Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

A tanácsok felelőssége az időskorúakért Interjú dr. Harakály Máriával, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosával A megy« lakosságának egy­ötöde nyugdíjkorhatáron fe­lüli. A demográfiai előrejelzé­sek alapján számuk növekszik és 1985-ben eléri az 52 ezer főt. Megélhetésük, gondtalan öregségük anyagi alapját ma már egyre nagyobb mértékben biztosítja a nyugdíj. Egy ré­szük jövedelme azonban ala­csony, és akadnak, akik nyug­díjjal, saját jövedelemmel nem rendelkeznek. Az Idősek több­sége előrehaladott kora, be­tegsége miatt, rendezett anya­gi körülményei ellenére sem tudja megszervezni életét, más segítségére szorul, törődést igé­nyel, mely elsődlegesen család­juk, gyermekük kötelessége. Az öregek harminc százaléka azonban egyedülálló, a csalá­dok egy része munka- és élet- körülményei miatt a segítség- adásra képtelen. Akadnak olyan családok is, amelyek le­hetőségeik ellenére sem támo­gatják idős szüleiket. Az idős- korúakről készítettünk inter­jút dr. Harakály Máriával, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosá­val. — A megélhetést biztosító jövedelem és tartásra képes hozzátartozóval nem rendelke­ző öregekről való intézményes gondoskodás szocialista tár­sadalmunk egyik lényeges eredménye, amelynek kiépí­tésében jelentős feladat há­rul a tanácsokra. Milyen a helyzet Nógrád megyében ezen a területen? — Az elmúlt években, de különösen 1981-ben, a helyi ta­nácsok fokozott felelősséggel törődtek a területükön élő idő­sek helyzetének feltárásával, javításával. Feladataikat szo­ciális terveik alapján, a tár­sadalmi szervekkel, gazdasági egységekkel együttműködve végzik. Elmondhatjuk, hogy a rászorulók anyagi támogatá­sának mértéke javult, a szo­ciális segélyek átlagai emel­kedtek. 1514 személy részesült rendszeres segélyben. A teljes összegű segélyezettek részére A salgótarjáni Bányász Mű­velődési Ház korszerű épületé­ben rendszeresen találkoznak a Nógrádi Szénbányák műsza- k szakemberei. A csütörtök délutánokat műszaki klubnap­nak nevezték el. s az OMBKE bányászszakosztálya vitaindí­tó előadásokat szervez az ér­deklődőknek. A témakörök mindig az időszerű gazdasági kérdéseket foglalják maguk' ba. s rendszerint konkrétan kapcsolódnak a vállalat min­dennapi életéhez, tevékenysé­géhez. Így egyszerre elméle­ti és gyakorlati haszna van a találkozóknak. A hónap első csütörtökén Nagy Gyula szén­mindenütt egységesen az ad­ható legmagasabb (havi 1460 forint) összeget folyósították. Mintegy nyolcezer esetben utaltak ki átlagosan kilencszáz forint Összegű rendkívüli szo­ciális segélyt. A tanácsok se­gélyezési politikája Javult, fo­kozódott a tervszerűség, mér­séklődtek a területi arányta­lanságok. A rendelkezésre ál­ló segélykeretet mindenütt fel­használták. A szociális étkez­tetés területén a tervezettnél nagyobb mérvfl fejlődés való­sult meg a két városban és újabb 11 településen, mely az ellátottak számának 673 fő­ről 943 főre történő emelését eredményezte. — Kérem, szóljon a gondo­zást biztosító intézményháló­zat fejlődéséről! — Gyarapodott a magányo­san élő öregek nappali komp­lex gondozását biztosító in­tézményhálózat. Palotás és Di- ósjenő községekben új intéz­mények létesültek és megkez­dődtek öt újabb napközi ott­hon ez évi beindításának elő­készületei. Jelenleg 19 napkö­zi otthonban 475 férőhely áll rendelkezésre. Mindenütt biz­tosított a kulturált környezet, a napi többszöri étkezés, a folyamatos orvosi ellátás. To­vább bővült a házi szociális gondozószolgálat; ■ mintegy nyolcszáz idős, beteg ember kapja meg az életviteléhez nél. külözhetetűen segítséget. Szá­muk 120 fővel magasabb az elő­ző évinél. A 26 hivatásos és a 470 társadalmi aktíva lelkiis­meretes, esetenként igen ál­dozatos munkát végez. A gon­dozószolgálat megelőző jelle­gével jól segíti a szociális ott­honi és kórházi férőhelygon- dok enyhülését. A megyében továbbra is négy szociális ott­hon működik 810 férőhellyel, ahová a múlt évben 237 ké­relmezőből 185 igényjogosul­tat helyeztünk el. — Hogyan segítik a társadal­mi szervek, gazdálkodó egy­ségek a tanácsok szociálpoli­előkészítési és -értékesítési osz­tályvezető a szén minőségének javításával kapcsolatos kér­désekről beszélgetett. A nagy- bátonyi gépüzem műszaki-gaz­dasági tevékenységéről, a szén­szállítás és -osztályozás kor­szerűsítésének lehetőségeiről ma lesz szó Jedlicska József üzemi főmérnök előterjeszté­sében. A következő két hétben a gépkihasználás és hatékony­ság, a korszerű vállalatvezetés kérdései szerepelnek a mű­szaki klubnapok programján. Előadók; Adorján Henrik, Szomszéd István üzemvezetők, Kóródi Sándor gépészeti és Paróczai Péter szervezési osz­tályvezetők. tikai céljainak megvalósítá­sát? — Elmondhatom, hogy az el­múlt évben szélesedett a szo­ciális gondoskodás társadal­mi bázisa. A Vöröskereszt- szervezetek részt vesznek a szemléletformálásban, a gon­dozói munkában, a Hazafias Népfront-aktívák közremű­ködnek az idősek életkörülmé­nyeinek feltárásában és fo­lyamatosan kutatják fel a ma­gányos öregeket. Jelentős ér­tékű társadalmi munka szer­vezésével járultak hozzá az intézmények létesítéséhez, korszerűsítéséhez. A KISZ- szervezetek fiataljai vállalták, hogy a mozgásképtelen öre­geknek házhoz szállítják az élelmet, elvégzik a ház körüli munkákat, és közművelődési programokat szerveznek. A gazdasági egységek szocialista brigádjai anyagi és természet­beni hozzájárulással segítet­ték a tanácsi intézmények ki­alakítását, tárgyi feltételei­nek javítását. A szociális ét­keztetés bővítése nyolc ter­melőszövetkezettel együttmű­ködésben valósult meg. Jára­dékosaik segítését több helyen vállalták át. Csak e széles kö­rű összefogás alapján vált le­hetővé 4500 idős, munkakép­telen ember folyamatos ellá­tása amellett, hogy a tanácsi összes szociális kiadás ta­valy meghaladta a 71 millió forintot és mintegy hatmillió forinttal növekedett 1980-hoz viszonyítva. — Az eddig elhangzottak alapján melyek a jövő legfon­tosabb feladatai? — A fejlődés ellenére is ala­csony a napközi otthoni és a házi szociális gondozószolgá­lat szervezettségi szintje. Ja­vítaná az ellátás további szín­vonalát nyugdíjasok háza ki­alakítása. A bedolgozói háló­zatra épülő szociális foglal­koztató pedig lehetővé tenné az idősek munkabért bizto­sító foglalkoztatását. Tovább­fejleszthető a nem tanácsi szervekkel való együttműkö­désben rejlő lehetőségek ki­használása is. A társadalmi ak­tívák, munkakollektívák er­kölcsi megbecsülése is fokozot­tabb figyelmet igényel. Vége­zetül hangsúlyoznám a csaló­dok szerepét és felelősségét, az időskorúak helyzetének ja­vításában. A tervszerű, folya­matos munka, a tanácsi és nem tanácsi szervek összehangolt tevékenysége, az erőforrások okos, célszerű felhasználása mellett szükséges, hogy az érintett családok megkeres­sék annak lehetőségét, hogy tartási, gondozási kötelezett­ségüknek mily módon tudnak eleget tenni. Mert csak így vő. lik lehetővé, hogy a tár'' lom mindazoknak tudjon A kor és olyan mértékben mogatást adni, amikor a csa­lád saját hibáján kívül a se­gítségadásra képtelen. — Köszönöm a beszélgetéstI Kiss Mária Műszaki klubnapok özvegy Krapcsák Gedeon­ná a fiumei sorhajó egykori volt parancsnokának hátra­maradt felesége, amikor meghallotta a hírt, hogy a te­levízióban külön műsora lesz a dohányosoknak — az égre emelte tekintetét és azt sut­togta: — ö, édes egyiiram! Lidd csak, ha ezt megérhetted vol­na, hogy ilyen rangot kap a küzdelem az átkozott füst el­len. .. De Krapcsák sorhajókapi­tány ezt már nem érte meg. Azt még igen, hogy sikerült elérnie a legénység körében — a fedélzeten egyáltalán nem dohányozhatott senki, mert időközben a tengerrel együtt eltűnt a fedélzet is, sőt a legénység is átállt a ha­lászokhoz, akik köztudottan nem szeretik a cigarettát, mert mindig elázik. Ok egy- időben a bagót részesítették előnyben és a száraz pipát, amit nem tömtek meg do­hánnyal, csak szopogatták két kerítés között (ez nem olyan kerítés, sem nem amo­lyan, itt a hálóval kerítenek egyet, szóval inkább csak ka- nyaritanak, de ez semmit ne» von le a pipázás jelen­tőségéből!). A hősök azóta is velünk élnek. Kizárólag Gedeon tá­vozott a hímes mezőkre, és Tiszta kabaréi Füstölgő bár soha mást, mint hajófüs­töt nem nyelt éhomra — tü­dőrák végzett vele. A felesé­ge szerint, mert befelé nyel­te a mérgét „A hülyeségről kellene leszoktatni az embe­reket!" — ez volt a kedvenc mondása két sorsforduló kö­zött, amint a révkalauz zsíros tarkóját nézdegélte és felü­gyelt a körlet-, valamint a fedélzetrendre. Gedeon ha­jóskapitány közvetlen köze­lében mégsem szokott le sen­ki a dohányzásról, sőt, né­hány vásott matróz titokban még a tanulékony delfineket is rábeszélte a füstölésre... Amikor Gedeon meglátta, amint a delfincsapat a kikö­tői cölöpsorra támaszkodva hanyagul szívja az akkor di­vatos Sellfl nevű cigarettát, nyugdíjazását akarta kérni, de a sógora, a fiumei Fekete Palack nevezetű kocsma tu­lajdonosa lebeszélte, mert mint mondta, „attól még nem szűnik meg a bagózás, hogy 6 példát statuál, sőt ha így megy tovább még a macska­cápák is rászoknak a bagó­ra. . Gedeon életének mérlege, sajnos kedvezőtlen képet mu­tatott a befejezése előtt is. Hiába volt égzengés és ezer villám, mennydörgés és is­tennyila, fenyítés és korbács kilátásba helyezése, a zsold tetemes csökkentésének lehe­tősége, az egész sorhajó úgy füstölt, mint ,a Vezúv jobb napjaiban. Pedig a kapitány is tudta, amit a magyar te­levízió: o legolocsóbb szóra­kozás a hosszú tengeri esté­ken a matrózokat ijesztgetni a sötétben: „Dobd el azt a büdös bagót te sutyerák! Nem tudod, hogy ettől kiég a tüdőd meg a fedélzeti par­ketta?! Hej, az anyátok erre meg arra. ha már lenne te­levízió. most levelet írnék a Borenich Petyának, hogy csi­náljon nektek egy nikotin- sót, akkor jól elszórakozná- tok és a tele lenne a .... az ijedtségtől.” Na, elég az hozzá, hogy nem ment semmire ezekkel a nagy marha mélák matró­zokkal a dohányzás ügyében. Szívták azok feszt, de végül egyikükkel sem a bagó vég­zett. A legtöbbjüket az asz- szony tette a sírba. Na, ez az igazság. „Nem tudunk leszok­ni” — sírtak a matrózok. A hajósinas meg akkor szokott rá. Azt mondta: — Amiről ilyen nehéz leszokni, az na­gyon jó lehet! (T. Pataki) Tévéfesztivál Miskolcon A televízió negyedszázados jubileuma jegyében rendezik meg az idén május 13. és 19. között a XXII. miskolci film­fesztivált. A jubileumot idézi a fesztivál központjában a megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ színháztermé­ben megrendezendő 25. éves a televízió című kiállítás. Itt rendezik meg Papi Lajos fa­faragó szobrász tárlatát is, aki a fesztivál plakettjének alko­tója. Kurucz János miskolci fotóművésznek a fesztiválok legjelentősebb eseményeit megörökítő fotóiból válogatást láthat a közönség. Hatvanegy híradó-, riport-, dokumentum-, portré- és isme­retterjesztő film kerül a kö­zönség elé a versenyben. Olyan filmek —* mivel a tévéfeszti­vált kétévenként rendezik meg — amelyeket 1980. január 1. és 1981. december 31-e között láthattak a tévénézők. Hat ka­tegóriában versenyezlek a filmek — híradó-, hűsz perc alatti és húsz perc fölötti idő­tartamú riportíllmek-, doku­mentum-, portré- és ismeretter­jesztő kategóriában. A televi- zió valamennyi főosztályáról érkezett az idén a versenyre nevezés, összesen 180 órányi időtartamú, 313 filmmel je­lentkeztek az alkotók. A poli­tikai adások főszerkesztősége nevezte a legtöbb alkotást, szám szerint 90-et. Sok művet küldött a versenyre az ifjúsá­gi és oktatási, a közművelő­dési, a kulturális, a szórakoz­tató főosztály, a hiradő, a Hét, vagy a Stúdió szerkesztő­sége. De jelen van a fiatal művészek stúdiója éppúgy, mint a reflektor szerkesztősé­ge, a sportosztály, vagy a KISZ Filmstúdió, örvendetes, bogy a televizió két körzeti stúdiója — a pécsi és a szege­di — az idén először nemcsak nevezett, hanem két-két film­mel részt is vesz a verseny­ben. A 313 filmből válogatta ki a az előzsüri a bemutatásra ke­rülő és versenyző 61 filmet, amelyet 28 órában vetítenek. A neves újságírókból, kriti­kusokból, filmszakemberek­ből, művészekből álló 15 tagú zsűri — elnöke dr. Lakatos Er­nő. a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója — ítéli majd oda a különféle díjakat. Mis­kolcon ebben az évben 10 he­lyen, 10 társadalmi zsűri is mű­ködik, akik a program megte­kintése után a közönségdíj odaítéléséről döntenek. A fesztivál hetében Miskol­con és környékén több mint 40 rendezvényt bonyolítanak le, közönségtalálkozókat, szak­mai ankétokat, vetítéseket. Benda László és Hável József külpolitikai tájékoztatót tart Miskolcon, Encsen és a vizso- iyi téeszben. A hiradó mun­katársait Sárospatakon várják. Leninvárosban az Ablak cí­mű műsor kollektívája tart an- kétot. A Hét munkatársai a miskolciakkal találkoznak. Taktaharkányban világjáró operatőrökkel, Tiszalucon a Kék fény alkotóival, Encsen és Miskolcon Vitray Tamással tartanak közönségtalálkozót Radnai János, a sportosztály vezetője „Egy hónappal a VB előtt” címmel tart tájékoztatót, Déri János, Feledy Péter és Film készül Magyar és jugoszláv kopro­dukcióban negyvenperces szi- es film készül a Tiszáról. A fel­vételeket a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója és az újvidéki televizió munkatársai közösen forgatják. A műsor­ban magyar és vajdasági köl­tők — jeles előadóművészek tolmácsolásában — vallanak majd verseikkel kedves folyó- jukról, amely a történelem fo­lyamán sok öröm és bánat kö­zös forrása volt a partjain élő népek számára, és ma is egyik összekötő kapocs országaink között. Pomezanski György és Szélyes Zoltán a tévé fiatal nézőivel találkozik. A szakmai ankétokon a te­levíziózás jövőjéről, a riport- és dokumentumfilm etikájá­ról esik majd szó. A gyerekeknek is kedveske­dik a tévé, kétnapos feszti­vált rendeznek, ahol játszani, bábot készíteni, gyurmázni, fa. rágni tanítják a kicsinyeket, lesz mesecukrászda és gyerek­mozi, aszfalt-rajzolóverseny és sárkányeresztés. A felnőt­teknek népművészeti kirako­dóvásár nyújt szórakozást. A hagyományokhoz híven ez r, fesztivál képernyős fesz­tivál lesz. Különadó segítségével (az OIRT 7-es csatornán) sugá­rozzák a verseny programot a városban és 25 kilométeres körzetben. így a miskolciak, a környékbeliek nem csak a művelődési központban, ha­nem saját otthonukban is megtekinthetik a programot. A távolabb lakók rendszeres híradást kapnak a fesztivál eseményeiről, a híradóból és egyéb műsorokból, a díjnyer­tes alkotásokat pedig közvet­lenül a verseny után műsorá­ra tűzi a televizió. K. M. a Tiszáról A versműsort zentai, török­becsei, óbecsei, adai, Szeged és Csongrád város környéki tá­jakról, jellegzetes régi épüle­tekről készült képsorok színe­sítik. Archív felvételek segít­ségével elevenítik meg a ti­szai árvizek pusztítását és egy ma már egyre ritkábban elő­forduló természeti jelenséget, a tiszavtrágzást, a kérészek rajzását. A film a tervek szerint ősz­szel kerül bemutatásra a ma­gyar és az újvidéki televizió műsorában. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: A Rádió lemezalbuma 9.44: Zenés képeskönyv 10.05: Diákfélóra 10.35: Borenich Péter dokumentumjátékaiból 10.49: A Living Strings zenekar filmzenét látszik 10.5»: Pergolesi: Livietta és Tracollo Intermezzo 11.39: szép remények Folytatásos rádiójáték 12.4.\: Örkény Istán: Kisregények 12.55: Anti István zongorázik 13.36: Verbunkos muzsika 14.02: Olvasókör 14.32: Kórusainknak ajánljuk 15 ní 1 "’••nann meséi • > .offonbach ••u*rá1:iból 16.00: Rádiónapló 18.00: Orosz Júlia operettfelvételeiből 15.15: Jónás Mátyás népi zenekara játszik, Kérekes Tóth Erzsébet népdalokat énekel 15.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont Közben: 20.20; „Amíg élünk” Serfőző Simon költővel Dobog Béla beszélget 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása 21.35: A sárga Rolls-Royce Részletek Ortolani filmzenéjéből 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Közvetítés az ökölvívó VB-ről és a cselgáncs EB-ről 23.00: Operarészletek O.lü: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 16.00: Zenedélelőtt 12.35: M«zők, falvak éneke 13.00: ..öreg alma mater...” 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől négvig... 14.00: A hánrrlomezbolt könnyűzenei újdonságai 14 on-. Tirjn énekel 14.3* * Nóták 4 NÓGRÁD - 1932. május 13., csütörtök 15.20: A tegnap slágereiből 16.00: Diákfélóra 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: 139-660 23.15: Szimfonikus könnyűzene MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tar­talomismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig .. . Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Mag­da. A műsor telefon ügy elete 35-510. (A tartalomból: Kincseink védel­mében. — Városból faluba. — A dekorátor.) 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (A tv-fesztivél megnyitója Miskolcon. — A Heves megyei NEB a nagyüzemi mező- gazdaságok hústermeléséről.) 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 13.55: Magyar irodalom (ism.) (ált. isk. alsó tagozat) 14.20: Magyar irodalom (ism.) (ált. Isk. 5. oszt.) 14.45: Magyar irodalom (ism.) (ált. isk. 8. oszt.) 15.20: Mindenki Iskolája: Kémia 16.0«: Hírek 16.05: Tévébörze. 16.15: A szakácsversenyre jöt­tek. Magyarul beszélő szov­jet ftlmvígjáték. 17.25: Perpetuum mobile. 18 05: Reklám. 18.10: ízlések és pofenok. Riport- műsor. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.10: Tv-híradó. 20.00: Panoráma. 20-50: Csillaghullás Magyarul beszélő amerikai film. 22.25: Bagóhegy boszorkánya. Dokumentumfilm. (ism.) 23.15: Tv-híradó 3 (SZ.) 8.30: Tévétorna (Ism.) 8.35: fckolatévé: Fizikai kísér­letek. (középisk. II. oszt.) 9.05: Orosz nyelv (ált. isk. 6. ©szt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. Isk. alsó tagozat) 10-05: Magyar irodalom (ált. Isk. 5 os/t.) 10-45: M nyelv (ált. lek ?. 11.05: ■'/) • -’Vir Irodai­>m (ált isk R oszt) 11.45: Rajz (ált. isk. alsó tagozat) 13.20: Iskolatévé: Rajz (ism.) 13.35: Orosz nyelv (ism.) 2. MŰSOR: 17-25: Pedagógusok fóruma. 18.00: 22. miskolci tv-fesztivál. Közvetítés a megnyitó ünnepségről 19.05: A mi képernyőnk 19.30; Tv-híradó. 20.00: Ki fizeti a révésvu ? Magya­rul beszélő angol tévéfilm- soroz.at 7 t rősv - a halott vigye tovább a kei <0.50: Tv-híradó ? 21.10: Reklám 21.20: Telesport: Cselgáncs EB- döntők. BESZTERCEBÁNYA: 18.05: Sportmagazin 18.30: Tv-híradó 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A föld sója Filmtrilógia (befejező rész) 21.15: Kedvelt melódiák 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Sportolnak a színészek 22.45: Észak-csehországi galéria 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Népballadák feldolgozásban 21.15: időszerű események 21.45: Sportköz vetítés MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Hegyi emberek. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Balassa gyarmati Madách: Árnyékbokszoló (1.4). Színes, szinkronizált NSZK bűnügyi film. — Nagvbátonvi Bá- hyá*z: Szerelmeim (14). Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. — Pás Mól Máira: Solo Sunny (16). Színes, zenés szinkronizált NDK film 8 órától: A piros pulóver (14). Színei, szinkronizált francia bűnügyi filmdráma. — Széesényi Rákóczi: Tegnapelőtt Színes ma­gyar fűm. — Klkzerenvei Petőfi: . . . Fs nv-'-i dflbb* Jövünk. Szí- nnc : 1 '■>v7'5 ;t >•*4 ék, — Érsek­v*rt|f őrt: -\ Zenés ma­"vi> r!,rr — Jobbágvl: A r.öo-iny y-i-inntT' Színes magyar bűnüsyi fPmvv'játék. — Nagylóc: Biztosan ölő sárkány lady (16). Színes ja­pán kalandfilm. 20 00: K! fizeti a révészt? 4. rész

Next

/
Oldalképek
Tartalom