Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

Jogi tanácsadó BALESETI KÁRTÉRÍTÉS ÖZVEGYNEK M. Józsefné olvasónk férje foglalkozási betegségből eredő üzemi balesetes nyugdíjasként halt meg. Baleseti nyugdíja mellett vállalatától eléggé nagy összegű baleseti kártérítés­ben is részesült, amelyet nyugdíjával együtt folyósítottak részére. Olvasónk özvegyi nyugdíját viszont csak férje tény­leges nyugdíja alapján állapították meg és teljesen figyel­men kívül hagyták a nyugdíjjal együtt járadékszerűen fo­lyósított baleseti kártérítés összegét. Jogosan járt-e el a nyugdíjfolyósító igazgatóság, illetőleg hová forduljon, hogy a férje részére folyósított kártérítésben is részesülhessen, kérdezi olvasónk. Az özvegyi nyugdíj megállapításánál jogsértés nem tör­tént, a nyugdíjfolyósító főigazgatóság tehát teljesen jogsze­rűen állapította meg özvegyi nyugdíját a ténylegesen folyó­sított nyugdíj alapján. A baleseti kártérítés összegét ugyan­is a Nyufi a vállalat megbízásából, az általa megállapított összegben folyósította már csak azért is, mert ezt az össze­get a vállalat befizette a Nyufi pénztárába. Ez az összeg a vállalat döntése alapján változhatott, vagy teljesen meg is szűnhetett volna. Az is igaz viszont, hogy hatályos jogsza­bályaink szerint üzemi baleset vagy az azzal egyenlő elbí­rálás alá eső foglalkozási betegségből eredő rokkantsági nyugdíj esetén a nyugdíjas, halál esetén pedig túlélő házas­társa anyagilag nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben az esemény bekövetkezte előtt volt. Ez a sza­bály kiterjed az üzemi balesetben közvetlenül meghalt, vagy az üzemi baleset miatt kártérítésben részesült nyugdíjas ha­lála után az özvegyi nyugdíjasra is. A jogfolytonosság tehát a vállalati kártérítés tekintetében az özvegyi nyugdíjas esetében is érvényesül. Az érvényesü­lés azonban nem automatikusan következik be, hiszen a vállalat részéről megállapított kártérítésnél sem vették fi­gyelembe, de még csak nem is vizsgálták a jogosult által eltartott családtagok számát, de még a feleségét sem. így előfordulhat, hogy a vállalat nem is tud arról, hogy az el­hunytnak túlélő házastársa maradt, aki ugyancsak jogosult baleseti kártérítésre. Ahhoz tehát, hogy özvegyi jogon ol­vasónk is részesüljön baleseti kártérítésben, ezt külön kérni kell elhalt férje volt vállalatától. A döntés megkönnyítése és a határozat kiadásának meggyorsítása érdekében nem árt­hat, ha a kérelemhez a tanács által kiállított együttélési bi­zonyítványt is csatolja. Ha kérését elutasítják, az elutasítás ellen a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, annak eset­leges elutasító határozata ellen pedig keresettel a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Minthogy ez esetben az özvegyi nyug­díjból és a megállapításra kerülő baleseti kártérítés össze­gének élvezetéből férje már kiesett, vagyis abból már csak önnek kell megélni, természetesen nem számíthat a teljes összegű kártérítés megállapítására. INGATLAN ELIDEGENÍTÉSE, OSZTALYRABOCSATAS H. Zoltánná nagybátonyi olvasónk édesanyja haláláig ve­le lakott, gondozta, ápolta és tartotta. Édesanyja ezt azzal hálálta meg, hogy a kizárólag saját tulajdonát képező lakás- ingatlanát még életében eladta és a vételárat elsősorban a közös kiadások fedezésére olvasónknak juttatta. Édesanyja ezt a szándékát, illetve eladás után az adományt és annak célját a testvérek előtt is többször hangoztatta, ezért egyik testvére és örököstársa nem is kér semmit a vételárból. A többi testvér azonban követeli, hogy a pénzből fizesse meg örökrészüket, ellenkező esetben perrel fenyegetik. Joga volt-e édesanyjának életében a saját tulajdonát eladni, il­letőleg a vételárból követelhetnek-e a testvérek örökrészt, kérdezi olvasónk. A tulajdonos, tulajdonát képező dolgai felett, ha azt mái joga nem terheli, mint pl. haszonélvezeti jog, vagy valami­lyen szolgalmi jog stb. megilleti a használat, a hasznok sze­désének a joga, illetve a tulajdon feletti rendelkezési jog. Ezek a jogosultságok a tulajdonost haláláig megilletik, ki­véve amikor a tulajdonost még halála előtt a törvény, vagy a bíróság cselekvő-, vagy jogképesség hiánya miatt gondnokság alá helyezte. Az esetünkben érdekes rendelkezési jog azt je­lenti, hogy a tulajdonos tulajdonának használatát, hasznai­nak a szedését maga gyakorolhatja, de jelenti azt is, hogy a használat és a hasznok szedését másnak ingyenesen, vagy ellenérték fejében átengedheti, a dolgot biztosítékul adhat­ja, vagy más módon megterhelheti, továbbá, hogy annak tu­lajdonjogát ingyenesen, vagy visszterhesen másra átruház­hatja. Ezekben a jogaiban senki nem gátolhatja, még a vár­ható örökösök, azaz várományosok sem. Édesanyja tehát tel­jesen jogosan járt el, amikor ingatlanát eladta és joga volt ahhoz is, hogy a vételárról a legjobb belátása szerint ren­delkezzen. Minthogy azonban a vételárat egyik várományosnak ado­mányozta, meg kell vizsgálni polgári jogunk egy másik sza­bályát, az úgynevezett osztályra bocsátás jogintézményét is. Ez azt jeleni, hogy ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzá­számítani az örökhagyó életében kapott ingyenes adomány értékét, feltéve, hogy az örökhagyó a hozzászámítást életé­ben kikötötte. Levele szerint édesanyja éppen az ellenkező nyilatkozatokat tette, másrészt pedig az adományt nem it lehet ingyenesnek tekinteni, mert hiszen azt tartás, gondo­zás ellenében juttatta olvasónknak. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy amennyiben édesanyja tett is volna olyan kije­lentést, hogy olvasónk részére életében adott adományt az örökséghez hozzá kell számítani, testvérei akkor sem érné­nek vele sokat, mert jogunk azt is kimondja, hogy ameny- nyiben az egy örökösre jutó örökrész értéke az adományt meghaladja, azt az adományozott részébe be kell számítani, de a többletet nem köteles visszatéríteni. Minthogy örökség nem volt, így osztályrabocsátás sem hajtható végre. Dr Jónás Sándor Válaszol az illetékes Régi könyvek a Négrád megyei Levéltárban Mintái átszótér Pásztón Szövetkezet a nagyközségért A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ-' igazgatóság szocialista bri­gádjai a „Tiszta bolt, tiszta egység” mozgalom mellett, a nagyközségi közös tanács felhívására csatlakoztak a te­lepülés társadalmimunka-ak- cióihoz. Mint arról Mezővári József, az igazgatóság — és Szabó István a versenyérté­Nógrád megye nem / kapott meri a Halotti beszédet. Azt vármegye akkori főispáni kelő bizottság elnöke tájé- örökül az elmúlt századoktól már kevesebben tudják, hogy helytartójának és feleségé- koztattak, a Gárdonyi Géza olyan híres könyvtárat, minta ezt a magyar nyelvemléket a nek, Fáy Zsuzsannának aján- úti gyermekjátszótéren hin- keszthelyi Helikon, vagy a fcray Györgyről elnevezett lotta. Fáy Zsuzsannát így tákat, kézilabda-, tenisz- és pannonhalmi gyűjtemény. Pra.y-kódex- tartalmazza, aposztrofálja: „..az asszo- labdarúgópályát építenek, s Aki azonban meglátogatja a Pray György bölcseleti dók- nyi nemnek, külső ’s belső ked- ráadásul úgy alakítják ki, Nógrád megyei Levéltárat, az tor, apátkanonok és a nagy- vességeire nézve egyik külö- hogy télen jégpályának is intézmény könyvtárában te- szombati egyetemi könyvtár nős ékessége”. A mű nyelve használhassák a gyerekek. A kintélyes számban találhat a igazgatója volt. A kódex az ő ma is élvezhető és érzékletes munka nagyobb részével a XVIII. és XIX. századból szár- magángyűjteményéből került képet ad a korabeli nyelv- gyermeknapra szeretnének el- mazó könyveket. elő. Latin nyelven írt „Törté- használatról. készülni. A szükséges anya­ízelítőül bemutatunk néhá- neti kritikai értekezés Szent Mivel a mi könyvtárunk- giakat, felszereléseket a ko­nyát a könyvtárban található László magyar királyról” cí- ba.. található XVIII. és XIX. zös tanáccsal kötött együtt­régi könyvekből. mű, 1774-ben kiadott, latin századi könyvek nagy része la- működési megállapodás kere­Levéltárunk egyik legféltet- nyelvű művének egy példá- tin nyelvű, érdemes megemlí- tében együtt szerzik be. A nya is megtalálható könyvtá- teni Pápai Páriz Ferenc latin szocialista brigádtagok a lé- runkban. szótárát, mely ma is jobban tesítmény további rendben­Az 1738-ban Losoncon szü- használható az újabb kiadá- tartása, gondozásá fölött is letett Kármán József (Kár- súaknál, és nagy segítséget védnökséget vállaltak, így az Magyarország történetét I. mán Józsefnek, a Fanny ha- nyújt a latin nyelvű munkák remélhetőleg évek múltán is István korától 1810-.ig felölelő, gvományai írójának apja) egy olvasásához. a község legszebb mintaját­terjede-lmes történeti munká- 1784-ben kiadott vallásos tár- Levéltári könyvtárunk kor- szótere lesz. ja. A mű egyes kötetei 1779- gyú könyve könyvtárunk bír- látozott forgalmú szakkönyv­tői 1817-ig jelentek meg. Ka- tokában van. Címe: Istennel tár, ezért könyveket kölcsö- Matrakeresztesen a helyi tona István, aki jezsuita pap való társalkodás, a’ reggeli nözni innen nem lehet. De vpSvesbol t dolgozol több napi és később apátkanonok volt, órákon az esztendőnek rriin- szívesen várunk minden ér- 1732. december 13-án szüle- den napjára. A könyvet Kár- deklődőt, aki szeretne megis- tett az akkori Nógrád megyé- mán németből fordította és merkedni régi könyveinkkel, hez tartozó Bolykon. patrónusának, Ráday Gedeon­Középiskolai tanulmányai- nak — a kuruc diplomata Rá- ból minden magyar diák is- day Pál unokájának — Hont levéltáros tebD kincse Katona István His­tória critica regum Hungáriáé (A magyar .királyság kritikai története) című, 42 kötetes, Földi István A sziráki kastély rekonstrukció ja folyamatosan halad, melynek belső munkálatai ez év vegéig befejeződnek. A Pásztói Építő- és Szerelőipari Szövetkezet szakemberei a külső munkákat végzik, melyek közül jelenleg az árkád alapozása zajlik. Jaj az a hullám Beszéljünk róla Pár évtizede még az volt sok víz folyt le, s ma a közvélemény: a politika a férfiak dolga, asszony, le­ány ne avatkozzék bele. Azóta a Tarján-patakon is egyre aktívabban kapcsolód­nak be a politikai életbe. Nem is teszik rosszul a dol­gukat, De nemcsak a megbí­zatást vállalók, a fórumokon van vele, hogy szeretne ál­talános műveltséget adni a gyermekének Ennek ma már Szórakozásban nem alapfeltétele a középiskola. Nem azért, hogy a csemete íróasztalhoz jusson, hiszen ma Testnevelés, dohányzás, selejt közbenjárók politizálnak, ha- már sokan a gimnáziumi nem mindenki, a kismamák érettségi után tanulnak szak­is a padokon. Egy közülük mát, való közeli ismerősöm aggá szabad idejüket fordították arra, hogy zárás után, az aj­tókat, ablakokat megtisztít­sák, a kereteket, rácsokat újrafessék, s társadalmi munkával virágosítsanak, par­kosítsanak. Az sem akadá­lyozta őket, hogy többségük távol lakik, a családos édes­anyák is vállalták az olykor kései hazatérést, A nagyközségi vasútállo­más dolgozói, szocialista bri­gádtagjai ugyancsak csatla­koztak a tanács társadalmi- munka-felhívásához. Tóth István állomásfőnök szavai­val: „Bármikor számítani le­het rájuk, illetve munkájuk­ra, ha a nagyközség kéri”. Szűcs Ferenc Kényszer közösségek Felesleges terhelés! Barátait megválogathatja ax ember, de lakótársait a mai több emeletes, hatalmas há­zakban nem. Ha tetszik, ha nem, kényszerül egyiittélni sok különböző gondolkodású, életmódú família. Ebből adó­dó konfliktusokra hívja fel fi­gyelmünket Mező Sándor, Sal­gótarján, Arany János u. 25. sz. alatt lakó olvasónk. Az alábbiakban, kivonatosan kö­zöljük főbb panaszait: Sajnos világviszonylatban egyre több nyugtalanító, ide­gesítő tényező terheli hétköz­napjainkat. Ezek egy részébe nem sok beleszólásunk adód­hat, vannak azonban melyek jóakarattal, alkalmazkodással elháríthatok. Egy-két rendza­varó lakó fittyet hányva a há­zirendre, a kivonatos felhívás­ra —, mely minden lépcsőház­ban olvasható, ahol még nem tépték le — hangoskodással keseríti szomszédai életét,. ismerve határt, rádiót, magnót böm- böltet, kényeztetésből, vagy kényelemből nem inti le a túl­zottan hangoskodó gyermeket, s a „saját lakásomban azt lyait szeretném közreadni Tiszteletre méltó törekvés rekat tapogatni, s hogy a se­vezérelte a NÖGRÁD 1982. áp- lejt is észrevehetően csökken- rilis 29-i számában, „Az olva- ne!” sók fórumá”-ban megjelent Az utolsó gondolattársítással képes illusztráció készítőjét, nem tudunk azonosulni. Bár név szerint Sturman Bélát. Mi, igaz, hogy tudományos ala- zóink testedzését és egészségi íratni. Volt ugyan egy kis BRG-s dolgozói?, a munkahe- posságga] még nem elemeztük állapotát is szívügyünknek te- probléma, de sikeresen meg­lyi testnevelés fontosságát és az öt perc gimnasztikának a kintjük. A képen látható dol- a dohányzás káros hatása el- szervezetre gyakorolt hatását gőzeik munkahelyükön nem do- leni propagandát fedeztük fel mely a selejt keletkezésében hánvnzhatnak. nemcsak egész- benne. Egy mondat azonban is észrevehető csökkenést ségügyi megfontolásokból. A — szerintünk — a mondani- idéz elő. de hogy frissítőié? sportpályát azért építettük — valót téves útra terelte: „öt hatna, azt senki sem vitatja perc munkahelyi testnevelés, A képen látható ülőmunkát végző dolgozók a seleitek ke­letkezésében elenyésző há- nvadbán. mindössze 8 száza­lékban játszanak közre. A selejtek alakulásában gyáregy­Háromgyermekes dolgozó családanya mondja: „No, ezt ségünk egyébként is évek óta a demográfiai hullámot ed- viszonylag jó eredményekkel dig sikerült szerencsésen át­„büszkélkedhet”. 1981-ben pél- vészeim! A legkisebb fiamat _ _ _______________ d ául 26 százalékkal csökken- sikerült első osztalyoa, a má- néhány év múlva a demográ- tettük — torna nélkül. Dolgo- sik kettővel azonos iskolába fjaj hullám csúcsán?” Örömmel töltött el a gyer­mekei jövőjéről felelősséggel mivel a fejlett technika csinálok, amit akarok!” alap- több ismeretet igényel. Te- iában téves szemléleténél fog­hát minden szülő igyekszik v" egyenesen sértve érzi ma­középiskolába juttatni gyér- gát, ha valaki akár csak kér­őiekét s itt merül fel az ni i merészeli, hogy .csende- anyák aggodalma, enyém és sebben vigadjanak!” másoké is; a salgótarjáni kö­zépiskolák most még csak el­bírják a terhelést, de mi lesz nem kevés anyagi áldozattal oldódott. Igen ám. de _ _rnar gondolkodó, politizáló előre félek a -begyűrűzés- ma fejtegetése Azért tői-. Érteden arckifejezésem­re magyarázva folytatta: ,,Ki tudja elképzelni, mi lesz itt hét év múlva mikor a mos­frissítő gimnasztika elég len­ne ahhoz, hogy utána jobban menjen a munka, ne kelljen az ülésben elgémberedett de­és összefogással —, hogy mun- tani első osztályosok részben kaién után mindén dolgozónk közén- részben szakmunkás- .igén—bo ynbo-sp Iskolában *' vább ika „ ■ ■> nulni. yalószínőleg lesén'!' Kovács József. akik se ide. se oda -nem fér BRG személyzeti vezető nek be«. Minden szülő úgy kisma-r írtam le. mert egyetértek vele. Be­szélnek róla. s.ha így van, akkor szükséges, hogy mi is beszédünk róla1 M-esJ Le !os \ fent .idézett, dokumentu­mokban megszövegezett taná­csi rendeletek ezer forintig teriedő bírsággal '’•’nyegetik a zajongő szabály '.'tőket. Ez azonban csak akkor „aktuá­lis”. ha a rendbontókat felje­lentik, s a ténv bizonyítást nyert. Az ezzel járó herce­hurcához azonban ritkán van kedve az átlagembernek. A megoldás talán nem is ez. ha- n?n- az esvütté'ós írott é« írat- IS*“ PH- 0« Ar'1 U Kotoéépn NÓGRÁD - 1982. május 13., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom