szovjetunióba Kedvelhetik a szovjet lá­nyok és asszonyok a Salgótar­jáni Ruhagyár készítette ter­mékeket,. legalábbis ezt lát­szik igazolni, hogy a kedvelt Trapper anyagból varrt női sportegyüttesekből még ebben a hónapban hatezer darabot küldenek a szovjet boltokba. Sikere van az elegáns plisszí- rozott szoknyáknak, a hozzá­való mellénnyel. Ezekből jú­nius végéig háromezer dara­bot szállít a ruhagyár a Szov­jetunióba. A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságban javában tart az 1980-ban megkezdett meliorá­ciós terv megvalósítása. Hat­száz vagon cukorgyár! mész- iszap felhasználásával, kémiai talajjavításra 1 miiilió 800 ezer forintot fordítanak. Eddig 380 vagon mésziszapot szállítot­tak ki a sziráki területre. A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve folytatódik a táblásítás is. Jelenleg a talaj- védelmi előírásoknak megfe­lelő mezőgazdasági úthálózat kialakításán dolgoznak, amely­re 800 ezer forintot költenek. Megkezdték a gazdaság régi telepének, a Cifra-major kor­szerűsítését, bevonását a ter­melésibe. Ezt a feladatot 1 mil­lió 200 ezer forintos költség­gel hajtják végre. A bontások már megtörténtek, s jó ütem­be" halad az anyageltávolí­tás. A meliorációs terv sike­res végrehajtását az állam is segíti, 50—80 százalékos tá­mogatásban részesíti a gazda­ságot. dig a masfelszeresere no. Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Gyorsmérleg átszervezés után felelősség még egy kollektí­vának is. — Viták? — Előfordulnak. Most már igénylik is a vezetők. Min­denki kifejtheti véleményét, aki alá tudja támasztani ér­velését, a jó döntés enélkül elképzelhetetlen, a jó dönté­sek nélkül pedig a gazdálko­dás. Emberekről van szó, milliókról van szó. — Milyen nehézségeket, buktatókat rejt az üzemgaz- dászi munkakör? — A statisztikák, különbö­ző jelentések fabrikálása na­gyon sok időt rabol el az érdemi munkától. Különösen év végén és év elején — amikor pedig a legjobban igénylik segítségünket — hátráltatja a munkát. Most már valamennyi nagyüzem­ben van üzemgazdász és nem ártana, ha néha összejöhet­nénk, találkozhatnánk, hogy átadjuk egymásnak tapaszta­latainkat. Nem hiszem, hogy nem tanulhatnánk egymás­tól. Az emberekért — Említette, elnöke a mun- kaverseny-bizottságnak. Mi a véleménye a mozgalomról, eredményességéről ? — Nem kis gondot okoz a felélénkítése. Az utóbbi években mind több lett ben­ne a formalitás, a vállalások egy része amúgy is munka­köri kötelesség, nem pedig olyan többlet, aminek eléré­se a mozgalom egyik célja lenne. Igaz, nagyon nehéz meg­találni az értékelésnek azt a valóban ösztönző módját, amely azután az eredmé­nyekben is megmutatkozik. Egyre nehezebb kimagasló teljesítményt nyújtani, ha a feltételek nincsenek meg hozzá. Mit tud vajon nyúj­tani egy javítóműhely kollek­tívája egy gyengén felszerelt, elhasználódott műhelyben azon kívül, hogy megpróbál a körülményekhez képest lel­kiismeretesen, jól dolgozni. Ez is hallatlan energiát emészt föl, és akkor hol van még a többlet? A vállalások többsége a munkával kap­csolatos, a kulturális élettel, az együttéléssel már jóval kevesebbet foglalkoznak, pe­dig ez is szerves része a versenymozgalomnak, csak ezekkel válik teljessé. Per­sze, ha egy traktoros este hatkor száll le a gépről, ba­jos elvinni a színházba. De azért meg kell próbálni... Ostoroczky József né idén április negyedikén több éves jó munkájáért, eredményes tevékenységéért miniszteri kitüntetésben részesült. Mun­katársai csak ennyit fűztek hozzá: „már igazán esedékes volt”. Ügy tűnik, Júlia komolyan vette, hogy folytatja, amit apjának nem sikerült meg­valósítania. — /ilahy — Daru gyorsan, pontosan, olcsón A Ganz-MÁVAG mátrano- váki híd- és darugyára egy- egy tervciklusban négy-ötszáz kisebb-nagyobb emelőszerke­zetet állít elő, elismerést sze­rezve készítőinek szinte va­lamennyi hazai nagyberuhá­zásunkon, s néha-néha már külpiacokon is. A gyár ve­zetői, elemezve a hazai és tökéspiiacokon szerzett ta­pasztalatokat, körülhatárol­ták azokat a tennivalókat, amelyekkel a mátranováki ter­mékek exportját tartóssá te­hetik. A bejső átszervezés fontos lépése, hogy a daruk­nak ne csak egyötöde hagyja el a gyárat teljesen üzemké­szen, mint ma, hanem száz százaléka. Fel keli készülni tehát például az elektromos berendezések teljes körű fel­szerelésére, üzempróbájára. A daruk méretéből, súlyából kö­vetkezik, hogy a gyári üzem­próba, minőségvizsgálat után szétszerelve szállítják őket rendeltetési helyükre. A helyszíni szerelést ma javarészt a Ganz-MÁVAG budapesti gyáregysége vállal­ja magára. A nógrádi gyár á hatodik ötéves terv végéig e tekintetben is a saját lábára akar állni. Az üzemszerve­zéssel párhuzamosan folytat­ják a gyártásfejlesztést is. Az egyik legfontosabb lépés egy harminc méter fesztávú olasz gyártmányú forgácsolóóriás beszerzése volt, amely a nagy kapacitású daruk főtartóit mindkét oldalon egyszerre, párhuzamosan és méretponto- san megmunkálja. A húsz­millió forint értékű gépet 1983-ban helyezik üzembe csakúgy, mint a lyukszalag-ve­zérlésű lángvágót, amellyel előre beprogramozott szabás­tervek szerint fogják kiszab­ni az acélszerkezetek lemez- alkatrészeit A berendezés a jelenlegi lángvágónál nem csak termelényebb, és jóval kevesebb hulladékot okoz, de számítógépe a gyár bérelszá­molását, gazdaságossági és statisztikai számításait is el­végzi. Ahol ez megoldható, az alkatrészek hegesztését fel­váltják a praktikusabb és külföldön is bevált úgyne­vezett NF-csavaros nagy szi­lárdságú rögzítéssel. A gyártmányfejlesztésben a legsürgetőbb feladat a tipizá­lás, hiszen a külföldi megren­deléseket a versenytársaknál gyorsabban, pontosabban és olcsóbban csak akkor lehet kielégíteni, ha a gyártmányok alkatrészei méretszabatosak, vagyis az egyes alkatrészek minél szélesebb körben cse­rélhetők, helyettesíthetők egymással. A feladat bonyo­lultságát tükrözi, hogy csak darufékszerkezetből jelenleg harmincféle van — ezt és más műszaki megoldásokat kell legalább négyre, ötre szű­kíteni. A tipizálást a KGMTI- ben és az INTRANSZMAS- nál elkezdték. Növekedett a tej és tejtermékek fogyasztása A pásztói tejüzem egyik fon­tos feladata a lakosság tej és tejtermékkel történő ellátása, a salgótarjáni és pásztói járás, valamint Salgótarján terüle­tén, Ezt a munkát 398 keres­kedelmi egység és intézmény segítségével végzik. A keres­kedelmi központokkal kialakí­tott jó együttműködés és he­lyes munkaszervezés eredmé­nye. hogy minden kereskedel­mi egység nyitásra megkapja a rendelt tejet és tejterméke­ket. A választék az elmúlt években tovább bővült. A pásztói tejüzem 100—110-féle termékkel látja el kereskedel­mi partnereit. A lakossági fogyasztás év­ről évre dinamikusan növek­szik. így 1982. öt hónapjában öt százalékkal több tej és tej­terméket fogyasztott a lakos­ság, mint az elmúlt év hason­ló időszakában. A kedvelt ter­mékek közé tartoznak a kü­lönböző desszertek, a krémtú­rók, sajtkrémek és az ízesí­tett habtúrókészítmények. Gyorsan megkedvelte a lakos­ság a legújabb temméket, a tájjellegű, kellemes ízű palóc gomolyát. Az üzem nem "csak a hagyo­mányos, hanem az új termé­kekből is igényeknek megfelelő mennyiséget szállít a kereske­delemnek. A hagyományos termékek közül a kefir és a joghurt fogyasztása 20—30 szá­zalékkal növekedett, ezért az utóbbi időben némi gondot oko­zott a lakosság ellátása. Ma már intézkedések történtek a kapacitás növelésére, így vár­ható, hogy rövidesen a sava­nyított termékekből is kellő mennyiség kerül az üzletekbe. A lakossági igények és étke­zési szokások változásaihoz a tejipar új termékek bevezeté­sével és a keresettek gyártá­sának növelésével igyekszik alkalmazkodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom