Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

VTLÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI. BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF, 141. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JÚNIUS 18., PÉNTEK Napirenden a költségvetés, a belkereskedelem és az idegenforgalom Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben meg­kezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. A tanácskozáson jelen volt politikai, társadalmi és állami életünk számos ve­zetője, élükön Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárával, Lázár Györggyel, a Miniszter- tanács elnökével- Az ülésszakot Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg, majd a testület elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje: 1. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkeres­kedelem és az idegenforgalom helyzetéről; 3. Interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. növekedésével egyidejűleg a gazdálkodás hatékonyságában még nem következett be for­dulat, de már kezd kibonta­kozni az elképzelt és kívána­tos differenciálódás. Szólt a kulturális, az egészségügyi és a szociális bizottság vitájában elhangzottakról is, amelyek szerint sok ország büszke le­hetne azokra az eredmények­re, amelyeket a társadalmi gondolkodás területén elér­tünk. Tavaly a költségvetés csak mérsékeltebb léptékű tá­mogatást tett lehetővé a kö­zösségi kiadásokhoz. A zár­számadásból azonban kiolvas­ható, hogy a költségvetési szervek képesek voltak saját bevételeik emelésével gyarapí­tani kiadásaikat, így nem cse­kély többletellátáshoz jutott a lakosság. Felszólalások Ülésezett a KfSZ Nográd megyei bizottsága ✓ Érdekvédelem és -képviselet az úttörőmozgalomban Az úttörőmozgalom érdek- védelmi és -képviseleti tevé­kenységének salgótarjáni ta­pasztalatait vizsgálta meg csütörtöki ülésén a megye­székhelyen a KISZ Nógrád megyei bizottsága. Ezt köve­tően a középfokú tanintézetek KISZ-szervezeteinek munka- programjára fogadott el ha­tározatot, majd egyéb szerve­zeti kérdéseket tárgyalt a tes­tület. Elsőnek Turányd Istvánná Salgótarján város úttörőel­nöke tekintette át beszámoló­jában a gy eimekmoz ga lom azon fórumait, melynek kere­tében gyakorolhatják az érde­kek érvényre jutását Mint elmondotta, Salgótarján ti­zennégy úttörőcsapatában rendszeresek a csapatösszejö- vetelek, amelyeken az úttörő- és iskolaélet időszerű kérdé­seiről, teendőiről esik szó. Egyre gyakoribb, hogy ezeket a fórumokat a gyermekek ön­állóan tervezik, készítik élő, s itt vitatják, beszélik meg egy-egy időszak munkáját, eredményeit, sikereit, s hatá­rozzák el a további feladato­kat. Ugyanakkor e fórumok tapasztalatai arra is felhív­ják az úttörővezetők figyel­mét, hogy még korántsem egyenletes a gyermekek meg­terhelése. Némelyikük rend­kívül sok, tanórán kívüli fel­adatot kap és vállal, viszont mások jószerivel semmit. A helyes egyensúly kialakítása fontos feliadata kell, hogy le* gyen a raj- és csapatvezető­ségeknek. Tuirányi Istvánná összefog­lalójában elmondotta, hogy a kisdobosok és úttörők érdek- védelmi és -képviseleti mun­kája a megyeszékhelyen fej­lődött. Gyakoribbak azok a közösségi rendezvények, ame­lyeken a gyerekek tervezik, szervezik, ellenőrzik és érté­kelik saját munkájukat. Ezál­tal nő a közösségi, közéleti- politikai aktivitásuk, s von­zóbbá válik a mozgalmi éle­tük is. így felkészültebben ke­rülnek a kommunista ifjúsá­gi szövetségbe. Mindezen tevékenység alapja — fogal­mazta meg az előterjesztő — a kötelességek és jogok pon­tos ismerete, gyakorlatban való alkalmazása. Ez azon­ban csak a felnőttek, az út­törővezetők és az ifjúság ne­velésében érdekelt szervek se­gítségével valósítható meg. A beszámolót /követően töb-' ben mondtak véleményt. Végezetül a megyei KISZ- bázobtság elfogadta a2 .előter­jesztett beszámolót és az ér­dekképviselet és -védelem to­vábbié jleszrtését segítő fel-; adattervet. Tanácsülés Balassagyarmaton Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A miniszter elöljáróban megállapította: 1981-ben alap­jában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII- kongresszusán megerősített gazdasági irányvonal követel­ményeit. A legfontosabb tár­sadalmi, gazdasági progra­mokról szólva elmondotta; 1981-ben 77 000 lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos előirányzatának- Az általános iskolák a tervezett 1070 helyett 1964 új tanterem­mel bővültek. Egészségügyi beruházásokra 21 százalékkal többet fordítottunk az előző évinél. Az alapvető szociális és kulturális intézmények gya­rapodásban mind jobban ér­vényesül a társadalmi, az ága­zati és a területi érdekek összhangja. Szólt a takarékossági intéz­kedésekről, a költségvetési ki­adások és bevételek egyenle­gének tapasztalatairól is. Alapkérdésként jelölte meg: a legfontosabb, hogy a telje­sítményeket, a jövedelmeket növeljük és ebből biztosítsuk az állam megfelelő részesedé­sét­A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szi­gorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Sajnos, az éveleji ta­pasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre terve­zettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a belföldi felhaszná­lásnak a tervben megalapo­zottnál gyorsabb növekedésre hívja fel a figyelmet. Az át­lagbérek is gyorsabban nőttek több ágazatban a tervezett színvonalnál. Hetényi István szólt a vál­lalatok, szövetkezetek gazdál­kodásának néhány tapasztala­táról. A népgazdaság fejlődé­sének elengedhetetlen feltétele — mondotta —, hogy folyama­tosan fejlesszük 'a gazdaság- irányítási rendszert, hozzá­igazítsuk a változó feltételek­hez, szélesítsük a bevált meg­oldásokat, kiiktassuk a be nem váltakat. Célunk, hogy a vállalatok újabb erőfeszíté­seket tegyenek külpiaci mun­kájuk javítására. Figyelmezte­tő jellegű intézkedést hoztunk az esetleges megalapozatlan bérfejlesztések megakadályo­zása érdekében is és vannak olyan intézkedéseink, amelyek közvetlenül a hibásan gazdál­kodó vállalatokra hárítanak nagyobb terhet- A vállalati gazdálkodás növekvő felelős­ségét a lehetőségek szélesítésé­vel kell párosítani. Az életszínvonal-politikáról szólva Hetényi István meg­említette, a kormányzat szán­déka: ésszerűbbé tenni példá­ul a lakásgazdálkodást, köze; lUfck. .. l ítenl a lakáshozjutás esélyeit a társadalom különböző réte­gei között« A keresetszabá­lyozásban 1983-ban olyan irányban kívánunk lépni, amely lehetővé teszi, hogy a teljsítménykülönbségek jobban megmutatkozzanak a keresetek alakulásában. Horváth Lajos (Baranya megye 3. vk.) a Baranya me­gyei Tanács elnöke, a törvény- javaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költ­ségvetési bizottság támogatja a kormány azon határozott törekvéseit és újabb intézke­déseit, amelyek a külső és belső egyensúly megszilárdí­tását szorgalmazzák. Megem­lítette: a vállalati nyereség Kovács Andrásné (Szabói cs­Szatmár megye, 7 vik.), a Ken­der-, Juta-, és Poiiitextáí Vállalat nagyhalásza gyárának miun- kásnője elmondta: a megye jól megalapozott lakásépítési programjának teljesítését ne­hezíti, hogy egyes települése­ken nincs elegendő telek. A rendezési tervek gyakran in­dokolatlan építési tilalmat tartalmaznak. Javasolta, hogy a magánerős lakásépítésben legyenek egyenlőek a hitelfel­tételek városon és falum. Ha több generáció együtt épít otthont, az egyes családok kü- lön-külön kaphassanak hitelt. Seres György (Hajdú m., 5. vk.), a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója rámutatott: az érvényben levő szabályo­zók és a kereseti lehetőségek nem ösztönzik az építőkét ar­ra, hogy a nagyvállalatokhoz jöjjenek- dolgozni Javasolta, az illetékesek vizsgálják meg a kialakult helyzetet • Veress Péter külkereske­delmi miniszter hozzászólá­saiban elmondotta: tavaly a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külke­reskedelmi forgalmunk ked­vezően alakult. A szocialista országokkal kivitelünk érté­ke mintegy 9 százalékkal, be­hozataliunké több mint 5 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évi szintet A nem rubel­elszámolású árucsere mérle­ge gyakorlatilag kiegyenlített volt 1970 óta — 1973 kivéte­lével — a számszerű egyen­súly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Hely­zetünk ellentmondása — je­gyezte meg Veress Péter —, hogy egymást követő három eredményes esztendő után külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Rész­letesen szólt azokról a körül­ményekről, amelyek nehezí­tik gazdasági kapcsolataink bővítését nem egy esetben megtartását is a nem szocia­lista országok intézményei­vel, vállalataival. A tőkés gazdaságok saját gondjai, egyes nyugati politikai állás­foglalások és a válsághelyzet nehezíti exportunkat. Az óv első öt hónapjának tapaszta­latai nem ígérnék javulást a közeli hónapokra sem. A ne­héz helyzetben különös jelen­tősége van a szocialista or­szágok egymás közötti kap­csolatának, a KGST-ben megvalósuló együttműködés­nek. Hazánk a többi szocia­lista országgal együtt higgad­tan és következetesen lép fed továbbra is a megkülönbözte­téstől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. Továbbra is korrekt üzleti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkésországoknak. A miniszter javítani valóink kö­zött első helyen említette a termelő-' és értókesítőtevé- kenyséiget, ezen belül is a minőségre és a határidőre vo­natkozó kikötések, a szerző­déses fegyelem betartását. A világban végbe menő vál­tozás a piaci munka és az ez­zel foglalkozó szervezet kor­szerűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett fel­tételek és követelmények vál­lalása esetén minden vállalat kaphat külkereskedelmi jo­got, főleg ha ez az exportte­vékenységet előmozdítja. Kü­lön gondot fordítunk — han­goztatta Veress Péter — a kis- és középvállalatok, vala­mint a szövetkezetek export­tevékenységének elősegítésé­re. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a (Folytatás a 2. oldalon.) Az időskorúak helyzetéről tárgyaltak Tegnap délután a Balassa­gyarmati városi Tanács ülést tartott. A fő napirend a vá­ros idős korú lakosságának helyzete volt, dr. Horváth Jó­zsef tanácselnökhelyettes elő­terjesztésében. Balassagyarmaton az össz­lakosság 14,5 százaléka, 2675 fő hatvan esztendőn felüli az 1982-es adatok szerint. A vi­szonylag magas szám mellett nem elhanyagolható problé­ma, hogy az idősek mintegy 6—8 százaléka egyedülálló — ami csak tovább nőhet a több- generációs családok felbom­lási folyamatának folytatódá­sával. Legtöbbüknek a nyug­ellátás biztosítja a megélhe­tést, ám még jelentős az ala­csony nyugdíjasok száma. Szép számban vannak tovább- dolgozók, minden harmadik nyugdíjas a város üzemeiben meghatározott óraszámban dolgozik. A tanács előtt több felactet áll: a rászorulók szo­ciális gondozásának megszer­vezése, a kulturális, közmű­velődési igények kielégítése, az egészségügyi ellátás szín­vonalának emelése, a foglal­koztatás bővítése. Rendszeres szociális segélyt jelenleg hat­van idős ember kap, 860 ezer forint értékben, 799-en része­sültek rendkívüli segélyben, akik döntő többsége idős­korú. A három főfoglalkozá­sú szociális gondozónő alkal­mazásával 34 idős embernek biztosítanak házi szociális gon­dozást és bekapcsolódott eb­be a munkába társadalmi ak­tívák egy köre is, ők 49 fő­ről gondoskodnak. Az öregek napközi otthona minden je­lentkezőt fel tud venni, 23-’ an kérték itt az ellátásukat. A szociális otthon gondozott» létszáma 220 fő — ez megha­ladja a kívánatos számot, jö­vőre 100 férőhelybővítést ter­veznek. Az otthon korszerű elhelyezést, teljes ellátást és gondozást biztosít. Akik ön­maguk edlátására még képe­sek, szociális étkeztetést kér­hetnek — jelenleg 70-en ve­szik ezt igénybe. A városban megtörtént az öregek napkö­zi otthonának, a házi szociá­lis gondozószolgálatnak és a városi szociális otthonnak az integrációja, amely biztosítja a fokozatosságot az együttmű­ködést. Az intézményesített gondos­kodás fejlesztése mellett ter­mészetesen nem csökken a családok felelőssége ezzel kap­csolatban megelégedettek le­hetnek, mivel hatósági úton egyszer sem kellett eljárni még. Tovább keli szélesíteni az időseket segítő társadalmi bázist, bár eddig is szép ered­mények születtek. A kultu­rális igényeik kielégítése alap­vetően megoldott, évek óta si­keresen működik a nyugdíjas­klub. Indokolt viszont a központi mellett területi klu­bok szervezése is. A tanácsülés határozati ja­vaslatot fogadott el többek között az idei vizsgálat elem­zésére, a szükséges intézkedé­sek meghatározására. A to­vábbiakban az állattartásról szóló tanácsrendelet felülvizs­gálata és az igazgatási bizott­ság munkája került a tanács­tagok elé, majd bejelentések­kel, interpellációkkal zárult az ülés. .Vendégek a karzat««

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom