Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

1 *SH W mm r ■na* kt«* á wm % mm a *•'!* 88 mm ni m Sk -m Vb ■r m m nn í UHUM Kmt m mm run wag _ mm s ■ (V S S i i R 1 m m ,m r»a w m i— — T I I lelőtt r ír Szomory és a Telepódium Szomory Dezsővel (1869— 1944) is úgy vagyunk, mint jó néhány e századi polgári író­val: az utóbbi egy-két évtized­ben kezdjük műveikről letö­rölni a port, publikációk, ki­adások, színházi és tévéelő­adások révén széles körben megismertetni. Persze —, hi­szem, egyben alapvetőnek tar­tom — gondos megfontolás után, a tényleges, valóságos ér­tékek, tehát a megérdemeltség alapján. Elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye Az Irgalom He­gyén címmel jelent meg, s az író ekkor már húsz éve halott volt. Majd következtek a szín­házi bemutatók a Madách és a Vígszínházban a hatvanas-het­venes évtized fordulóján: a polgári játékok közül a Her­melin, a Bella, a királydrámák soraiból a II. József császár és a II. Lajos király. A színház­ban Szomory-reneszánsz tom­bolt, elképesztő sikerrel. Ekkor, a II. Lajos király 1972-es Ma­dách színházi bemutatója után irta Nagy Péter: „önma­gában is figyelemre méltó és örvendetes dolog, hogy egy író, aki inkább kuriózum volt a maga idejében — még a maga által vállalt táborban is —..., a mesebonyolító tehetségével, s a nyelvi varázslatával megejt, s hívévé tesz egy olyan közön­séget, melyről, ha ő maga hal­lott volna, nem hiszi el, hogy az ö szavára valaha még fi­gyelni fog”. Éljenzés fogadta a II. József császárt is — Darvas Ivánnal a címszerepben. S elismeréssel szólhat a recenzens is a drá­ma tévéváltozatáról, melyet Málnay Levente rendező készí­tett sokak, ámbátor főként Prekop Gabriella dramaturg és Hanák Péter történész szak­értő segítségével. Minthogy a darabot annyian értelmezték már — irodalomtörténészek, színikritikusok, mentesítve érzem magamat a Szomory- dráma részletesebb taglalása alól. Továbbá annak okán is, mert a négyfelvonásos mű alnposan —, s tegyem hozzá mindjárt: okosan, értőn, a produkciónak hasznára válón — megkurtítva, mindössze egy és negyed órára tömörítve ke­rült a képernyőre (május 6., 20 óra). Ebben a feldolgozás­ban következésképpen híre- hamva sincs az irodalmárok ál­tal rendszerint kárhoztatott Szomory-fogyatékosságoknak: a helyenkénti magyartalanság­nak, szecessziós túlburjánzás­nak és dagályosságnak, üres fennköltségnek, banalitásnak. A dramaturg és a rendező meg­tisztította tőlük a darabot, miint a szakács a krumplitól az ehe­tetlen héját, s csak az ízes ré­szeket tálalta nekünk, meste­rien, „finoman” elkészítve. A „kalapos királyt” (1780— 1790), aki tizenöt évig készü­lődött anyja, a nagyasszony, Mária Terézia mellett az ural­kodásra, apró magánéleti té­nyek, helyzetek alapján ismer­jük meg, csak ezek után poli­tikusként. Drárriát él át mind magán-, mind közéleti szem­pontból. Mint férfit feleségek, halál, szeretők kísérik életén végig, mint uralkodót nemes és elhibázott törekvések, ren­deletek, meg nem értés, re­zisztencia. Egy gyönyörű asz- szony — szó szerint — mind­halálig kihasználja vonzere­jét férje —, s így saját maga — előmeneteléért. A magyar urak szembefordulnak vele ne­mesi, nemzeti sérelmük miatt, s mi több, elfordulnak végül tőle az udvari méltóságok is. A „kalapos király” halálára magára marad, a kérlelésre, unszolásra kénytelen vissza­vonni minden jobbító, a Habs- burg-birodalom felvirágozta­tását szolgáló rendeletét. Igazi tragikus hős áll előttünk, Szo­mory tehetségéből azonban egy tisztességes drámára futja. II. József tragikus vétsége, hogy nem számol birodalma össze­tettségével, társadalmi, gaz­dasági, szellemi fejlettségével, s a polgári társadalomra jel­lemző viszonyokat akar meg­gyökereztetni egy velejéig mo­narchikus, rendi valóságban. Szimpatikus, hogy az állam ér­dekét elébe helyezi az egyhá­zénak („Új világ az enyém és új nap ragyog be rajta.”), a nemesi kiváltságok ellenére a közös teherviselés szorgalma­zója, de túllő a célon, amikor a német nyelvet teszi kötele­zővé, s nemzeti érzelmeket sért. Ez egy táborba sodorja még a társadalmi szempontból való ellenfeleket is. Ennek fel nem ismerése szükségszerűen vetíti élőre sorsát. Málnay Levente rendezése jelesre sikeredett. Legjobb en­nek érzékeltetésére az utolsó jelenet, a császár halála. Egy­szerre érzékelteti az uralkodó nagyságát és kisszerűségét, szolgáltat történelmi igazsá­got és kelt részvétet a környe­zetét szellemben, műveltség­ben meghaladó ember iránt. Avar István — nem mostantól tudjuk — nagy színész. Alap­vetően esendő császárt ábrá­zol, de érzékelteti korlátáit is. Mint minden közhely, az is alapigazság: nehéz színvona­las, jó vidám műsort készíteni. A Telepódium A kitüntetés cí­mű bemutatója (május 8., 20.05) részben példája ennek, de a visszájának is: kitartó igyeke­zettel nem maradhat el a si­ker. A Telepódium egyik leg­jobb produkcióját láthattuk Herczenik Miklós és Polgár András idegen ötletből készült írásából Bednai Nándor■ ren­dezésében. Ha mérlegre ten­nénk az eredeti és találó ele­meket, még silányabb verbá­lis és képi megoldásokat, az előzőek serpenyője súlyosan lehúzná a másikat. Sértődéke- nyek ne nézzék — szólt a mű­sor előtti intelem, ám, ha még­is valaki megsértődött, az meg­érdemli —, mert valamelyik ol­dalon: beteg és orvos magára ismert. Sok jó alakítás tette mulatságossá A kitüntetést, de mindenekelőtt az abszolút fő­szerepet alakító: Körmendi János. Folyamatosan remek formában van; láthattuk a szilveszteri kabaréban és most is. A Telepódium a színészek és egyéb alkotók, létrehozók tiszteletet érdemlő, dicséretes vállalkozása. (ok) Szocialista filmek fesztiválja A béke- és barátsághónap jegyében ünnepi programot állított össze a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat. Májusban haladó szellemű rendezők olyan jelentős al­kotásai kerülnek bemutatás­ra, mint a spanyol J. A. Bar- dem „Hét januári nap”, az olasz Orsini „Emberek és far­kasok’ című filmje, és a há­borús bűnösök perének 35. évfordulójára készített ma­gyar dokumentumfilm, a Ró­na Péter rendezte „Nürnberg 1946”. A béke- és barátsághónap bemutatóival párhuzamosan rendezik meg megyénkben is a szocialista filmek fesztivál­ját. Ennek keretében a me­gye csaknem valamennyi mo­zijában műsorra tűznek egy vagy több magyar, illetve baráti szocialista ország filmgyárában készült produk­ciót. A premierfilmek kö­zött szerepel a Kézdi-Kovács Zsolt rendezte „Remény jo­ga”, és a Böszörményi Géza nevével fémjelzett „Szívzűr” című magyar film, valamint A. Kundjalisz színes szovjet filmje „A megsebzett csend”. Nógrád megye filmbarátai újra láthatják az időközben Oscar-díjjal kitüntetett „Mephisto” című magyar- nyugatnémet filmet. Kodálv-centenárium jegyében Népdalverseny — szólistáknak Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója /ükalmából népdal- versenyt hirdet szólistáknak a Balassagyarmati városi Tanács művelődési osztálya, a KISZ vá­rosi bizottsága, a városi úttörő- elnökség, és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. A versenyre kisdobos, úttörő és KISZ-es fiatalok jelentkezését várják. A szólisták repertoárjában legalább három népdalnak kell szerepelnie, melyek közül legalább egy a palócföld népdalkincsét kell, hogy reprezentálja. A jelent­kezéseket a művelődési központ­ban fogadják. A népdalversenyre előreláthatólag még ebben a hó­napban, május végén sor kerül. Csonka családok, felelőtlen szülők Szécsényben Ne legyen áldozat a gyerek! Hol van a határa a szülői felelősségnek? — merül fel a gondolat mindnyájunkban, miközben Lórik Józsefné gyám­ügyi előadót, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola szülői munkaközösségének elnökét hallgatjuk. Szomo­rú eseteket idéz fel. És hiába tudjuk, szerencsére csak szűk rétegre jellemző ez a viselkedés, ilyenkor csak az egyéni kis tragédiák rajzolódnak ki a szemünk előtt. Az aprócska gyereké, akit negyvenfokos lázzal hagyott itt „édesanyja”, hogy a papa keresésére menjen. Az Isko­lásé, aki sosem lakhat jól otthon, a középiskolai menzá­nál kitett ételhordókat dézsmálta meg. Azoké a gyerekeké, akik nem tudhatják sosem, mikor kell menekülni a része­ges, garázda papa elől. 'Akiket a minimális összegű étkezési díj ellenére sem akarnak beadni szüleik a napközibe... Az általános iskola 967 ta­nulója közül csak (?!) 38 él veszélyeztető körülmények kö­zött. De a veszélyeztetettek nyilvántartása mellett a peda- |ógusok törődnek az°kkal is, tkiknek valamilyen szempont­ból nem teljesen stabil a csa­ládi környezete, akik hátrá­nyos helyzetűek. Harminchat tanulónak az egyik szülője mostoha, 83 gyermek csonka családban él,'négyet nagyszü­lők nevelnek, ketten állami gondozottak, tizenkilencen rossz anyagi helyzetük miatt rendszeres nevelési segélyben részesülnek. Varga Lászlóné gyermek- és ifjúságvédelmi felelős akárcsak Lőrikné, „bennszülött” szécsé­nyi, jól ismerik a családokat. Ez is sokat jelent a felderí­tésben. Ha szomszédok, utca­beliek vagy a gyerek osztály­társának szülei elmondanak egy-egy problémás esetet, szin­te azonnal meg tudják mon­dani, jogosan tették-e szóvá. A gyámügyeshez befutó beje­lentések 90 százaléka ilyen. Ekkor elindul egy folyamat: védőnőhöz, óvónőhöz, tanár­hoz fordul — súlyosabb ese­tekben a hivatásos pártfogót is értesíti, közösen mennek ki „családlátogatásra”. — Sokan éreznek felelőssé­get a szerencsétlen sorsú gye­rekekért, jó együttműködés alakult ki minden illetékessel, társadalmi szervekkel, az egy­szerű állampolgárokkal. Ami­ben azonban még sokat kel­lene előbbre lépni, az a ve­szélyeztetett gyermekek szülei munkahelyének hozzáállása. Bár sok segítséget kapunk pél­dául az ELZETT. az IPOLY Bútorgyár kollektívájától az utógondozottak esetében, nem törődnek szinte egyáltalán az­zal, dolgozóik hogyan neve­lik saját gyermekeiket. Pedig a szocialista brigádnak, a szak- szervezetnek lenne ereje, le­hetősége erre.... — Hogy milyen módon se­gítünk mi, pedagógusok? A kiindulás alapja: a gyermek és az osztályfőnök közötti jó vi­szony, a bizalom. Érzelmi kap­csolat nélkül nem nyílik ki a gyermek, magába zárja gond­jait. Elsőben és ötödikben min­denkit meglátogatunk, a ve­szélyeztetetteket az osztályfő­nökkel együtt én is. A nap­közis nevelők között sokan használják ki a foglalkozáso­kat a személyiség, a problé­más helyzet jobb megismeré­sére. Általában a hátrányok halmozottan jelentkeznek. A 38 veszélyeztetett közül 11-en kisegítő iskolába járnak, de mások is lemaradnak társa­iktól a tanulásban. Néhány esetben már sok eredményt elértünk — beadták napközi­be a gyereket, fizetik is a térítést, rendszeresebben gon­dozzák, de vannak notórius visszaesők, akiknél az állami gondozásba vétel gondolata is felvetődik a gyerek érdekében. Juhász Lajos igazgató és Gál Lóránt igazgatóhelyettes a nevelőtestületben folyó követ­kezetes munkáról szólnak — a veszélyeztetettekkel való törődés nem csak ennek az évnek a kiemelt feladata, mert most ebből tartották a neve­lési értekezletet. — Mint mindig, ősszel is­kolai szinten felmértük a helyzetet. Petik Erzsébet pe­dagógiai szakfelügyelővel kö­zösen! bemutató jellegű osz­tályfőnöki órákat, alsóban napközis foglalkazásokat és rajfoglalkozásokat szerveztünk. Mit lehet pluszt nyújtani ne­kik a felzárkóztatásuk, ér­zelmi kiegyensúlyozottságuk érdekében? — ennek feladatai álltak a középpontban. — Az igazolatlan hiányzá­sok mennyisége csökkent, de most is van néhány olyan család, amelyben nem törőd­nek a gyerek elcsavargásával, lumpen életmódot folytatnak. Sokaknak kell pedagógiai se­gítséget adni. Kiemelten ke­zeljük az ötnapos tanításra való áttérés felkészítését — félő, hogy amikor minden szombat szabad lesz, az előbb említett családok gyermekei még könnyebben eícsavarog- ják az időt, mert otthon sen­ki nem foglalkozik velük. Egyenlő esélyeket biztosíta­ni minden fiatalnak a társa­dalomban való beilleszkedés­ben, a tanulásban — ez a szo­cialista nevelés egyik alapve­tő elve. Téves szemlélet az, ha a veszélyeztetettekkel való törődést azonosítják a jóté­konykodással, az árva és sze­gény gyerekek patronálásával. Társadalmi érdek, társadalmi ügy, hogy megakadályazzuk: a gyermek ne legyen az áldo­zata a szülői nemtörődöm­ségnek, a felelőtlenségnek. Mindenki másképp — lakó­helyen vagy munkahelyén, saját családjában —, de segít­heti a gyermekvédelemmel hivatásból foglalkozókat, a pe­dagógusokat. És ez nem 1982- es kampánymunka! G. Kiss Magdolna Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Aka­démia Miskolci Akadémiai Bi­zottsága (MAB), valamint Észak-Magyarország megyei tanácsai és vállalatai, a ré­gióban folyó tudományos te­vékenység hatékonyabbá téte­lére az alábbi témakörökben hirdetnek pályázatot. (Mi csak a megyére vonatkozó témákat közöljük.) NÓGRÁD MEGYEI TANÁCS 1. Chronikus, nem fertőző betegségek epidemiológiája. 2. Complex rehabilitáció (or­vosi és foglalkozási) adott szakterületen. 3. Szociológiai problémák és azok megoldása az egészség­ügyben. ORSZÁGOS BÁNYAGEPGYÁRTO VÁLLALAT SALGÓTARJÁNI BANYAGÉPGYÁRA 1. Könnyű kivitelű szállító­szalag-görgő kialakítá­sa (teljes gyártási do­kumentációja), melynek futási ellenállása, tömítő- és tartós teherbíró képessége jobb legyen az OBV által gyártott típusokénál, a jelen­legi gyártási költségszint tar­tása mellett. 2. Szalaggörgö paramétereit — futási ellenállás tömítő- és tartós teherbíró képesség — megközelítő vagy annál jobb értékkel tervezendő olyan konstrukció, melynek gyártá­sa termelékenyebb, egyszerűbb és olcsóbb a jelenleginél. (Teljes gyártási dokumen­táció kell.) SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK 1. A termikus és mecha­nikus folyamatok összekap­csolásával elérhető minőségja­vulás a képlékeny alakítás­ban. 2. A harmadtermékgyártás területén kialakítható új ter­mékek. SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK KISTERENYEI GYÁRA A Rapistan görgőspályák át­hidalására alkalmas nagyobb meredekségű hevederes szál­lítópályák fejlesztése. Feltételek. Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dolgozó egyéni kutatók, illet­ve kollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol még be nem nyújtott, olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához ké­pest eredeti, új gondol atanya- got tartalmaznak. A pályázatot 4 példányban (oldalanként kb. 25 sor) A/4- es alakban kell jeligésen be­nyújtani a miskolci akadé­miai bizottsághoz (Miskolc, Egyetemváros, NME központi ép. I. em. 126. szoba. 3615.) A pályázatok terjedelme maximálisan 109 oldal lehet. A tanulmányhoz egyoldalas összefoglalót kell csatolni és meg kell jelölni a gyakorlati felhasználhatóság, szempont­jából számba jöhető területe­ket, intézményeket, illetve üzemeket. A pályázati témák­kal kapcsolatban felvilágosí­tást nyújt az adományozó in­tézet, illetve a MAB. A pályázatok benyújtásának legkésőbbi határideje 1982. október 29. A megfelelő szín­vonalú pályázatokat a MAB 3—10 ezer forintig jutalmaz­za. A különböző pályaműveket az illetékes szakbizottságok bírálják el és javasolják ki­adásra, az adományozó intéz­mények képviselőinek bevoná­sával, illetve terjesztik elő ki­adásra. A benyújtott pályázatok eredményhirdetésére 1982. de­cember 15-én kerül sor. Dr. Zámbó János, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a MAB elnöke műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Szociológiai figyelő 8.57: Népdalodkor 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: MR 10—14 10.40: Nagy^mesterek — világhírű előadóművészek 11,89: szép remények 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.00: Verbunkosok, nóták H.lO: Élő világirodalom 15.05: Kóruspódium 15.25: Nyitnikék — Kritikusok fórum* Egy belső-somogyi nótafa: Borbély Lajos Előadja a szerző Olvasó a labirintusban Newport dzsesszfesztivál A Szabó család Tudósítás az ökölvívó VB-ről Daloló, muzsikáló tájak Lélek és test Rossini operáiból Borenich Péter dokumentumjátékaiból Anti Tudósítás az ökölvívó VB-ről Tíz perc külpolitika ' Spirituálék Kapcsolataink Zenekari muzsika A Párizsi Fúvós­együttes játszik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Hatvani diákjai Részletek Kemény Egon— Ambróczy Ágoston daljátékából 8.20: Tíz perc külpolitika 22.15: 22.30: 22.40: 22.50: 23.00: 0.10: NÓGRÁD - 1982. május 11. kedd 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt i 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.30: Május 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Disputa 18.35: Sullivan operettjeiből 19.25: El kell menni katonának 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: IvTagyar anekdotakinc* 21.02: Gramofonalbum 21.32: Nóták 22.20: Diszkósztár vagy festő­művész. . .? Amanda Learrel beszélget Rózsa T. Endre. 23.15: Tudósítás az ökölvívó VB-ről 23.30: Dzsesszfelvételekből MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek időjárásjelentés, tar­talomismertetés. 17.05: Művész­portrék, színháztörténeti érdekes­ségek. . . Dr. Gyárfás Agnes elő­adása. 17.10: Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Beély Ka­talin és Zakar János. 13.00: Észak­magyarországi krónika. (Mező- gazdasági termelő- és szakszövet­kezeti elnökök, társulások igaz­gatóinak tanácskozása Miskolcon. — Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága az 1982. évi exporttervekről tárgyal.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévéterna (ism.) 8-05: Iskolatévé: Kémia (ált. isk. 4. oszt.) 8.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.20: Bélyegvilág (ism.) 9.30: Környezetismeret (ált. Isk. 10.05: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 10.40: Deltácska. 13-45: Iskolatévé: Környezetisme­ret (ált' isk. 1. oszt.) (ism.) 14.05: Deltácska (ism.) 14.25: Osztályfőnöki óra (ism.) 15.00: Kémia (ism.) 15.30: Napköziseknek-szakkörök­nek. 15.50: Hírek. 15.55: A Változó falu. 16.30: RekKm. 16.40: ökölvívó-világbajnokság. Negyeddöntők. Közvetítés Münchenből. 17- 55: Reklám. 18.00: Hipp-hopp. Óvodások műso­ra. 18- 30: Számítástechnika és... A szegedi körzeti stúdió mű­sora. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19-15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A Buddenbrook ház. 9/9. rész. 20.55: Stúdió '82. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: „Márkás” üzletek. 20.30: Kertünk-udvarunk. Riport­film. (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.20. Autó-motor sport. 21.40: ökölvívó-világbajnokság. Közvetítés Münchenből. BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Kelet-szlovákiai magazin 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Robotok 20.40: Mi, alulírottak. Szovjet film 1. rész. 21.50: Ez történt 24 óra alatt. 22.05: Musica \iva 22.50: 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az ifjúsági tv-klub műsora. 2. rész 21.20: Időszerű események 21.30: Matematika MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Aranycsapat. Színes magyar film. — Kohász: Árnyékbokszoló. (14) Színes, szinkronizált NSZK bűn­ügyi film. — Tarján vendéglő: Egy elvált férfi ballépései. (14) Szinkronizált amerikai filmvígjá­ték. — Balassagyarmati Madách: Vük. Színes magyar rajzfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Alma. (14) Színes fantasztikus amerikai film­musical. — Nagybátonyi Petőfi: Főúr, tűnés! Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. — Bá­nyász: Egy pisztoly eltűnik. S li­nes, szinkronizált szovjet bűn­ügyi film. — Pásztói Mátra: Ar- nyéklovas. I—II. (14) Színes ja­pán történelmi film. — Rétsági Üjra szól a hatlövetű. Színes, szinkronizált amerikai western. — Kisterenyei Petőfi: Hotel a Halott Alpinistához. Színes szov­jet fantasztikus krimi. — Jobbá­gyi: Szamurájok és banditáit. I—II. (16) Színes japán kaland­film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom