Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

\ V7/ Vltt<5 PRQCFTÄlQÄt EGyESöOETEin Mesél a múlt t MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEQfEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF.. 119. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982 MÁJUS 23., VASÁRNAP Tízezrek keresték lel a pavilonokat Kizönségnap a Budapesti Nemzetközi Vásáron Szombaton tízezrek keresték ftel a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A környező parkolók­ban minden hely foglalt volt, különautóbuszok tucatjai ér­keztek vidékről, sőt a környe­ző országokból is. Telt ház volt • vásár valamennyi vendéglá­tóhelyén, különösen a duna- komlődi halászcsárdában és a csepeli Munkás ÁFÉSZ pa- easztcsárdájában. Sokan lá­togatták a vásári divatbemu­tatókat is. Bár közönségnap volt a BNV-n, néhány kiállító sajtó- tájékoztatót tartott. Csepel Művek vezetői elmondották: a vásáron több külföldi szakem­ber érdeklődött BNV-nagydí- jas termékük, a japán lincenc alapján gyártott megmunkáló központ iránt. A vásáron ki­állított termék máris elkelt: egy francia cég vásárolta meg. A Csepel Művek a tervek sze­rint az idén mintegy 10 szá­zalékkal emeli tőkéskivitelét Elsősorban szerszámgépek, különböző öntvények, vasko­hászati termékek és egyedi komplett berendezések ex­portja bővül dinamikusan. Jelentős mértékben visszafog­ják a veszteséges termékek gyártását. Sajtótájékoztatót tartott a VIDEOTON is, amelyen el­mondották, hogy tizenegy év alatt a számítástechnikai esz­közök három generációját fejlesztették ki és ez idő alatt a termelési értéket meghá­romszorozták. A számítógép- rendszerek mellett perifériá­lis rendszereket és display- berendezéseket gyártanak. Egyszerű kezelésű mikroszá­mítógép-rendszert is kifejlesz­tettek. A berendezést a vásá­ron is bemutatják. A vállalat a múlt esztendőben létrehoz­va hazai szervizhálózatát, öt üzemegységet létesített vidé­ki nagyvárosokban. Jelenleg a szombathelyi szervizállo­más kialakításén dolgoznak a VIDEOTON szakemberei. A már működő nyolc külföldi műszaki-kereskedelmi köz­pont mellett ez év júniusában nyitják meg a vállalat finnor­szági műszaki-kereskedelmi központját. Ma a várható nagy közöm- ségforgalomra tekintettel a szokottnál is több autóbuszt indítanak a vásár körül és a vendéglátóhelyek is alaposan felkészültek. Dalostalálkozó Salgótarjánban Minősültek a népdalkörök és a falusi kórusok A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében szombaton rendezték meg a népdalkörök és falusi kórusok III. országos minősítő bemutatóját. A szín­padon csütörtökön még olyan kiváló művészek, mint Tolnay Klári, Mensáros László szere­peltek, szombaton pedig már megyénk legkülönfélébb terű- tetem dolgozó és tanuló asz- szonyai, leányai, férfiai küz­döttek meg az előírás szerinti minősítő fokozatokért. A rendezvényt Réti Zoltán, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója, a Kórusok Országos Tanácsa megyei szervezetének társel­nöke nyitotta meg. Az egyéni­ségéből fakadó, meleg szavak­kal emlékezett meg a korábbi találkozók néhány epizódjáról, tapasztalatairól, szólt megyénk gazdag népzenei hagyomá­nyairól, s elismerését fejezte ki az amatőr énekeseknek, akik szabad idejük egy részét áldozzák fel a hasznos, együt­test kovácsoló, közös éneklésre. A találkozón húsz együttes vett részt, s délelőtti és dél­utáni osztásban léptek a szín­padra, illetve a bíráló bizott­ság elé. A zsűri elnöke Olsvai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutatója volt, tagjai: Gúthy Éva szak- felügyelő, a salgótarjáni zene­iskola tanára és Nagy Miklós, az egri tanárképző főiskola tanára. Miközben a zsűri dolgozott, azaz tagjai szem­besítették véleményüket és kialakították egységes ál­láspontjukat a látottakkal- hallottakkal kapcsolatban, gyermekcsoportok szórakoz­tatták a minősítés résztvevőit. A gyerekek — az etesi citeraze- nekar, a kisterenyei nevelőott­hon, a balassagyarmati Bajcsy úti Általános Iskola csoportja, a salgótarjáni Rege népzenei együttes tagjai — megérde­melt sikert arattak a felnőtt közönség körében. A zsűri a csoportvezetők számára szak­mai értékelést adott, ideje alatt a népdalkörök és kórusok éne­kesei a Rimócon forgatott Kél elhatározás című dokumen­tum-játékfilmet nézhették meg. A harmadik alkalommal megrendezett országos minő­sítő bemutatón az alábbi ered­mények születtek: ifjúsági együttesek kategóriájában a szécsényi országosan, a rimó- ci ifjúsági népdalkör jól mi­nősült; a falusi kórusok kate­góriájában herencsényi ének­kar bronz, a szécsényi Álba múzeumi kórus ezüst fokoza­tot szerzett. A népdalkörök ka­tegóriájában szerepelt a leg­több csoport. A csesztvei és a nagybátonyi kör országosan minősült, a kisterenyei, kazá- ri együttes jól minősült, a nóg- rádsápi, a nógrádsipeki, a Ie- géndi, a varsányi, a hollókői és a rimóci kiválóan minősült értékelést kapott. Hat fellépő együttes — a kishartyáni, a mohora—magyannándori, a ka- rancsberényi, a zabari, a ka- rancslapujtői és a karancsbe- rényi — megőrizte tavalyi or­szágos minősítését. Mai számunkban: Tervező, filmes, diplomata Fenékpuszta — régészetünk kincstára Vasárnapi beszélgetések Megnyílt az út az NB II. felé Elutazott a szovjet szakember­delegáció Négynapos Nógrád megyei tapasztalatcsere után tegnap reggel elutazott az a kemero­vói szovjet szakemberdelegá­ció, amely a megye építésze­tét tanulmányozta. Megis­merkedtek — többek között — a NÁÉV és a NÓGRÁD- TERV tevékenységével, a Sal­gótarjáni Építő és Tervező Szövetkezet munkájával és az általuk alkalmazott legkor­szerűbb építési eljárásokkal. Vidéki programjuk során el­látogattak a rétsági és a pász­tói járásba, ahol megszemlélték a sorházakat és az egyénileg épült családi házakat. Több termelőszövetkezeti tagnál tanulmányozták a háztáji ál­lattartást és kistermelést. A vendégek látogatást tettek a megyei pártbizottságon is, ahol eszmecserét folytattak Ozsvárt Józseffel a pártbizott­ság titkárával és találkoztak, a megyei tanács vezetőivel. Régi könyveket, dokumentumokat nemcsak a szakem­berek, a kutatók forgatnak nagy kedvteléssel, hanem a múlt eseményei iránt érdeklődők is. A Nógrád megyei Le­véltár falai között több ezer korabeli írás „mesél” a múlt­ról, eleveníti föl hűen a letűnt időket. Mindezek rendszere­zése, csoportosítása jelentős szakmai munkát igényel. Ké­pünkön Hauzei Sándor levéltáros éppen egy háromszáz ev­vel ezelőtti, török kori vármegyei jegyzőkönyvet vizsgál, amely hat esztendő feiszabadítási harcait, eseményeit tag­lalja, (Fotó: Gyurkó) Elérkezett az ideje Megalakult az MCCC Nógrád megyei szervezete Sok szabad idő, utazási láz, szinte csillapíthatatlan érdek­lődés hazánk és a nagyvilág más tájainak megismerésében mindinkább jellemzőjévé vá­lik társadalmunknak. A sza­badság, a szünidő, de a hétvé­gék okos és hasznos módon történő eltöltésében is mind­inkább növekszik a Magyar Camping és Caravanning Club szerepe. Az 1965-ben alakult szervezet idén — nagykorúvá válásának esztendejében — már 13 ezer családot tudhat m. ga körül, s ez mintegy 40 ezres taglétszámot jelent. Az utóbbi öt évben , rohamosan fejlődött, szolgáltatásai, prog­ramjai bővültek, nemzetközi és belföldi kapcsolatai egy­aránt szélesedtek. Mindez az MCCC Nógrád megyei szervezetének alakuló ülésén hangzott el. amelyen ■ászt vett Fabró Károly, a Ma­gyar Camping és Caravanning Club főtitkárhelyettese is, aki tájékoztatást adott a szervezet ide. terveiről és a fontosabb feladatokról. A Nógrád megyei szervezet ezelőtt néhány évvel már meg­kísérelte világra jövetelét, de a próbálkozások eredményte­lenek maradtak és néhány tu­catnyi tagja magára hagyatva erőlködött a helyi szervezet feltámasztásán. Végső soron, hogy nem maradtak hiábavaló- ak erőfeszítéseik azt éppen a szombati alakuló ülés bizonyí­totta. Ügy tűnik elérkezett az az idő. hogy megyénkben is létrejöjjön egy életképes szer­vezet, amely hatékonyan és eredményesen kapcsolódhat be az országos tevékenységbe. Hogy ez így van, abban nagy szerepe van a megyei vezetés­nek is. Az alakuló ülésen a főtit­kárhelyettes támogatásáról biztosította a klub jelenlegi és leendő tagjait, s hasonlóval biz­tatta az egybegyűlteket a Bor­sod megyei testvérszerkezet el­nöke is. Megválasztották az MCCC Nógrád megyei szervezetének elnökségét is. Az egyhangú szavazás eredményeként az el­nöki teendőket Mátrai József látja el. Az elnökség tagjai: Földi Jenő, Galgóczi Károly, Puskás László, Tóth Istvánná, Zentai Csaba lettek. A megválasztott elnök rövi­den körvonalazta a szervezet fő céljait, amelyek között egyik legfontosabb, hogy minél töb- be.- kapcsolódhassanak be az országos mozgalomba és minél többen élvezhessék a klub által nyújtott előnyöket, nyaralás­nál, kempingezésnél, utazás­nál, bel- és külföldön egy­aránt. KISZ-fiatalok tanácskozása Érdekképviselet és -védelem Izgalmas témát tűzött napirendre az a tanácskozás, amelyet szombaton rendeztek Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban, ahol a vártnál kevesebb számban je­lenlevő — üzemi, intézményi, lakóterületi KISZ-esek — az érdekképviselet és -védelem kérdéseiről beszélgettek. Előbb Török Tibor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, s ahogyan elmondotta, a ta­nácskozás kettős céllal jött létre: részint a KISZ KB 1977. októberi határozatában rögzített érdekvédelmi és -képvise­leti jogosítványok egységes értelmezésére, részint pedig le­hetőséget nyújtanak arra, hogy az érdekvédelmi felelősök kölcsönösen megismerjék egymást, tapasztalataikat, ismere­teiket bővítsék. E rövid bevezető után dr. Szenczi Géza, a KISZ Köz­ponti Bizottságának munka­társa tartott előadást az ifjú­sági szövetség érdekvédelmi tevékenységéről. Röviden át­tekintette az elmúlt két és fél évtized ifjúságpolitikai in­tézkedéseit, kitérve a megha­tározó jelentőségű 1970-es párthatározatra, illetve az ezt követő ifjúsági törvény meg­állapításaira. Szólt az állami és mozgalmi szervek és szer­vezetek, a fiatalokat érintő tevékenységeiről, valamint a határozatok nyújtotta széles körű lehetőségekről, hangsú­lyozva, hogy az érdekek ér­vényre juttatása csak a jo­gok és kötelességek összhang­ján alapulhat, s a KlSZ-szer- vezetek effajta kezdeménye­zéseinek ebből kell kiindul­nia. Majd külön-külön ismer­tette a döntési, az ellenőrzé­si, a véleményezési stb. jogo­kat, s azok egységes értelme­zését. Ezután Varga György, a Nógrád megyei Tanács ifjú­sági titkára beszélt. a fiata­lokról hozott törvény tízesz­tendős tapasztalatairól, illet­ve létrehozásának körülmé­nyeiről. Mint elmondotta, e téma időszerűségét jelenti az is, hogy a közeljövőben szá­mos fórumon szóba kerül az ifjúság ezen jogainak érvé­nyesülése, s a reális helyzet­elemzéshez különösen hozzá­járulhatnak a KlSZ-szerveze- tek érdekvédelmi felelősei. Varga György ezt követően a törvény végrehajtásának anya­gi és jogi feltél eleit taglalta, s, mint említette, az utóbbi években egyre erőteljesebb differenciálódás tapasztalha­tó az ifjúságpolitikai terüle­tek között. így például a ki­emelten fontos tevékenységek közé sorolandó az oktatói-ne­velői munka, a hátrányos helyzetűekkel való törődés, a lakáshelyzet gondjainak eny­hítése, s a szabadidős-problé­mák megoldása. A Nógrád megyei Tanács éppen a közel­múltban fogadott el egy in­tézkedési tervet, melyben a többi között e gondok föl­számolására tettek lépéseket, ám a sikeres megvalósítás fel­tétele a tanács és a KISZ rendszeres együttműködése. A tanácskozás további ré­szében kérdések hangzottak el, majd ki-ki saját, helyi tapasztalatairól szólt. Egyéb­ként ez az összejövetel mint­egy előkészítője volt a július 4—6. között a balassagyarma­ti Nyírjesben rendezendő ér­dekvédelmi felelősök megyei táborának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom