Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) szervezeti intézkedések, mégis külkereskedelmi és fizetési mérlegünk javulását elsősorban, a gazdaság jobb teljesítőképességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is követei, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal összehangolva. Ez országunk érdeke és elfogadható, józan iránya a cselekvésnek. Becsei Lászlóné (Borsod megye 12. vk.) a Borsodná- diasdi Lemezgyár hegesztője Ózd és környékének javuló kereskedelmi ellátásáról szólva megemlítette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzleteiben is ugyanazok az áruk legyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott lakótelepi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a tanácstestületre bízni. Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetértett azokkal a képviselői véleményekkel, amelyek a településfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozták. Bizakodóan nyilatkozott az energiaprogram megvalósításának folyamatéról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését / sürgető törvényhozód véleményeket is. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Juhár Zoltán beszéde A miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távú iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A XII. pántkongresszus által kijelölt célokat, az áruellátás színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. Az etlátá6 összességében kiegyensúlyozott volit, szélesedett a választék és valameny- nydre javultak a vásárlási körülmények. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelél gazdasági fejlettségünk színvonalának és kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Általában ez a helyzet a ruházati cikkek esetéiben is. A háztartások egyre jobban felszereltek, korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az éted- és üdítőital-forgalom, a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégelt A miniszter szólt a gondokról Is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkáinak gyengéiből szár- maznak és ezért kiküszöbölhetők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várható Igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglaltak szerint szállít. A miniszter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező években Is meg akarjuk őrizni az élelmiszer-ellátás kialakult színvonalát. Bővíteni kell az olcsó cikkek számát fejleszteni a munkahelyi és kereskedelmi vendéglátást Szólt az állami kereskedelem fejlődéséről is. _ E vállalatok szerepe meghatározó a lakossági ellátásban. Jogos viszont az észrevétel, hogy amíg nagykereskedelmi központok nyíltak a fővárosban és az ország más részein is, addig a kis üzletek száma csökkent. A jövőben megkülönböztetett figyelmet keld fordítani rájuk. A szűkösebb beruházási lehetőségeket figyelembe véve elsősorban a meglevő kereskedelmi hálózat korszerűsítésére. az intenzív módszerek alkalmazására, az önkiszolgálásra. a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre, a házhoz szállításra kell törekedni. F e I s z ó I Radnóti László (Somogy m. 10. vk.) a csurgói Nao-?ugár Ipari Szövetkezet, elnöke a kistelepülések boltjainak ellátása. rentabilitása érdekében egyes árucsoportok haszonkulcsának felülvizsgálatát szorgalmazta- Megemlítette azt Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgalmáról, annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. A többi, között 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyéken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére — mondta. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzlethálózat 6 százaléka, s 1982 végére ösz- szesen 7000 szerződéses üzlettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is. Megállapította: sokszor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai felkészültségével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag jobban elismerjék. Hosszú László (Szabolcs megye, 5. vk.), az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára az ország- gyűlés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott véleményét összegezte. Megállapította: a belkereskedelmi törvény megalkotása óta helyes irányban fejlődik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Az élelmiszer-ellátás színvonala nemzetközi összehasonlításban is jónak minősíthető. A zöldség-gyümölcs termelés, felvásárlás és árusítás rendszerével azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. A képviselő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szervezetek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a termelésre. Az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődési lehetőség rej- lig az áru útjának további rövidítésében. különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kockázatvállalás fokozottabb kiaknázásának módjait. Ennek egyik eszközeként továbbfejlesztésre szorul a kereskedelemben meghonosodó szerződéses és bérleti rendszer. Ugyanakkor új ösztönző formák kialakítása szükséges a hagyományos keretek között dolgozó üzletekben is. a I á s o k is: az idegenforgalomban az új beruházások mellett más módon is elősegíthető a fejlődés, — például az ésszerűhb vendéglátóipari árpolitikává? Barta László (Szolnok megye 2. vk.) a megyei tanács elnöke kiemelte: felmérésük szerint a szerződéses üzletek munkája kielégítő, megfelel a várakozásnak, gazdaságosan működnek, több helyen javult a választék, megfelelő a ki- és a felszolgálás. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyáregységének dolgozója vasi tapasztalatok alapján mondta: a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésétől elmaradtak és korszerűtlenné váltak a nagykereskedelmi létesítmények. A jövőben az aráDancsák Lászlóné: nyos fejlesztésre figyelni kell. Havasi Béla (Borsod megye 2. vk.) az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: az ipar és a kereskedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kapcsolati formák keresésének, az új értékesítési módszerek elterjesztésének. A megyében — akárcsak az ország más pontján — még bőven akad lehetőség a közvetlen ipari beszerzés arányának növelésére, a márka- és mintaboltok szaporítására. Egészséges fejlődés kezdetén Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem jelentős szerepet tölt be szocialista gazdaságunkban. Tevékenysége elevenen érinti a lakosság mindennapi életét, befolyásolja hangulatát és közérzetét, véleménynyilvánításait. Ez növeli a napirend tárgyalásának jelentőségét, hiszen valamennyien mint vásárlók és fogyasztók is érintettek vagyunk. Kereskedelmi szerveinknek a politikai, társadalmi, gazdasági szervekkel való javuló együttműködéssel sikerült elérni, hogy fejlődtek a lakosság bevásárlási körülményei. A városokban és a falvakban egyaránt nyugodt, kiegyensúlyozott az áruellátás. Azt tapasztaljuk, hogy a falvak lakóinak vásárlása élénkebb lett, melyet az AFÉSZ-ek növekvő forgalma is jelez. A falvak és városok ellátása között korábban fennálló különbségeket csökkentette, hogy a kereskedelmi beruházások, iejlesztések, rekonstrukciók mintegy fele a községekben valósult ■ meg. Választókerületemben — hat községben — öt ABC és élelmiszerbolt, valamint négy vendéglátóegység létesült, ezzel a kereskedelmi egységek alapterülete mintegy 1700 négyzetméterrel nőtt. , Fejlődött az ellátás színvonala is, segítve ezzel községeink népességmegtartó erejét, életszínvonal-politikai cél* kitűzéseinek megvalósítását, életkörülményeinek javulását. A kereskedelmi ellátás mellett idegenforgalmunk szerényebb mértékben fejlődött. Az új szállásférőhelyek zömmel, helyesen az olcsóbb árkategóriában létesültek, ami kedvelt a diákok, s az alacsonyabb jövedelműek körében. Választókerületem — a Mátra nyugati kapujában, és a Cserhát térségében — jó természeti adottságokkal rendelkezik az idegenforgalom fejlesztéséhez, mely anyagi lehetőségeink függvényében tovább alakítható. Addig is azonban jobban ki kell használnunk és propagálnunk a meglévő adottságainkat, óvni és védeni értékeinket. Tisztelt országgyűlés! A VI. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésével arra törekszünk, hogy a lakosság elért életszínvonalát, s ezzel összefüggésben az áruellátási szintet megtartsuk, és ahol lehet differenciálni javítsuk. Az anyagi lehetőségek korlátozottabbak, ezért a kereskedelmi hálózatfejlesztés is kisebb, de nem lebecsülendő mértékű. Ez arra ösztönzi a kereskedelmi szerveket, hogy változtassanak eddigi módszereiken. A meglévő üzleteket jobban használják ki, kutassák fel a hasznosítható területeket, keressék az új szervezeti formákban rejlő tartalékokat. E területen egészséges folyamat kezdetének vagyunk tanúi. A kereskedelmi szervek új, bátor kezdeményezésekkel lépnek a vásárlók elé. Ideiglenes árusításra veszik igénybe a kultúr- házak, sportlétesítmények szabad helyiségeit, az ipari üzemekben értékesítési akciókat szerveznek a munkások részére. Ezek már eddig is érdeklődést és elismerést váltottak ki a lakosság körében, megerősítve a módszerek helyességét, igényelve további változatos formákat. Az új üzemeltetési formák elterjesztése megkezdődött — és bár az ütemét lassúnak értékelem — a tapasztalatok kedvezőek. A boltba belépő vásárló nagyobb megbecsüléssel, figyelmesebb kiszolgálással,' gazdagabb áruválasztékkal találkozik. Lakosságunk elismeri azt a nagyarányú fejlődést, amelyet a kereskedelmi hálózatfejlesztésben, az áruellátás színvonalának növelésében elértünk. Ezen belül azonban eltérések is mutatkoznak, amelyek közül szeretnék néhányat kiemelni, amelyek a járásunk lakosságát — különösen a kistelepüléseken élőket — élénken foglalkoztatják. A pásztói járásban zömmel aprófalvas települések találhatók; 27 községben 39 ezer ember él, melyből 13-ban a lakosság száma nem éri el az ezer főt sem. E községek falugyűlésein, tanácstagi beszámolókon, közéleti fórumokon gyakori téma a kistelepülések ellátása az ott levő kereskedelmi egységek kifogásolható színvonala. A lakosság úgy ítéli meg, hogy a bolthálózat kiépítettsége alapvetően megfelelő, bár az épületek egy része korszerűtlen, elavult. A kereskedelem ellátásáról alkotott képet rontja az áruszállítások rendszertelensége. Késve érkezik a tej, a kenyér, előfordul, hogy mindennapi aprócikkeket sem lehet kapni. Ezeket a szervezettség hiányosságai, a boltvezetők igénytelensége, kockázatvállalásuk hiánya okozzák. A felvetések zöme jogos, amelyekre oda kell figyelni, mert az itt élő választópolgárok emiatt hátrányosan megkülönböztetettnek érzik magukat. A lakosság észrevételeire az illetékes szervek legtöbbször idejében reagálnak és érezve felelősségüket, érdemben intézkednek. A kenyérellátás javítása érdekében a jelenlegi ötéves tervben a sütőipar rekonstrukcióját valósítják meg af járásban és a megyében egyaránt. Megítélésem szerint szükséges, hogy a belkereskedelmi tárca is segítse elő a kistelepülések áruutánpótlását végző szervek idejében és folyamatosan végzendő áruterítését ezekbe az egységekbe; preferenciákkal javítsa az érintett vállalatok anyagi érdekeltségét; érdemesnek tartom megvizsgálni a kisforgalmú üzletek dolgozói bérezési feltételeinek újraszabályozását is. Tisztelt országgyűlés! Már szóltam egy korszerű folyamat indulásáról, a boltok és üzletek szerződéses üzemeltetéséről. Ennek gyorsítása volna kívánatos, de azt tapasztalom, hogy választókerületemben gátolja ezt az áruellátás megoldatlansága, a hálózatot speciálisan kiszolgáló nagykereskedelmi háttér szűkössége. Nálunk ez azért is jelent gondot, mert mindösz- sze 3 nagykereskedelmi vállalatnak található lerakata a megyében, és az árut Budapestről, valamint az ország különböző részéből kell be2 NÚGRÁD - 1982. június 18., péntek Sarlós István, a Nógrád megyei képviselők, Brutyó János és Géczi János társaságában az ülésteremben —— kép: kulcsár — szerezni. Ezáltal az árubeszerzés költségesebb, a kockázat növekszik és így csökken a vállalkozási kedv. Mint iparban dolgozó képviselő az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról is szeretnék szólni. A vidéki ipartelepítés során igen sok gyáregység és telephely létesült járásunkban is. Az anyavállalatok a székhelyen, a városokban mintaboltokat létesítettek, ahol kedvező áron értékesítik termékeiket, bővítik a választékot. A vidéki gyáregységekben azonban csak az ott dolgozók vásárolhatják meg az előállított termékeket, ugyanakkor a település lakossága e lehetőségből ki van re- kesztve. A vásárlók igénylik és nem értik meg, hogy a helyben gyártott termékeket ők miért nem vásárolhatják. A belkereskedelmi törvény szorgalmazza az áru útjának lerövidítését. Erre számos jó példa van nálunk is, a közvetlen árubeszerzés és közös üzemeltetésű boltok működésével. Mégis, úgy gondolom, lehetőséget kellene ad* ni a települt üzemeknek is, az általuk gyártott termékek közvetlen lakossági értékesítésére. Így mód nyílna a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére, a választék bővítésére, a kereskedelmi egységekkel az egészséges versenyszellem kialakítására. Az áruellátás, a kereskedelem kulturáltsága — megítélésem szerint — nagyban függ az ott dolgozók munkájától. Az természetes, hogy valamennyien ott vásárolunk szívesen, ahol jók a bevásárlási körülmények, bő az áru- választék, udvarias a kiszolgálás. Ez azonban nemcsak anyagi eszközöket, hanem szemléletformálást, egymás iránti kölcsönös megbecsülést is igényel. Ugyanakkor valamennyien tanúsítsunk türelmet, megértést a kereskedelmi dolgozók iránt, ismerjük el felelősségteljes, nehéz munkájukat. Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelmi miniszter elvtárs expozéja reálisan, életszerűen mutatja be a belkereskedelem, és az idegenforgalom helyzetét, ezért az előterjesztéssel egyetértek és azt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Tatuz János (Pest megye 22. vk.) nyugdíjas, a fővárosi agglomeráció kereskedelmi feszültségeiről elmondta: a térségben mintegy százezer budapesti lakosnak van hétvégi telke. Ellátásuk fokozott igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben. Gond, hogy az elmúlt években két százalékkal csökkent az állami kereskedelem alkalmazottainak száma a megyében és ennek egyik oka a dolgozóknak — a fővárosiakéhoz viszonyított — alacsony keresetében rejlik. Javasolta: az illetékesek foglalkozzanak ezzel a problémával. Szűcs Gábor (Hajdú megye 13. vk.), az MSZMP Hajdúszoboszlói városi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a megye kereskedelmi ellátásában jelentős szerepet játszanak a fogyasztási szö- vekezetek, a háztáji és a kisegítő gazdaságok. Szóvá tette az építkezők anyagbeszerzési nehézségeit, s mint mohdotta a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend és fegyelem legyen. Tóth László (Csongrád rhe- gye 12 vk-), a szegedvári Puskin Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazat vezetője megerősítetté: az elmúlt időszakban érezhetően javult az áruellátás- Ebben sok tekintetben a helyi, megyei kezdeményezések is segítettek. Az ellátásban mutatkozó gondok közül kiemelte a hét végi kenyérárusítás zavarait, a megoldás lehetősége elsősorban az üzemekben van. ☆ Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk pénteken a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. (MTI)
